THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hitel, amely az energiaköltségekben 5-6 év alatt megtérül2011. július 13. |
|---|
| A magyarországi mintegy 900 ezer panellakásból a különböző állami támogatások és kedvező banki hitelek ellenére is eddig mindössze 200 ezer lakásban történt valamilyen energia megtakarítást célzó felújítás. Pedig egy átfogó korszerűsítés (nyílászáró csere, fűtésszabályozás, hőszigetelés) lakásonként kb. 1,8 millió forintból megvalósítható és ennek következtében jelentős, akár 60 %-os energiaköltség megtakarítást lehet elérni. Belekezdeni sosem késő - mondta Csonka Tibor az OTP Bank Mikró-és Kisvállalati Igazgatóságának vezetője, aki úgy véli azok a társasházi közösségek, amelyek valamilyen okból nem jutottak állami támogatáshoz nem kell, hogy lemondjanak a korszerűbb, olcsóbb, komfortosabb otthonról. |
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
- A társasházi, lakószövetkezeti ingatlanok - nem feltétlenül csak a panelházak - műszaki, energetikai állapotának korszerűsítése, felújítása és mindezek pénzügyi megoldása napjainkban kulcskérdés a tulajdonközösségek számára. Miért tartanak a hitelfelvételtől a társasházak? - Nem tartanak, de néha nehéz a társasház minden egyes lakóját meggyőzni arról, hogy a hitel gyorsan, akár 5-6 év alatt megtérül az energia árakban, nő az ingatlan értéke, kellemesebbé válik a lakókörnyezet. Az OTP Bank kiemelten fontos feladatának tartja, hogy ezen közösségek számára is teljes körű, magas színvonalú banki szolgáltatásokat nyújtson. Az elmúlt években számos társasház és lakásszövetkezet külső-belső megújulásában működtünk közre. A teljes körű korszerűsítéseknél olyan energia megtakarítást lehetett elérni már az első egy-két évben, hogy a közös költséget sem kellett emelni. - Pályázattal számos lakóközösség állami forráshoz tudott jutni, de önerőt nem tudtak hozzáadni a költségekhez. Sokan viszont nem is nyerték el a célzott állami támogatást. Mennyire rugalmasak az OTP Bank társasházi hitelei? -Egyéni, szakértői megoldást kínálunk minden ügyfelünknek, így a társasházaknak is. Azok a lakóközösségek, amelyek nem kaptak állami támogatást az OTP Bank Thermo/Stílus társasházi hitel konstrukciójával kedvezményes, államilag támogatott hitelből meg tudják valósítani az energiatakarékos beruházást. Az állami kamattámogatás maximum 10 évig vehető igénybe. Mértéke a hitel első öt évében 70 %, a második öt évben 35 %. Így a lakóközösség által fizetendő kamat 4,5 - 6 % között alakulhat. Amennyiben a hitelt lakástakarékpénztári szerződéssel kombinálva veszik fel, akkor a lakástakarékpénztár révén is állami támogatásra jogosultak. Ez azt jelenti, hogy a hitel tőkeösszegének 30 %-át állami támogatásból gyűjti össze a lakóközösség a hitel lejáratának és visszafizetésének időpontjára. Természetesen az OTP Bank pályázatokhoz kapcsolódó hitelkonstrukciókat is kínál. A Panel, ZBR és ÖKO pályázatokon elnyert állami és önkormányzati támogatásokhoz szükséges önerő biztosításához vagy kiegészítéséhez igénybe vehető a Panel Plusz és a Thermo/Stílus hitel is. Amennyiben a lakóközösség minél hamarabb szeretné a korszerűsítést befejezni az elnyert állami és önkormányzati támogatás összegét meg tudjuk „előlegezni" a Támogatás előfinanszírozási hitellel. Ebben az esetben a hitel visszafizetése a támogatásból, annak kiutalásakor történik. További részletek az OTP fiókokban, illetve a 06/1 366-60-30-as telefonszámon a 7-es menüpont alatt, reggel 7:30-tól este 20 óráig. Hazforum.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
