Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Földhivatali regisztráció: megérkezett a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének hivatalos szakmai álláspontja 2025. március 11.
A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége a Szakmai Bizottság elnökének, dr Kovács Kázmérnak az előterjesztését elfogadva szakmai álláspontot alakított ki a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55/A. § (2) bekezdése kapcsán történő ügyvédi közreműködésről. A jogszabály rendelkezése szerint ugyanis 2025. május 1-i határidővel a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - bejegyezte. Kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alapját képező okirat ellenjegyzését a közreműködő ügyvéd milyen feltételekkel teljesítheti.
A 2025. március 10. napján elfogadott Szakmai Álláspont a kérdésben a következő: 1. Az ellenjegyzést végző ügyvédnek a közgyűlésen nem kötelező részt vennie és nem kell ellenőriznie a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét, mert az Üttv. 44. § (1) bekezdésben írtak szerződéses jognyilatkozatra modellezettek, és a közgyűlési jegyzőkönyv ellenjegyzése során az Üttv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti akarati nyilatkozatot, a jegyzőkönyvvezető, a közgyűlést levezető elnöke és a két jegyzőkönyv hitelesítő tulajdonostárs igazolja. 2. Az ellenjegyzést végző ügyvédnek nem kell ellenőriznie a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét, mert az Üttv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az okiratok jogszabályszerűségének követelménye nem az összehívásra, mint eljárásra, hanem arra vonatkozik, hogy a közös képviselő megválasztására nézve a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített eljárás a közös képviselő megválasztásának szabályszerűségére nézve a jogszabályoknak megfelelt-e. 3. Az ellenjegyzést végző ügyvédnek nem kell ellenőriznie a közgyűlésen megjelent társasházi tulajdonosok, illetve meghatalmazottak nevét és aláírását, a meghatalmazások szabályszerűségét, illetve azt, hogy a megjelentek, illetve meghatalmazottaik valóban társasházi tulajdonostársak- e és hogy szavazati arányuk az ingatlan-nyilvántartási adatoknak megfelelően került-e a jelenléti íven rögzítésre, mert mindez a közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyv hitelesítőknek a feladata. 4. Az ellenjegyzést végző ügyvédnek ellenőriznie kell a jegyzőkönyv hitelesítő tulajdonostársak tulajdonosi minőségét, és őket, valamint a jegyzőkönyv aláíróit JÜB-ölni kell.

Földhivatali regisztráció: megérkezett a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének hivatalos szakmai álláspontja

2025. március 11.

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége a Szakmai Bizottság elnökének, dr Kovács Kázmérnak az előterjesztését elfogadva szakmai álláspontot alakított ki a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55/A. § (2) bekezdése kapcsán történő ügyvédi közreműködésről. A jogszabály rendelkezése szerint ugyanis 2025. május 1-i határidővel a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - bejegyezte. Kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alapját képező okirat ellenjegyzését a közreműködő ügyvéd milyen feltételekkel teljesítheti.

A 2025. március 10. napján elfogadott Szakmai Álláspont a kérdésben a következő:

1.
Az ellenjegyzést végző ügyvédnek a közgyűlésen nem kötelező részt vennie és nem kell ellenőriznie a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét, mert az Üttv. 44. § (1) bekezdésben írtak szerződéses jognyilatkozatra modellezettek, és a közgyűlési jegyzőkönyv ellenjegyzése során az Üttv. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti akarati nyilatkozatot, a jegyzőkönyvvezető, a közgyűlést levezető elnöke és a két jegyzőkönyv hitelesítő tulajdonostárs igazolja.

2.
Az ellenjegyzést végző ügyvédnek nem kell ellenőriznie a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét, mert az Üttv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az okiratok jogszabályszerűségének követelménye nem az összehívásra, mint eljárásra, hanem arra vonatkozik, hogy a közös képviselő megválasztására nézve a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített eljárás a közös képviselő megválasztásának szabályszerűségére nézve a jogszabályoknak megfelelt-e.

3.
Az ellenjegyzést végző ügyvédnek nem kell ellenőriznie a közgyűlésen megjelent társasházi tulajdonosok, illetve meghatalmazottak nevét és aláírását, a meghatalmazások szabályszerűségét, illetve azt, hogy a megjelentek, illetve meghatalmazottaik valóban társasházi tulajdonostársak- e és hogy szavazati arányuk az ingatlan-nyilvántartási adatoknak megfelelően került-e a jelenléti íven rögzítésre, mert mindez a közgyűlés levezető elnökének és a jegyzőkönyv hitelesítőknek a feladata.

4.
Az ellenjegyzést végző ügyvédnek ellenőriznie kell a jegyzőkönyv hitelesítő tulajdonostársak tulajdonosi minőségét, és őket, valamint a jegyzőkönyv aláíróit JÜB-ölni kell.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

A BKIK is az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgeti 2025. március 17.
Mint az ismeretes, az elmúlt hetekben több mint 600-an társasházkezelő, illetve közös képviselő töltötte ki az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgető petíciót, melyet Gáts Bence társasházkezelő kezdeményezett. Most megérkezett a BKIK XXIII. Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályának hivatalos álláspontja, melyet az alábbiakban teszünk közzé változtatás nélkül.

Módosult a kormány ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelete 2025. március 12.
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása.

Kötelező földhivatali regisztráció az eHázon keresztül: Szükséges a személyes ügyvédi jelenlét? 2025. március 10.
Örömmel értesültem arról, hogy az eHáz rendszerben a földhivatali regisztrációs kötelezettséget pár kattintással elérhetővé tették. Ugyanakkor olvastam korábbi cikket (Tht: 2025. jan. 27.), melyben úgy nyilatkozik, szükséges ügyvéd jelenléte a megválasztás megerősítése kapcsán tartott közgyűlésen. A gyakorlatban egy vidéki társasház esetében egy másik ügyvédet kellene megbízni, aki részt vesz a közgyűlésen és megszerkeszti, valamint ellenjegyzi a törvényi előírásoknak megfelelő jegyzőkönyvet, melynek megküldésével az eHáz rendszeren keresztül kezdeményezhetjük a földhivatali regisztrációt. Jól értelmezem? Az egész folyamatot nem tudom végigvinni Önök által? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Házközponti fűtés korszerűsítése felújítási alapból és célbefizetésből? 2025. február 26.
A társasházunkban házközponti fűtés van, a kazán 37 éves. Ebben az évben szeretnénk lecserélni. A kérdésem, hogy hány szavazat szükséges a cseréhez? Elég a közgyűlésen megjelentek 51%-a? A finanszírozása egyrészről felújítási alapból, másrészről célbefizetésből menne. A lakások alatt vannak garázsok amik szintén tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ebben az esetben a garázsoknak is fizetniük kell tulajdoni hányaduk szerint a kazáncsererébe? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Még mindig hatályosak egyes veszélyhelyzeti rendelkezések: ezért dobják vissza sokszor a felszámolási eljárást is 2025. február 18.
A SARS-CoV2 koronavírus járvány terjedésének megelőzése, illetve a járvány által okozott hátrányos következmények elhárítása érdekében számos veszélyhelyzeti, illetve átmeneti intézkedés született a magyar jogalkotásban. Az átmeneti jogszabályok egy része azóta hatályát vesztette, azonban még mindig vannak olyan rendelkezések, melyek bizonyos jogi eljárásokban a mai napig hatályban vannak - és könnyen eshetünk abba a hibába, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket, hiszen a vírus a köztudatban már ősi történelem.

Ez a szakkönyv és program várja Önt a THT március 13-ai konferenciáján, csütörtökön! 2025. március 4.
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. A konferencia résztvevői ezúttal díjmentesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett jogi szakkönyv II. kötetét a helyszínen.

Társasházi közgyűlés érvényes megtartása, folyamatban lévő hagyatéki eljárás alatt - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 18.
A társasházi közgyűlések törvényes megtartása és a földhivatali közös képviselői regisztrációhoz szükséges közös képviselőt a tisztségében megerősítő, a regisztrációhoz szükséges adatokat is tartalmazó határozat meghozatalához kapcsolódó kérdéssel fordulok Önökhöz. A társasház egyik lakásának tulajdonosa 2024 októberében elhunyt, a lakás örököse 2 testvér. A hagyatéki eljárás még nem zárult le. Az egyik testvér az elhunyt tulajdonostól 2022-ben meghatalmazást kapott a társasház közgyűlésén történő részvételre, és hogy a tulajdonos helyett és nevében a szükséges jognyilatkozatokat megtegye. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A társasházban házközponti fűtés és melegvíz-szolgáltatás működik az SZMSZ-ben rögzített költségmegosztással. Az örökösök a díjbekérőt átveszik, a közös költséget és a rezsit megfizetik. A hagyatékátadó végzés előtt a 2 örökösnek van-e bejelentési kötelezettsége a társasház felé a tulajdonosváltozás tekintetében, holott még nem ismert, ki örökli az ingatlant? A tulajdoni lapon még az elhunyt tulajdonos szerepel. Kinek a részére kell ilyen esetben kiküldeni a közgyűlési meghívót? Ki jogosult a közgyűlésen részt venni, milyen szavazati aránnyal? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnökének nyílt levele a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére 2025. február 14.
A társasházkezelői szakma helyzete az elmúlt években egyre aggasztóbbá vált. Az elavult jogszabályi környezet, az érdemi állami beavatkozás hiánya, valamint az átgondolatlan és nehezen végrehajtható törvényi előírások súlyos terheket rónak a társasházak közösségeire és az őket képviselő szakemberekre. Ezen kihívások kezelése érdekében a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) sürgeti a társasházkezelői kamara mielőbbi megalakítását. Dr. Kiss Balázs Károly, a Társasházak és Számvizsgálók Egyesületének elnökének nyílt levele.

THT konferencia március 13-án, a Lurdyban.: Társasházak és társasházkezelő cégek 2025-ben – Hogyan működtessük törvényesen, hatékonyan és biztonságosan? 2025. február 14.
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel.

Milyen arányban kell megszavazni a lépcsőházi radiátorok leszerelését? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 9.
Adott egy 3 lépcsőházból álló, összesen 54 lakásos társasház. Az eredeti kialakítás szerint a lépcsőházak földszintjén 2-2 közepes méretű radiátor fűtötte az egyébként 6 emeletnyi lépcsőházat. Az egyes földszinti tárolóhelyiségek is rendelkeztek radiátorokkal. A lakáson belüli radiátorokat az idén termosztatikus szelepekkel és fűtési költségmegosztókkal láttuk el. A helyszínen dolgozó, az épületet jól ismerő épületgépész szakemberek javasolták a lépcsőházi és tárolóban elhelyezett radiátorok megszüntetését, azok leromlott általános állapota és pazarló mivolta miatt (az épület még az olcsó szovjet gáz érájában épült). A lépcsőházat a lakások felől érkező hő legalább egy nagyságrenddel nagyobb mértékben fűti, mint a földszinti, több esetben már évek óta amúgy is elzárt radiátorok. A tulajdonosok többsége támogatná a leszerelést, ahogy én is. Van azonban egy hangos kisebbség, akik ragaszkodnak az eredeti kialakításhoz. Arra hivatkoznak, hogy az épületet így tervezték, és az akkori gépészek számoltak a szóban forgó radiátorokkal is. Szerintük a ritkán előforduló mínusz 20-25 fokos hidegek esetén a radiátorok nélkül csövek fagyhatnak el. Ez képtelenségnek tűnik. Sok épület eleve nem rendelkezik lépcsőházfűtéssel, és a környékbeli hasonló épületek közül is a legtöbben leszerelték már a közös területen található fűtőtesteket. Milyen szavazati arány kell a leszereléshez? Születhet-e olyan döntés, hogy csak egy lépcsőházban maradnak a radiátorok (SZMSZ-t is módosítanánk)? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Írásbeli szavazás érvényessége - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 4.
Társasházunk nem rendelkezik SZMSZ-el. A közös képviselő az eHáz rendszerén keresztül 2024. szeptember 11-én szavazásra bocsátotta az alábbi kérdést. "Szeretné-e a társasház tovább vinni az XY elleni fizetési meghagyást bírósági perig a kiküldött anyag alapján?" Számvizsgáló bizottsági vélemény nem volt csatolva, és 5-6 tulajdonos nem rendelkezik az eHáz rendszeréhez hozzáféréssel. A szavazás határideje: 2024. szeptember 20-a volt. A szavazáson az eHáz rendszerén keresztül 14.300,25/100.000 tulajdoni hányad vett részt. A szavazás 7841,25/100.000 tulajdoni hányad: igen, 3571/100.000 tulajdoni hányad: nem, 2888/100.000 tulajdoni hányad: tartózkodom szavazati aránnyal zárult. A közös képviselő 2024. szeptember 24-én a szavazás eredményéről az alábbiak szerint tájékoztatta a tulajdonostársakat: "2024/09/24/1. sz. határozat: mivel a szavazáson résztvevő tulajdonosok tulajdoni hányada nem érte el az 50+1%-ot így a szavazás érvénytelen." Kérdésem: írásbeli szavazásnál meg kell lennie az 50+1 %-nak? Ha szükséges az 50+1 %-os arány, akkor arról a közös képviselőnek tájékoztatnia kellett volna-e az írásbeli szavazás kiírásakor a tulajdonostársakat? Helyesen járt el a közös képviselő? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Közös képviseletet ellátó cég képviselete - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. február 2.
Jelen esetben mi a társasházaknál Kft. formában látjuk el a közös képviseletet édesapámmal. Mind a ketten ügyvezetők vagyunk, és rendelkezünk közös képviselői képesítéssel is. A közgyűléseken minden esetben engem választanak meg a társaságon belül közös képviselőnek a lakók. Kérdés: Ha én kilépnék a cégből, édesapám tudná képviselni a társasházakat megválasztás nélkül, mivel a Kft. maradna a közös képviseletet ellátó társaság továbbra is? Ha egy cégen belül több közös képviselő van, akkor meg kell jelölnünk egy adott társasháznál annak, hogy ki lesz a közös képviselője személy szerint vagy elegendő csak a Kft.-t megnevezni? Természetesen a Kft.-ben mind a ketten jelen esetben önálló "tevékenységre" vagyunk jogosultak. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Osztatlan közös tulajdonú helyiség eladása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 28.
A társasház szeretne eladni az egyik tulajdonosnak egy olyan helyiséget, amely osztatlan közös tulajdonban van. Az 1993-ban készült alapító okiratunk minden szavazásra legalább 2/3-os tulajdoni hányadú jelenlételt ír elő, ahol a tulajdoni hányadok többsége dönt. Ezt a társasházi törvény 50%-ra módosította. Az alapító okirat viszont külön kiemel négy esetet (alapító okirat módosítása, teljes felújítás, közös tulajdon megszüntetése, az egész ingatlan megterhelése), amikor viszont egyhangú határozat szükséges. Én úgy tudom, hogyha az alapító okirat tartalmazza a 2/3-os előírást, akkor nem a Tht. által előírt 4/5-öst kell, vagy lehet alkalmazni. Nekünk a 2/3 lenne a kedvezőbb. A mi esetünkben melyiket alkalmazhatjuk jogszerűen? A következő kérdés, ha megvan a 2/3-os, vagy 4/5-ös tulajdoni hányad egyöntetű igen szavazata, de pluszban többen szavaznak és az egyikük nemmel szavaz, akkor meg tudja akadályozni a 2/3-os, vagy 4/5-ös döntést? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Lehetetlen küldetés előtt a társasházak: minden közgyűlésre ügyvédet kell hívni! 2025. január 27.
A földhivatali közös képviselői regisztrációt illetően a jelenlegi állás szerint minden megválasztásról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítenie kell jogi képviselőnek. A jegyzőkönyv csak akkor fogadható el a regisztrációs eljárásban - még akkor is, ha az egyébként az összes ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges adatot tartalmazza - ha azt ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el. A részleteket a cikkünkben olvashatja.

Meghatalmazással kapcsolatos kérdések - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 21.
Korábbi feltett kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretnék kérdezni meghatalmazással kapcsolatban. A válasz szerint: "Ha ½-½ arányban tulajdonosok, akkor az adott lakásra nem vehető figyelembe szavazat az közgyűlésen ott lévő tulajdonostól sem, mert nincs meg a szavazattöbbség az adott ingatlan vonatkozásában." Kérdéseim: 1. Ha a helyszínen van mindkét tulajdonos, de nem értenek egyet a szavazásban, pl. kétfelé szavaznának, akkor az ő szavazatukat nem lehet figyelembe venni? 2. Ha a közgyűlés felénél távozik az egyik fél és nem hatalmaz meg senkit, akkor a további napirendi pontoknál nem szavazhat az, aki maradt a továbbiakban is? 3. Ha csak az egyik tulajdonos tud eljönni (házasok/elváltak), ő szeretne szavazni, ebben az esetben sem lehet figyelembe venni az 50%-os tulajdoni hányadát? Mert sok esetben ez is döntő lehet a végeredményt illetően. 4. Van-e különbség a házas és elvált tulajdonosok (50-50%) tulajdoni hányaddal rendelkező meghatalmazása között? Mit fogadhatunk el és mit nem? 5. Házastársaknak kell-e meghatalmazást adni a párjuknak, ha nem tudnak részt venni a közgyűlésen? 6. Ha nem fogadunk el egy meghatalmazást, jegyzőkönyvben rögzíteni kell-e, illetve el kell-e tenni ebben az esetben ezt a meghatalmazást a többi elfogadott meghatalmazással együtt? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Aggályos képviselő-helyzet - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 14.
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Minden, amit a földhivatali közös képviselői regisztrációról tudni érdemes - Interjú Dr. Kiss Balázs Károllyal, a TSZOE elnökével 2025. január 13.
A 2025. május 1-jei határidő rendkívül fontos mérföldkő a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök, azaz a társasházi tisztségviselők számára, mivel eddig az időpontig kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, amely alapvetően fogja befolyásolni a társasházak működését és a közösségek ügyintézését. A Társasházi törvény (Tht.) értelmében a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke csak akkor láthatja el ezen időpont után is a társasház ügyeit, ha regisztrálja magát a földhivatalnál. A törvény előírásaival és a nyilvántartásba vétel fontosságával kapcsolatban Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnöke, ügyvéd és a THT jogi szakértője osztja meg a gondolatait. Az interjúban a jogi szakértő a nyilvántartásba vétel folyamatát, a tisztségviselői teendőket, valamint e kötelezettség elmulasztásának lehetséges következményeit is részletesen ismerteti.

Felújítás finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 7.
Felújítás finanszírozására a közös képviselő/társasházkezelő a következő formát terjesztette elő: tulajdonosi befizetés egy összegben és/vagy hitel, vagyis, aki nem akar 10 évig hitel törlesztést kamattal fizetni, egyszeri befizetéssel kamatmentesen befizethet, és csak a fennmaradó összegre vesz fel hitelt a társasház. A társasházkezelő szerint "nincs kezes, ez egy államilag kamattámogatott hitel". Számomra ez a kijelentés nem megnyugtató. Kérdéseim: 1. A fent leírt finanszírozási kombináció esetén az egyösszegű befizetőknek lenne-e bármiféle felelősségük nemfizetés eseten a hitelezők tartozásaira? 2. Ha a hitelt törlesztő tulajdonos nem fizetné a havi részletet, hogyan lehet majd behajtani? 3. A hiteltörlesztés felelőssége (vagy kezességi felelősség) öröklődik-e elhalálozás eseten? 4. Elfogadható-e társasházak számára ez a típusú felújítási finanszírozási megoldás? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Öt fontos dolog, amiről tudnia kell, hogy változott év végén a Társasházi törvényben 2025. január 6.
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály.

Visszacsapó szelep beszerelésének finanszírozása - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre 2025. január 2.
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.