THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény2025. június 17. |
|---|
 2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem.
|
|
Az Alaptörvény 15. módosításával az önazonossághoz való jog alkotmányos rangra emelkedett. A jogalkotó ezt követően a települési közösségek számára konkrét eszköztárat is biztosított: helyi rendeletben lehetőség nyílik a lakcímlétesítés tilalmára vagy feltételhez kötésére, a betelepüléshez kapcsolódó hozzájárulás előírására, valamint elővásárlási jog gyakorlására, amennyiben a vevő nem helyi lakos. Az önkormányzatok az új szabályok szerint éves rendszerességgel alakíthatják rendeleteiket, így rugalmasan reagálhatnak a helyi társadalmi és piaci folyamatokra. Az elővásárlási jogosultság sorrendje is rögzített: elsőként az önkormányzat, majd a telekhatáros szomszéd, végül a helyben ingatlannal rendelkező vevő léphet a piaci vevő helyébe. Az elővásárlási szándékot harminc napon belül kell nyilatkozatban jelezni, ennek hiányában a jogról lemondásnak minősül. Az eljárásokat a jegyző koordinálja, a jogszerű nyilatkozatokat pedig teljes bizonyító erejű okiratban kell benyújtani. Kiemelt jelentőségű rendelkezés, hogy a lakcímlétesítést - vagyis a beköltözést - az önkormányzat akár teljes körűen is megtilthatja azoknak, akik nem rendelkeznek helyi lakcímmel vagy ingatlannal. Az ilyen korlátozások alól azonban többek között a helyben dolgozók, tanulók, rokonok és egyházi alkalmazottak automatikusan mentesülhetnek. A helyi rendeletek további kedvezményes köröket is kijelölhetnek, akár eljárás lefolytatása nélkül is. A törvény hatálya nem terjed ki végrehajtási, hagyatéki vagy bírósági eljárásban történő ingatlanszerzésre, illetve a már folyamatban lévő ügyekre sem - azaz nem alkalmazható visszamenőleg. A jogszabály keretjellegű, az egyes részletszabályokat - például az elővásárlás technikai lebonyolítását vagy a közérdekű kötelezettségvállalások formáit - kormányrendeletek pontosítják majd. A törvény várhatóan jelentős hatást gyakorol a nagy értékű üdülőtelepülések piacára, de a fővárosi kerületek is élhetnek az új eszközökkel, így a kerületi önkormányzatok akár más kerületekből érkező vásárlókat is korlátozhatnak. Ez egyfajta "lokális vétójogot" jelent a jövőbeni tulajdonosokkal szemben - a közösségi érdek védelmében. Bár a szabályozás a közösségi identitás megerősítését célozza, a gyakorlatban számos kérdést vet fel a szabad mozgás, az alkotmányos alapjogok és a piaci verseny korlátozhatósága kapcsán. Az alkalmazás sikere - vagy vitatottsága - nagyban függ majd attól, mely önkormányzat milyen mértékben él újonnan megszerzett jogköreivel. Forrás: A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (Magyar Közlöny 2025. évi 71. szám) |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Országos nyilvántartás indul az elektromos járművek töltését biztosító szolgáltatókról. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. július 23-ától kezdve nyilvánosan elérhető adatbázist vezet minden töltőberendezés-üzemeltetőről és elektromobilitási szolgáltatóról. A rendelet akár olyan társasházakat is érinthet, ahol saját vagy közös töltőállomás működik. 
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva. 
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek. 
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé. 
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban. 
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is. 
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges? 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
