THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Fontos tűzvédelmi szabályok társasházakban a fűtési szezonban2026. január 4. |
|---|
 A fűtési szezon nemcsak a meleg otthonok időszaka, hanem a legtöbb lakástűz és szén-monoxid-mérgezésé is. Lestyán Mária építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n arra figyelmeztetett: a társasházakban a tűzvédelem nem jogszabályi formalitás, hanem mindennapi gondosság kérdése.
|
|
2 462 HUF
Ügyféltoll Microban antibakteriális Fellowes® írásszín fekete
 Érdekel → |
|
A statisztikák önmagukért beszélnek: 2025 októberéig 4739 lakástűz keletkezett, 77 ember vesztette életét, és öt haláleset szén-monoxid-mérgezéshez köthető. Tavaly ennél is súlyosabb volt a helyzet - 6800 lakástűz, 117 halálos áldozat, 1100 CO-mérgezés. A lakástüzek harmada társasházban történik. A téli időszakhoz sajátos kockázatokat is hoznak az ünnepek: gyertyák, fényfüzérek, kiszáradt karácsonyfák - mind gyakori tűzforrások. Ahogy a MABISZ is felhívta rá a figyelmet, ezek megelőzése nem bonyolult, csak tudatosságot kíván.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy minden tulajdonos és bérlő köteles fenntartani az épület biztonsági szintjét, betartani a használati tűzvédelmi előírásokat, és megakadályozni, hogy tevékenysége tüzet vagy robbanást okozzon. A 177. § és a 195. § külön is kitér arra, hogy a fűtőberendezések és az éghető anyagok között megfelelő távolságot kell tartani, és az égéstermék-elvezetőknek tisztíthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük. A kémények különösen kényes pontot jelentenek. A nem megfelelő tömörség, a visszaáramló égéstermék, vagy a tisztítás hiánya életveszélyes. A jogszabály világosan fogalmaz: élet- és tűzveszély esetén a tüzelőberendezés használata tilos, amíg a hibát szakember nem javítja. A kéménytest jellemzően a társasház közös tulajdona, így bármilyen beavatkozás közös döntést igényel. Lestyán Mária külön hangsúlyozta a „jókarbantartási kötelezettséget", amely minden tulajdonost egyaránt terhel. Az épületet úgy kell fenntartani, hogy biztonságosan, a szomszédokat sem veszélyeztetve működjön. Ezt a kötelezettséget a 191/2009-es kormányrendelet és az új, 280/2024-es rendelet is megerősíti. A biztonság kulcsa a karbantartásA gázfűtés addig biztonságos, amíg a készülék szabályosan működik és a levegő-utánpótlás biztosított. Évente ellenőrizni kell a kazánt és a kéményt, szabadon kell hagyni a légbevezetőket, és kizárólag szakember végezhet javítást. A szén-monoxid jelzők időben figyelmeztetnek: a balesetek 90 százaléka megelőzhető lenne a használatukkal. Az elektromos fűtőtestek sem veszélytelenek. A hősugárzók, olajradiátorok vagy klímaberendezések túlterhelhetik a hálózatot, különösen, ha hosszabbítókba fűzik őket. A hosszabbító nem fűtőberendezés - figyelmeztetett az előadó -, a túlmelegedő vezeték ugyanúgy tüzet okozhat. A klímák kültéri egységeinél a szennyeződés, jegesedés, a beltéri egységnél pedig az elhanyagolt csatlakozások jelentenek kockázatot. A szűrők és hőcserélők rendszeres tisztítása alapvető. Füst, ami életeket követel A füst okozza a legtöbb halálesetet, nem maga a tűz. Éjszaka, alvás közben a legtöbben nem érzékelik a veszélyt, a füst pedig percek alatt eszméletvesztést okozhat. Egy egyszerű füstjelző 3-5 perccel korábban riaszt, mint ahogy a lakó észlelné a tüzet, és ahol működik, 60 százalékkal kevesebb a haláleset. A biztosítók tapasztalata szerint a lakástulajdonosok a tűzkártól tartanak leginkább, mégis sokan halogatják a megelőzést. Sokan hivatkoznak arra, hogy „nálunk még nem volt baj" vagy „nem írja elő a jogszabály", pedig a biztosítási feltételek is szigorodnak. Elmaradt karbantartás, engedély nélküli átalakítás vagy elzárt légbevezető esetén a biztosító akár megtagadhatja a kártérítést. Felkészültség, nem pánik Tűz esetén az első teendő az azonnali reagálás: hívni a 112-t, becsukni a lakásajtót, nem használni a liftet, figyelmeztetni a szomszédokat, és ha lehet, elzárni a gázt, áramot. Szén-monoxid-veszélynél azonnal szellőztetni és elhagyni az épületet. A társasházakban érdemes évente közös tűzvédelmi tájékoztatót tartani, a házirendben rögzíteni a tűz esetén követendő eljárást, és közösen beszerezni az alapvető biztonsági eszközöket. Egy füstjelző és egy szén-monoxid-érzékelő együtt életet menthet. Élettartamuk tíz év, és ha az árukat elosztjuk, napi öt forint jut mindegyikre. „A biztonság nem jogszabály, hanem szemlélet kérdése" - fogalmazott Lestyán Mária. - „Ha a lakók tudják, mit kell tenni, és van eszközük is hozzá, akkor a tűzvédelem nem költség, hanem nyugalom." |
A jogszabály nem véd meg, ha hiányzik a gondosságTovábbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva. 
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak. 
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik. 
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
