Az EU-ban évente körülbelül 2,5 milliárd tonna hulladék képződik, amelynek 36,4%-át az építőipar, 25,3%-át a bányászat és a kőfejtés, 10,3%-át pedig az ipar adja. Ezen számok mellett a kommunális hulladék 8,5%-os aránya már-már elenyészőnek tűnik, ráadásul a magyarok élen járnak az egy főre eső kommunális hulladék mennyiségében is, hiszen az évenkénti 381 kilogrammos érték jelentősen jobb az EU-s átlagot jelentő 489 kilogramm/fős értéknél, nálunk csak a csehek, a lengyelek és a románok vannak előrébb. 

Némileg aggasztó viszont, hogy a megtermelt szemét közel fele a településeken lévő hulladéklerakókba kerül, holott az EU-s átlag 24%, illetve újrahasznosításban és komposztálásban sem vagyunk kiemelkedők (35% az átlag 46%-kal szemben). A statisztikáknak nyilván sokféle olvasata van, de tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a nem éppen kiemelkedő infrastruktúra ellenére is azért tudunk összességében jó pozícióban lenni, mert a lakosság egyszerűen nem termel sok szemetet. Most azonban úgy néz ki, hogy egy időre leáll a szemétszállítás Budapesten (frissítés: péntektől ismét lesz szolgáltatás, sikerült megállapodniuk a feleknek) és Pécsen is, a lakosságnak tehát ezúttal is magának kell megoldania egy problémát. Ez nyilván csak ideig-óráig lehetséges és csodaszer nem létezik, de érdemes lehet pár dologra odafigyelni, amiket be is építhetünk az életünkbe, mert a fenntarthatóság szempontjából ezek bizony akkor is fontos kérdések, amikor épp járnak a kukásautók. 

• A bevásárlás során ne vásároljunk műanyag vagy papírzacskókat, mindig legyen nálunk egy környezetbarát megoldás, mondjuk egy vászonzacskó.
• Amikor lehetséges, vásároljunk visszaváltható csomagolással rendelkező termékeket, és ezeket váltsuk is vissza.
• Használjunk és töltsünk újra; a háztartásokban rengeteg dolgot újra lehet hasznosítani, egy bevásárlólistát tartalmazó papírdarabnak a hátoldala is használható a következő lista megírásához. Bár apróságoknak tűnnek, a nap végén ezekből áll össze a teljes kép.
• A már nem használt ruhákat, könyveket juttassuk el a megfelelő jótékonysági szervezeteknek, így nem hulladék lesz belőlük, hanem más emberek számukra hasznos és értékes dolgokhoz jutnak.
• Az elromlott dolgokat érdemes megpróbálni megjavítani, nem kell egyből újat vásárolni.
• A szerves háztartási hulladékot lehetőségeink szerint komposztáljuk.
• Harcoljunk a túlcsomagolás ellen, az ilyen termékek gyártóinak nyugodtan írjunk levelet, vagy egyszerűen szavazzunk a pénztárcánkkal és vásároljunk másik terméket.