THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hogyan békíthető ki a rezsicsökkentés és az uniós klímavédelem?2026. június 8. |
|---|
 Az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS2) és a hazai rezsicsökkentés elsőre tűz és víz. Egy friss szakpolitikai elemzés szerint azonban a látszólagos ellentét feloldható: okos szabályozással és az évi közel 500 milliárd forintnyi uniós forrás célzott felhasználásával Magyarország nemcsak teljesítheti a klímacélokat, de védelmet is nyújthat a sérülékeny háztartásoknak.
|
|
25 184 HUF
Monitorállvány Fellowes® Office Suites Standard
 Érdekel → |
|
A lakossági energiaárak védelme és a fosszilis energiahordozók kivezetése nem feltétlenül egymást kizáró folyamatok - írja Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója a masfelfok.hu-n. A szakértő részletes kritikával illeti a hazai üzemanyagár-stop gyakorlatát. Ez az árpolitika környezetileg és közgazdaságilag is fenntarthatatlan, mivel mesterségesen növeli a fogyasztást, miközben a kereskedőket veszteséges értékesítésre kényszeríti. Ez előbb-utóbb az üzemanyag-beszerzés leállásához és üres benzinkutakhoz vezet, amit a jelenlegi helyzetben az alacsony készletek, valamint a hazai finomító korlátozott kapacitása is súlyosbít. Mivel a jelenlegi lakossági rezsicsökkentés is merev, ráadásul szociális szempontból igazságtalan, az elkerülhetetlenül érkező uniós szabályozás lehetőséget ad a teljes rendszer megújítására. Mi az az ETS2, és mekkora drágulást hoz? Egy év halasztás után, 2028-tól indul el élesben az EU új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2. Ez a szabályozás már közvetlenül érinti a hétköznapi életünket, mivel kiterjed az épületek fűtésére, a közúti közlekedésre és a kisebb távhőüzemekre is. A kvóták költségeit a fosszilis üzemanyagok kereskedői fizetik be, amit a piaci folyamatoknak megfelelően beépítenek majd a fogyasztói árakba. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modellezése alapján a piaci árakhoz képest az ETS2 a hatósági árkorlátok nélkül a benzin és a dízel esetén 10-12 százalékos, míg a földgáz árában 8-10 százalékos növekedést okozhat. A rendszernek ugyanakkor kétségkívül van egy közvetett inflációnövelő hatása is, amely a szállítmányozási költségeken, valamint az érintett üzemek és erőművek termelési árain keresztül gyűrűzik be a gazdaságba. Emiatt kulcsfontosságú, hogy ezek dekarbonizációja, vagyis zöldítése minél gyorsabban megtörténjen, mert a logisztika és az ipar modernizációjával ez az inflációs nyomás jelentősen mérsékelhető. A klímavédelmi nyereség mindenesetre kézzelfogható, hiszen a szabályozás évi 1,2 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést eredményezhet Magyarországon, ami megközelíti a három legnagyobb hazai cementgyár összesített éves károsanyag-kibocsátását. Forrásteremtés: nem csak a Szociális Klímaalapra támaszkodhatunk Az ETS2 egyik legfontosabb igazságtalanság-csökkentő tulajdonsága, hogy Magyarország a visszaosztási szabályok miatt több pénzt kap vissza a közös alapból, mint amennyit a hazai fogyasztók együttesen befizetnek. Az elemzés óvatos becslése szerint az ETS2 közvetlen kvótabevételei és az EU-s Szociális Klímaalap forrásai együtt évente mintegy 500 milliárd forintot jelenthetnek Magyarország számára. Bár ez a hatalmas összeg önmagában sem elhanyagolható, a teljes zöld átmenet és a lakossági támogatási programok finanszírozása nem egyetlen pilléren nyugszik. A javasolt intézkedések hátterét az ETS2-bevételek mellett a már évek óta működő, hagyományos EU ETS rendszer kvótabevételei, a Modernizációs Alap forrásai, valamint Magyarország zöld kötvényei együttesen biztosíthatják. A jogszabályok szerint ezeket a pénzeket szigorúan a zöld átmenet támogatására és épületfelújításokra kell fordítani, de a Szociális Klímaalap legfeljebb 37 százaléka közvetlen jövedelemkompenzációra, vagyis a legszegényebb háztartások pénzbeli támogatására is költhető a tagállami Szociális Klímaterv alapján. Így a befolyó pénzek nemcsak a kibocsátás csökkentésére és a káros szociális hatások kivédésére alkalmasak, hanem jelentős hazai munkahelyteremtő erővel is bírnak. Ágazati javaslatok a két rendszer összehangolására A kormányzat elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, ezért a szakértői anyag olyan megoldásokat vázol fel, amelyekkel a lakossági védelem és a klímavédelmi ösztönzők egyszerre érvényesülhetnek anélkül, hogy a terheket egyszerűen a vállalkozásokra hárítanánk. A lakossági földgáz esetében a jelenlegi kétsávos rendszer megmaradhatna, de a támogatott felső sávhatár évről évre dinamikusan csökkenne az ETS2 költségeinek megjelenésével összhangban. Az így sávból kicsúszó, rossz hatékonyságú épületekben élő családokat gyors, államilag finanszírozott energiahatékonysági beruházásokkal, például padlásfödém-szigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel kell megsegíteni, miközben a gázhálózatba az ETS2 alól mentesülő, hazai biometánt kellene bekeverni. A távhőnél az ETS2 beépülhetne a fogyasztói árakba, azonban az érintett alacsony jövedelmű csoportok közvetlen pénzbeli kompenzációt kapnának a Szociális Klímaalapból. A pénzügyi segítség mellett elengedhetetlen a fűtés kötelezően szabályozhatóvá tétele, a távhőtermelés megújuló alapra helyezése, valamint a vezetékek és otthonok szigetelése. Az áramellátásban a mennyiségi korlát helyett az idősáv alapú rezsicsökkentés jelenthetné a megoldást. Ez azt jelenti, hogy az áram a napelemes termelési csúcsok idején, tehát napközben és éjszaka lenne a legolcsóbb, míg a fogyasztási csúcsidőszakokban, így este, drágább tarifával futna. Ez a fogyasztókat az energiahasználat időbeli áthelyezésére ösztönözné, amivel kiváltható a drága és környezetszennyező gázerőművek használata. Ehhez persze elengedhetetlen az okosmérők államilag támogatott, kötelező telepítése és az energiatárolás fejlesztése. A közlekedésben az üzemanyagok esetében a piaci árazáshoz való visszatérés hosszú távon elkerülhetetlen, így az ETS2 költségei is beépülnek majd a tarifákba. Az állami szerepvállalásnak itt a kistelepüléseken és tanyákon élők védelmére kell fókuszálnia, amit a közösségi közlekedés menetrendjének sűrítésével, a bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitásával, szociális bérletkedvezményekkel, bérbicikli-hálózatokkal és az elektromos töltőpontok fejlesztésével lehet megvalósítani. A legolcsóbb energia a meg nem termelt energia A technológiai beruházások mellett a lakossági szemléletformálás jelenti a leggyorsabb és legolcsóbb fegyvert a drágulás ellen. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy pusztán a takarékosabb fogyasztói szokásokkal és a tudatosabb energiahasználattal a háztartások energiafelhasználása 10-15 százalékkal csökkenthető. Ez a megtakarítás pedig már önmagában képes teljesen semlegesíteni az ETS2 miatti áremelkedés mértékét. A különféle uniós és hazai forrásokból finanszírozott Nemzeti Épületfelújítási Tervvel, a közlekedés zöldítésével és a támogatások szociális alapú, pontos célzásával az elkerülhetetlen uniós klímaszabályozás nem megszorítássá, hanem a magyar családok valódi, hosszú távú védelmezőjévé válhat. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Régi nagypolgári lakásokból kialakított miniapartmanok, vitatott közműbekötések és túlterhelt társasházi infrastruktúra - országszerte egyre több konfliktust okoznak a szabálytalan lakásfelosztások. A hatóságok és az önkormányzatok egyre szigorúbban lépnek fel a jogsértő átalakításokkal szemben, de hogyan kezelhetik a problémát társasházak és a közös képviselők a mindennapokban? A THT társasházi és ingatlan jogi szakértőjét Dr. Kiss Balázs Károlyt kérdeztük a probléma hátteréről és a megoldási lehetőségekről. 
Budapesten 40-50 ezer új lakás építésére is lehetőség nyílhatna olyan alulhasznosított állami és vasúti területeken, amelyek már ma is jó kötöttpályás közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Vitézy Dávid szerint a lakhatási válság kezelésében ezeknek a területeknek kellene nagyobb szerepet kapniuk, nem pedig az infrastruktúra nélküli városszéli fejlesztéseknek. 
Energiatárolás, hálózatfejlesztés, több szélenergia - átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány. Az első ütemre 868 milliárd forintot szánnak, és több olyan intézkedés is szerepel a csomagban, amely közvetlenül érintheti a napelemes háztartásokat és a villamosenergia-fogyasztókat. 
Életveszélyes, amikor egy épület homlokzatáról burkolatdarab hullik le, különösen olyan helyeken, ahol közvetlenül a homlokzati sík előtt gyalogos közforgalom van. Ez a jelenség egyáltalán nem technológiafüggő, és nem is egy-egy településre vagy épülettípusra jellemző. Egy azonban minden esetben közös: a veszélyeztetés a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség karbantartási kötelezettségének elmulasztására vezethető vissza. 
A Duna vízszintje lassan emelkedik, a Paksi Atomerőmű teljes leállításra nem volt szükség. A kormány a legutóbbi energiaválság tapasztalataira reagálva átfogó fejlesztési programot fogadott el. 
Az Európai Bizottság új együttműködési platformot hozott létre Európai Lakhatási Szövetség (European Housing Alliance) néven, amelynek célja, hogy összehangolja a tagállamok, az önkormányzatok és a lakhatási ágazat szereplőinek munkáját a kontinens egyre súlyosbodó lakhatási problémáinak kezelésében. 
Viharban megrongálódott tető cseréje, életveszélyessé vált lépcsőházi üvegpanelek pótlása, LED-es világításkorszerűsítés, illetve hő- és füstelvezető rendszer modernizálása - ez csak néhány példa az OTP Bank Társasházi Pályázatának 2026-os nyertesei közül. A „Fenntarthatóbb jövő" és a „Biztonságos otthonok" kategóriában idén 20 lakóközösség osztozott az 50 millió forintos - vissza nem térítendő - támogatáson. A győztes fejlesztések közel 1200 lakásban, több mint 2500 lakó otthonában hoznak érezhető változást, a fővárosi panelházaktól a kisvárosi téglaépületekig. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar záró beszélgetése az ingatlanvilág legszigorúbb, mégis legizgalmasabb területére, a jog útvesztőibe kalauzolta a nézőket. Egy hibásan összehívott közgyűlés vagy egy vitatott határozat könnyen bírósági eljáráshoz vezethet. A beszélgetés során a szakértők beavatták a nézőket a társasházi krízishelyzetekbe, és kiderült, miről ismerszik meg a profi ügyvéd. 
Pakson az utolsó turbina leállására még sor kerülhet, de az erőmű műszaki kialakítása egyelőre lehetővé teszi a további működést. A kieső termelést részben a Dunamenti Erőmű helyreállítása, részben az import és az önkéntes fogyasztáscsökkentési vállalások ellensúlyozhatják. 
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
Kamatmentes felújítási és önerő-támogatás, valamint vissza nem térítendő kamattámogatás is elérhető a zuglói társasházak és lakásszövetkezetek számára. A pályázatokat a legalább 2 albetétes házak 2026. augusztus 1. és szeptember 30. között nyújthatják be. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak. 
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival. 
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein. 
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből. 
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
