Fontos határidő előtt állnak a társasházi lakók2024. május 14. |
|---|
Május 31-én lejár az OTP Bank Társasházi Pályázatának határideje, amelyre idén már három kategóriában lehet nevezni. A kezdeményezés keretében 15 társasházi és lakásszövetkezeti közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük szebbé, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételéhez.
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Az OTP Bank idén 16. alkalommal hirdette meg Társasházi Pályázatát, amely a társasházak és lakásszövetkezek lakóközösségeinek nyújt hathatós segítséget céljaik eléréséhez. Az évről évre beérkező, átlagosan 1.000 darab pályázat jól mutatja a társasházak korszerűsítését támogató kezdeményezés szükségességét. „A határidő közeleg, azonban érdemes még pályázni, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a támogatás mindig jól jön a társasházaknak. Különösen igaz ez a kicsi lakóközösségekre, ahol törvényszerű, hogy magasabb a lakásonkénti felújításra fordítandó költség" - mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és kisvállalkozói területének vezetője. A pályázat tavalyi nyertesei közé tartozik egy harmadik kerületi társasház, amelynek lakói elhatározták, hogy az épület elhanyagolt, földszinti lomtárából közösségi teret alakítanak ki, ahol különböző programokat, olvasóköröket, utazással vagy gasztronómiával kapcsolatos élménybeszámolókat tarthatnak. Az OTP-nek benyújtott pályázat a terv megvalósításához nélkülözhetetlen vizesblokk kiépítésére és fűtés beszerelésére összpontosított. „A helyiség takarításába és csinosításába a lakóközösség számos tagja bekapcsolódott, és máris megtelt beszélgetésekkel és nevetéssel a korábban évtizedeken át porosan álló lomtár. 2023 novemberétől a közgyűléseket is itt tartjuk, amire korábban minden évben külön helyet kellett bérelnünk" - számolt be a terv sikeres megvalósításáról a társasház pályázatot benyújtó képviselője. Idén három kategóriában nevezhetnek a lakóközösségek, de különböző célokra akár több pályázat is benyújtható. A korábbi évekből már ismerős „Fenntarthatóbb jövő" és „Biztonságos otthonok" kategóriák mellett a „Barátságos környezet" kategóriával bővült a lista. A Fenntarthatóbb jövőbe az energiahatékonysági és fenntarthatósági beruházásokat és fejlesztéseket célzó, míg a Biztonságos otthonokba az állagmegóvást, a balesetveszély elhárítását vagy az akadálymentességet támogató pályázatokat vár a kiíró OTP Bank. A harmadik, Barátságos környezet kategóriát kifejezetten a kicsi, maximum 25 lakásos társasházak és lakóközösségek közösségépítést és közösségi tevékenységet támogató fejlesztéseinek megvalósítására hozták létre. A pályázat benyújtásához három egyszerű lépést kell a lakóközösségeknek megtenniük: • Közös döntés, hogy melyik kategóriában, milyen fejlesztési célra szeretne a lakóközösség pályázni. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt öt-öt pályázatot kategóriánként összesen 10-10 millió forinttal díjazza az OTP Bank. Minden díjazott társasház vagy lakásszövetkezet pályázatának benyújtója - aki lehet a közös képviselő vagy meghatalmazott is - 100.000 forint értékű IKEA ajándékkártyát kap. A tájékoztatás nem teljes körű, további részletekről a https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat oldalon vagy a pályázati kiírásban tájékozódhat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Május 31-én lejár az OTP Bank Társasházi Pályázatának határideje, amelyre idén már három kategóriában lehet nevezni. A kezdeményezés keretében 15 társasházi és lakásszövetkezeti közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük szebbé, fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételéhez.

Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 







































