THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Ingatlanszerzési korlát vagy közösségvédelem? – Viták a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet körül2025. április 30. |
|---|
 A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból.
|
|
202 468 HUF
THSHOME - 150x200 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadást tartott a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya és a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében megrendezett Lakás, lakáspolitika, lakhatás a XXI. században című konferencián. Az ingatlanszerzés szigorítása bár érzékeny téma, nem feltétlenül járna negatív hatásokkal az adott térségek ingatlanpiacára. A miniszter szerint sokkal nagyobb problémát jelent, ha az egekbe szökő árak miatt egy-egy település elérhetetlenné válik a fiatalok számára, ez ugyanis hosszú távon az elöregedéshez és a helyi gazdaság innovációs potenciáljának csökkenéséhez vezethet. A törvénytervezet a településeknek öt különböző eszközt kínálna a helyi közösségek védelmére. Ezek közé tartozik az ingatlanszerzés feltételhez kötése, a helyi lakosok számára biztosított elővásárlási jog, a lakcímbejelentés szigorítása, valamint új típusú helyi adók bevezetése. A legvitatottabb javaslat kétségkívül az ingatlanszerzési tilalom lehetősége, amelynek célja az lenne, hogy a felvásárlási hullámokkal szemben megóvják a kisebb közösségek struktúráját, illetve az ott élők életminőségét. A kormány szerint ugyanakkor a többi négy eszköz is elegendő lehet a cél eléréséhez, így a vitatott elem kikerülhet a végső javaslatból. Piaci hatások és helyi szempontok ütközése A törvénytervezet legfőbb kritikája, hogy az ingatlanszerzési korlátozás visszavetné az ingatlanpiac dinamizmusát, és csökkentené az érintett térségekben a lakások értékét. Ezzel szemben Navracsics Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlfűtött piac valójában gátolja a fiatalok helyben maradását és pályakezdését, különösen ott, ahol az árak már túllépték a helyi jövedelmek által reálisan finanszírozható szintet. A miniszter statisztikai adatokkal is alátámasztotta érveit: 2010 óta Magyarországon 230 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, amely az Európai Unióban a legmagasabb érték. A településvezetők részéről azonban nem egységes az álláspont: az országos konzultációk során a legtöbb polgármester éppen az ingatlanszerzés korlátozását üdvözölte, mivel ezzel szerintük visszafogható lenne az árak emelkedése, és nőnének a fiatal családok lakhatási esélyei. A javaslat tehát egyszerre reflektál a piac túlzott nyomására és a helyi közösségek jövőjét fenyegető demográfiai kihívásokra, ám megosztja a szereplőket aszerint, hogy inkább piaci vagy közösségi szempontokat tekintenek elsődlegesnek. Területi egyenlőtlenségek és a lakhatás új irányai A törvénytervezeten túl a kormány több programmal is próbálja enyhíteni a lakhatási nehézségeket, különösen a fővárosközpontú fejlődésből fakadó területi egyenlőtlenségeket. A Versenyképes járások programja az iparűzési adón keresztül kínál lehetőséget a hátrányosabb térségek megerősítésére, míg a Gyarapodó közösségek támogatása családbarát fejlesztéseken keresztül ösztönzi a vidéki életformát. A cél a rurális térségek újbóli vonzóvá tétele, amely - hosszabb távon - a nagyvárosok lakáspiaci nyomását is mérsékelheti. A főváros és néhány nagyváros kivételével az ország legtöbb térsége elmarad a nemzeti gazdasági átlagtól. Navracsics Tibor kiemelte: Budapest egy főre jutó GDP-je több mint kétszerese az országos átlagnak, és mindössze három vármegye - Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér - közelíti meg ezt a szintet. A maradék tizenhat vármegye jelentősen alatta marad, ami nemcsak gazdasági kérdés, hanem komolyan befolyásolja a lakhatás elérhetőségét és minőségét is. A miniszter szerint a most induló térségi fejlesztések és lakhatási támogatások éppen ezeket az egyenlőtlenségeket kívánják csökkenteni. Ehhez kapcsolódik a balatoni szolgálatilakás-program, amely fiatal közszolgálati dolgozók - például tanárok, orvosok és rendőrök - lakhatását hivatott elősegíteni. Bár az első körben alacsony volt az önkormányzati érdeklődés, a második pályázati fordulóban már több kezdeményezés valósult meg, összesen 104 szolgálati lakással. A kormány nyitott arra, hogy a programot más régiókra is kiterjessze, ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet. 
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak. 
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást. 
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek. 
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében. 
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést. 
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
