THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Folytatódik az Otthon Start finomhangolása2025. november 3. |
|---|
 Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
|
|
20 530 HUF
Katalógus tartó / Újságtartó
 Érdekel → |
|
Új szabályok lépet életbe a gyermekvállalással kapcsolatos méltányossági eseteknél. Akkor is igényelhető a támogatott kölcsön, ha az igénylőnél orvosilag igazolt akadálya van a gyermekvállalásnak, korábbi reprodukciós eljárások eredménytelenek voltak, vagy egészségi okok miatt nem vehet részt ilyen eljárásban. Ilyenkor a kormányhivatal méltányossági határozata szükséges. Akár 30% előre A rendelet lehetőséget ad arra, hogy megfelelő pótfedezet bevonásával a bankok a teljes hitelösszeg legfeljebb harminc százalékát előzetesen kiutalják. Ez a megoldás a kivitelezési szakaszban lévő építkezések finanszírozását teszi rugalmasabbá, különösen azokban az esetekben, ahol a készültségi fok eléréséig nehezebb lenne biztosítékot nyújtani vagy előfinanszírozást szervezni. A rendelet pontosította az értékbecslési előírásokat is, rögzítve, hogy az ingatlan állapotát szakértői vélemény alapján kell megállapítani, a hatályos értékelési szabályokra tekintettel. Emellett módosult a kérelmekhez benyújtandó nyilatkozatok köre: az 1. melléklet helyébe a kormányzati portálról elérhető új formanyomtatványok lépnek, megkönnyítve az egységes adatbekérést. Változások történtek a bizonyos eljárási határidőkben is, egy hosszabb, 14 napos ügyintézési időt rögzítve, ami az ügyintézés kiszámíthatóságát növeli, egyúttal tükrözve a pénzintézeti gyakorlatot. Kiemelt lakásépítési beruházások és közigazgatási gyorsítás Az Otthon Start programhoz kapcsolódó építési beruházásokat a Kormány kiemelt beruházássá, az ezekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket pedig kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A cél a beruházások gyorsított és egyszerűsített szabályok szerinti lebonyolítása. A kiemelt jelentőségű ügyek hatóköre: A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás széles körű hatósági eljárásokat foglal magába, amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. Ide tartoznak többek között az építésügyi engedélyezési, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a vízügyi, a tűzvédelmi és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárások. Továbbá a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkozó ügyek is kiemelt jelentőségűnek minősülnek. Adminisztratív könnyítések: A kiemelt beruházásokkal érintett ingatlanok tekintetében változtatási tilalom, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. A beruházások esetében az Országos Építészeti Tervtanács jár el, így külön településképi szakmai konzultációra és véleményezési eljárásra nem kerül sor. A kiemelt ügyek koordinációjára kijelölt főispánok felelnek a folyamat felügyeletéért. Rozsdaövezeti fejlesztések A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja, hogy az elhanyagolt, környezetszennyezéssel terhelt területek fejlesztésével egészséges, tiszta lakó- és munkahelyi környezet kerüljön kialakításra. Két új, lakáscélú fejlesztéssel érintett azonnali rozsdaövezeti akcióterület kijelölése történt meg: Szeged: Azonnali rozsdaövezeti akcióterületet jelöltek ki (24011/51 és 24011/52 hrsz.), ahol nagyléptékű lakópark fejlesztés valósul meg. Budapest IX. kerület: Egy másik azonnali rozsdaövezeti akcióterület (37969/1 hrsz.) a kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészített lakóterület létrehozását szolgálja.Egyedi beépítési és építési követelmények a lakóparkoknál A kiemelt lakásépítési beruházások esetében a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a sajátos beépítési szabályok felülírják a hatályos településrendezési terv, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) és a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) előírásait, ha azok ellentétesek a sajátos szabályokkal. A kiemelt lakásépítési beruházásoknál sajátos beépítési szabályok érvényesülhetnek, amelyek felülírhatják a településrendezési előírásokat. A Veszprémben megvalósuló társasházi fejlesztés esetében legfeljebb 330 lakóegység létesíthető, a minimális zöldfelület 20 százalék, a megengedett épületmagasság 16 méter, és a mélygarázs feletti zöldtető nem kötelező. A szegedi projektben nincs felső lakásszámkorlát, a földszint is használható lakáscélra, a zöldfelület minimum 50 százalék, a homlokzatmagasság maximum 35 méter lehet. A parkolóhelyek és kerékpártárolók felét kell biztosítani, akár a telektől 500 méteren belül, és kizárólag földkábelek létesíthetők. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
