Tragikus tűzeset történt hétfő hajnalban Budapest XIV. kerületében, a Kalocsai utcában. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy ikerház egyik lakása, valamint az udvaron nagy mennyiségben felhalmozott hulladék gyulladt ki. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, az ingatlanrész teljes terjedelmében égett. A fővárosi hivatásos, valamint a zuglói és rózsadombi önkéntes tűzoltók kilenc vízsugárral akadályozták meg, hogy a lángok a szomszédos épületekre is átterjedjenek. Az oltást követő utómunkálatok során egy holttestet találtak az épületben.
A TV2 Mokka című műsorában a tragédia kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja beszélt arról, hogy a hasonló esetek sajnos korántsem egyediek.
Elmondta, hogy Magyarországon évente több mint hatezer lakástűz történik, amelyek közül 80-100 halálos kimenetelű. Egy kisebb tűz is könnyen kezelhetetlenné válhat, ha az ingatlanban vagy annak udvarán nagy mennyiségű éghető anyagot halmoztak fel.
A szakértő szerint fontos különbséget tenni a rendetlenség és a kényszeres gyűjtögetés között. Utóbbi már mentális probléma, amelynek kezelése nem pusztán a család vagy a szomszédok feladata, hanem szociális segítséget is igényel. A társasházakban ugyanakkor ez a magatartás már nem kizárólag magánügy, hiszen komoly biztonsági kockázatot jelenthet az egész épület számára.
Egyetlen telefonhívás nem elég
Szilber Szilvia szerint a lakók első feladata, hogy jelezzék a problémát a közös képviselőnek, aki megteheti a szükséges bejelentéseket az illetékes hatóságok felé. Tapasztalata szerint azonban egyetlen telefonhívás vagy szóbeli panasz ritkán elegendő.
„Egy bejelentés nem bejelentés" - fogalmazott a műsorban, hozzátéve, hogy a dokumentált, lehetőség szerint fényképekkel alátámasztott írásos bejelentések sokkal nagyobb eséllyel vezetnek hatósági intézkedéshez.A gyűjtögetés nemcsak tűzveszélyes, hanem súlyos közegészségügyi problémákat is okozhat
A felhalmozott hulladék miatt elszaporodhatnak a rágcsálók és a rovarok, ezért a kormányhivatal népegészségügyi szervezeti egysége is illetékes lehet az ügyben. Tűzveszély esetén a katasztrófavédelem bevonása is indokolt, míg a szociális szolgálatok a mentális probléma kezelésében, valamint szükség esetén a lakás kiürítésének, speciális takarításának megszervezésében nyújthatnak segítséget.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös képviselő nem hatóság. Nem léphet be önkényesen egy lakásba, és nem kötelezheti a tulajdonost a felhalmozott tárgyak eltávolítására. Ha azonban a gyűjtögetés a szomszédos ingatlanok biztonságát veszélyezteti, a tulajdonosok birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek a jegyzőnél, aki már rendelkezik a szükséges hatósági jogosítványokkal.
Az eljárás néhány héttől akár évekig is elhúzódhat
Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt rendeződhet egy hasonló helyzet, a szakértő szerint nincs egységes válasz. Az eljárás néhány héttől akár évekig is elhúzódhat attól függően, hogy hányan tettek bejelentést, mennyire alaposan dokumentálták a problémát, hány hatóságot vontak be, és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.
Éppen ezért azt tanácsolja a társasházaknak, hogy ne várják meg, amíg a helyzet tragédiába torkollik. A visszatérő panaszokat, a kellemetlen szagokat, a kártevők megjelenését vagy a tűzveszélyre utaló körülményeket minden esetben érdemes írásban rögzíteni, fényképekkel dokumentálni, és a bejelentések során hivatkozni arra is, hogy mely hatóságokat keresték meg korábban. Minél részletesebb és több oldalról alátámasztott egy bejelentés, annál nagyobb az esély arra, hogy a szükséges intézkedések még a tragédia bekövetkezése előtt megtörténjenek.
