THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Így érinti a rezsinövekedés a társasházakat és a lakásszövetkezeteket2022. július 21. |
|---|
 A ma megjelent Magyar Közlönyben tisztázódott a társasházak és lakásszövetkezetek helyzete, augusztus 1-jétől az éves 1729 m3 gázkvótát fel kell szorozni az albetétek számával és a B GEO és H árszabásra sem vonatkozik a szigorítás.
|
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A Kormány 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelete egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt (a továbbiakban: Vet.), a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt (a továbbiakban:
(1) 2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 2523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely) fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron jogosult villamos energiát vételezni, azzal, hogy egyzónaidős, több egységárú árszabás esetén alacsonyabb áron jogosult villamos energiát vételezni.
(1) A 2. § (2) bekezdése szerinti lakossági piaci ár nem minősül a Vet. szerinti hatósági árnak, azt és annak áralkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke rendeletben határozza meg az egyetemes szolgáltató által megadott energiabeszerzési költségeket is tartalmazó adatok alapján. A Hivatal elnökének rendeletében meghatározott mindenkori lakossági piaci ár a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A lakossági piaci árnak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott lakossági piaci ár a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. (2) 2022. december 31. napját követően a Hivatal a lakossági piaci árat negyedévre az egyetemes szolgáltató adott negyedévet 10 nappal megelőzően tett adatszolgáltatása alapján, annak megtételét követő legfeljebb 6 munkanapon belül határozza meg.
(1) Ha az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, akkor a betáplált villamos energia a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjét ellátó egyetemes szolgáltató, a részére - mint lakossági fogyasztó részére - értékesített villamos energia a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron kerül elszámolásra, az alkalmazott árszabás egységárára figyelemmel.
(1) 2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 1729 m3 /év/mérési pont (felhasználási hely), azaz 59 132 MJ/év/mérési pont (felhasználási hely) mértékig (2) Az (1) bekezdésben megjelölt fogyasztási mérték felett a lakossági fogyasztó a Get. 104. § (7) bekezdésétől és 107. § (3) bekezdésétől eltérően versenypiaci költségeket tükröző áron jogosult földgázt vételezni. 6. § (1) Az 5. § (2) bekezdése szerinti versenypiaci költségeket tükröző ár nem minősül a Get. szerinti hatósági árnak, azt (2) 2022. december 31. napját követően a Hivatal a versenypiaci költségeket tükröző árat negyedévre az egyetemes szolgáltatónak az adott negyedévet 10 nappal megelőzően tett javaslatára, annak megtételét követően legfeljebb 6 munkanapon belül határozza meg. 4. Társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó kedvezmények 7. § (1) A lakossági fogyasztónak minősülő társasház, lakásszövetkezet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményes földgázmennyiségen felüli kedvezményes mennyiségre jogosult, amely többletkedvezményt az 5. § (1) bekezdése szerinti kedvezményes mennyiség és a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata alapján kell meghatározni.
|
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Felvételsorozat hatodik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Gáts Bence ügyvezető - KK Szoftver Megoldások Kft. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
Üdvözlünk újra Európában! – így kezdődött az az elektronikus levél, melyet április 13-án reggel az UIPI főtitkárától kaptam. Nem mondom, jó érzéssel töltött el a fogadtatás, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan eddig is Európában voltam, voltunk, fél lábbal legalábbis biztosan. .jpg "wesley-tingey-snNHKZ-mGfE-unsplash_(1).jpg")
A társasházi iratkezelés tipikusan az a terület, amely addig láthatatlan marad, amíg minden rendben működik – majd egyetlen konfliktus, tulajdonosi kérés vagy hatósági vizsgálat pillanatok alatt felszínre hozza a hiányosságokat. Egy hiányzó jegyzőkönyv, egy nem visszakereshető szerződés vagy egy rendezetlen pénzügyi dokumentáció nemcsak kellemetlenséget, hanem konkrét jogi kockázatot is jelenthet. Éppen ezért az iratok kezelése nem egyszerű adminisztáció, hanem a társasházkezelési munka egyik alapja. 
Ha nincs egyértelmű döntés a társasházban az autótöltésről, a lakók gyakran maguk próbálják megoldani a töltést: konnektorról töltenek, vagy a közös áramot használják engedély nélkül. Ez tűzvédelmi kockázatot, túlterhelést, áramszünetet és elszámolási vitákat is okozhat – amely problémákat végül a közös képviselőnek kell kezelnie. Ezért érdemes már most napirendként szerepeltetni a kérdést, és közgyűlésen dönteni a kiépítés lehetőségeiről. 
A társasházak mindennapi működtetésében van néhány olyan feladat van, amikre évente többször is érdemes gondolni. Ilyen a társasházak kötelező tűzvédelmi feliratainak ügye. Egyszerű, olcsó, gyorsan megoldható – és mégis, sok társasházban hiányoznak vagy elhasználódtak a táblák. Pedig ezek nem formaságok: életet és vagyont menthetnek. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
