THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hogy lehet ezt megfizetni? Elképesztő, hol járnak most a bérleti díjak!2024. február 29. |
|---|
 A tavaly decemberi csökkenő tendenciát mutató adatokhoz képest idén januárban megint növekedésnek indultak a bérleti díjak. Az év elején a legdrágább budapesti kerületben 352 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, Budapest egészét nézve pedig 250 ezer forint. Azonban a fővároson kívül sem sokkal jobb a helyzet, mivel két vármegyeszékhelyen is 200 ezer forint fölé kerültek átlagban az albérletárak.
|
|
Fordulattal kezdte az évet a magyarországi albérletpiac a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Ez elsősorban a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, vagyis a reálbérek növekedésének köszönhető, mert magasabb fizetésekből a bérbeadók is többet szeretnek elkérni bérleti díjra. A múlt év utolsó hónapjában látott csökkenés után havi összevetésben országosan 1,5 százalékkal, Budapesten pedig 1,9 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest. Tavaly januárhoz viszonyítva 13 százalékos volt az országos áremelkedés, Budapesten 12 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek. Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban általában 11-12 százalékkal nőttek a lakbérek, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti külső kerületekben történt (12,7 százalék). Csupán érdekességképpen: A 2015. évi bázisidőszak számait országosan 98, Budapesten pedig 88 százalékkal haladták meg az idén januári lakbérek nominálisan. 2024 januárjában a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (90 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 10 százalékban családi házat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakások mindössze 4,5 százaléka volt családi ház. 2024 januárjában a fővárosban a hirdetések 45, országosan 46 százaléka származott magánszemélytől. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy február közepén Budapesten átlagosan 250 ezer forint volt a bérleti díj, a legdrágább városrész a II. kerület 352 ezer forinttal, második helyen áll az V. kerület 335 ezer, a harmadikon pedig az I. kerület 300 ezer forintos bérleti díjjal. Továbbra is a legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik a XI. és XIII. kerület, előbbit 250 ezer, utóbbit 255 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte február közepén. Budapesten kívül februárban két vármegyeszékhelyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak. Székesfehérváron ugyanis átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig átlagosan 205 ezer forintot kell fizetni annak, aki most albérletet keres, köszönhetően az erős munkaerő-piacuknnak és egyetemvárosi mivoltuknak. Ezek pedig elég csinos összegek - a bérbeadóknak szép bevétel, a bérlőknek pedig egyre nagyobb fejfájást okozó kiadás - tekintve, hogy a bruttó átlagkereset 655 600 forint volt 2023 decemberében, ami a kedvezmények figyelembevételével nettóra átszámolva 451 300 forint a KSH adatai szerint. A reállakbérek növekedésétől pedig az várható, hogy előbb-utóbb visszacsábítja a lakáspiacra a befektetőket, tovább emelve a lakásárakat, amitől pedig biztosan nem fognak csökkenni a bérleti díjak sem a jövőben. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez. 
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira. 
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting 
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága. 
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. 
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére. 
Fontos részletszabály tisztázódott az Otthon Start program kapcsán: szeptembertől azok is jogosultak lesznek a kedvezményes, 3%-os kamatozású lakáshitelre, akik egy lakóingatlanban már legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Ez a társasházi tulajdonosok számára is új lehetőséget nyit meg, különösen azoknak, akik szülőkkel, testvérekkel vagy élettárssal osztoznak egy ingatlanon. 
A Kúria 10/2025. számú jogegységi határozata átláthatóbbá és egységesebbé teszi a devizaalapú fogyasztói szerződések érvénytelensége esetén követendő bírósági gyakorlatot. Nem általános érvénytelenítésről, hanem szűk körű kivételről van szó. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. júliusi közleménye és Lakásbiztosítási Indexe alapján a márciusi kampány a tavalyinál alacsonyabb aktivitás mellett is érdemi piaci változásokat hozott. Javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya, csökkent a piac koncentrációja, és erősödött a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási konstrukciók szerepe. 
Miért fontos a társasházi bankszámla, és miért nem mindegy, hol vezetik? A társasházak működése alapvetően közösségi együttműködésre épül: a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság felel a tulajdonostársak pénzének kezeléséért, amihez elengedhetetlen egy átlátható és költséghatékony bankszámla. A nem megfelelő számlacsomag azonban sok ezer forint felesleges kiadást okozhat havonta, ami hosszú távon jelentős terhet róhat a tulajdonosokra. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
