Barion Pixel

Forrásszerzési lehetőségek a társasházakban

2021. augusztus 11.
kbk21.pngA társasházak finanszírozási lehetőségeiről tartott előadást Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd és társasház szakértő a TTOE 2021 július 26-án tartott online konferenciáján. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete a pandémia alatti lehetőségekről, energiahatékony működésről és törvényességről szeretné a legsokoldalúbb tájékoztatást nyújtani. Az online konferencia, mint forma elengedhetetlen volt, hiszen az országjáró körút során sokaknak nem adatott meg a lehetőség a személyes részvételre.

A finanszírozás kérdése időről időre előkerülő téma hol kisebb, hogy nagyobb volumenben. Az ilyen jellegű problémák megoldása minden esetben a közös képviseletre hárul, legalábbis az ő feladatuk felmutatni azokat a lehetőségeket, eszközöket, melyek anyagi segítséget nyújthatnak.

 
A társasházak finanszírozási lehetőségeinek csökkenése
A közelmúltban jelentősen csökkent a vissza nem térítendő állami támogatások köre. Ez ugyebár egyértelműen magával vonzza a tényt, hogy sokan képtelenek enélkül bármiféle fejlesztésre. A lakástakarék állami támogatását is megszűntették, ezzel gyakorlatilag a lakástakarékot, mint konstrukciót is felszámolták, hiszen állami támogatás nélkül ez csak egy átlagos megtakarítássá degradálódott. Ezek mind nagyban gátolják azt, hogy a társasházak korszerűsödhessenek, megszépüljenek. A Növekedési és Hitel Programba a társasházakat csak 7 évvel az indulás után vonták be. Ez a késlekedés sem segítette a közös képviselőket a fejlesztésekben. Az Otthonteremtési támogatás pedig kizárólag a négy fal között működik, a közös területek fejlesztésére nem lehetséges felhasználni, így a társasházak tekintetében haszontalan.

 
Hogyan tovább?
Ezek a problémák csak halmozódnak az idővel és minden közgyűlésen előkerülnek.
Az első lehetőség a megoldásra a belső forrás. Növelhetjük a közös költséget, illetve célbefizetést is kezdeményezhetünk egy projekt elkészülése érdekében. Ezeket, mint azt tapasztalhattuk, nagyon nehéz végig vinni, hiszen, ha a tulajdonos esetleg a saját lakásában is lakik, még akkor sem szívesen fizet. Az albérlő szintén nem érdekelt a témában, illetve egy távoli tulajdonost sem érdekel túlzottan a közös területek korszerűsítése, hiszen éves szinten is csak párszor találkozik ezekkel a problémákkal.

 
„Az ilyen közös költség emelési igények akár még egy elszámoltatási rally-ba is torkollhatnak." - fogalmazott Dr. Kiss Balázs Károly.

A jelenlegi pandémiás helyzet még inkább nehezíti az ilyen folyamatokat.

 
A következő lehetőség a banki kölcsön. A jelzálog alapú kölcsönök nem túl divatosak a társasházak köreiben, hiszen nehézkes összeegyeztetni a sok tulajdonos által birtokolt lakást. Ez egy különálló, egy tulajdonossal rendelkező ház esetében sokkal egyértelműbb, bár a bankok gyakran elfelejtik, hogy a társasházi konstrukcióban a tulajdonosok kezesként felelnek a kötelezettségek teljesítéséért.


A harmadik lehetőség az önkormányzati támogatás. Ilyen pozitív gyakorlattal Budapest II. kerületében lehetett találkozni. Itt történt épületfelújítás, balesetveszélyes terület megszüntetése önkormányzati forrásból. Ez természetesen nem egyedülálló, de nagyon ritka eset.

 
Európai uniós „hullám"
A „Renovation Wave" egy Európai uniós törekvés energetikai korszerűsítésre. Egyelőre konkrét szabályozást itt még nem ismerünk, de a törekvés kifejezetten szimpatikus. Olaszországban pedig 110%-os adóvisszatérítéssel segítik a társasházak felújítását.
Dr. Kiss Balázs Károly hozzátette: „Reméljük hamarosan hazánkban is találkozhatunk ilyen törekvésekkel."


Közös tulajdonú területek értékesítése
A társasházak értékesíthetik a tetőteret, a pincét, illetve a házfelügyelői lakást is. Ezt pénz ellenértékben tudják átadni, majd a befolyt összeget fordíthatják házfelújításra, innovációkra. Ebből a hármasból a tetőtér kap kiemelt szerepet, hiszen a legtöbb lehetőség ebben rejlik. Egyre nagyobb piaca van a tetőterek értékesítésének és beépítésének, több vállalkozó is foglalkozik ezzel a piacon üzletszerűen.

 
„Az igény annyira megnőtt, hogy úgy gondoltuk mindenképpen van helye annak, hogy a közös képviselőket felkészítsük valamelyest erre a témára és igyekezzünk a kezükbe olyan fogódzókat adni, amellyel, hogyha a társasházuk egyébként műszakilag alkalmas arra, hogy egy ilyen tetőtér projektben részt vegyen, akkor egy vállalkozó által tett ajánlatot már szakértő szemmel tudjanak nézni és ne engedjék magukat megvezetni egy szépen beszélő vállalkozó által." - mondta el Dr. Kiss Balázs Károly.


Közös képviselőként a tetőterek tekintetében fel kell tudni mérni, hogy műszakilag alkalmas-e az épület tetőbeépítésre, értékesítésre, illetve nagyon fontos mérlegelni, hogy a lakóközösség készen áll-e egy ekkora lépésre.


Leginkább az olyan konstrukciókat érdemes komolyan venni, ahol a vállalkozó felújítási munkálatokat is kínál a tetőbeépítés mellé. Egy vállalkozó a tetőteret azért vásárolja meg, mert lakásokat kíván kialakítani, ez által ő tulajdonos lesz a házban. Ha tulajdonos lesz, akkor elvárható, hogy olyan minőségben történjen a felújítás, mely az ő általa építtetett lakások értékét is növeli, eladhatóságát megkönnyíti, azaz piaci érdeke fűződik ahhoz, hogy szép legyen a környezet. Ha az adott forrás rendelkezésre áll és a közös képviselet hív egy brigádot, akiket a pénzen kívül nem motivál semmi a projektben, legtöbbször a végeredmény nem olyan lesz, mintha valaki tulajdonosi szemmel készítené el ugyanezt.


Jogi buktatók
A közös tulajdonban lévő tetőtér albetétesítése és az ezzel kapcsolatos szavazás lebonyolítása mindenképp szakember segítségét igényli, hiszen ez még a földhivatalban sem bevett gyakorlat. Ha a közös képviselő meg tud egyezni a vállalkozóval, hogy az említett szakember díját is ő állja, akkor egy még előnyösebb helyzetet tud kialakítani magának és a társasháznak egyaránt.

 
Jó és rossz tapasztalatok
A legtöbb rossz tapasztalat azon alapszik, hogy egy teljesen átlagos adásvételi ügyletként tekintenek erre a tetőtér projektre.
„Például olyan álláspontot foglal el a vagyonkezelő, hogy nem adja át a tetőtér tulajdonjogát, csak majd akkor, ha elkészült a munkálat és addig a vállalkozó csak folytassa a felújítást. Majd a végén, ha mindennel elégedett az önkormányzat és a tulajdonosok, akkor átruházzák ennek a tetőtérnek a tulajdonjogát." - fogalmazott Dr. Kiss Balázs Károly.


Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy nem veszi figyelembe a tulajdonosok legnagyobb félelmét, ami pedig nem más, mint az, hogy mi történik abban az esetben, ha a felújítási munkálatok valamilyen oknál fogva félbeszakadnak. Ekkor a háznak azonnali forrásra van szüksége, hogy megszüntessék a beázásokat, helyreállítsák annyira a tetőteret, hogy élhető legyen a ház. Van olyan jogi konstrukció, amely erre fedezetet jelent.


A tetőtérbeépítést még minden irányból tanulja mindegyik fél, de jelenleg már létezik az a konstrukció, amellyel biztonságosan végig lehet vinni egy ilyen projektet. Ez az egyik legjelentősebb anyagi forrás, melyet egy társasház jelenleg ki tud használni a felújítás és korszerűsítés érdekében. Egy megszépült környezetű társasház lakásai akár 15-20%-kal is többet érhetnek egy tetőbeépítés/korszerűsítés után.


További információk:
- kiss@drkbk.hu
www.drkbk.hu

További híreink


Energiaközösség társasházban: szabályok, tapasztalatok, akadályok 2025. november 5.
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott.

„Városunk infrastruktúrája túlterhelt” – önazonosság-védelmi tervezet kerül tárgyalásra Törökbálinton 2025. november 5.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2025. november 4.
Új lakás vásárlásakor vagy társasházi beruházásnál a garanciális igények kérdése kulcsfontosságú. A hibás kivitelezés, a rejtett hiányosságok, a vitatott felelősségi körök jelentős anyagi terhet jelenthetnek tulajdonosoknak, illetve a társasháznak. Hogyan különíthető el a magántulajdonban és közös tulajdonban jelentkező hiba? Milyen dokumentumok megőrzése elengedhetetlen a későbbi jogi érvényesítéshez? Milyen szerepe lehet a szakértői véleménynek, és ki viseli ennek költségét? Mi a teendő, ha a beruházó nem reagál, vagy vitatja a hiba fennállását? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly, a MITOE elnökének előadásából megtudhatjuk, hogyan érvényesíthetők eredményesen a garanciális igények, és mire kell különösen figyelni a jogszabályi környezetben.

http://www.mitoe.hu
A tulajdon múltja és a lakhatás jövője – Nemzetközi Ingatlannap Belgrádban 2025. november 4.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.

Ahol beszélgetnek, ott felújítanak – társasházi mintaprojekt tanulságai 2025. november 3.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.

Zártkerti ingatlanok átminősítése – fontos változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. november 3.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
Folytatódik az Otthon Start finomhangolása 2025. november 3.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.

Kötelező a villamos hálózat felülvizsgálatáról gondoskodni ingatlanügyletek során 2025. október 31.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.

Középosztály, idősek, elöregedő házak – hogyan reagálhat az uniós politika? 2025. október 31.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.

Ingyenes online tulajdoni lap-hozzáférést a társasházaknak! 2025. október 29.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.

Megjelent a THT októberi száma 2025. október 28.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?

Várakoznak a lakástulajdonosok a felújításokkal – beszámoló az egyablakos tanácsadók találkozójáról 2025. október 28.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.

Otthontámogatás a közszférában – idén kell előkészíteni a kérelmeket 2025. október 28.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.

Túszul ejtett társasházi adatok: mire figyeljünk a társasházi szoftver választásánál? 2025. október 27.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.

Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete: új név és kibővült szolgáltatások 2025. október 20.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások