A statisztikák önmagukért beszélnek: 2025 októberéig 4739 lakástűz keletkezett, 77 ember vesztette életét, és öt haláleset szén-monoxid-mérgezéshez köthető. Tavaly ennél is súlyosabb volt a helyzet - 6800 lakástűz, 117 halálos áldozat, 1100 CO-mérgezés. A lakástüzek harmada társasházban történik.
A fűtési időszakban a zárt nyílászárók csökkentik a levegő utánpótlását, ezzel megnő a szén-monoxid-mérgezés veszélye. Gyakoribb a túlterhelt elektromos hálózat, a meghibásodott konvektor és kémény, az éghető anyagok helytelen tárolása. A padlásterekben, pincékben vagy menekülési útvonalakon tárolt lomok különösen veszélyesek, mert akadályozzák a menekülést és a tűzoltói beavatkozást.
A téli időszakhoz sajátos kockázatokat is hoznak az ünnepek: gyertyák, fényfüzérek, kiszáradt karácsonyfák - mind gyakori tűzforrások. Ahogy a MABISZ is felhívta rá a figyelmet, ezek megelőzése nem bonyolult, csak tudatosságot kíván.
A jogszabály nem véd meg, ha hiányzik a gondosság
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy minden tulajdonos és bérlő köteles fenntartani az épület biztonsági szintjét, betartani a használati tűzvédelmi előírásokat, és megakadályozni, hogy tevékenysége tüzet vagy robbanást okozzon. A 177. § és a 195. § külön is kitér arra, hogy a fűtőberendezések és az éghető anyagok között megfelelő távolságot kell tartani, és az égéstermék-elvezetőknek tisztíthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük.
A kémények különösen kényes pontot jelentenek. A nem megfelelő tömörség, a visszaáramló égéstermék, vagy a tisztítás hiánya életveszélyes. A jogszabály világosan fogalmaz: élet- és tűzveszély esetén a tüzelőberendezés használata tilos, amíg a hibát szakember nem javítja. A kéménytest jellemzően a társasház közös tulajdona, így bármilyen beavatkozás közös döntést igényel.
Lestyán Mária külön hangsúlyozta a „jókarbantartási kötelezettséget", amely minden tulajdonost egyaránt terhel. Az épületet úgy kell fenntartani, hogy biztonságosan, a szomszédokat sem veszélyeztetve működjön. Ezt a kötelezettséget a 191/2009-es kormányrendelet és az új, 280/2024-es rendelet is megerősíti.
A biztonság kulcsa a karbantartásA gázfűtés addig biztonságos, amíg a készülék szabályosan működik és a levegő-utánpótlás biztosított. Évente ellenőrizni kell a kazánt és a kéményt, szabadon kell hagyni a légbevezetőket, és kizárólag szakember végezhet javítást. A szén-monoxid jelzők időben figyelmeztetnek: a balesetek 90 százaléka megelőzhető lenne a használatukkal.
Az elektromos fűtőtestek sem veszélytelenek. A hősugárzók, olajradiátorok vagy klímaberendezések túlterhelhetik a hálózatot, különösen, ha hosszabbítókba fűzik őket. A hosszabbító nem fűtőberendezés - figyelmeztetett az előadó -, a túlmelegedő vezeték ugyanúgy tüzet okozhat. A klímák kültéri egységeinél a szennyeződés, jegesedés, a beltéri egységnél pedig az elhanyagolt csatlakozások jelentenek kockázatot. A szűrők és hőcserélők rendszeres tisztítása alapvető.
Füst, ami életeket követel
A füst okozza a legtöbb halálesetet, nem maga a tűz. Éjszaka, alvás közben a legtöbben nem érzékelik a veszélyt, a füst pedig percek alatt eszméletvesztést okozhat. Egy egyszerű füstjelző 3-5 perccel korábban riaszt, mint ahogy a lakó észlelné a tüzet, és ahol működik, 60 százalékkal kevesebb a haláleset.
A biztosítók tapasztalata szerint a lakástulajdonosok a tűzkártól tartanak leginkább, mégis sokan halogatják a megelőzést. Sokan hivatkoznak arra, hogy „nálunk még nem volt baj" vagy „nem írja elő a jogszabály", pedig a biztosítási feltételek is szigorodnak. Elmaradt karbantartás, engedély nélküli átalakítás vagy elzárt légbevezető esetén a biztosító akár megtagadhatja a kártérítést.
Felkészültség, nem pánik
Tűz esetén az első teendő az azonnali reagálás: hívni a 112-t, becsukni a lakásajtót, nem használni a liftet, figyelmeztetni a szomszédokat, és ha lehet, elzárni a gázt, áramot. Szén-monoxid-veszélynél azonnal szellőztetni és elhagyni az épületet.
A társasházakban érdemes évente közös tűzvédelmi tájékoztatót tartani, a házirendben rögzíteni a tűz esetén követendő eljárást, és közösen beszerezni az alapvető biztonsági eszközöket. Egy füstjelző és egy szén-monoxid-érzékelő együtt életet menthet.
Élettartamuk tíz év, és ha az árukat elosztjuk, napi öt forint jut mindegyikre.
„A biztonság nem jogszabály, hanem szemlélet kérdése" - fogalmazott Lestyán Mária. - „Ha a lakók tudják, mit kell tenni, és van eszközük is hozzá, akkor a tűzvédelem nem költség, hanem nyugalom."
