THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Forradalmasítja a lakossági energetikai felújításokat a RenoPont2021. december 20. |
|---|
 RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ nyílt Budapest V. és VIII. kerületében, ahol a világ számos pontján már sikerrel működő, idehaza most meghonosodó, „egyablakos" szolgáltatással várják az energetikai felújításra készülő lakosokat. Az elismert szakmai szervezetek által életre hívott, nonprofit kezdeményezés célja, hogy támogassák a hazai felújítani vágyókat a döntés meghozatalától, a tervezésen és a komplett kivitelezésen át az üzemeltetésig, miközben az energetikai korszerűsítést tervezők minden szükséges műszaki, jogi és pénzügyi tudnivalót egyetlen helyen kapnak meg, ami egyszerűvé és kiszámíthatóvá teszi számukra a folyamatot.
|
|
338 180 HUF
THS GDPR-F1 tűzálló páncélszekrény - MABISZ „A” – 15 milliós értékhatár
 Érdekel → |
|
A fentiek érdekében a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ olyan hiánypótló információkkal és szolgáltatásokkal várja ügyfeleit, mint a termékválasztási segédanyag, jó példák gyűjteménye, pénzügyi lehetőségek ismertetése, fogalomtár, letölthető sablondokumentumok, engedélyezési és garanciális tudnivalók, üzemeltetési tanácsok és online időpontfoglalás ingyenes tanácsadásra. A későbbiekben egy megbízható szakértőket és kivitelezőket tartalmazó adatbázis, valamint egy online kalkulátor is segíteni fogja a felújítást tervezőket. Az idehaza újszerű, egyablakos megoldást a www.renopont.hu oldalon és a folyamatosan bővülő irodahálózatban lehet igénybe venni. Elsőként Nagykanizsán nyílt RenoPont iroda, ahol elsősorban a teljes társasház felújításában gondolkodókat (közös képviselők, társasház kezelők) várják komplett tanácsadással. A múlt héten pedig két budapesti irodanyitás követte a dunántúli kirendeltséget: a Zöld Budapest Tanácsadó Iroda a Városháza épületében, a józsefvárosi tanácsadó pont pedig a Gutenberg téren várja az otthonfelújítókat, hogy egy helyen minden műszaki, jogi és pénzügyi tudnivalóról tájékoztassa a korszerűsíteni vágyókat, akiket a teljes renoválási folyamaton végigkísérnek a tervezéstől az üzemeltetésig. Ezekben az irodákban mind lakás-, mind családi ház tulajdonosakat várnak, de teljes társasházak képviselőinek is segítséget nyújtanak. A fővárosi Zöld Budapest irodában a RenoPont operátorokon kívül levegőminőség védelemmel foglalkozó ökomenedzserek, míg Józsefvárosban energiaszegénységgel küzdő háztartásokat segítő szolgáltatás is segíti az érdeklődőket. Magyarországon jelenleg a lakások kétharmada, mintegy 3 millió ingatlan energiafelhasználás szempontjából korszerűtlen. Optimista forgatókönyvek alapján, ha mindenhol megtörténne a fűtési rendszer, a szigetelés és a nyílászárók modernizálása, az ország éves energiafogyasztásának akár 15-20%-át is meg lehetne takarítani, ami környezetvédelmi szempontból is óriási előrelépés lenne. „Mostanra nyilvánvaló, hogy a hazánkra vonatkozó, szigorú klímavédelmi célok elérése elképzelhetetlen a családi- és társasházak energetikai felújítása nélkül. Magyarország végső energiafelhasználásának körülbelül egyharmadát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, amit becslések szerint 40-50%-kal lehetne csökkenteni átfogó épületenergetikai felújításokkal." - fejti ki Méhes Martina, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ ügyvezetője és szakmai igazgatója. Az Energiaklub a vezetője annak az öttagú konzorciumnak, amely létrehozta a RenoPont szolgáltatást. Rajtuk kívül még a Magyar Energiahatékonysági Intézet, az IMRO-DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft., az AACM Central Europe Kft. és a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete dolgozik a projekten, ami az Európai Unió Horizon 2020 finanszírozásával valósul meg. Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója hozzáteszi, ha sikerülne mennyiségi és minőségi téren is előrelépni a hazai ingatlanok energiagazdálkodása terén, az a károsanyag-kibocsátás mérséklése mellett egy korszerűtlen családi ház esetén akár évi 100-150 ezer forintos rezsiköltség-megtakarítást is jelenthetne. „Ezen kívül minden lakás komfortosabbá, szebbé, télen melegebbé, nyáron hűvösebbé, a levegője egészségesebbé válna, miközben nőne a piaci értékük is" - világít rá a további előnyökre a szakértő. A RenoPont szakmai partnerek, szervezetek, cégek és önkormányzatok megkeresését is várja annak érdekében, hogy minél többeket végig tudjon kísérni az energetikai felújításokon, érthetővé és kiszámíthatóvá téve a teljes folyamatot, biztosítva ezzel a legjobb ár-érték arányú tervek kiválasztását, a minőségi eredményt és a valós energiamegtakarítást, ami egyre hangsúlyosabb egyéni és közös érdekünk. https://www.facebook.com/renopontotthonfelujitas/ |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés? 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
