THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Homlokzati hőszigetelő rendszerek javítása, felújítása2022. március 7. |
|---|
 A Teljes Homlokzati Hőszigetelő Rendszerek (THR) a környezettudatos, vagy egyszerűen csak spórolós építkezők mesterfogásából mára a homlokzatok nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak. Az építéssel kéz a kézben jár a karbantartás igénye - így vált a javítási, felújítási munkák egyre gyakoribb, megszokott alapfelületévé a meglévő hőszigetelő rendszer.
|
|
189 000 HUF
THS2235 Bejárati - bővíthető - Előtető
 Érdekel → |
|
Mivel a THR felépítése jelentősen más, mint a szigeteletlen falazatoké, a karbantartási munkák is másféle anyagokat és eljárásokat kívánnak meg. A Cemix a homlokzati hőszigetelő rendszerek építéséhez, felújításához és javításához is kínál termékeket, megoldásokat, technológiákat.
A sérülésnél bonyolultabb eset, ha a lokális hibát szakszerűtlen kivitelezés okozza. Jellemzően a különös figyelmet igénylő csomópontoknál illetve speciális homlokzati részeknél találkozhatunk - a leggyakrabban a nyílászárók körül. Ekkor a javítás során el kell végezni a hibás csomópont feltárását és szakszerű kivitelezését, ideértve az esetlegesen hiányzó különleges kiegészítők (pl. cseppentőprofil, dilatációs profil, diagonális hálóerősítés) elhelyezését is. Rendszer keresztmetszet javítása lokális sérülés vagy hiba esetén Sokkal nehezebb dolgunk lesz a javítás során, ha a hiba a homlokzat nagyobb részén, vagy teljes felületén jelentkezik. A THR telepítés valamelyik lépésének szakszerűtlen elvégzése könnyen vezethet olyan átfogó hibához, ami csak nagy munkával és komoly költséggel javítható ki, sőt, az esztétikai hibákon túl akár veszélyessé is teheti a homlokzati hőszigetelő rendszert. 1. Nem megfelelő előkészítés A ragasztóréteg fogadására megfelelő homlokzati alapfelület a THR biztonságos működésének alapja. Meglévő épületek hőszigetelése során lényegesen több problémánk lehet a hordképesség biztosításával, mint az új falazatokra történő kivitelezésnél, mivel a felújítás során THR-rel ellátandó alapfelületek legtöbbször a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, a mai követelményekhez nem fogható anyagokból és technológiákkal készültek. A homlokzat befejező rétegeként burkolófelületnek szánták őket, és ennek a célnak általában tökéletesen megfelelnek - azaz megbírják a saját súlyukat, és ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Azonban építésük idején fel sem merült, hogy évtizedekkel később egy homlokzati hőszigetelő rendszert ragasztanak a felületükre, és nemcsak ennek puszta tömegét kell megbírniuk, hanem a szél szívóhatását is el kell viselniük. Ezért a látszólag szilárd, akár negyven éve stabilan álló vakolatok esetében sem meglepő, ha a THR kivitelezése után már középtávon sem képesek ellenállni a nagyságrendileg megnövekedett terhelésnek. A felületi tapadószilárdság mérése műszeres vizsgálattal is lehetséges, azonban a kiváló tapadású Renti javítóhabarccsal végzett próbával még egyszerűbb dolgunk lesz. Sikeres Renti próba - megfelelő alapfelület (balra) Sikertelen Renti próba - nem megfelelő alapfelület (jobbra) A művelet igen egyszerű: a megtisztított felületen egy néhány tenyérnyi területen ágyazzunk be üvegszövet hálót javítóhabarcsba úgy, hogy a háló fele kilógjon. A Renti megkötése után - célszerűen másnap - ragadjuk meg a hálót, és próbáljuk meg kitépni a habarcsból. Ha a háló elszakad, vagy a Rentiből ki tudjuk tépni, akkor a felület kellően erős a ragasztóréteg fogadásához - azonban ha a háló kiszakítja a felületből az alapvakolatot, akkor az semmiképpen sem alkalmas a THR felépítésére. Sok esetben az eredmény azt jelzi, hogy indokolt a vakolatréteg teljes eltávolítása. 2. Hőszigetelő táblák nem megfelelő ragasztása  A hőszigetelő táblák nem szakszerű rögzítése az egyik leggyakoribb, és egyben a legveszélyesebb hiba. A leszakadó táblák a hatalmas anyagi káron túl komoly veszélyt jelenthetnek. Ráadásul ha a ragasztás nem megfelelő rendszerragasztóval vagy nem szakszerűen (a legalább 40% fedést nem betartva) készült, ez később már nem is pótolható. Ilyenkor az egyetlen lehetőségünk a rendszer megmentésére az utólagos átdübelezés olyan dübelekkel, amelyek képesek ellenállni a THR teljes súlyából fakadó terhelésnek. Ennek megállapításához kérjük a THR vagy a dübelek gyártójának segítségét. Természetesen ha a tapaszréteg és a színezés már elkészült, akkor az átdübelezés után a THR felületét újból ki kell alakítanunk. Ez jelentős költséggel jár, de ne feledjük: a homlokzaton még fenn levő, de kérdésesen rögzített rendszer valóságos időzített bomba, ezért semmiképpen se hagyjuk a sorsára! 3. Helytelen dübelezés Noha a MÉSZ THR előírásai szerint eltekinthetünk a dübelezéstől, ha az alapfelületen - szükség esetén szakszerű előkészítés után - helyszíni vizsgálattal legalább 0,08 N/mm2 tapadószilárdság igazolható, a fogadófelület és a ragasztóréteg lehetséges hibái olyan sokrétűek, hogy még sikeres Renti próba esetén is javasolt a meglévő homlokzatra szerelt THR dübelezése. A jól felépített és az ajánlásoknak megfelelően ragasztott és dübelezett THR-nek még a viharos szél szívó hatásának is ellen kell állnia. Ha ez mégsincs így, annak akár katasztrofális következményei is lehetnek, ezért különös figyelemmel kell lennünk minden gyanús jelre.  Nem kielégítő dübelezésre utal, ha erős napsugárzás hatására a hőszigetelő táblák hőmozgása látható nyomot hagy a homlokzaton, illetve akár tönkre is teheti a THR fedőrétegét. Ilyen esetben haladéktalanul tegyünk lépéseket a THR mechanikai rögzítésére - kár megvárni, hogy a nem kielégítő rögzítés stabilitás-vesztéshez vezessen, azaz a hőszigetelésünket lefújja a szél a homlokzatról. Bár a szakszerűen készült homlokzati hőszigetelő rendszerekbe komoly biztonsági tartalékok vannak beépítve, e három hiba együttes hatása gyakorlatilag garantálta, hogy a homlokzat stabilitása előbb-utóbb megbomlik. Ilyen esetben a megmaradt rész is teljes felújítást igényel. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
