Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény2025. június 17. |
---|
![]() |
Az Alaptörvény 15. módosításával az önazonossághoz való jog alkotmányos rangra emelkedett. A jogalkotó ezt követően a települési közösségek számára konkrét eszköztárat is biztosított: helyi rendeletben lehetőség nyílik a lakcímlétesítés tilalmára vagy feltételhez kötésére, a betelepüléshez kapcsolódó hozzájárulás előírására, valamint elővásárlási jog gyakorlására, amennyiben a vevő nem helyi lakos. Az önkormányzatok az új szabályok szerint éves rendszerességgel alakíthatják rendeleteiket, így rugalmasan reagálhatnak a helyi társadalmi és piaci folyamatokra. Az elővásárlási jogosultság sorrendje is rögzített: elsőként az önkormányzat, majd a telekhatáros szomszéd, végül a helyben ingatlannal rendelkező vevő léphet a piaci vevő helyébe. Az elővásárlási szándékot harminc napon belül kell nyilatkozatban jelezni, ennek hiányában a jogról lemondásnak minősül. Az eljárásokat a jegyző koordinálja, a jogszerű nyilatkozatokat pedig teljes bizonyító erejű okiratban kell benyújtani. Kiemelt jelentőségű rendelkezés, hogy a lakcímlétesítést - vagyis a beköltözést - az önkormányzat akár teljes körűen is megtilthatja azoknak, akik nem rendelkeznek helyi lakcímmel vagy ingatlannal. Az ilyen korlátozások alól azonban többek között a helyben dolgozók, tanulók, rokonok és egyházi alkalmazottak automatikusan mentesülhetnek. A helyi rendeletek további kedvezményes köröket is kijelölhetnek, akár eljárás lefolytatása nélkül is. A törvény hatálya nem terjed ki végrehajtási, hagyatéki vagy bírósági eljárásban történő ingatlanszerzésre, illetve a már folyamatban lévő ügyekre sem - azaz nem alkalmazható visszamenőleg. A jogszabály keretjellegű, az egyes részletszabályokat - például az elővásárlás technikai lebonyolítását vagy a közérdekű kötelezettségvállalások formáit - kormányrendeletek pontosítják majd. A törvény várhatóan jelentős hatást gyakorol a nagy értékű üdülőtelepülések piacára, de a fővárosi kerületek is élhetnek az új eszközökkel, így a kerületi önkormányzatok akár más kerületekből érkező vásárlókat is korlátozhatnak. Ez egyfajta "lokális vétójogot" jelent a jövőbeni tulajdonosokkal szemben - a közösségi érdek védelmében. Bár a szabályozás a közösségi identitás megerősítését célozza, a gyakorlatban számos kérdést vet fel a szabad mozgás, az alkotmányos alapjogok és a piaci verseny korlátozhatósága kapcsán. Az alkalmazás sikere - vagy vitatottsága - nagyban függ majd attól, mely önkormányzat milyen mértékben él újonnan megszerzett jogköreivel. Forrás: A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (Magyar Közlöny 2025. évi 71. szám) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook

Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások