A lakossági energiaárak védelme és a fosszilis energiahordozók kivezetése nem feltétlenül egymást kizáró folyamatok - írja Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója a masfelfok.hu-n. A szakértő részletes kritikával illeti a hazai üzemanyagár-stop gyakorlatát. Ez az árpolitika környezetileg és közgazdaságilag is fenntarthatatlan, mivel mesterségesen növeli a fogyasztást, miközben a kereskedőket veszteséges értékesítésre kényszeríti. Ez előbb-utóbb az üzemanyag-beszerzés leállásához és üres benzinkutakhoz vezet, amit a jelenlegi helyzetben az alacsony készletek, valamint a hazai finomító korlátozott kapacitása is súlyosbít. Mivel a jelenlegi lakossági rezsicsökkentés is merev, ráadásul szociális szempontból igazságtalan, az elkerülhetetlenül érkező uniós szabályozás lehetőséget ad a teljes rendszer megújítására.
Mi az az ETS2, és mekkora drágulást hoz?
Egy év halasztás után, 2028-tól indul el élesben az EU új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2. Ez a szabályozás már közvetlenül érinti a hétköznapi életünket, mivel kiterjed az épületek fűtésére, a közúti közlekedésre és a kisebb távhőüzemekre is. A kvóták költségeit a fosszilis üzemanyagok kereskedői fizetik be, amit a piaci folyamatoknak megfelelően beépítenek majd a fogyasztói árakba. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modellezése alapján a piaci árakhoz képest az ETS2 a hatósági árkorlátok nélkül a benzin és a dízel esetén 10-12 százalékos, míg a földgáz árában 8-10 százalékos növekedést okozhat.
A rendszernek ugyanakkor kétségkívül van egy közvetett inflációnövelő hatása is, amely a szállítmányozási költségeken, valamint az érintett üzemek és erőművek termelési árain keresztül gyűrűzik be a gazdaságba. Emiatt kulcsfontosságú, hogy ezek dekarbonizációja, vagyis zöldítése minél gyorsabban megtörténjen, mert a logisztika és az ipar modernizációjával ez az inflációs nyomás jelentősen mérsékelhető. A klímavédelmi nyereség mindenesetre kézzelfogható, hiszen a szabályozás évi 1,2 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést eredményezhet Magyarországon, ami megközelíti a három legnagyobb hazai cementgyár összesített éves károsanyag-kibocsátását.
Forrásteremtés: nem csak a Szociális Klímaalapra támaszkodhatunk
Az ETS2 egyik legfontosabb igazságtalanság-csökkentő tulajdonsága, hogy Magyarország a visszaosztási szabályok miatt több pénzt kap vissza a közös alapból, mint amennyit a hazai fogyasztók együttesen befizetnek. Az elemzés óvatos becslése szerint az ETS2 közvetlen kvótabevételei és az EU-s Szociális Klímaalap forrásai együtt évente mintegy 500 milliárd forintot jelenthetnek Magyarország számára. Bár ez a hatalmas összeg önmagában sem elhanyagolható, a teljes zöld átmenet és a lakossági támogatási programok finanszírozása nem egyetlen pilléren nyugszik. A javasolt intézkedések hátterét az ETS2-bevételek mellett a már évek óta működő, hagyományos EU ETS rendszer kvótabevételei, a Modernizációs Alap forrásai, valamint Magyarország zöld kötvényei együttesen biztosíthatják.
A jogszabályok szerint ezeket a pénzeket szigorúan a zöld átmenet támogatására és épületfelújításokra kell fordítani, de a Szociális Klímaalap legfeljebb 37 százaléka közvetlen jövedelemkompenzációra, vagyis a legszegényebb háztartások pénzbeli támogatására is költhető a tagállami Szociális Klímaterv alapján. Így a befolyó pénzek nemcsak a kibocsátás csökkentésére és a káros szociális hatások kivédésére alkalmasak, hanem jelentős hazai munkahelyteremtő erővel is bírnak.
Ágazati javaslatok a két rendszer összehangolására
A kormányzat elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, ezért a szakértői anyag olyan megoldásokat vázol fel, amelyekkel a lakossági védelem és a klímavédelmi ösztönzők egyszerre érvényesülhetnek anélkül, hogy a terheket egyszerűen a vállalkozásokra hárítanánk.
A lakossági földgáz esetében a jelenlegi kétsávos rendszer megmaradhatna, de a támogatott felső sávhatár évről évre dinamikusan csökkenne az ETS2 költségeinek megjelenésével összhangban. Az így sávból kicsúszó, rossz hatékonyságú épületekben élő családokat gyors, államilag finanszírozott energiahatékonysági beruházásokkal, például padlásfödém-szigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel kell megsegíteni, miközben a gázhálózatba az ETS2 alól mentesülő, hazai biometánt kellene bekeverni.
A távhőnél az ETS2 beépülhetne a fogyasztói árakba, azonban az érintett alacsony jövedelmű csoportok közvetlen pénzbeli kompenzációt kapnának a Szociális Klímaalapból. A pénzügyi segítség mellett elengedhetetlen a fűtés kötelezően szabályozhatóvá tétele, a távhőtermelés megújuló alapra helyezése, valamint a vezetékek és otthonok szigetelése.
Az áramellátásban a mennyiségi korlát helyett az idősáv alapú rezsicsökkentés jelenthetné a megoldást. Ez azt jelenti, hogy az áram a napelemes termelési csúcsok idején, tehát napközben és éjszaka lenne a legolcsóbb, míg a fogyasztási csúcsidőszakokban, így este, drágább tarifával futna. Ez a fogyasztókat az energiahasználat időbeli áthelyezésére ösztönözné, amivel kiváltható a drága és környezetszennyező gázerőművek használata. Ehhez persze elengedhetetlen az okosmérők államilag támogatott, kötelező telepítése és az energiatárolás fejlesztése.
A közlekedésben az üzemanyagok esetében a piaci árazáshoz való visszatérés hosszú távon elkerülhetetlen, így az ETS2 költségei is beépülnek majd a tarifákba. Az állami szerepvállalásnak itt a kistelepüléseken és tanyákon élők védelmére kell fókuszálnia, amit a közösségi közlekedés menetrendjének sűrítésével, a bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitásával, szociális bérletkedvezményekkel, bérbicikli-hálózatokkal és az elektromos töltőpontok fejlesztésével lehet megvalósítani.
A legolcsóbb energia a meg nem termelt energia
A technológiai beruházások mellett a lakossági szemléletformálás jelenti a leggyorsabb és legolcsóbb fegyvert a drágulás ellen. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy pusztán a takarékosabb fogyasztói szokásokkal és a tudatosabb energiahasználattal a háztartások energiafelhasználása 10-15 százalékkal csökkenthető. Ez a megtakarítás pedig már önmagában képes teljesen semlegesíteni az ETS2 miatti áremelkedés mértékét.
A különféle uniós és hazai forrásokból finanszírozott Nemzeti Épületfelújítási Tervvel, a közlekedés zöldítésével és a támogatások szociális alapú, pontos célzásával az elkerülhetetlen uniós klímaszabályozás nem megszorítássá, hanem a magyar családok valódi, hosszú távú védelmezőjévé válhat.
