THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Folytatódik az Otthon Start finomhangolása2025. november 3. |
|---|
 Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
|
|
12 490 HUF
THSUNI ESA-01B3 Kültéri fali lámpa mozgásérzékelővel fehér
 Érdekel → |
|
Új szabályok lépet életbe a gyermekvállalással kapcsolatos méltányossági eseteknél. Akkor is igényelhető a támogatott kölcsön, ha az igénylőnél orvosilag igazolt akadálya van a gyermekvállalásnak, korábbi reprodukciós eljárások eredménytelenek voltak, vagy egészségi okok miatt nem vehet részt ilyen eljárásban. Ilyenkor a kormányhivatal méltányossági határozata szükséges. Akár 30% előre A rendelet lehetőséget ad arra, hogy megfelelő pótfedezet bevonásával a bankok a teljes hitelösszeg legfeljebb harminc százalékát előzetesen kiutalják. Ez a megoldás a kivitelezési szakaszban lévő építkezések finanszírozását teszi rugalmasabbá, különösen azokban az esetekben, ahol a készültségi fok eléréséig nehezebb lenne biztosítékot nyújtani vagy előfinanszírozást szervezni. A rendelet pontosította az értékbecslési előírásokat is, rögzítve, hogy az ingatlan állapotát szakértői vélemény alapján kell megállapítani, a hatályos értékelési szabályokra tekintettel. Emellett módosult a kérelmekhez benyújtandó nyilatkozatok köre: az 1. melléklet helyébe a kormányzati portálról elérhető új formanyomtatványok lépnek, megkönnyítve az egységes adatbekérést. Változások történtek a bizonyos eljárási határidőkben is, egy hosszabb, 14 napos ügyintézési időt rögzítve, ami az ügyintézés kiszámíthatóságát növeli, egyúttal tükrözve a pénzintézeti gyakorlatot. Kiemelt lakásépítési beruházások és közigazgatási gyorsítás Az Otthon Start programhoz kapcsolódó építési beruházásokat a Kormány kiemelt beruházássá, az ezekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket pedig kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A cél a beruházások gyorsított és egyszerűsített szabályok szerinti lebonyolítása. A kiemelt jelentőségű ügyek hatóköre: A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás széles körű hatósági eljárásokat foglal magába, amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek. Ide tartoznak többek között az építésügyi engedélyezési, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a vízügyi, a tűzvédelmi és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárások. Továbbá a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkozó ügyek is kiemelt jelentőségűnek minősülnek. Adminisztratív könnyítések: A kiemelt beruházásokkal érintett ingatlanok tekintetében változtatási tilalom, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. A beruházások esetében az Országos Építészeti Tervtanács jár el, így külön településképi szakmai konzultációra és véleményezési eljárásra nem kerül sor. A kiemelt ügyek koordinációjára kijelölt főispánok felelnek a folyamat felügyeletéért. Rozsdaövezeti fejlesztések A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja, hogy az elhanyagolt, környezetszennyezéssel terhelt területek fejlesztésével egészséges, tiszta lakó- és munkahelyi környezet kerüljön kialakításra. Két új, lakáscélú fejlesztéssel érintett azonnali rozsdaövezeti akcióterület kijelölése történt meg: Szeged: Azonnali rozsdaövezeti akcióterületet jelöltek ki (24011/51 és 24011/52 hrsz.), ahol nagyléptékű lakópark fejlesztés valósul meg. Budapest IX. kerület: Egy másik azonnali rozsdaövezeti akcióterület (37969/1 hrsz.) a kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészített lakóterület létrehozását szolgálja.Egyedi beépítési és építési követelmények a lakóparkoknál A kiemelt lakásépítési beruházások esetében a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a sajátos beépítési szabályok felülírják a hatályos településrendezési terv, az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) és a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) előírásait, ha azok ellentétesek a sajátos szabályokkal. A kiemelt lakásépítési beruházásoknál sajátos beépítési szabályok érvényesülhetnek, amelyek felülírhatják a településrendezési előírásokat. A Veszprémben megvalósuló társasházi fejlesztés esetében legfeljebb 330 lakóegység létesíthető, a minimális zöldfelület 20 százalék, a megengedett épületmagasság 16 méter, és a mélygarázs feletti zöldtető nem kötelező. A szegedi projektben nincs felső lakásszámkorlát, a földszint is használható lakáscélra, a zöldfelület minimum 50 százalék, a homlokzatmagasság maximum 35 méter lehet. A parkolóhelyek és kerékpártárolók felét kell biztosítani, akár a telektől 500 méteren belül, és kizárólag földkábelek létesíthetők. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
