THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom visszaesése2023. november 6. |
|---|
 A KSH adatai szerint a forgalom csökkenése nem állt meg, 2023 I. negyedévben 36%-kal, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában.
|
|
9 668 HUF
THS Kódex rejtett pénz kazetta
 Érdekel → |
|
Hullámzó az áralakulás a használt lakások piacán, az új lakások ára viszont egyértelműen emelkedett A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5%-kal, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest. Árak az új lakások piacán 2023 I-II. negyedévében • Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben. • Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben. • Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt. Árak a használt lakások piacán 2023 II. negyedévében • A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent. • Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben. • A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt. • A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött. • Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban. • Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé. • A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt. A vidéki városokban és az agglomerációkban nagyarányú a fogalomcsökkenés 2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.) Ismét népszerűek a külföldiek körében a magyar lakások, a lakásvásárlások már 2022-ben meghaladták a járvány előtti szintet 2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer). Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást. A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant. Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti). Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak 2023 II. negyedévében Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak. Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (-7,6%) és Svédországban (-6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál. A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (-0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A fiatal európaiak önállósodása soha nem volt olyan nehéz, mint ma. A diákotthonok és megfizethető albérletek hiánya egyre több városban válik problémává, miközben az egyetemek versenye a tehetségekért felerősíti a nyomást. Az Európai Parlament meghallgatása a fiatalok lakhatási kihívásairól és a UIPI átfogó európai tanulmánya a magánpiaci diáklakások trendjeiről ugyanarra a következtetésre jut: a jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az árak elszálltak, a piaci szereplők pedig szabályozási, gazdasági és társadalmi akadályokkal küzdenek. 
Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek. 
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
