THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Fókuszban a társasházi, lakásszövetkezeti biztosítások: a közös védelem a hatékony védelem (x)2023. június 5. |
|---|
 Napjainkban a lakóközösségek többsége már tudatosan odafigyel a társasház folyamatos karbantartására, az inflációval, növekvő anyagárakkal és csillagászati munkadíjakkal terhelt mindennapokban pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egy bekövetkező kár esetén megfelelően biztosított-e az otthonunk. A szerződés megkötése után a lakók általában hátradőlnek, és évekig nem foglalkoznak a témával - majd pedig jön a hidegzuhany. Mire érdemes külön odafigyelniük a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek, miért jó kollektív ingóságbiztosítást kötni és hogyan kerülhetjük el az alulbiztosítottságot? Mutatunk néhány fontos szempontot!
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Az egyik leggyakoribb félreértés talán abból adódik, hogy a lakóközösség csupán rábólint az épület biztosítás megkötésére a közgyűlésen, ugyanakkor nem ismerik pontosan a szerződés tartalmát és részleteit, így azt sem tudják biztosan, milyen károk bekövetkezése esetén szolgáltat a biztosító. Nos, akár közös tulajdonban állnak, akár nem, a ház fűtésre, hűtésre szolgáló berendezései, elektromos- és vízvezetékei, valamint a falak, tetőszerkezetek, nyílászárók és üvegek általában a társasház által megkötött szerződés részét képezik, ugyanakkor a saját ingóságokról - bútorokról, háztartási gépekről - a lakóknak maguknak kell gondoskodniuk. A Generali ehhez is személyre szabható opciókat kínál, így az ügyfelek akár külön biztosíthatják okoseszközeiket vagy kiskedvenceiket. Közösen is gondoskodhatunk értékeinkről! A Házőrző többlakásos épületbiztosítások ugyanakkor széleskörű védelmet nyújtanak a lakóközösségeknek: 18 alapkockázatra, többek között vihar, felhőszakadás, hónyomás, betöréses lopás és rongálás okozta károkra köthető, a kiegészítő opciókkal teljes mértekben az adott társasház egyedi igényeire szabható. A Mestervonal 24 szolgáltatással ráadásul 0-24-ben kérhető vészelhárítás, a biztosító munkatársai pedig az elérhető szakiparosokkal is összekötik a bajba jutott károsultakat, hogy minél hamarabb megoldódjon a probléma.
A Generali ezen kívül kínál kiegészítő kollektív ingóságbiztosítást is, a csomag keretében védelmet nyújt a tulajdonostársak saját, személyes és kiemelt értékű ingóságaira, sőt, készpénzre és értékpapírokra is. Lakásonként általános háztartási ingóságoknál évente 5 000 000, egyéb kiemelt értékű ingóságoknál 500 000 forint, készpénz esetén pedig 50 000 forint felső határig térítik a károkat. A Házőrző ráadásul gyors és kényelmes, hiszen a lakóközösség képviselője bármikor, bárhonnan, online is gondoskodhat a társasház biztosítási ügyeiről a MyGenerali szerződéskezelőn keresztül. Nem lehet hátradőlni: fontos elkerülni az alulbiztosítottságot Továbbra is jelentős probléma azonban, hogy a megkötött szerződés a környezetünkben zajló gyors változások és innovációk - építőipari infláció, munkadíjak és anyagárak emelkedése, vagy akár egy nagyobb felújítás, napelemrendszer telepítése - miatt már nem nyújt megfelelő védelmet és nem fedi le a vagyontárgyak újjáépítési, újrabeszerzési értéket. Mivel a Generali számára fontos, hogy értékálló biztosításokkal óvja ügyfeleit a veszteségektől, már a szerződéskötéskor javaslatot tesz az újraépítési egységárra, valamint minden évben lehetőséget biztosít az értékkövetésre - ezekkel elkerülhetővé válhat az alulbiztosítottság.
A Házőrző többlakásos épületbiztosítás azonban többet is tud, ugyanis lehetőség van már a szerződés megkötésekor is kérni a JAVASOLT PLUSZ ÉPÜLETBIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG záradékot: ezzel teljes kár esetén a biztosított épület káridőponti újraépítési értékét téríti meg a biztosító, függetlenül attól, hogy mekkora az épp aktuális kötvényben szereplő épület érték. Ezzel együtt is érdemes lehet két-három évente áttekinteni a társasházi szerződést a biztosítóközvetítő partnerrel és módosítani azt, ha szükséges. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházak felújítása során egyre gyakrabban kerül sor komplex energetikai korszerűsítésre. A homlokzati hőszigetelés mellett a lapostető is kiemelt szerepet kap, hiszen az épület hőveszteségének jelentős része a tetőn keresztül távozhat. Az energetikai felújítások részeként ezért sok esetben új hőszigetelés kerül a tetőre, miközben a meglévő vízszigetelést is korszerűsíteni kell. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer hosszú távon is megbízható legyen, és jól együttműködjön a modern tetőtechnológiákkal. A PVC alapú Fatrafol vízszigetelő lemezek éppen ezekre az igényekre kínálnak korszerű megoldást. .jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
A társasházak biztosítása ma már jóval többről szól, mint az alapvető vagyonvédelemről. A műszaki fejlődés, az energiatudatos megoldások terjedése és a lakóközösségek növekvő elvárásai új szintre emelik az ingatlanbiztosítások szerepét. Ebben a változó környezetben az Allianz Hungária továbbra is meghatározó szereplője a társasházi lakásbiztosítási piacnak és a frissen megújított társasház-biztosítási termékünk mind szolgáltatásban, mind díjazásában újat hozhat leendő ügyfeleinknek. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
Egy olvasói levél egy viszonylag gyakori, mégis sok bizonytalanságot hordozó működési modellre kérdez rá: mi történik akkor, ha egy társasházon belül az elkülönülő épületek a gyakorlatban külön gazdálkodnak, miközben jogilag egy társasházat alkotnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
