Idén sem lesz társasházi tisztségviselői nyilvántartás: megint elhalasztották2024. október 1. |
|---|
A késő este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy - ahogyan azt sejteni lehetett - sokadszori nekifutásra sem sikerült október 1-jére az ingatlan-nyilvántartásról szóló új szabályozás berúgása, az újabb határidő 2025. január 15. Ezzel együtt a készülő ingatlan-nyilvántartási törvényben számos változtatás érkezik.
|
|
47 364 HUF
Forgószék Bluering® Elite szürke
![]() Érdekel → |
|
A rendeletek listája itt olvasható: A Kormány 287/2024. (IX. 30.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormányaz ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2–23. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 171. § (2) bekezdésében a „2024. október 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 15-én” szöveg lép. 2. § Az Inyvhr. 2. § (1) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan jogi jellegeként bejegyezhető adatok:) „39. fenntartható vízgazdálkodási közösség területe; 40. rizstelep.” 3. § Az Inyvhr. 19. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 4. § (1) Az Inyvhr. 20. § 10. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) (2) Az Inyvhr. 20. § 10. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) (3) Az Inyvhr. 20. § 10. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be: közérdekű használati jog:) (4) Az Inyvhr. 20. §-a a következő 25. és 26. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok és azok jogosultjai jegyezhetők be:) „25. építményi jog; 5. §( 1) Az Inyvhr. 21. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:) „7. bányászati célú szolgalom alapítására irányuló eljárás megindítása;” (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be: önkormányzati hatósági döntésen alapuló településrendezési kötelezettség körében) (3) Az Inyvhr. 21. §-a a következő 55–57. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők be:) „55. tulajdonos hozzájárulásának hiánya miatti társasháztulajdonná való átalakítás iránti per megindítása; 6. § (1) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) (2) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pont h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) (3) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdés 6. pontja a következő o) alponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza: közérdekű használati jog:) (4) Az Inyvhr. 25. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, valamint azok jogosultját tartalmazza:) „21. építményi jog; 22. jogszabályon alapuló ingyenes használati jog.” (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) (6) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) (7) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdés 23. pontja a következő d) alponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket: (8) Az Inyvhr. 25. § (2) bekezdése a következő 54–56. ponttal kiegészülve lép hatályba: (A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, valamint annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket:) 56. változtatási tilalom.” 7. § Az Inyvhr. 24. alcíme a következő 43/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: (2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és csatolni a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt. (3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” 8. § Az Inyvhr. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 9. § Az Inyvhr. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 10. § Az Inyvhr. 68. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 11. § Az Inyvhr. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba: 12. § Az Inyvhr. a következő 40/A. és 40/B. alcímmel kiegészülve lép hatályba: „40/A. Építményi jog 71/A. § (1) Építményi jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. (3) Ha az építményi jogot alapító szerződésben kikötötték, hogy az építményi jogot a jogosult csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg, e korlátozásra a bejegyzésben utalni kell. 40/B. Jogszabályon alapuló ingyenes használati jog 71/B. § Jogszabályon alapuló ingyenes használati jogot egész ingatlanra, illetve annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni.” 13. § Az Inyvhr. 44. alcím címe a következő szöveggel lép hatályba: „44. Kisajátítási, telekalakítási, országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti, bányászati célú szolgalom alapítására irányuló, valamint a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás megindítása” 14. § Az Inyvhr. 75. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: 15. § Az Inyvhr. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 16. § Az Inyvhr. 106. §-a a következő szöveggel lép hatályba: 17. § Az Inyvhr. 107. § (2) bekezdése a következő h) ponttal kiegészülve lép hatályba: [Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően] „h) a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog” [jogosultjainak hozzájárulását ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a 115. § (2) bekezdésében meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.] 18. § Az Inyvhr. 136. § (3) bekezdése a következő 10. ponttal kiegészülve lép hatályba: (Nincs helye a beadvány automatikus döntéshozatallal történő elbírálásának, ha a következő jogok, tények vagy adatok közül bármelyik be van jegyezve az érintett ingatlan tulajdoni lapján:) 19. § Az Inyvhr. 138. § (1) bekezdés 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A jogok, tények és adatok változásának bejegyzéséről rendelkező döntést közölni kell) „9. bányatelek jogi jelleget érintő telekalakítás bejegyzése esetén a bányafelügyelettel,” 20. § Az Inyvhr. 154. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: 21. § Az Inyvhr. 169. §-a a következő szöveggel lép hatályba: (3) A térképkivágat a) szemlemásolat esetén a jogerős térképi adatokat, 22. § Az Inyvhr.
23. § Nem lép hatályba az Inyvhr. a) 21. § 50. pontjában és 25. § (2) bekezdés 49. pontjában a „biztonsági övezet és” szövegrész, b) 89. §-a, c) 114. § (1) bekezdés b) pontja. 2. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása 24. § Hatályát veszti az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése. 25. § Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 53. §-a. 3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 26. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet és az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2024. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 25. § (2) bekezdése. 27. § Nem lép hatályba az R1.
4. Záró rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. október 1-jén lép hatályba. (2) A 2–23. § 2025. január 15-én lép hatályba. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A késő este megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy - ahogyan azt sejteni lehetett - sokadszori nekifutásra sem sikerült október 1-jére az ingatlan-nyilvántartásról szóló új szabályozás berúgása, az újabb határidő 2025. január 15. Ezzel együtt a készülő ingatlan-nyilvántartási törvényben számos változtatás érkezik.

Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
A fűtési szezon minden ősszel ugyanazzal a kérdéssel indul a társasházakban: vajon elindul-e a kazán? Dráviczki Péter, az Ariston Hungária Kft. ipari üzletágának vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kazánhiba nem elkerülhetetlen, csak tervezés kérdése. Az Ariston ipari márkája, az ELCO megoldásai ma már nemcsak hatékonyabb és tisztább működést kínálnak, hanem olyan konstrukciókat is, amelyekkel a korszerűsítés gyorsabban, kisebb felfordulással és jelentős energiamegtakarítással valósítható meg.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók beépítése 2024 óta jogszabályi kötelezettség a távfűtött és központi fűtéses épületek számára, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékony. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Tófalvi György, a Techem Kft. ügyvezető igazgatója részletesen ismertette a TKM/2025 pályázat tapasztalatait, a lebonyolítás nehézségeit és a folytatás várható irányait.
Ismét eltelt az őszi konferenciaszezon, melyet idén két rendezvénnyel, a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-val, illetve pár nappal ezelőtt a MITOE - Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesületének szakmai napjával tartottunk meg a közel 800 érdeklődő számára.
Idén tizenhat éve kezdődött a digitális forradalom a társasházakban, melynek az első fecskéje az eHÁZ volt, mely azóta is piacvezetőként szolgálja a hazai társasházak innovatív és hatékony adminisztrációját. A THT színeiben Lenkei Nóra szerkesztő kérdezte Dén Mátyás Andrást, az eHÁZ ötletgazdáját és vezetőjét az elmúlt időszak tapasztalatairól és a jövőbeni fejlesztésekről.
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Felvételsorozat tizenötödik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Mezősi Tamás, ügyvezető és Ungi Kálmán, értékesítési vezető - VéleményGuru
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































