Homlokzati hőszigetelő rendszerek javítása, felújítása2022. március 7. |
|---|
A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.
|
|
63 017 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
![]() Érdekel → |
|
Mivel a THR felépítése jelentősen más, mint a szigeteletlen falazatoké, a karbantartási munkák is másféle anyagokat és eljárásokat kívánnak meg. A Cemix a homlokzati hőszigetelő rendszerek építéséhez, felújításához és javításához is kínál termékeket, megoldásokat, technológiákat.
A sérülésnél bonyolultabb eset, ha a lokális hibát szakszerűtlen kivitelezés okozza. Jellemzően a különös figyelmet igénylő csomópontoknál illetve speciális homlokzati részeknél találkozhatunk - a leggyakrabban a nyílászárók körül. Ekkor a javítás során el kell végezni a hibás csomópont feltárását és szakszerű kivitelezését, ideértve az esetlegesen hiányzó különleges kiegészítők (pl. cseppentőprofil, dilatációs profil, diagonális hálóerősítés) elhelyezését is. Rendszer keresztmetszet javítása lokális sérülés vagy hiba esetén Sokkal nehezebb dolgunk lesz a javítás során, ha a hiba a homlokzat nagyobb részén, vagy teljes felületén jelentkezik. A THR telepítés valamelyik lépésének szakszerűtlen elvégzése könnyen vezethet olyan átfogó hibához, ami csak nagy munkával és komoly költséggel javítható ki, sőt, az esztétikai hibákon túl akár veszélyessé is teheti a homlokzati hőszigetelő rendszert. 1. Nem megfelelő előkészítés A ragasztóréteg fogadására megfelelő homlokzati alapfelület a THR biztonságos működésének alapja. Meglévő épületek hőszigetelése során lényegesen több problémánk lehet a hordképesség biztosításával, mint az új falazatokra történő kivitelezésnél, mivel a felújítás során THR-rel ellátandó alapfelületek legtöbbször a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, a mai követelményekhez nem fogható anyagokból és technológiákkal készültek. A homlokzat befejező rétegeként burkolófelületnek szánták őket, és ennek a célnak általában tökéletesen megfelelnek - azaz megbírják a saját súlyukat, és ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Azonban építésük idején fel sem merült, hogy évtizedekkel később egy homlokzati hőszigetelő rendszert ragasztanak a felületükre, és nemcsak ennek puszta tömegét kell megbírniuk, hanem a szél szívóhatását is el kell viselniük. Ezért a látszólag szilárd, akár negyven éve stabilan álló vakolatok esetében sem meglepő, ha a THR kivitelezése után már középtávon sem képesek ellenállni a nagyságrendileg megnövekedett terhelésnek. A felületi tapadószilárdság mérése műszeres vizsgálattal is lehetséges, azonban a kiváló tapadású Renti javítóhabarccsal végzett próbával még egyszerűbb dolgunk lesz. Sikeres Renti próba - megfelelő alapfelület (balra) Sikertelen Renti próba - nem megfelelő alapfelület (jobbra) A művelet igen egyszerű: a megtisztított felületen egy néhány tenyérnyi területen ágyazzunk be üvegszövet hálót javítóhabarcsba úgy, hogy a háló fele kilógjon. A Renti megkötése után - célszerűen másnap - ragadjuk meg a hálót, és próbáljuk meg kitépni a habarcsból. Ha a háló elszakad, vagy a Rentiből ki tudjuk tépni, akkor a felület kellően erős a ragasztóréteg fogadásához - azonban ha a háló kiszakítja a felületből az alapvakolatot, akkor az semmiképpen sem alkalmas a THR felépítésére. Sok esetben az eredmény azt jelzi, hogy indokolt a vakolatréteg teljes eltávolítása. 2. Hőszigetelő táblák nem megfelelő ragasztása ![]() A hőszigetelő táblák nem szakszerű rögzítése az egyik leggyakoribb, és egyben a legveszélyesebb hiba. A leszakadó táblák a hatalmas anyagi káron túl komoly veszélyt jelenthetnek. Ráadásul ha a ragasztás nem megfelelő rendszerragasztóval vagy nem szakszerűen (a legalább 40% fedést nem betartva) készült, ez később már nem is pótolható. Ilyenkor az egyetlen lehetőségünk a rendszer megmentésére az utólagos átdübelezés olyan dübelekkel, amelyek képesek ellenállni a THR teljes súlyából fakadó terhelésnek. Ennek megállapításához kérjük a THR vagy a dübelek gyártójának segítségét. Természetesen ha a tapaszréteg és a színezés már elkészült, akkor az átdübelezés után a THR felületét újból ki kell alakítanunk. Ez jelentős költséggel jár, de ne feledjük: a homlokzaton még fenn levő, de kérdésesen rögzített rendszer valóságos időzített bomba, ezért semmiképpen se hagyjuk a sorsára! 3. Helytelen dübelezés Noha a MÉSZ THR előírásai szerint eltekinthetünk a dübelezéstől, ha az alapfelületen - szükség esetén szakszerű előkészítés után - helyszíni vizsgálattal legalább 0,08 N/mm2 tapadószilárdság igazolható, a fogadófelület és a ragasztóréteg lehetséges hibái olyan sokrétűek, hogy még sikeres Renti próba esetén is javasolt a meglévő homlokzatra szerelt THR dübelezése. A jól felépített és az ajánlásoknak megfelelően ragasztott és dübelezett THR-nek még a viharos szél szívó hatásának is ellen kell állnia. Ha ez mégsincs így, annak akár katasztrofális következményei is lehetnek, ezért különös figyelemmel kell lennünk minden gyanús jelre. ![]() Nem kielégítő dübelezésre utal, ha erős napsugárzás hatására a hőszigetelő táblák hőmozgása látható nyomot hagy a homlokzaton, illetve akár tönkre is teheti a THR fedőrétegét. Ilyen esetben haladéktalanul tegyünk lépéseket a THR mechanikai rögzítésére - kár megvárni, hogy a nem kielégítő rögzítés stabilitás-vesztéshez vezessen, azaz a hőszigetelésünket lefújja a szél a homlokzatról. Bár a szakszerűen készült homlokzati hőszigetelő rendszerekbe komoly biztonsági tartalékok vannak beépítve, e három hiba együttes hatása gyakorlatilag garantálta, hogy a homlokzat stabilitása előbb-utóbb megbomlik. Ilyen esetben a megmaradt rész is teljes felújítást igényel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.




Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































