THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Folytatódik az Otthon Start finomhangolása2025. november 3. |
|---|
 Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
|
|
43 805 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Új szabályok lépet életbe a gyermekvállalással kapcsolatos méltányossági eseteknél. Akkor is igényelhető a támogatott kölcsön, ha az igénylőnél orvosilag igazolt akadálya van a gyermekvállalásnak, korábbi reprodukciós eljárások eredménytelenek voltak, vagy egészségi okok miatt nem vehet részt ilyen eljárásban. Ilyenkor a kormányhivatal méltányossági határozata szükséges. Akár 30% előre A rendelet lehetőséget ad arra, hogy megfelelő pótfedezet bevonásával a bankok a teljes hitelösszeg legfeljebb harminc százalékát előzetesen kiutalják. Ez a megoldás a kivitelezési szakaszban lévő építkezések finanszírozását teszi rugalmasabbá, különösen azokban az esetekben, ahol a készültségi fok eléréséig nehezebb lenne biztosítékot nyújtani vagy előfinanszírozást szervezni. A rendelet pontosította az értékbecslési előírásokat is, rögzítve, hogy az ingatlan állapotát szakértői vélemény alapján kell megállapítani, a hatályos értékelési szabályokra tekintettel. Emellett módosult a kérelmekhez benyújtandó nyilatkozatok köre: az 1. melléklet helyébe a kormányzati portálról elérhető új formanyomtatványok lépnek, megkönnyítve az egységes adatbekérést. Változások történtek a bizonyos eljárási határidőkben is, egy hosszabb, 14 napos ügyintézési időt rögzítve, ami az ügyintézés kiszámíthatóságát növeli, egyúttal tükrözve a pénzintézeti gyakorlatot. Kiemelt lakásépítési beruházások és közigazgatási gyorsítás Az Otthon Start programhoz kapcsolódó építési beruházásokat a Kormány kiemelt beruházássá, az ezekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket pedig kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A cél a beruházások gyorsított és egyszerűsített szabályok szerinti lebonyolítása. A kiemelt jelentőségű ügyek hatóköre: A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás széles körű hatósági eljárásokat foglal magába, amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. Ide tartoznak többek között az építésügyi engedélyezési, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a vízügyi, a tűzvédelmi és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárások. Továbbá a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkozó ügyek is kiemelt jelentőségűnek minősülnek. Adminisztratív könnyítések: A kiemelt beruházásokkal érintett ingatlanok tekintetében változtatási tilalom, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. A beruházások esetében az Országos Építészeti Tervtanács jár el, így külön településképi szakmai konzultációra és véleményezési eljárásra nem kerül sor. A kiemelt ügyek koordinációjára kijelölt főispánok felelnek a folyamat felügyeletéért. Rozsdaövezeti fejlesztések A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja, hogy az elhanyagolt, környezetszennyezéssel terhelt területek fejlesztésével egészséges, tiszta lakó- és munkahelyi környezet kerüljön kialakításra. Két új, lakáscélú fejlesztéssel érintett azonnali rozsdaövezeti akcióterület kijelölése történt meg: Szeged: Azonnali rozsdaövezeti akcióterületet jelöltek ki (24011/51 és 24011/52 hrsz.), ahol nagyléptékű lakópark fejlesztés valósul meg. Budapest IX. kerület: Egy másik azonnali rozsdaövezeti akcióterület (37969/1 hrsz.) a kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészített lakóterület létrehozását szolgálja.Egyedi beépítési és építési követelmények a lakóparkoknál A kiemelt lakásépítési beruházások esetében a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a sajátos beépítési szabályok felülírják a hatályos településrendezési terv, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) és a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) előírásait, ha azok ellentétesek a sajátos szabályokkal. A kiemelt lakásépítési beruházásoknál sajátos beépítési szabályok érvényesülhetnek, amelyek felülírhatják a településrendezési előírásokat. A Veszprémben megvalósuló társasházi fejlesztés esetében legfeljebb 330 lakóegység létesíthető, a minimális zöldfelület 20 százalék, a megengedett épületmagasság 16 méter, és a mélygarázs feletti zöldtető nem kötelező. A szegedi projektben nincs felső lakásszámkorlát, a földszint is használható lakáscélra, a zöldfelület minimum 50 százalék, a homlokzatmagasság maximum 35 méter lehet. A parkolóhelyek és kerékpártárolók felét kell biztosítani, akár a telektől 500 méteren belül, és kizárólag földkábelek létesíthetők. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
