Ha lecsap a vihar: ki, mikor, milyen esetben számíthat kártérítésre?2025. július 8. |
|---|
A nyári viharok nemcsak látványosak, de komoly károkat is okozhatnak a társasházakban, az autókban, vagy akár az alapvető közműszolgáltatásokban. De vajon mikor fizet a biztosító? És mikor marad a tulajdonos egyedül a bajban? Cikkünk segít eligazodni a viharkárokhoz kapcsolódó biztosítási lehetőségek között.
|
|
111 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 94 x 70 cm
![]() Érdekel → |
|
Mi számít viharkárnak? A biztosítók általában akkor tekintenek egy eseményt viharkárnak, ha a szél sebessége eléri vagy meghaladja az 54 km/h-t. A károk elbírálásakor gyakran figyelembe veszik a HungaroMet Zrt. (korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat) méréseit is. A tipikus viharkárok közé tartozik a kidőlt fa, megbontott tető, beázás, megrongálódott redőny vagy leszakadt vezeték, de a kártérítés csak akkor jár, ha van érvényes biztosítás, és a tulajdonos nem mulasztotta el a rendszeres karbantartást. Társasházi ingatlan: mit fedez a lakásbiztosítás?A társasházi lakásokra kötött lakásbiztosítások jellemzően fedezik a viharkárok egy részét. A térítés a következőkre terjedhet ki:
amennyiben van közös biztosítás. Viszont nem térül a kár, ha az állagmegóvás hiánya (pl. korhadt tetőszerkezet, eltömődött csatorna, elhanyagolt növényzet) okozta a bajt. A pincékben vagy garázsokban tárolt ingóságok csak akkor térülnek, ha megfelelően rögzítve, a talajtól elemelve voltak.Autóra dőlt fa, betört szélvédő: mit térít a casco? Gépkocsik esetében kizárólag casco biztosítás alapján térülnek a viharkárok. Ide tartozik például:
Ha van casco, a biztosító rendezi a kárt, majd kivizsgálja, hogy a fa tulajdonosát (pl. társasházat, önkormányzatot) terheli-e felelősség. Ha nincs casco, csak akkor érvényesíthető kárigény, ha a károkozó gondatlansága bizonyítható. Kinek a felelőssége? Általános szabály, hogy ha egy korhadt vagy beteg fa dől ki, és kárt okoz, akkor a fa tulajdonosa felelős - ez lehet társasház, önkormányzat vagy magánszemély. A felelősség akkor áll fenn, ha a tulajdonos elmulasztotta a karbantartást (pl. korhadt fa nem került kivágásra, veszélyes ágak nem lettek visszametszve). Ha azonban az adott fa egészséges volt, és szélsőséges, 54 km/h feletti szélsebességű vihar döntötte ki, akkor a helyzet vis maiornak minősül - ebben az esetben senki nem tartozik kártérítési kötelezettséggel, a károsult csak a saját biztosítására számíthat. Túlfeszültség, áramkimaradás: mit térít a biztosító? Ha egy vihar következtében megsérül a távvezeték vagy a ház csatlakozóvezetéke, és emiatt áramkimaradás lép fel, az elsősorban a szolgáltató felelősségi körébe tartozik - vis maior esetén azonban a szolgáltató mentesül a kötbérfizetés alól. A társasház vagy a lakók mégis számíthatnak bizonyos esetekben biztosítási térítésre. Lakásbiztosítás alapján például akkor fizethet a biztosító, ha:
Az ilyen típusú károk térítésének feltétele a bizonyítható ok-okozati kapcsolat a viharral - például egy villámcsapás, egy elázott biztosítéktábla, vagy egy leszakadt vezeték. Példák: Egy társasházi lakó elektromos bojlere villámcsapás utáni túlfeszültség miatt meghibásodott. A biztosító a készülék javításának költségeit és a csere idejére szükséges ideiglenes melegvíz-ellátás költségeit is fedezte. Egy társasház kapumozgató elektronikája egy rövid, ám intenzív áramingadozás után teljesen leállt. A közös vagyonra kötött biztosítás fedezte a javítást, mivel a hiba oka dokumentálhatóan viharkár volt. A biztosítók az ilyen károknál is kérhetnek fotókat, szakvéleményt vagy szerelői nyilatkozatot - ezért célszerű minden hiba és javítás dokumentálása. Mire figyeljünk kárrendezéskor?
Viharkármegelőzés: nemcsak biztonság, hanem biztosítási feltétel is A viharkár térítése szempontjából nemcsak az esemény körülményei, hanem az ingatlan állapota és karbantartása is kulcsszerepet játszik. A biztosítók gyakran kizárják a kártérítést, ha karbantartási hiányosságokra derül fény. Ezért érdemes külön figyelmet fordítani a következőkre:
A biztosítási feltételek részletes áttanulmányozása is kulcsfontosságú: előfordulhatnak kizárások vagy várakozási idők (pl. a szerződéskötést követő első 15-30 napban nem érvényes a fedezet). A biztosítás megkötésénél a várható újjáépítési költségeket, ne pedig az ingatlan forgalmi értékét vegyük alapul, így kerülhető el az alulbiztosítottság. A lakásbiztosítási szerződések alapján rendezett károk összege 2024-ben átlépte a tízmilliárd forintot, a legjellemzőbb kártípusok - jégverés, villámcsapás, beázás - pedig évről évre súlyosabb veszteségeket okoznak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A nyári viharok nemcsak látványosak, de komoly károkat is okozhatnak a társasházakban, az autókban, vagy akár az alapvető közműszolgáltatásokban. De vajon mikor fizet a biztosító? És mikor marad a tulajdonos egyedül a bajban? Cikkünk segít eligazodni a viharkárokhoz kapcsolódó biztosítási lehetőségek között.

Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































