THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve2025. október 8. |
|---|
 Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.
|
|
12 790 HUF
THS 30-50w Reflektor mozgásérzékelő alkonykapcsolóval
 Érdekel → |
|
Az Európai Bizottság prioritásként kezeli a megfizethető lakhatást, mivel az árak emelkedése és az építkezési költségek nyomást gyakorolnak egyre több háztartásra, különösen a nagyvárosokban és a turistacélpontokon. Von der Leyen elnök a következő adatokra hivatkozott: 2015 óta az inflációval korrigált házárak több mint 20%-kal emelkedtek, míg a bérleti díjak a nagyvárosokban átlagosan több mint 45%-kal nőttek. A lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma közel 20%-kal esett vissza 2021 óta. Az elnök hangsúlyozta, hogy például az egészségügyi dolgozók, tanárok és tűzoltók már nem engedhetik meg maguknak, hogy az általuk szolgált közösségekben éljenek. A Terv eredetileg 2026 első negyedévében indult volna, de a váratlan bejelentés miatt a Bizottság most a december közepi bemutatást célozza. Dan Jørgensen, az EU első lakhatási biztosa (Housing Commissioner) megerősítette, hogy a terv magában foglalja az állami támogatások szabályainak felülvizsgálatát is, lehetővé téve a kormányok számára, hogy közpénzeket használjanak a piacról kiszoruló európai középosztály számára lakások építésére. Az állami támogatások rendszerének átalakítása A Terv legkonkrétabb intézkedése az Általános Gazdasági Érdekű Szolgáltatásokról (SGEI) szóló határozat (Commission Decision 2012/21/EU) felülvizsgálata. A jelenlegi, 2011. december 20-án elfogadott, és 2012. január 31-én hatályba lépett SGEI határozat (2012/21/EU) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos esetekben előzetes bejelentés nélkül nyújtsanak állami támogatást az SGEI-t működtető vállalkozásoknak. Ez a támogatás jelenleg kiterjed a szociális lakhatásra is, de csak a hátrányos helyzetű polgárok vagy a szociálisan kevésbé előnyös csoportok számára, akik fizetőképességi korlátok miatt nem tudnak piaci feltételekkel lakáshoz jutni.A felülvizsgált SGEI határozat célja, hogy megkönnyítse a megfizethető lakhatásba történő beruházásokat. A módosítás a szabályok frissítését és egyszerűsítését is célozza. A javasolt felülvizsgálat egy új mentességi kategóriát vezet be a megfizethető lakhatás tekintetében, amelynek definíciója: „lakhatás azon háztartások számára, amelyek a piaci eredmények, és különösen a piaci kudarcok miatt nem tudnak megfizethető feltételekkel lakáshoz jutni". A Bizottság (a Versenypolitikai Főigazgatóságon belül működő megfizethető lakhatási munkacsoporton keresztül) 2025. október 3-tól november 4-ig tartó nyílt konzultációt indított a felülvizsgált SGEI-határozatról. A konzultációs időszak a szokásos 12 hét helyett egy hónapra rövidült, ami az állami támogatási szabályok felülvizsgálatának politikai sürgősségét és prioritását tükrözi. A Bizottság célja, hogy a végleges, felülvizsgált SGEI-határozatot az EU Megfizethető Lakhatási Tervével összhangban 2025 vége előtt elfogadja. További Intézkedések és Érdekcsoportok Álláspontja A Bizottság a State Aid szabályok felülvizsgálata mellett más kulcsfontosságú területeket is érint: Jørgensen biztos megerősítette, hogy a terv foglalkozni fog a rövid távú bérbeadások növekedésével, amelyet számos polgármester (pl. Barcelona, Párizs, Róma) a lakhatási költségek emelkedésének közvetlen okaként jelölt meg. A Bizottság azonosított prioritásokat, például egy páneurópai befektetési platform létrehozását, a kohéziós politikai beruházások megduplázását a megfizethető lakhatás érdekében, valamint egy európai építésügyi stratégia kidolgozását. Az EU intézményei és a magántulajdonosok képviselői aktívan részt vesznek a vitában: EESC (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) Az EESC 2025. szeptemberi plenáris ülésén sürgette a Bizottságot, hogy helyezze el a méltányos, fenntartható és megfizethető lakhatáshoz való jogot az EU elsődleges jogában. Továbbá sürgette az SGEI szabályok reformját, hogy azok ne csak a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat támogassák, hanem a középosztályt és a kulcsfontosságú dolgozókat is.UIPI (International Union of Property Owners) A magántulajdonosokat képviselő UIPI, amelynek tagja partner egyesületünk is, a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) - korábbi nevén TSZOE (Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete) - megerősítette tagsági bázisát, és szorgalmazza a kínálat növelését és a bürokrácia csökkentését. A UIPI hangsúlyozza, hogy a lakáspolitika nemzeti felelősség, de az EU-nak stabil és kiszámítható beruházási környezetet kell teremtenie. A szervezet óva int a bérleti díjak szabályozásától, amely torzulásokat okozhat a piacokon, helyette az új kínálat ösztönzésére kell fókuszálni.Európai Parlament A Parlament Lakhatási Válsággal foglalkozó különbizottságának (HOUS) jelentéstervezete megerősíti a szubszidiaritás elvét, a tulajdonjogokat, és a magánbefektetések kiegészítő szerepét a válság megoldásában. Ugyanakkor a Kohéziós politikáról szóló jelentés (Marcos Ros Sempere) támogatja a kis bérbeadóknak és lakástulajdonosoknak nyújtott pénzügyi támogatást (hiteleket, garanciákat), de szigorúbb ellenőrzést sürget a spekulatív befektetések és a rövid távú bérbeadások terén. Források: European Commission sajtótájékoztatója Az állami támogatások jogi kereteinek felülvizsgálatára szolgáló uniós nyilvános konzultáció hivatalos felülete, ahol minden érintett (állami hatóság, önkormányzat, civil szervezet, magánszemély) véleményt nyújthat be az új SGEI-javaslatról. A 2012/21/EU számú, az uniós állami támogatások bizonyos formáit - köztük az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat (SGEI-k) - érintő határozat. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG Competition) nyilvános konzultációkat bemutató felülete, ahol megtalálhatók az aktuálisan futó és lezárult versenypolitikai és állami támogatásokkal kapcsolatos állásfoglalás-letárgyalások és konzultációk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés. 
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu 
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki. 
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe. 
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk. 
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból. 
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni. 
Fazekas Csilla, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere párbeszédet kezdeményezett a választókerület érintett polgármestereivel a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) belső kerületekre gyakorolt hatásairól. A politikus szerint a jelenség mára nem pusztán lakhatási kérdés, hanem városstratégiai ügy. 
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Újbuda önkormányzata jogi lépések előkészítését kezdte meg a kerületben zajló nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások miatt. A városrészben 19 ilyen projekt több mint tízezer új lakás építését hozza magával, ami akár húsz-harmincezer új lakost is jelenthet, miközben a szükséges infrastruktúra nem fejlődik a növekedés ütemében. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
