A lakásépítés költségeinek hosszú távú emelkedése Magyarországon lényegesen gyorsabb volt, mint a térség több más országában. A Magyar Nemzeti Bank 2026. novemberi Lakáspiaci jelentése szerint a hazai lakásépítési termelői árak húsz év alatt 3,6-szorosukra nőttek.
A régión belül ehhez hasonló növekedést Romániában mértek, ahol 3,7-szeres, valamint Szerbiában, ahol 3,2-szeres drágulás következett be.
Ezzel szemben több más közép-európai országban, köztük a visegrádi térség további országaiban, Horvátországban és Szlovéniában a lakásépítés termelői árai 1,7–2,2-szeresükre emelkedtek 2005 és 2025 között.
A különbség azért jelentős, mert az építési költségek emelkedése közvetlenül befolyásolja az új lakások fejlesztésének gazdaságosságát és a beruházók által elvárt értékesítési árakat.
Miért emelkedtek ennyire a magyar építési költségek?
Az MNB elemzése szerint a magyarországi építési költségek különösen 2014 után szakadtak el több régiós országétól.
A folyamat hátterében a jegybank több lehetséges tényezőt említ. Ezek közé tartozik az építőipari munkaerőhiány, valamint az, hogy az építőipari kapacitások jelentős részét időszakosan nagy volumenű állami és kereskedelmiingatlan-piaci beruházások kötötték le.
A megnövekedett kereslet és a korlátozott kivitelezői kapacitások együtt hozzájárulhattak az árak gyors emelkedéséhez.
A termelőiár-index ugyanakkor nem egy konkrét lakás megépítésének teljes bekerülési költségét jelenti, és nem azonos a kivitelezők vagy fejlesztők profitjával.
Mennyit kereshet egy lakásfejlesztő?
A jelentés külön vizsgálja egy tipikus, magas minőségű budapesti újlakásprojekt költség- és nyereségszerkezetét.
Az MNB becslése szerint egy 2025 elején elindított ilyen projekt nettó bevételének profittartalma 22 százalékot érhet el, ami lényegében megegyezik a megelőző két évre vonatkozó becslésekkel.
Ez a szám azonban nem valamennyi magyarországi lakásfejlesztő tényleges nyereségét mutatja, hanem egy meghatározott paraméterekkel számított modellprojekt becsült eredményét.

A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2025 után elindított beruházások jövedelmezősége romolhat, amennyiben a fejlesztők a magas szabad újlakáskínálat mellett már nem tudják a korábbi ütemben továbbhárítani a költségnövekedést a vásárlókra.
A finanszírozási kamatok esetleges további mérséklődése ugyanakkor javíthatja a fejlesztések gazdaságosságát.
A meglévő társasházak korszerűsítését is érintheti a költségkörnyezet
A magas építési árszint nem kizárólag az új lakásfejlesztők számára jelent kihívást. A meglévő társasházak felújításainál is meghatározó a kivitelezői kapacitások, az építőanyagok és a munkaerő költsége.
Bár a lakásépítés termelőiár-indexe nem alkalmazható automatikusan minden társasházi felújítás költségváltozásának mérésére, jól szemlélteti azt a hosszú távú építőipari költségkörnyezetet, amelyben a lakóközösségeknek felújítási döntéseket kell meghozniuk.
A tetőfelújítások, homlokzati korszerűsítések és energetikai beruházások gazdasági tervezésénél ezért különösen fontos lehet az ajánlatok összehasonlíthatósága, a megfelelő tartalékok képzése és a beruházások hosszú távú előkészítése.
A jegybank jelentése alapján Magyarország lakásépítési versenyképességének egyik meghatározó kérdése továbbra is az, hogyan mérsékelhető az új lakások létrehozásának költsége, miközben a műszaki és energetikai követelmények teljesülnek.
Források
Címkék: MNB, építőipar, lakásépítés, építési költségek





























