Ha lecsap a vihar: ki, mikor, milyen esetben számíthat kártérítésre?2025. július 8. |
|---|
A nyári viharok nemcsak látványosak, de komoly károkat is okozhatnak a társasházakban, az autókban, vagy akár az alapvető közműszolgáltatásokban. De vajon mikor fizet a biztosító? És mikor marad a tulajdonos egyedül a bajban? Cikkünk segít eligazodni a viharkárokhoz kapcsolódó biztosítási lehetőségek között.
|
|
6 232 HUF
THS MCS Pénzérme szortimer
![]() Érdekel → |
|
Mi számít viharkárnak? A biztosítók általában akkor tekintenek egy eseményt viharkárnak, ha a szél sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/h-t. A károk elbírálásakor gyakran figyelembe veszik a HungaroMet Zrt. (korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat) méréseit is. A tipikus viharkárok közé tartozik a kidőlt fa, megbontott tető, beázás, megrongálódott redőny vagy leszakadt vezeték, de a kártérítés csak akkor jár, ha van érvényes biztosítás, és a tulajdonos nem mulasztotta el a rendszeres karbantartást. Társasházi ingatlan: mit fedez a lakásbiztosítás?A társasházi lakásokra kötött lakásbiztosítások jellemzően fedezik a viharkárok egy részét. A térítés a következőkre terjedhet ki:
amennyiben van közös biztosítás. Viszont nem térül a kár, ha az állagmegóvás hiánya (pl. korhadt tetőszerkezet, eltömődött csatorna, elhanyagolt növényzet) okozta a bajt. A pincékben vagy garázsokban tárolt ingóságok csak akkor térülnek, ha megfelelően rögzítve, a talajtól elemelve voltak.Autóra dőlt fa, betört szélvédő: mit térít a casco? Gépkocsik esetében kizárólag casco biztosítás alapján térülnek a viharkárok. Ide tartozik például:
Ha van casco, a biztosító rendezi a kárt, majd kivizsgálja, hogy a fa tulajdonosát (pl. társasházat, önkormányzatot) terheli-e felelősség. Ha nincs casco, csak akkor érvényesíthető kárigény, ha a károkozó gondatlansága bizonyítható. Kinek a felelőssége? Általános szabály, hogy ha egy korhadt vagy beteg fa dől ki, és kárt okoz, akkor a fa tulajdonosa felelős - ez lehet társasház, önkormányzat vagy magánszemély. A felelősség akkor áll fenn, ha a tulajdonos elmulasztotta a karbantartást (pl. korhadt fa nem került kivágásra, veszélyes ágak nem lettek visszametszve). Ha azonban az adott fa egészséges volt, és szélsőséges, 54 km/h feletti szélsebességű vihar döntötte ki, akkor a helyzet vis maiornak minősül - ebben az esetben senki nem tartozik kártérítési kötelezettséggel, a károsult csak a saját biztosítására számíthat. Túlfeszültség, áramkimaradás: mit térít a biztosító? Ha egy vihar következtében megsérül a távvezeték vagy a ház csatlakozóvezetéke, és emiatt áramkimaradás lép fel, az elsősorban a szolgáltató felelősségi körébe tartozik - vis maior esetén azonban a szolgáltató mentesül a kötbérfizetés alól. A társasház vagy a lakók mégis számíthatnak bizonyos esetekben biztosítási térítésre. Lakásbiztosítás alapján például akkor fizethet a biztosító, ha:
Az ilyen típusú károk térítésének feltétele a bizonyítható ok-okozati kapcsolat a viharral - például egy villámcsapás, egy elázott biztosítéktábla, vagy egy leszakadt vezeték. Példák: Egy társasházi lakó elektromos bojlere villámcsapás utáni túlfeszültség miatt meghibásodott. A biztosító a készülék javításának költségeit és a csere idejére szükséges ideiglenes melegvíz-ellátás költségeit is fedezte. Egy társasház kapumozgató elektronikája egy rövid, ám intenzív áramingadozás után teljesen leállt. A közös vagyonra kötött biztosítás fedezte a javítást, mivel a hiba oka dokumentálhatóan viharkár volt. A biztosítók az ilyen károknál is kérhetnek fotókat, szakvéleményt vagy szerelői nyilatkozatot - ezért célszerű minden hiba és javítás dokumentálása. Mire figyeljünk kárrendezéskor?
Viharkármegelőzés: nemcsak biztonság, hanem biztosítási feltétel is A viharkár térítése szempontjából nemcsak az esemény körülményei, hanem az ingatlan állapota és karbantartása is kulcsszerepet játszik. A biztosítók gyakran kizárják a kártérítést, ha karbantartási hiányosságokra derül fény. Ezért érdemes külön figyelmet fordítani a következőkre:
A biztosítási feltételek részletes áttanulmányozása is kulcsfontosságú: előfordulhatnak kizárások vagy várakozási idők (pl. a szerződéskötést követő első 15-30 napban nem érvényes a fedezet). A biztosítás megkötésénél a várható újjáépítési költségeket, ne pedig az ingatlan forgalmi értékét vegyük alapul, így kerülhető el az alulbiztosítottság. A lakásbiztosítási szerződések alapján rendezett károk összege 2024-ben átlépte a tízmilliárd forintot, a legjellemzőbb kártípusok - jégverés, villámcsapás, beázás - pedig évről évre súlyosabb veszteségeket okoznak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A nyári viharok nemcsak látványosak, de komoly károkat is okozhatnak a társasházakban, az autókban, vagy akár az alapvető közműszolgáltatásokban. De vajon mikor fizet a biztosító? És mikor marad a tulajdonos egyedül a bajban? Cikkünk segít eligazodni a viharkárokhoz kapcsolódó biztosítási lehetőségek között.

A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet alkalmazhatósága eltér a saját hőtermelő berendezéssel rendelkező és a távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek esetében. Az alábbiakban a rendelet hatályával kapcsolatos olvasói észrevétel és az arra adott szakértői válasz olvasható.
Az őszi időszak beálltával a társasházak és lakásszövetkezetek épületeiben megnövekszik a közös használatú terek környezeti terhelése. A bejárati terekbe kerülő nedvesség és szilárd hordalék az esztétikai kényelmetlenségek mellett akár biztonsági kockázatot is jelenthet, valamint csökkenti a burkolatok élettartamát.
A társasházak üzemeltetésében egyszerre kell kezelni a napi hibabejelentéseket, a karbantartásokat, a beruházásokat, a vállalkozókkal való együttműködést és az ezekhez kapcsolódó dokumentációt. A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciáján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője előadásában egy olyan társasházi feladatkezelő rendszert mutatott be, amely ezeket a folyamatokat egyetlen digitális felületen teszi nyomon követhetővé. 
A magyar építőipari és ingatlanfejlesztési szektor meghatározó szereplője, a Bayer Construct Zrt., valamint a Bosnyák téri kormányzati irodanegyed kivitelezéséért felelős projektcég, a ZVK Development Kft. csődeljárás lefolytatását kezdeményezte saját magával szemben.
Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető. 
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése.
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket.
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is.
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye.
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik.
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor.
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez.
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte.
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden.
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 





































