THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Indul a Zöld Panelprogram2025. május 5. |
|---|
 Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a Zöld Panelprogram elindításáról szóló javaslatot, amely több tízezer fővárosi lakás energetikai korszerűsítését teheti lehetővé a következő években.
|
|
4 670 HUF
Házszám tábla (fém vagy UV álló műanyag)
 Érdekel → |
|
A program célja a budapesti panelépületek hőszigetelése, nyílászárócseréje és fűtéskorszerűsítése, főként az 1946 és 1995 között épült társasházak esetében. A felújítások költségeinek legfeljebb 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásként fedezhetik az önkormányzatok: 15 százalékot a főváros, 15 százalékot az érintett kerület állna, a fennmaradó rész banki finanszírozással és lakossági önerővel egészülne ki. A konstrukció célja, hogy az önerő ne haladja meg a 10 százalékot, így szélesebb körben váljon elérhetővé a program. A főváros 2026-ban 2,5 milliárd forintos keretösszeggel indítja a kezdeményezést. A közgyűlésben többen jelezték, hogy a társfinanszírozás hiánya egyes kerületekben akadályozhatja a részvételt, illetve bírálták a banki hitelarány magas szintjét. A városvezetés azonban megtérülő beruházásként tekint a programra, amely csökkenti a lakók rezsiköltségeit és növeli az ingatlanok értékét. A program elfogadását intenzív vita előzte meg a lebonyolításért felelős szervezet kijelölése körül. A főpolgármesteri hivatal eredetileg a Fővárosi Klímaügynökségre bízta volna a megvalósítást, míg az ellenzéki módosító javaslat a Budapesti Közművek (BKM) mellett érvelt. Végül a közgyűlés többsége a BKM-re bízta a program lebonyolítását. A döntés mögött hatékonysági szempontok álltak: a BKM távhőszolgáltatóként már most napi kapcsolatban van a panelépületek jelentős részével, így adminisztratív és kommunikációs előnyt jelenthet, ha ez a szervezet viszi tovább a projektet. A Klímaügynökség szerepe háttérbe szorul, noha a szakmai előkészítést eredetileg ez a szerv végezte. Az előterjesztők szerint az energetikai korszerűsítés nem halogatható tovább, különösen a válságérzékeny, sűrűn lakott városi környezetben. Bár a politikai vita nem volt elhanyagolható, a testület konszenzusa lehetővé tette, hogy a program még 2026 előtt megkezdhesse a konkrét kivitelezési szakaszt. A következő időszakban a kerületi szerepvállalás és az első pályázatok sikeressége határozza majd meg, milyen ütemben valósulhat meg a budapesti panellakások tömeges felújítása. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A magyar építőipari és ingatlanfejlesztési szektor meghatározó szereplője, a Bayer Construct Zrt., valamint a Bosnyák téri kormányzati irodanegyed kivitelezéséért felelős projektcég, a ZVK Development Kft. csődeljárás lefolytatását kezdeményezte saját magával szemben. 
Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet. 
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető. 
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése. 
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket. 
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is. 
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye. 
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik. 
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor. 
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez. 
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte. 
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden. 
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása. 
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. 
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket. 
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
