Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Hogy lehet ezt megfizetni? Elképesztő, hol járnak most a bérleti díjak! 2024. február 29.
A tavaly decemberi csökkenő tendenciát mutató adatokhoz képest idén januárban megint növekedésnek indultak a bérleti díjak. Az év elején a legdrágább budapesti kerületben 352 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, Budapest egészét nézve pedig 250 ezer forint. Azonban a fővároson kívül sem sokkal jobb a helyzet, mivel két vármegyeszékhelyen is 200 ezer forint fölé kerültek átlagban az albérletárak.
49 690 HUF Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm Érdekel →
Fordulattal kezdte az évet a magyarországi albérletpiac a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Ez elsősorban a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, vagyis a reálbérek növekedésének köszönhető, mert magasabb fizetésekből a bérbeadók is többet szeretnek elkérni bérleti díjra. A múlt év utolsó hónapjában látott csökkenés után havi összevetésben országosan 1,5 százalékkal, Budapesten pedig 1,9 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest. Tavaly januárhoz viszonyítva 13 százalékos volt az országos áremelkedés, Budapesten 12 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek. Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban általában 11-12 százalékkal nőttek a lakbérek, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti külső kerületekben történt (12,7 százalék). Csupán érdekességképpen: A 2015. évi bázisidőszak számait országosan 98, Budapesten pedig 88 százalékkal haladták meg az idén januári lakbérek nominálisan. 2024 januárjában a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (90 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 10 százalékban családi házat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakások mindössze 4,5 százaléka volt családi ház. 2024 januárjában a fővárosban a hirdetések 45, országosan 46 százaléka származott magánszemélytől. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy február közepén Budapesten átlagosan 250 ezer forint volt a bérleti díj, a legdrágább városrész a II. kerület 352 ezer forinttal, második helyen áll az V. kerület 335 ezer, a harmadikon pedig az I. kerület 300 ezer forintos bérleti díjjal. Továbbra is a legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik a XI. és XIII. kerület, előbbit 250 ezer, utóbbit 255 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte február közepén. Budapesten kívül februárban két vármegyeszékhelyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak. Székesfehérváron ugyanis átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig átlagosan 205 ezer forintot kell fizetni annak, aki most albérletet keres, köszönhetően az erős munkaerő-piacuknnak és egyetemvárosi mivoltuknak. Ezek pedig elég csinos összegek - a bérbeadóknak szép bevétel, a bérlőknek pedig egyre nagyobb fejfájást okozó kiadás - tekintve, hogy a bruttó átlagkereset 655 600 forint volt 2023 decemberében, ami a kedvezmények figyelembevételével nettóra átszámolva 451 300 forint a KSH adatai szerint. A reállakbérek növekedésétől pedig az várható, hogy előbb-utóbb visszacsábítja a lakáspiacra a befektetőket, tovább emelve a lakásárakat, amitől pedig biztosan nem fognak csökkenni a bérleti díjak sem a jövőben. dr. Busa Kamilla Virág

Hogy lehet ezt megfizetni? Elképesztő, hol járnak most a bérleti díjak!

2024. február 29.

A tavaly decemberi csökkenő tendenciát mutató adatokhoz képest idén januárban megint növekedésnek indultak a bérleti díjak. Az év elején a legdrágább budapesti kerületben 352 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, Budapest egészét nézve pedig 250 ezer forint. Azonban a fővároson kívül sem sokkal jobb a helyzet, mivel két vármegyeszékhelyen is 200 ezer forint fölé kerültek átlagban az albérletárak.

49 690 HUF

Prémium minőségű NOTRAX Szennyfogó szőnyeg 380 Swisson Classic XT 90x150 cm

Érdekel →

Fordulattal kezdte az évet a magyarországi albérletpiac a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Ez elsősorban a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, vagyis a reálbérek növekedésének köszönhető, mert magasabb fizetésekből a bérbeadók is többet szeretnek elkérni bérleti díjra.

A múlt év utolsó hónapjában látott csökkenés után havi összevetésben országosan 1,5 százalékkal, Budapesten pedig 1,9 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest. Tavaly januárhoz viszonyítva 13 százalékos volt az országos áremelkedés, Budapesten 12 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek. Egy év alatt a fővárosi kerületcsoportokban általában 11-12 százalékkal nőttek a lakbérek, a legnagyobb mértékű drágulás a pesti külső kerületekben történt (12,7 százalék).

Csupán érdekességképpen: A 2015. évi bázisidőszak számait országosan 98, Budapesten pedig 88 százalékkal haladták meg az idén januári lakbérek nominálisan.

2024 januárjában a megfigyelt hirdetések túlnyomó többsége (90 százaléka) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 10 százalékban családi házat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakások mindössze 4,5 százaléka volt családi ház. 2024 januárjában a fővárosban a hirdetések 45, országosan 46 százaléka származott magánszemélytől.

Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy február közepén Budapesten átlagosan 250 ezer forint volt a bérleti díj, a legdrágább városrész a II. kerület 352 ezer forinttal, második helyen áll az V. kerület 335 ezer, a harmadikon pedig az I. kerület 300 ezer forintos bérleti díjjal. Továbbra is a legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik a XI. és XIII. kerület, előbbit 250 ezer, utóbbit 255 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte február közepén.

Budapesten kívül februárban két vármegyeszékhelyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak. Székesfehérváron ugyanis átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig átlagosan 205 ezer forintot kell fizetni annak, aki most albérletet keres, köszönhetően az erős munkaerő-piacuknnak és egyetemvárosi mivoltuknak.

Ezek pedig elég csinos összegek - a bérbeadóknak szép bevétel, a bérlőknek pedig egyre nagyobb fejfájást okozó kiadás - tekintve, hogy a bruttó átlagkereset 655 600 forint volt 2023 decemberében, ami a kedvezmények figyelembevételével nettóra átszámolva 451 300 forint a KSH adatai szerint.

A reállakbérek növekedésétől pedig az várható, hogy előbb-utóbb visszacsábítja a lakáspiacra a befektetőket, tovább emelve a lakásárakat, amitől pedig biztosan nem fognak csökkenni a bérleti díjak sem a jövőben.

dr. Busa Kamilla Virág

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

4 670 HUF

Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)

Érdekel →

További híreink

Hátráltatja a bank a társasházi bankszámla megszüntetését? 2026. június 17.
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált.

Egyhangúlag megszavazta a parlament a devizahiteles perek és végrehajtások átmeneti felfüggesztését 2026. június 9.
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik.

Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem? 2026. június 8.
Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.


Rendkívül dinamikus áremelkedés és hitelpiaci élénkülés – megjelent az MNB Lakáspiaci jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac rendkívül intenzív évet zárt: 2025-ben a lakásár-növekedés országosan reálértelemben elérte a 19,0%-ot, ami az elmúlt negyedszázad legjelentősebb áremelkedési üteme. A Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi Lakáspiaci jelentéséből kiderül, hogy a dinamikus drágulás mögött komoly feszültségek húzódnak, és a piac 2026 elejére a lassulás jeleit mutatja.

Kik finanszírozzák a lakáspiaci szárnyalást? – megjelent az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2026. június 4.
A hazai lakáspiac tovább élénkült, a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kedvezményes hitelkihelyezések előnyei jelentős részben egy jól körülhatárolható, magasabb jövedelmű adósi körhöz kerültek.

Mentőövet kér a napelemes szövetség a félbemaradt lakossági projekteknek 2026. június 8.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség.


Végső határidő a napelemeseknek – Június 11-ig lehet kártérítésért fordulni Strasbourghoz 2026. június 8.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni.

A devizahiteles eljárások tervezett felfüggesztése: segítség vagy újabb akadály az adósoknak? 2026. június 1.
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e.

Pénzügyi megoldások társasházaknak és lakásszövetkezeteknek 2026. május 28.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet.

Strukturális fordulatot hoz az új kormányzati felépítés az ingatlanpiacon 2026. május 26.
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került.

Új törvényjavaslat a devizahiteles eljárások és végrehajtások felfüggesztéséről 2026. május 21.
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra.

Árat emelt a Posta 2026. május 7.
A Magyar Posta frissítette díjszabását 2026. május 1-jei hatállyal. Az áremelés elsősorban a lakossági és üzleti csomagküldést, valamint a levélpostai szolgáltatásokat érinti.

Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Felújítási alap vagy eseti befizetés? Melyik modell véd jobban? 2026. április 14.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Brutális spórolásba kezdtek a társasházak – Ha ez így folytatódik, romhalmazzá válhat a magyar lakásállomány jelentős része 2026. március 9.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Foglaló után hidegzuhany: így válik kockázatossá a 3%-os lakáshitel 2026. március 2.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.

Megemelt keretösszeggel rajtol az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata 2026. február 25.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?