THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve2025. október 8. |
|---|
 Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.
|
|
7 690 HUF
Társasházi Postaláda több színben
 Érdekel → |
|
Az Európai Bizottság prioritásként kezeli a megfizethető lakhatást, mivel az árak emelkedése és az építkezési költségek nyomást gyakorolnak egyre több háztartásra, különösen a nagyvárosokban és a turistacélpontokon. Von der Leyen elnök a következő adatokra hivatkozott: 2015 óta az inflációval korrigált házárak több mint 20%-kal emelkedtek, míg a bérleti díjak a nagyvárosokban átlagosan több mint 45%-kal nőttek. A lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma közel 20%-kal esett vissza 2021 óta. Az elnök hangsúlyozta, hogy például az egészségügyi dolgozók, tanárok és tűzoltók már nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk szolgált közösségekben éljenek. A Terv eredetileg 2026 első negyedévében indult volna, de a váratlan bejelentés miatt a Bizottság most a december közepi bemutatást célozza. Dan Jørgensen, az EU első lakhatási biztosa (Housing Commissioner) megerősítette, hogy a terv magában foglalja az állami támogatások szabályainak felülvizsgálatát is, lehetővé téve a kormányok számára, hogy közpénzeket használjanak a piacról kiszoruló európai középosztály számára lakások építésére. Az állami támogatások rendszerének átalakítása A Terv legkonkrétabb intézkedése az Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatásokról (SGEI) szóló határozat (Commission Decision 2012/21/EU) felülvizsgálata. A jelenlegi, 2011. december 20-án elfogadott, és 2012. január 31-én hatályba lépett SGEI határozat (2012/21/EU) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos esetekben előzetes bejelentés nélkül nyújtsanak állami támogatást az SGEI-t működtető vállalkozásoknak. Ez a támogatás jelenleg kiterjed a szociális lakhatásra is, de csak a hátrányos helyzetű polgárok vagy a szociálisan kevésbé előnyös csoportok számára, akik fizetőképességi korlátok miatt nem tudnak piaci feltételekkel lakáshoz jutni.A felülvizsgált SGEI határozat célja, hogy megkönnyítse a megfizethető lakhatásba történő beruházásokat. A módosítás a szabályok frissítését és egyszerűsítését is célozza. A javasolt felülvizsgálat egy új mentességi kategóriát vezet be a megfizethető lakhatás tekintetében, amelynek definíciója: „lakhatás azon háztartások számára, amelyek a piaci eredmények, és különösen a piaci kudarcok miatt nem tudnak megfizethető feltételekkel lakáshoz jutni". A Bizottság (a Versenypolitikai Főigazgatóságon belül működő megfizethető lakhatási munkacsoporton keresztül) 2025. október 3-tól november 4-ig tartó nyílt konzultációt indított a felülvizsgált SGEI-határozatról. A konzultációs időszak a szokásos 12 hét helyett egy hónapra rövidült, ami az állami támogatási szabályok felülvizsgálatának politikai sürgősségét és prioritását tükrözi. A Bizottság célja, hogy a végleges, felülvizsgált SGEI-határozatot az EU Megfizethető Lakhatási Tervével összhangban 2025 vége előtt elfogadja. További Intézkedések és Érdekcsoportok Álláspontja A Bizottság a State Aid szabályok felülvizsgálata mellett más kulcsfontosságú területeket is érint: Jørgensen biztos megerősítette, hogy a terv foglalkozni fog a rövid távú bérbeadások növekedésével, amelyet számos polgármester (pl. Barcelona, Párizs, Róma) a lakhatási költségek emelkedésének közvetlen okaként jelölt meg. A Bizottság azonosított prioritásokat, például egy páneurópai befektetési platform létrehozását, a kohéziós politikai beruházások megduplázását a megfizethető lakhatás érdekében, valamint egy európai építésügyi stratégia kidolgozását. Az EU intézményei és a magántulajdonosok képviselői aktívan részt vesznek a vitában: EESC (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) Az EESC 2025. szeptemberi plenáris ülésén sürgette a Bizottságot, hogy helyezze el a méltányos, fenntartható és megfizethető lakhatáshoz való jogot az EU elsődleges jogában. Továbbá sürgette az SGEI szabályok reformját, hogy azok ne csak a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat támogassák, hanem a középosztályt és a kulcsfontosságú dolgozókat is.UIPI (International Union of Property Owners) A magántulajdonosokat képviselő UIPI, amelynek tagja partner egyesületünk is, a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) - korábbi nevén TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) - megerősítette tagsági bázisát, és szorgalmazza a kínálat növelését és a bürokrácia csökkentését. A UIPI hangsúlyozza, hogy a lakáspolitika nemzeti felelősség, de az EU-nak stabil és kiszámítható beruházási környezetet kell teremtenie. A szervezet óva int a bérleti díjak szabályozásától, amely torzulásokat okozhat a piacokon, helyette az új kínálat ösztönzésére kell fókuszálni.Európai Parlament A Parlament Lakhatási Válsággal foglalkozó különbizottságának (HOUS) jelentéstervezete megerősíti a szubszidiaritás elvét, a tulajdonjogokat, és a magánbefektetések kiegészítő szerepét a válság megoldásában. Ugyanakkor a Kohéziós politikáról szóló jelentés (Marcos Ros Sempere) támogatja a kis bérbeadóknak és lakástulajdonosoknak nyújtott pénzügyi támogatást (hiteleket, garanciákat), de szigorúbb ellenőrzést sürget a spekulatív befektetések és a rövid távú bérbeadások terén. Források: European Commission sajtótájékoztatója Az állami támogatások jogi kereteinek felülvizsgálatára szolgáló uniós nyilvános konzultáció hivatalos felülete, ahol minden érintett (állami hatóság, önkormányzat, civil szervezet, magánszemély) véleményt nyújthat be az új SGEI-javaslatról. A 2012/21/EU számú, az uniós állami támogatások bizonyos formáit - köztük az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (SGEI-k) - érintő határozat. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG Competition) nyilvános konzultációkat bemutató felülete, ahol megtalálhatók az aktuálisan futó és lezárult versenypolitikai és állami támogatásokkal kapcsolatos állásfoglalás-letárgyalások és konzultációk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat 
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek. 
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen. 
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár. 
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk. 
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg. 
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű. 
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető. 
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
Miért fontosak a szabad lakáspiacok? Ezt a kérdést járta körül Tuukka Saarimaa, az Aalto Egyetem városgazdaságtan professzora a UIPI 46. kongresszusának nyitóelőadásában, amely nem titkoltan a piaci mechanizmusok mellett érvelt. 
Megjelent egy kormányrendelet, amely új keretet ad a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló lakhatási programoknak. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint civil szervezetek ingyenesen felajánlott ingatlanjai is bekapcsolódhatnak a településeken induló integrációs lakhatási konstrukcióba. Kedvezményes bérleti lehetőségek, szociális támogatás. 
Az EKR programon keresztül egy újszerű, piaci alapon működő támogatási forma veheti kezdetét, amelynek sarokköve lehet a nagy energetikai cégek és az építőanyag-gyártók közötti együttműködés. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
