Hitel, amely az energiaköltségekben 5-6 év alatt megtérül2011. július 13. |
|---|
| A magyarországi mintegy 900 ezer panellakásból a különböző állami támogatások és kedvező banki hitelek ellenére is eddig mindössze 200 ezer lakásban történt valamilyen energia megtakarítást célzó felújítás. Pedig egy átfogó korszerűsítés (nyílászáró csere, fűtésszabályozás, hőszigetelés) lakásonként kb. 1,8 millió forintból megvalósítható és ennek következtében jelentős, akár 60 %-os energiaköltség megtakarítást lehet elérni. Belekezdeni sosem késő - mondta Csonka Tibor az OTP Bank Mikró-és Kisvállalati Igazgatóságának vezetője, aki úgy véli azok a társasházi közösségek, amelyek valamilyen okból nem jutottak állami támogatáshoz nem kell, hogy lemondjanak a korszerűbb, olcsóbb, komfortosabb otthonról. |
|
6 232 HUF
THS MCS Pénzérme szortimer
![]() Érdekel → |
|
- A társasházi, lakószövetkezeti ingatlanok - nem feltétlenül csak a panelházak - műszaki, energetikai állapotának korszerűsítése, felújítása és mindezek pénzügyi megoldása napjainkban kulcskérdés a tulajdonközösségek számára. Miért tartanak a hitelfelvételtől a társasházak? - Nem tartanak, de néha nehéz a társasház minden egyes lakóját meggyőzni arról, hogy a hitel gyorsan, akár 5-6 év alatt megtérül az energia árakban, nő az ingatlan értéke, kellemesebbé válik a lakókörnyezet. Az OTP Bank kiemelten fontos feladatának tartja, hogy ezen közösségek számára is teljes körű, magas színvonalú banki szolgáltatásokat nyújtson. Az elmúlt években számos társasház és lakásszövetkezet külső-belső megújulásában működtünk közre. A teljes körű korszerűsítéseknél olyan energia megtakarítást lehetett elérni már az első egy-két évben, hogy a közös költséget sem kellett emelni. - Pályázattal számos lakóközösség állami forráshoz tudott jutni, de önerőt nem tudtak hozzáadni a költségekhez. Sokan viszont nem is nyerték el a célzott állami támogatást. Mennyire rugalmasak az OTP Bank társasházi hitelei? -Egyéni, szakértői megoldást kínálunk minden ügyfelünknek, így a társasházaknak is. Azok a lakóközösségek, amelyek nem kaptak állami támogatást az OTP Bank Thermo/Stílus társasházi hitel konstrukciójával kedvezményes, államilag támogatott hitelből meg tudják valósítani az energiatakarékos beruházást. Az állami kamattámogatás maximum 10 évig vehető igénybe. Mértéke a hitel első öt évében 70 %, a második öt évben 35 %. Így a lakóközösség által fizetendő kamat 4,5 - 6 % között alakulhat. Amennyiben a hitelt lakástakarékpénztári szerződéssel kombinálva veszik fel, akkor a lakástakarékpénztár révén is állami támogatásra jogosultak. Ez azt jelenti, hogy a hitel tőkeösszegének 30 %-át állami támogatásból gyűjti össze a lakóközösség a hitel lejáratának és visszafizetésének időpontjára. Természetesen az OTP Bank pályázatokhoz kapcsolódó hitelkonstrukciókat is kínál. A Panel, ZBR és ÖKO pályázatokon elnyert állami és önkormányzati támogatásokhoz szükséges önerő biztosításához vagy kiegészítéséhez igénybe vehető a Panel Plusz és a Thermo/Stílus hitel is. Amennyiben a lakóközösség minél hamarabb szeretné a korszerűsítést befejezni az elnyert állami és önkormányzati támogatás összegét meg tudjuk „előlegezni" a Támogatás előfinanszírozási hitellel. Ebben az esetben a hitel visszafizetése a támogatásból, annak kiutalásakor történik. További részletek az OTP fiókokban, illetve a 06/1 366-60-30-as telefonszámon a 7-es menüpont alatt, reggel 7:30-tól este 20 óráig. Hazforum.hu |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 






































