1.) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27. § (3) bekezdése így rendelkezik:
„A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk."
Jelen esetben a tulajdonos a Csepeli Önkormányzat, annak képviseletében a Polgármester, illetve a belső szabályzatban megjelölt személy, vagy szervezet. Az ott megjelölt személy
meghatalmazásával konkrétan meghatározott személyt lehet csak a számvizsgáló bizottság tagjának megválasztani.
Álláspontom szerint a számvizsgáló bizottsági tagsági tisztség nem ruházható át, nem hatalmazhat meg maga helyett mást a feladat ellátására.
2.) A számvizsgáló bizottság feladatait a társasházi törvény 51. § (1) a tartalmazza.
3.) A Csepeli Önkormányzat 716/2012. (XII. 13.) Kt. határozat nem áll összhangban a társasházi törvénnyel, mivel
a) feladatként a társasházkezelő hathatós ellenőrzését jelölte meg, ugyanakkor a számvizsgáló bizottság nem „főnöke" a társasházkezelőnek, közös képviselőnek.
b) előírta a 2010. és 2011. évi gazdálkodás ellenőrzését, amelyeket már az adott társasház határozattal elfogadott, a közös képviselővel szemben a beszámolási kötelezettséget
ismételten előírni nem lehet. A közgyűlési határozatok megtámadásának határideje 60 nap, amelyek már régen lejártak. Egy-egy ügyet természetesen felül lehet vizsgálni, ha annak
befejezése például 2012-ben történt meg, vagy új információk kerültek elő pl. egy beruházással kapcsolatosan.
c) ha nem választják meg a képviselőt a számvizsgáló bizottságba, akkor nincs semmilyen lehetőség, hogy a közös képviselő, illetve a társasházkezelő munkáját felülvizsgálja, vagy a tevékenységét ellenőrizze. Erre a feladatra a tulajdonosi közösség a közgyűlésen jogosult, hiszen a közös képviselő megválasztása, munkájának értékelése és felmentése is kizárólag közgyűlési hatáskörben gyakorolható.
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete is küzd azért, hogy a társasházak és a közös képviselők felett legyen törvényességi felügyelet, azonban erre vonatkozóan a jogalkotók még nem találták meg a megoldást.
Érvényben van viszont az a rendelkezés, hogy az üzletszerűen társasházkezelést végző személyeket a lakóhely, vagy a cég székhelye szerinti ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál
nyilvántartásba kell venni és a regisztráció feltétele, hogy megfelelő szakképesítéssel rendelkezzenek, ne legyen semmilyen adótartozásuk.
Az önkormányzat azzal segítené a társasházkezelői szakma színvonalának emelését, ha a kerületben működő közös képviselők, társasházkezelők felülvizsgálatát elvégezné és aki nem
rendelkezik az előírt regisztrációval, azzal szemben kiszabna bírságot és eltiltaná a tevékenység folytatásától.
Természetesen azok a személyek mentesülnek a regisztrálási kötelezettség alól, akik mint az adott házban tulajdonnal rendelkezők végzik a feladatot. Feltehető azonban, hogy az 50 albetét feletti társasházakban már elég kevés ilyen személy található, hiszen a társasház működése és
gazdálkodása már valóban szakembert igényel.
