Idén sem lesz társasházi tisztségviselői nyilvántartás: megint elhalasztották2024. október 1. |
|---|
A késő este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy - ahogyan azt sejteni lehetett - sokadszori nekifutásra sem sikerült október 1-jére az ingatlan-nyilvántartásról szóló új szabályozás berúgása, az újabb határidő 2025. január 15. Ezzel együtt a készülő ingatlan-nyilvántartási törvényben számos változtatás érkezik.
|
|
8 300 HUF
Postaláda Antracit
![]() Érdekel → |
|
A rendeletek listája itt olvasható: A Kormány 287/2024. (IX. 30.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormányaz ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2–23. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 171. § (2) bekezdésében a „2024. október 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 15-én” szöveg lép. 2. § Az Inyvhr. 2. § (1) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok:) „39. fenntartható vízgazdálkodási közösség területe; 40. rizstelep.” 3. § Az Inyvhr. 19. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 4. § (1) Az Inyvhr. 20. § 10. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) (2) Az Inyvhr. 20. § 10. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) (3) Az Inyvhr. 20. § 10. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) (4) Az Inyvhr. 20. §-a a következő 25. és 26. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be:) „25. építményi jog; 5. §( 1) Az Inyvhr. 21. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:) „7. bányászati célú szolgalom alapítására irányuló eljárás megindítása;” (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: önkormányzati hatósági döntésen alapuló településrendezési kötelezettség körében) (3) Az Inyvhr. 21. §-a a következő 55–57. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:) „55. tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatti társasháztulajdonná való átalakítás iránti per megindítása; 6. § (1) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) (2) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) (3) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) (4) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza:) „21. építményi jog; 22. jogszabályon alapuló ingyenes használati jog.” (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) (6) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) (7) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdés 23. pontja a következő d) alponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket: (8) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 54–56. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) 56. változtatási tilalom.” 7. § Az Inyvhr. 24. alcíme a következő 43/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: (2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és csatolni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt. (3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” 8. § Az Inyvhr. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 9. § Az Inyvhr. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 10. § Az Inyvhr. 68. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 11. § Az Inyvhr. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba: 12. § Az Inyvhr. a következő 40/A. és 40/B. alcímmel kiegészülve lép hatályba: „40/A. Építményi jog 71/A. § (1) Építményi jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. (3) Ha az építményi jogot alapító szerződésben kikötötték, hogy az építményi jogot a jogosult csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg, e korlátozásra a bejegyzésben utalni kell. 40/B. Jogszabályon alapuló ingyenes használati jog 71/B. § Jogszabályon alapuló ingyenes használati jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.” 13. § Az Inyvhr. 44. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba: „44. Kisajátítási, telekalakítási, országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, bányászati célú szolgalom alapítására irányuló, valamint a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás megindítása” 14. § Az Inyvhr. 75. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 15. § Az Inyvhr. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 16. § Az Inyvhr. 106. §-a a következő szöveggel lép hatályba: 17. § Az Inyvhr. 107. § (2) bekezdése a következő h) ponttal kiegészülve lép hatályba: [Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően] „h) a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog” [jogosultjainak hozzájárulását ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a 115. § (2) bekezdésében meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.] 18. § Az Inyvhr. 136. § (3) bekezdése a következő 10. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Nincs helye a beadvány automatikus döntéshozatallal történő elbírálásának, ha a következő jogok, tények vagy adatok közül bármelyik be van jegyezve az érintett ingatlan tulajdoni lapján:) 19. § Az Inyvhr. 138. § (1) bekezdés 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A jogok, tények és adatok változásának bejegyzéséről rendelkező döntést közölni kell) „9. bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás bejegyzése esetén a bányafelügyelettel,” 20. § Az Inyvhr. 154. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 21. § Az Inyvhr. 169. §-a a következő szöveggel lép hatályba: (3) A térképkivágat a) szemlemásolat esetén a jogerős térképi adatokat, 22. § Az Inyvhr.
23. § Nem lép hatályba az Inyvhr. a) 21. § 50. pontjában és 25. § (2) bekezdés 49. pontjában a „biztonsági övezet és” szövegrész, b) 89. §-a, c) 114. § (1) bekezdés b) pontja. 2. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása 24. § Hatályát veszti az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése. 25. § Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 53. §-a. 3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 26. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet és az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2024. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 25. § (2) bekezdése. 27. § Nem lép hatályba az R1.
4. Záró rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 1-jén lép hatályba. (2) A 2–23. § 2025. január 15-én lép hatályba. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A késő este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy - ahogyan azt sejteni lehetett - sokadszori nekifutásra sem sikerült október 1-jére az ingatlan-nyilvántartásról szóló új szabályozás berúgása, az újabb határidő 2025. január 15. Ezzel együtt a készülő ingatlan-nyilvántartási törvényben számos változtatás érkezik.

A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja.
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan?
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 







































