Indulásra megjelenet a napkollektoros pályázati kiírás2011. október 28. |
|---|
| Október 25-től adhatók be a napkollektoros pályázatok, melyeket december 31-ig, vagy a közel 3 milliárd forin keret kimerüléséig fogadnak be. A pályázati tájékoztató, és a beadáshoz szükséges többi információ (ITT letölthető) csak az utolsó pillanatban jelent meg, de ez, pesszimista megjegyzések szerint csak annyit jelent, hogy nem két nap alatt fogy el a pénz - mint az augusztusi ZBR esetében - hanem akár egy hétig is kitart. Mindenesetre a kisebb beruházási költségek miatt sokkal többen juthatnak forráshoz, mint a komplett felújítást előtérbe helyező ZBR esetében. |
|
111 630 HUF
Információs / Tájékoztató vitrin 94 x 70 cm
![]() Érdekel → |
|
Új Széchenyi Terv - Zöld Beruházási Rendszer TÁJÉKOZTATÓ A Pályázati Útmutató, Kézikönyv és az elektronikus adatlapok közzétételét megelőzően a pályázathoz szükséges benyújtandó dokumentumokról. Tisztelt Pályázó! Ahhoz, hogy pályázatának benyújtásában segítségére legyünk kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi információkat. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a pályázatot kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújthatja be a kollektorrendszer-telepítés helyszínéül szolgáló ingatlan - tulajdoni lapon szereplő - valamelyik tulajdonosa, vagy a társasház közös képviselője. I. Ügyfélkapus regisztráció Az ügyfélkapu a személyazonosítást és a jogszerű nyilatkozat-tételt szolgálja, első lépésként itt kell regisztrálnia a pályázónak. Kizárólag az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személy töltheti ki a pályázati űrlapokat. A magyarországi okmányirodai hálózat bármelyikében, vagy más felhatalmazott intézményekben - ingyenesen - regisztrálhatják magukat az ügyfélkapun. A kezdeti személyes megjelenést követően a további ügyintézéshez nem szükséges személyesen megjelenni, a továbbiakban ez elektronikus módon történik. Ügyfélkapujukat a www.magyarország.hu közszolgálati portál számtalan ügyfélbarát szolgáltatásához felhasználhatják a jövőben. További információk: https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ Figyelem! Ideiglenes ügyfélkapus regisztráció nem elegendő a személyes adatok viszontazonosításához, illetve a pályázati űrlapok hitelesítéséhez. Az interneten a személyes adatok megadásával indított ideiglenes regisztrációt - egyszeri - személyes megjelenéssel és az okmányaink bemutatásával kell véglegesíteniük. Okmányirodák országszerte megtalálhatók: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/okmanyiroda/tajekoztato II. Magánszemélyek és társasházak esetében is a pályázati adatlapok kitöltése előtt rendelkezésre kell, hogy álljanak az alábbi dokumentumok, mivel az elektronikus adatlapokat ezek alapján kell kitölteni. • A beruházással érintett ingatlan 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapja, társasházak esetében tulajdoni törzslap (nem hiteles elegendő); • Gépészeti kapcsolási rajz a gépésztervező aláírásával és jogosultságának feltüntetésével; • Bankszámla igazolás (a pályázó bankszámlájának azonosítására, lehet a szerződés vagy a banktól kért igazolás); • Pályázó nevére és a beruházás címére szóló, cégszerűen aláírt teljes körű tervezői és kivitelezői árajánlat; • Kivitelezői előszerződés (saját kivitelezés nem támogatható) Az árajánlatot adó, a kivitelezést végző vállalkozóval kötött előszerződés a pályázatban foglalt napkollektor-telepítési munkálatokra vonatkozóan, mely a támogatói döntést követően lép hatályba; • Társasházak esetében hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat, mely tartalmazza a lakók meghatalmazását a képviselő részére a pályázat benyújtásáról, a beruházás tartalmáról, költségeiről, a kivitelezőről és végrehajtásáról. A költségvetési adatlap kitöltésének alapjául szolgáló árajánlatnak minden esetben tartalmaznia kell: - a pályázó nevét; - a beruházás címét; - az árajánlat adó nevét, címét, cégszerű aláírását; - a telepíteni kívánt berendezések műszaki paramétereit valamint az elvárt műszaki paramétereknek való megfelelést igazoló szállítói megfelelőségi nyilatkozatot; - az árakat tételesen forintban megadva, bruttó összegek feltüntetésével. A közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának kötelező tartalmi részei: - döntés a beruházás tartalmáról; - döntés a beruházás teljes költségről; - döntés az igényelt állami támogatás összegéről; - döntés a saját erő összegének vállalásáról; - döntés a munkák elvégzéséhez való hozzájárulásról; - a határozathozatal szavazataránya; - közgyűlés dátuma, - közös képviselő és hitelesítők aláírása. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
THT hírek
pályázatok
energia
jog
pénzügyek
lakáspiac
Az én házam
podcast
Hírek
A szakértő válaszol
Társasházkezelő regiszter
Közös képviselőt keresek
Konferenciák
Szaklapok
Szakkönyvek
Szakmai díjak
Előfizetés
Webáruház
Érdekképviseletek
Regisztráció
Hírlevél ajánlása
Letöltések
Impresszum
Kapcsolat
(c) Társasházi Háztartás 2026 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 







































