THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hogy lehet ezt megfizetni? Elképesztő, hol járnak most a bérleti díjak!2024. február 29. |
|---|
 A tavaly decemberi csökkenő tendenciát mutató adatokhoz képest idén januárban megint növekedésnek indultak a bérleti díjak. Az év elején a legdrágább budapesti kerületben 352 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, Budapest egészét nézve pedig 250 ezer forint. Azonban a fővároson kívül sem sokkal jobb a helyzet, mivel két vármegyeszékhelyen is 200 ezer forint fölé kerültek átlagban az albérletárak.
|
|
87 991 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Fordulattal kezdte az évet a magyarországi albérletpiac a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Ez elsősorban a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, vagyis a reálbérek növekedésének köszönhető, mert magasabb fizetésekből a bérbeadók is többet szeretnek elkérni bérleti díjra. A múlt év utolsó hónapjában látott csökkenés után havi összevetésben országosan 1,5 százalékkal, Budapesten pedig 1,9 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest. Tavaly januárhoz viszonyítva 13 százalékos volt az országos áremelkedés, Budapesten 12 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek. Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban általában 11-12 százalékkal nőttek a lakbérek, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti külső kerületekben történt (12,7 százalék). Csupán érdekességképpen: A 2015. évi bázisidőszak számait országosan 98, Budapesten pedig 88 százalékkal haladták meg az idén januári lakbérek nominálisan. 2024 januárjában a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (90 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 10 százalékban családi házat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakások mindössze 4,5 százaléka volt családi ház. 2024 januárjában a fővárosban a hirdetések 45, országosan 46 százaléka származott magánszemélytől. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy február közepén Budapesten átlagosan 250 ezer forint volt a bérleti díj, a legdrágább városrész a II. kerület 352 ezer forinttal, második helyen áll az V. kerület 335 ezer, a harmadikon pedig az I. kerület 300 ezer forintos bérleti díjjal. Továbbra is a legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik a XI. és XIII. kerület, előbbit 250 ezer, utóbbit 255 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte február közepén. Budapesten kívül februárban két vármegyeszékhelyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak. Székesfehérváron ugyanis átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig átlagosan 205 ezer forintot kell fizetni annak, aki most albérletet keres, köszönhetően az erős munkaerő-piacuknnak és egyetemvárosi mivoltuknak. Ezek pedig elég csinos összegek - a bérbeadóknak szép bevétel, a bérlőknek pedig egyre nagyobb fejfájást okozó kiadás - tekintve, hogy a bruttó átlagkereset 655 600 forint volt 2023 decemberében, ami a kedvezmények figyelembevételével nettóra átszámolva 451 300 forint a KSH adatai szerint. A reállakbérek növekedésétől pedig az várható, hogy előbb-utóbb visszacsábítja a lakáspiacra a befektetőket, tovább emelve a lakásárakat, amitől pedig biztosan nem fognak csökkenni a bérleti díjak sem a jövőben. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba. 
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel. 
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország 2025-ös Lakhatási jelentése. Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024-2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét. 
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak. 
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba. 
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza. 
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik. 
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira. 
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting 
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága. 
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
