Homlokzati hőszigetelő rendszerek javítása, felújítása2022. március 7. |
|---|
A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.
|
|
2 781 HUF
Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla
![]() Érdekel → |
|
Mivel a THR felépítése jelentősen más, mint a szigeteletlen falazatoké, a karbantartási munkák is másféle anyagokat és eljárásokat kívánnak meg. A Cemix a homlokzati hőszigetelő rendszerek építéséhez, felújításához és javításához is kínál termékeket, megoldásokat, technológiákat.
A sérülésnél bonyolultabb eset, ha a lokális hibát szakszerűtlen kivitelezés okozza. Jellemzően a különös figyelmet igénylő csomópontoknál illetve speciális homlokzati részeknél találkozhatunk - a leggyakrabban a nyílászárók körül. Ekkor a javítás során el kell végezni a hibás csomópont feltárását és szakszerű kivitelezését, ideértve az esetlegesen hiányzó különleges kiegészítők (pl. cseppentőprofil, dilatációs profil, diagonális hálóerősítés) elhelyezését is. Rendszer keresztmetszet javítása lokális sérülés vagy hiba esetén Sokkal nehezebb dolgunk lesz a javítás során, ha a hiba a homlokzat nagyobb részén, vagy teljes felületén jelentkezik. A THR telepítés valamelyik lépésének szakszerűtlen elvégzése könnyen vezethet olyan átfogó hibához, ami csak nagy munkával és komoly költséggel javítható ki, sőt, az esztétikai hibákon túl akár veszélyessé is teheti a homlokzati hőszigetelő rendszert. 1. Nem megfelelő előkészítés A ragasztóréteg fogadására megfelelő homlokzati alapfelület a THR biztonságos működésének alapja. Meglévő épületek hőszigetelése során lényegesen több problémánk lehet a hordképesség biztosításával, mint az új falazatokra történő kivitelezésnél, mivel a felújítás során THR-rel ellátandó alapfelületek legtöbbször a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, a mai követelményekhez nem fogható anyagokból és technológiákkal készültek. A homlokzat befejező rétegeként burkolófelületnek szánták őket, és ennek a célnak általában tökéletesen megfelelnek - azaz megbírják a saját súlyukat, és ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Azonban építésük idején fel sem merült, hogy évtizedekkel később egy homlokzati hőszigetelő rendszert ragasztanak a felületükre, és nemcsak ennek puszta tömegét kell megbírniuk, hanem a szél szívóhatását is el kell viselniük. Ezért a látszólag szilárd, akár negyven éve stabilan álló vakolatok esetében sem meglepő, ha a THR kivitelezése után már középtávon sem képesek ellenállni a nagyságrendileg megnövekedett terhelésnek. A felületi tapadószilárdság mérése műszeres vizsgálattal is lehetséges, azonban a kiváló tapadású Renti javítóhabarccsal végzett próbával még egyszerűbb dolgunk lesz. Sikeres Renti próba - megfelelő alapfelület (balra) Sikertelen Renti próba - nem megfelelő alapfelület (jobbra) A művelet igen egyszerű: a megtisztított felületen egy néhány tenyérnyi területen ágyazzunk be üvegszövet hálót javítóhabarcsba úgy, hogy a háló fele kilógjon. A Renti megkötése után - célszerűen másnap - ragadjuk meg a hálót, és próbáljuk meg kitépni a habarcsból. Ha a háló elszakad, vagy a Rentiből ki tudjuk tépni, akkor a felület kellően erős a ragasztóréteg fogadásához - azonban ha a háló kiszakítja a felületből az alapvakolatot, akkor az semmiképpen sem alkalmas a THR felépítésére. Sok esetben az eredmény azt jelzi, hogy indokolt a vakolatréteg teljes eltávolítása. 2. Hőszigetelő táblák nem megfelelő ragasztása ![]() A hőszigetelő táblák nem szakszerű rögzítése az egyik leggyakoribb, és egyben a legveszélyesebb hiba. A leszakadó táblák a hatalmas anyagi káron túl komoly veszélyt jelenthetnek. Ráadásul ha a ragasztás nem megfelelő rendszerragasztóval vagy nem szakszerűen (a legalább 40% fedést nem betartva) készült, ez később már nem is pótolható. Ilyenkor az egyetlen lehetőségünk a rendszer megmentésére az utólagos átdübelezés olyan dübelekkel, amelyek képesek ellenállni a THR teljes súlyából fakadó terhelésnek. Ennek megállapításához kérjük a THR vagy a dübelek gyártójának segítségét. Természetesen ha a tapaszréteg és a színezés már elkészült, akkor az átdübelezés után a THR felületét újból ki kell alakítanunk. Ez jelentős költséggel jár, de ne feledjük: a homlokzaton még fenn levő, de kérdésesen rögzített rendszer valóságos időzített bomba, ezért semmiképpen se hagyjuk a sorsára! 3. Helytelen dübelezés Noha a MÉSZ THR előírásai szerint eltekinthetünk a dübelezéstől, ha az alapfelületen - szükség esetén szakszerű előkészítés után - helyszíni vizsgálattal legalább 0,08 N/mm2 tapadószilárdság igazolható, a fogadófelület és a ragasztóréteg lehetséges hibái olyan sokrétűek, hogy még sikeres Renti próba esetén is javasolt a meglévő homlokzatra szerelt THR dübelezése. A jól felépített és az ajánlásoknak megfelelően ragasztott és dübelezett THR-nek még a viharos szél szívó hatásának is ellen kell állnia. Ha ez mégsincs így, annak akár katasztrofális következményei is lehetnek, ezért különös figyelemmel kell lennünk minden gyanús jelre. ![]() Nem kielégítő dübelezésre utal, ha erős napsugárzás hatására a hőszigetelő táblák hőmozgása látható nyomot hagy a homlokzaton, illetve akár tönkre is teheti a THR fedőrétegét. Ilyen esetben haladéktalanul tegyünk lépéseket a THR mechanikai rögzítésére - kár megvárni, hogy a nem kielégítő rögzítés stabilitás-vesztéshez vezessen, azaz a hőszigetelésünket lefújja a szél a homlokzatról. Bár a szakszerűen készült homlokzati hőszigetelő rendszerekbe komoly biztonsági tartalékok vannak beépítve, e három hiba együttes hatása gyakorlatilag garantálta, hogy a homlokzat stabilitása előbb-utóbb megbomlik. Ilyen esetben a megmaradt rész is teljes felújítást igényel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.




A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Felvételsorozat ötödik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa - Dettinvest.hu
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján dr. dr. habil. Kollár Csaba PhD, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Természettudományi és Alapozó Tantárgyi Intézet tudományos főmunkatársa mutatta be, hogyan készül az egyetem a létesítménygazdálkodás és -üzemeltetés átalakuló világára. Az előadás középpontjában az úgynevezett 4.0 ökoszisztéma, a mesterséges intelligencia szerepe és a Létesítménygazdálkodó és -üzemeltető szakmérnök és szakmenedzser szakirányú továbbképzések álltak.
A társasházi lakóingatlanok kezelése a magyarországi lakhatási körülmények egyik legkritikusabb, mégis gyakran alulértékelt területe. A 2025 őszén készült szakmai kérdőívünkre adott válaszok rávilágítanak a szektorban dolgozó közös képviselők és társasházkezelők aktuális problémáira, az érdekképviseletek megítélésére, valamint a jövőbeni várakozásokra.
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről. 
A "Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" rendezvényen a THT előfizetői díjmentesen vehetik át vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" mely nélkülözhetetlen segítséget jelent a közös képviselők, társasházkezelők, számvizsgálók mindennapi munkájában.
2026. március 1-jétől módosult az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes villamosenergia-szolgáltatói üzletszabályzata, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyott jóvá. Pontosították többek között az elektronikus számlázás szabályait, módosult az online ügyintézés rendje, megjelent a társasházi energiaközösség fogalma, és új rendelkezések vonatkoznak a kézbesítésre, a túlfizetések kezelésére, valamint a háztartási méretű kiserőművek elszámolására is.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Fel vannak háborodva egy budapesti társasház lakói, miután csaknem négymillió forint tűnt el a ház bankszámlájáról. Egy idegen hamis közgyűlési jegyzőkönyvvel ment be a bankba, közös képviselőnek adta ki magát, majd átíratta a számlát a saját nevére, és részletekben felvette a pénzt. Hibás dokumentumok, halott tulajdonosok nevei, egy történet, amely elsőre szinte hihetetlennek tűnik.
A lakóingatlanok biztosítása hosszú időn keresztül stabil, jól modellezhető üzletág volt: a kockázatok lassan változtak, a károk előre jelezhetők voltak, a díjak pedig ezt a viszonylagos kiszámíthatóságot tükrözték. Ez a korszak azonban lezárulóban van. Az éghajlat változása nemcsak a természeti környezetet, hanem az ingatlanállomány pénzügyi kockázati térképét is átrajzolja. A lakásbiztosítások drágulása ennek a mélyebb átalakulásnak a látható következménye.
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit.
Új kezdeményezést indított Budapest Főváros Önkormányzata annak érdekében, hogy egyszerre segítsen az egyedül élő időseknek és a lakhatást kereső fiataloknak. Az „Együtt, könnyebben - Megbízható Szobabérlet" program keretében olyan megoldást kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb budapestiek otthonuk egy üres szobáját megbízható fiatal bérlőnek adják ki.
A társasházak előtt ma már valódi lehetőség, hogy ne csak fogyasszák az áramot, hanem közösségként termeljék és osszák meg egymás között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon Dr. Ronyecz Anita, a PVN Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában azt mutatta be, mit jelent a társasházi energiaközösség, milyen jogi és pénzügyi keretek között működhet, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy miskolci mintaprojekten keresztül.
A március 10-i plenáris ülésen elfogadták az Európai Unió lakhatási válságáról szóló jelentést. A dokumentum célja, hogy politikai iránymutatást adjon a tagállamoknak a megfizethető, fenntartható és megfelelő minőségű lakhatás biztosításához, miközben egyensúlyt kíván teremteni a lakhatáshoz való hozzáférés és a tulajdonjogok védelme között.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
2025.12.31-ig volt a határideje a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.
Aggasztó képet fest a magyar társasházak műszaki állapotáról a THT és az eHÁZ közös, éves felmérése. A közel 7 000 társasház adatait feldolgozó kutatás szerint 2025-ben átlagosan 14 százalékkal kevesebbet költöttek a házak karbantartásra és felújításra, mint egy évvel korábban. A számok mögött azonban nem tudatos hatékonyságjavítás, hanem kényszerű visszafogás húzódik meg: a társasházak többsége egyszerűen elhalasztotta azokat a munkákat, amelyek nem azonnali élet- vagy vagyonbiztonsági kockázatot jelentenek.
Mindannyian nyugalmat és biztonságot szeretnénk teremteni otthonunkban, ugyanakkor számos olyan nem várt esemény következhet be, legyen szó csőtörésről vagy a zárba beletört kulcsról, ami azonnali megoldást igényel. Ilyenkor a lehető leggyorsabban szükséges iparos szakembert találni. 







































