Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve2025. október 8. |
|---|
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.
|
|
11 860 HUF
THS927 Minőségi postaláda - Újságtartóval
![]() Érdekel → |
|
Az Európai Bizottság prioritásként kezeli a megfizethető lakhatást, mivel az árak emelkedése és az építkezési költségek nyomást gyakorolnak egyre több háztartásra, különösen a nagyvárosokban és a turistacélpontokon. Von der Leyen elnök a következő adatokra hivatkozott: 2015 óta az inflációval korrigált házárak több mint 20%-kal emelkedtek, míg a bérleti díjak a nagyvárosokban átlagosan több mint 45%-kal nőttek. A lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma közel 20%-kal esett vissza 2021 óta. Az elnök hangsúlyozta, hogy például az egészségügyi dolgozók, tanárok és tűzoltók már nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk szolgált közösségekben éljenek. A Terv eredetileg 2026 első negyedévében indult volna, de a váratlan bejelentés miatt a Bizottság most a december közepi bemutatást célozza. Dan Jørgensen, az EU első lakhatási biztosa (Housing Commissioner) megerősítette, hogy a terv magában foglalja az állami támogatások szabályainak felülvizsgálatát is, lehetővé téve a kormányok számára, hogy közpénzeket használjanak a piacról kiszoruló európai középosztály számára lakások építésére. Az állami támogatások rendszerének átalakítása A Terv legkonkrétabb intézkedése az Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatásokról (SGEI) szóló határozat (Commission Decision 2012/21/EU) felülvizsgálata. A jelenlegi, 2011. december 20-án elfogadott, és 2012. január 31-én hatályba lépett SGEI határozat (2012/21/EU) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos esetekben előzetes bejelentés nélkül nyújtsanak állami támogatást az SGEI-t működtető vállalkozásoknak. Ez a támogatás jelenleg kiterjed a szociális lakhatásra is, de csak a hátrányos helyzetű polgárok vagy a szociálisan kevésbé előnyös csoportok számára, akik fizetőképességi korlátok miatt nem tudnak piaci feltételekkel lakáshoz jutni.A felülvizsgált SGEI határozat célja, hogy megkönnyítse a megfizethető lakhatásba történő beruházásokat. A módosítás a szabályok frissítését és egyszerűsítését is célozza. A javasolt felülvizsgálat egy új mentességi kategóriát vezet be a megfizethető lakhatás tekintetében, amelynek definíciója: „lakhatás azon háztartások számára, amelyek a piaci eredmények, és különösen a piaci kudarcok miatt nem tudnak megfizethető feltételekkel lakáshoz jutni". A Bizottság (a Versenypolitikai Főigazgatóságon belül működő megfizethető lakhatási munkacsoporton keresztül) 2025. október 3-tól november 4-ig tartó nyílt konzultációt indított a felülvizsgált SGEI-határozatról. A konzultációs időszak a szokásos 12 hét helyett egy hónapra rövidült, ami az állami támogatási szabályok felülvizsgálatának politikai sürgősségét és prioritását tükrözi. A Bizottság célja, hogy a végleges, felülvizsgált SGEI-határozatot az EU Megfizethető Lakhatási Tervével összhangban 2025 vége előtt elfogadja. További Intézkedések és Érdekcsoportok Álláspontja A Bizottság a State Aid szabályok felülvizsgálata mellett más kulcsfontosságú területeket is érint: Jørgensen biztos megerősítette, hogy a terv foglalkozni fog a rövid távú bérbeadások növekedésével, amelyet számos polgármester (pl. Barcelona, Párizs, Róma) a lakhatási költségek emelkedésének közvetlen okaként jelölt meg. A Bizottság azonosított prioritásokat, például egy páneurópai befektetési platform létrehozását, a kohéziós politikai beruházások megduplázását a megfizethető lakhatás érdekében, valamint egy európai építésügyi stratégia kidolgozását. Az EU intézményei és a magántulajdonosok képviselői aktívan részt vesznek a vitában: EESC (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) Az EESC 2025. szeptemberi plenáris ülésén sürgette a Bizottságot, hogy helyezze el a méltányos, fenntartható és megfizethető lakhatáshoz való jogot az EU elsődleges jogában. Továbbá sürgette az SGEI szabályok reformját, hogy azok ne csak a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat támogassák, hanem a középosztályt és a kulcsfontosságú dolgozókat is.UIPI (International Union of Property Owners) A magántulajdonosokat képviselő UIPI, amelynek tagja partner egyesületünk is, a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) - korábbi nevén TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) - megerősítette tagsági bázisát, és szorgalmazza a kínálat növelését és a bürokrácia csökkentését. A UIPI hangsúlyozza, hogy a lakáspolitika nemzeti felelősség, de az EU-nak stabil és kiszámítható beruházási környezetet kell teremtenie. A szervezet óva int a bérleti díjak szabályozásától, amely torzulásokat okozhat a piacokon, helyette az új kínálat ösztönzésére kell fókuszálni.Európai Parlament A Parlament Lakhatási Válsággal foglalkozó különbizottságának (HOUS) jelentéstervezete megerősíti a szubszidiaritás elvét, a tulajdonjogokat, és a magánbefektetések kiegészítő szerepét a válság megoldásában. Ugyanakkor a Kohéziós politikáról szóló jelentés (Marcos Ros Sempere) támogatja a kis bérbeadóknak és lakástulajdonosoknak nyújtott pénzügyi támogatást (hiteleket, garanciákat), de szigorúbb ellenőrzést sürget a spekulatív befektetések és a rövid távú bérbeadások terén. Források: European Commission sajtótájékoztatója Az állami támogatások jogi kereteinek felülvizsgálatára szolgáló uniós nyilvános konzultáció hivatalos felülete, ahol minden érintett (állami hatóság, önkormányzat, civil szervezet, magánszemély) véleményt nyújthat be az új SGEI-javaslatról. A 2012/21/EU számú, az uniós állami támogatások bizonyos formáit - köztük az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (SGEI-k) - érintő határozat. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG Competition) nyilvános konzultációkat bemutató felülete, ahol megtalálhatók az aktuálisan futó és lezárult versenypolitikai és állami támogatásokkal kapcsolatos állásfoglalás-letárgyalások és konzultációk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.

Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit. 
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
Törökbálint vezetése új jogi eszközhöz nyúl, hogy megvédje a település élhetőségét és korlátozott infrastruktúráját a külső beruházói nyomással szemben. A város két, jelenleg beépítetlen, de intenzív fejlesztési érdeklődés alatt álló területen kívánja érvényesíteni azt az alkotmányos jogot, amely 2025. július 1-je óta biztosítja a települések számára önazonosságuk megóvását. A rendelettervezet az első körös tárgyalásra került a Képviselő-testület elé, és társadalmi egyeztetés után dönthetnek róla véglegesen.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak.
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson. 





































