Indulásra megjelenet a napkollektoros pályázati kiírás2011. október 28. |
|---|
| Október 25-től adhatók be a napkollektoros pályázatok, melyeket december 31-ig, vagy a közel 3 milliárd forin keret kimerüléséig fogadnak be. A pályázati tájékoztató, és a beadáshoz szükséges többi információ (ITT letölthető) csak az utolsó pillanatban jelent meg, de ez, pesszimista megjegyzések szerint csak annyit jelent, hogy nem két nap alatt fogy el a pénz - mint az augusztusi ZBR esetében - hanem akár egy hétig is kitart. Mindenesetre a kisebb beruházási költségek miatt sokkal többen juthatnak forráshoz, mint a komplett felújítást előtérbe helyező ZBR esetében. |
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Új Széchenyi Terv - Zöld Beruházási Rendszer TÁJÉKOZTATÓ A Pályázati Útmutató, Kézikönyv és az elektronikus adatlapok közzétételét megelőzően a pályázathoz szükséges benyújtandó dokumentumokról. Tisztelt Pályázó! Ahhoz, hogy pályázatának benyújtásában segítségére legyünk kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi információkat. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a pályázatot kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújthatja be a kollektorrendszer-telepítés helyszínéül szolgáló ingatlan - tulajdoni lapon szereplő - valamelyik tulajdonosa, vagy a társasház közös képviselője. I. Ügyfélkapus regisztráció Az ügyfélkapu a személyazonosítást és a jogszerű nyilatkozat-tételt szolgálja, első lépésként itt kell regisztrálnia a pályázónak. Kizárólag az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személy töltheti ki a pályázati űrlapokat. A magyarországi okmányirodai hálózat bármelyikében, vagy más felhatalmazott intézményekben - ingyenesen - regisztrálhatják magukat az ügyfélkapun. A kezdeti személyes megjelenést követően a további ügyintézéshez nem szükséges személyesen megjelenni, a továbbiakban ez elektronikus módon történik. Ügyfélkapujukat a www.magyarország.hu közszolgálati portál számtalan ügyfélbarát szolgáltatásához felhasználhatják a jövőben. További információk: https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ Figyelem! Ideiglenes ügyfélkapus regisztráció nem elegendő a személyes adatok viszontazonosításához, illetve a pályázati űrlapok hitelesítéséhez. Az interneten a személyes adatok megadásával indított ideiglenes regisztrációt - egyszeri - személyes megjelenéssel és az okmányaink bemutatásával kell véglegesíteniük. Okmányirodák országszerte megtalálhatók: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/okmanyiroda/tajekoztato II. Magánszemélyek és társasházak esetében is a pályázati adatlapok kitöltése előtt rendelkezésre kell, hogy álljanak az alábbi dokumentumok, mivel az elektronikus adatlapokat ezek alapján kell kitölteni. • A beruházással érintett ingatlan 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapja, társasházak esetében tulajdoni törzslap (nem hiteles elegendő); • Gépészeti kapcsolási rajz a gépésztervező aláírásával és jogosultságának feltüntetésével; • Bankszámla igazolás (a pályázó bankszámlájának azonosítására, lehet a szerződés vagy a banktól kért igazolás); • Pályázó nevére és a beruházás címére szóló, cégszerűen aláírt teljes körű tervezői és kivitelezői árajánlat; • Kivitelezői előszerződés (saját kivitelezés nem támogatható) Az árajánlatot adó, a kivitelezést végző vállalkozóval kötött előszerződés a pályázatban foglalt napkollektor-telepítési munkálatokra vonatkozóan, mely a támogatói döntést követően lép hatályba; • Társasházak esetében hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat, mely tartalmazza a lakók meghatalmazását a képviselő részére a pályázat benyújtásáról, a beruházás tartalmáról, költségeiről, a kivitelezőről és végrehajtásáról. A költségvetési adatlap kitöltésének alapjául szolgáló árajánlatnak minden esetben tartalmaznia kell: - a pályázó nevét; - a beruházás címét; - az árajánlat adó nevét, címét, cégszerű aláírását; - a telepíteni kívánt berendezések műszaki paramétereit valamint az elvárt műszaki paramétereknek való megfelelést igazoló szállítói megfelelőségi nyilatkozatot; - az árakat tételesen forintban megadva, bruttó összegek feltüntetésével. A közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának kötelező tartalmi részei: - döntés a beruházás tartalmáról; - döntés a beruházás teljes költségről; - döntés az igényelt állami támogatás összegéről; - döntés a saját erő összegének vállalásáról; - döntés a munkák elvégzéséhez való hozzájárulásról; - a határozathozatal szavazataránya; - közgyűlés dátuma, - közös képviselő és hitelesítők aláírása. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
THT hírek
pályázatok
energia
jog
pénzügyek
lakáspiac
Az én házam
podcast
Hírek
A szakértő válaszol
Társasházkezelő regiszter
Közös képviselőt keresek
Konferenciák
Szaklapok
Szakkönyvek
Szakmai díjak
Előfizetés
Webáruház
Érdekképviseletek
Regisztráció
Hírlevél ajánlása
Letöltések
Impresszum
Kapcsolat
(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások




A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
Több társasház által körbezárt udvarban mintegy ötven garázs áll évtizedek óta úgy, hogy tulajdonosaik nem járulnak hozzá sem a terület fenntartásához, sem a közös problémák megoldásához. A terület biztonsági kockázatai azonban sürgetik a közös fellépést: a lakók elektromos kapuval zárnák a területet, ám felmerül a kérdés, miként vonhatóak be ebbe a garázsok tulajdonosai. Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A Kúria Önkormányzati Tanácsa visszamenőleg semmissé nyilvánította Üllő Város Önkormányzatának változtatási tilalomról szóló rendeletét. A döntés lényege, hogy a helyi szabályozás nem használható arra, hogy egy már kiemelt beruházásként szabályozott állami projekt megvalósulását blokkolja, még akkor sem, ha az önkormányzat és a helyi közösség ezzel a beruházással érdemben nem ért egyet.
Egy társasház közös villamos hálózatának felújítása rendszerint komoly költségekkel jár, amelyek viselése sokszor vitákat szül a tulajdonostársak között. Különösen éles lehet a helyzet akkor, ha egyes tulajdonosok - például a földszinti üzlethelyiségek - saját állításuk szerint már elvégezték a szükséges felújításokat magánköltségen. Felmentést jelenthet-e ez számukra a közös felújítás terhei alól? Jogszerű volt-e az általuk végzett munka, ha az a közös tulajdont is érintette? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg. 
Azokban az épületekben, ahol több lépcsőház tartozik egyetlen társasházba, gyakran évtizedes gyakorlatként alakult ki az önálló gazdálkodás és a külön-külön megbízott közös képviselet. A jogszabályi környezet változásával a tulajdonosközösségnek fontos áttekinteni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jogszerű hosszú távú működéshez, és milyen lépéseket igényel az egyes megoldások megvalósítása. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös képviselő milyen döntéseket hozhat meg önállóan, és mikor köteles a tulajdonosok előzetes felhatalmazását kérni? Különösen kényes helyzetet teremt, ha per indul egy tulajdonossal szemben, vagy ha a képviselő ügyvédet bíz meg anélkül, hogy erről a közgyűlés tudna. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi keretek határozzák meg a közös képviselő mozgásterét, és mikor tekinthető jogszerűtlennek az ilyen eljárás. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
A társasházakban közös tulajdonban álló helyiségek - például volt házmesterlakás, tároló, vagy bármilyen közös terület - értékesítése érinti a tulajdonostársak közös vagyonát. Érdemes áttekinteni, mi szükséges egy ilyen döntéshez, kell-e az üzlethelyiségek tulajdonosainak hozzájárulása, és hogyan zajlik a folyamat. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A közös költség megfizetése minden társasházi működés alapja, mégis sok házban évről évre gondot okoznak a nem fizető tulajdonosok. A fizető lakók elvárnák, hogy tudják, kik helyett viselik a közös terheket, viszont a tartozók listájának közzététele adatvédelmi aggályokat vet fel. A jogszerű és átlátható megoldás kulcsa a célhoz kötött adatkezelésben és a belső, zárt kommunikációban rejlik. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 14-én ismét megszervezte pro bono napját, amelynek célja, hogy anyagi helyzettől függetlenül mindenki számára elérhető legyen a jogi segítség. A kezdeményezéshez idén is közel száz ügyvéd csatlakozott, akik a nap folyamán díjmentes tanácsadást nyújtottak a jelentkezőknek.
A rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások - például egy gyűjtőkémény korszerűsítése - esetén akár egy megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés. De mit is jelent pontosan a rendes gazdálkodás köre, mikor számít egy beruházás ezen belülinek, és hogyan oszlanak meg a költségek a tulajdonosok között, ha a garázsok is közös tulajdonban vannak? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget. 






































