Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
17 460 HUF Postaláda - Rozsdamentes acél Érdekel →
Új szabályok lépet életbe a gyermekvállalással kapcsolatos méltányossági eseteknél. Akkor is igényelhető a támogatott kölcsön, ha az igénylőnél orvosilag igazolt akadálya van a gyermekvállalásnak, korábbi reprodukciós eljárások eredménytelenek voltak, vagy egészségi okok miatt nem vehet részt ilyen eljárásban. Ilyenkor a kormányhivatal méltányossági határozata szükséges. Akár 30% előre A rendelet lehetőséget ad arra, hogy megfelelő pótfedezet bevonásával a bankok a teljes hitelösszeg legfeljebb harminc százalékát előzetesen kiutalják. Ez a megoldás a kivitelezési szakaszban lévő építkezések finanszírozását teszi rugalmasabbá, különösen azokban az esetekben, ahol a készültségi fok eléréséig nehezebb lenne biztosítékot nyújtani vagy előfinanszírozást szervezni. A rendelet pontosította az értékbecslési előírásokat is, rögzítve, hogy az ingatlan állapotát szakértői vélemény alapján kell megállapítani, a hatályos értékelési szabályokra tekintettel. Emellett módosult a kérelmekhez benyújtandó nyilatkozatok köre: az 1. melléklet helyébe a kormányzati portálról elérhető új formanyomtatványok lépnek, megkönnyítve az egységes adatbekérést. Változások történtek a bizonyos eljárási határidőkben is, egy hosszabb, 14 napos ügyintézési időt rögzítve, ami az ügyintézés kiszámíthatóságát növeli, egyúttal tükrözve a pénzintézeti gyakorlatot. Kiemelt lakásépítési beruházások és közigazgatási gyorsítás Az Otthon Start programhoz kapcsolódó építési beruházásokat a Kormány kiemelt beruházássá, az ezekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket pedig kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A cél a beruházások gyorsított és egyszerűsített szabályok szerinti lebonyolítása. A kiemelt jelentőségű ügyek hatóköre: A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás széles körű hatósági eljárásokat foglal magába, amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. Ide tartoznak többek között az építésügyi engedélyezési, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a vízügyi, a tűzvédelmi és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárások. Továbbá a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkozó ügyek is kiemelt jelentőségűnek minősülnek. Adminisztratív könnyítések: A kiemelt beruházásokkal érintett ingatlanok tekintetében változtatási tilalom, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. A beruházások esetében az Országos Építészeti Tervtanács jár el, így külön településképi szakmai konzultációra és véleményezési eljárásra nem kerül sor. A kiemelt ügyek koordinációjára kijelölt főispánok felelnek a folyamat felügyeletéért. Rozsdaövezeti fejlesztések A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja, hogy az elhanyagolt, környezetszennyezéssel terhelt területek fejlesztésével egészséges, tiszta lakó- és munkahelyi környezet kerüljön kialakításra. Két új, lakáscélú fejlesztéssel érintett azonnali rozsdaövezeti akcióterület kijelölése történt meg: Szeged: Azonnali rozsdaövezeti akcióterületet jelöltek ki (24011/51 és 24011/52 hrsz.), ahol nagyléptékű lakópark fejlesztés valósul meg. Budapest IX. kerület: Egy másik azonnali rozsdaövezeti akcióterület (37969/1 hrsz.) a kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészített lakóterület létrehozását szolgálja. Egyedi beépítési és építési követelmények a lakóparkoknál A kiemelt lakásépítési beruházások esetében a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a sajátos beépítési szabályok felülírják a hatályos településrendezési terv, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) és a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) előírásait, ha azok ellentétesek a sajátos szabályokkal. A kiemelt lakásépítési beruházásoknál sajátos beépítési szabályok érvényesülhetnek, amelyek felülírhatják a településrendezési előírásokat. A Veszprémben megvalósuló társasházi fejlesztés esetében legfeljebb 330 lakóegység létesíthető, a minimális zöldfelület 20 százalék, a megengedett épületmagasság 16 méter, és a mélygarázs feletti zöldtető nem kötelező. A szegedi projektben nincs felső lakásszámkorlát, a földszint is használható lakáscélra, a zöldfelület minimum 50 százalék, a homlokzatmagasság maximum 35 méter lehet. A parkolóhelyek és kerékpártárolók felét kell biztosítani, akár a telektől 500 méteren belül, és kizárólag földkábelek létesíthetők. Forrás: Magyar Közlöny 2025. évi 126. szám

Folytatódik az Otthon Start finomhangolása

2025. november 3.

Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

17 460 HUF

Postaláda - Rozsdamentes acél

Érdekel →

Új szabályok lépet életbe a gyermekvállalással kapcsolatos méltányossági eseteknél. Akkor is igényelhető a támogatott kölcsön, ha az igénylőnél orvosilag igazolt akadálya van a gyermekvállalásnak, korábbi reprodukciós eljárások eredménytelenek voltak, vagy egészségi okok miatt nem vehet részt ilyen eljárásban. Ilyenkor a kormányhivatal méltányossági határozata szükséges.

Akár 30% előre

A rendelet lehetőséget ad arra, hogy megfelelő pótfedezet bevonásával a bankok a teljes hitelösszeg legfeljebb harminc százalékát előzetesen kiutalják. Ez a megoldás a kivitelezési szakaszban lévő építkezések finanszírozását teszi rugalmasabbá, különösen azokban az esetekben, ahol a készültségi fok eléréséig nehezebb lenne biztosítékot nyújtani vagy előfinanszírozást szervezni.

A rendelet pontosította az értékbecslési előírásokat is, rögzítve, hogy az ingatlan állapotát szakértői vélemény alapján kell megállapítani, a hatályos értékelési szabályokra tekintettel.

Emellett módosult a kérelmekhez benyújtandó nyilatkozatok köre: az 1. melléklet helyébe a kormányzati portálról elérhető új formanyomtatványok lépnek, megkönnyítve az egységes adatbekérést. Változások történtek a bizonyos eljárási határidőkben is, egy hosszabb, 14 napos ügyintézési időt rögzítve, ami az ügyintézés kiszámíthatóságát növeli, egyúttal tükrözve a pénzintézeti gyakorlatot.

Kiemelt lakásépítési beruházások és közigazgatási gyorsítás

Az Otthon Start programhoz kapcsolódó építési beruházásokat a Kormány kiemelt beruházássá, az ezekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket pedig kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A cél a beruházások gyorsított és egyszerűsített szabályok szerinti lebonyolítása.

A kiemelt jelentőségű ügyek hatóköre: A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás széles körű hatósági eljárásokat foglal magába, amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. Ide tartoznak többek között az építésügyi engedélyezési, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a vízügyi, a tűzvédelmi és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárások. Továbbá a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkozó ügyek is kiemelt jelentőségűnek minősülnek.

Adminisztratív könnyítések: A kiemelt beruházásokkal érintett ingatlanok tekintetében változtatási tilalom, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. A beruházások esetében az Országos Építészeti Tervtanács jár el, így külön településképi szakmai konzultációra és véleményezési eljárásra nem kerül sor. A kiemelt ügyek koordinációjára kijelölt főispánok felelnek a folyamat felügyeletéért.

Rozsdaövezeti fejlesztések

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja, hogy az elhanyagolt, környezetszennyezéssel terhelt területek fejlesztésével egészséges, tiszta lakó- és munkahelyi környezet kerüljön kialakításra. Két új, lakáscélú fejlesztéssel érintett azonnali rozsdaövezeti akcióterület kijelölése történt meg:

Szeged: Azonnali rozsdaövezeti akcióterületet jelöltek ki (24011/51 és 24011/52 hrsz.), ahol nagyléptékű lakópark fejlesztés valósul meg.

Budapest IX. kerület: Egy másik azonnali rozsdaövezeti akcióterület (37969/1 hrsz.) a kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészített lakóterület létrehozását szolgálja.

Egyedi beépítési és építési követelmények a lakóparkoknál

A kiemelt lakásépítési beruházások esetében a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a sajátos beépítési szabályok felülírják a hatályos településrendezési terv, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) és a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) előírásait, ha azok ellentétesek a sajátos szabályokkal.

A kiemelt lakásépítési beruházásoknál sajátos beépítési szabályok érvényesülhetnek, amelyek felülírhatják a településrendezési előírásokat. A Veszprémben megvalósuló társasházi fejlesztés esetében legfeljebb 330 lakóegység létesíthető, a minimális zöldfelület 20 százalék, a megengedett épületmagasság 16 méter, és a mélygarázs feletti zöldtető nem kötelező. A szegedi projektben nincs felső lakásszámkorlát, a földszint is használható lakáscélra, a zöldfelület minimum 50 százalék, a homlokzatmagasság maximum 35 méter lehet. A parkolóhelyek és kerékpártárolók felét kell biztosítani, akár a telektől 500 méteren belül, és kizárólag földkábelek létesíthetők.

Forrás:
Magyar Közlöny 2025. évi 126. szám

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

8 148 HUF

Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Nem elég a sablon – Társasházi SZMSZ készítés a gyakorlatban. Mit szabályozzunk és mit ne? Mire figyeljünk? 2025. december 18.
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.

Januártól külterületi ingatlanra is felvehető a FIX 3%-os Otthon Start hitel 2025. december 11.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.

Bevonhatók a garázstulajdonosok a közös költségek viselésébe? 2025. december 11.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


A Kúria megsemmisítette Üllő változtatási tilalmát 2025. december 8.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.

Felújítottak saját költségen és mentesülhetnek a közös teher alól? – a társasházi villamos hálózat kényes kérdései 2025. december 4.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön 2025. december 2.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.


Egy társasház – több lépcsőház: a számukra legelőnyösebb megoldást keresik 2025. december 1.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Túllépte a jogköreit a közös képviselő? – tudnivalók perindításról és ügyvédfogadásról 2025. november 27.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Otthontámogatás 2026-tól: évi 1 millió forint lakáshitelre – ezekre a határidőkre kell figyelni 2025. november 26.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.

Erzsébetvárosban is szigorodtak a rövid távú lakáskiadás szabályai 2025. november 19.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.

A társasházi házmesterlakás értékesítése – fontos tudnivalók a döntésről 2025. november 18.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A Kúria jogszerűnek mondta ki Terézváros Airbnb-tilalmát 2025. november 18.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.

Tartozók névsora a társasházban: hol húzódik az adatvédelem határa? 2025. november 13.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Újabb bővítések a FIX 3%-os hitelnél és a CSOK Plusznál 2025. november 13.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.

Több mint száz ügyvéd segített díjmentesen a rászorulóknak november 14-én 2025. november 13.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.

Kéményfelújítás és hitelfelvétel – ki fizet és miért? 2025. november 7.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lomok, beázás, pereskedés – egy társasházi pince esete 2025. november 6.
A közgyűlés döntött a lomok elszállításáról és a pince lezárásáról, ám a „gyűjtögető" tulajdonos bírósághoz fordult, és sikerrel támadta meg a határozatot. Ilyenkor azonban nincs minden veszve: jogszerű, mégis hatékony eszközökkel a társasház megvédheti a közös tulajdont, és kikényszerítheti a rendeltetésszerű használatot. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.