A workshop egy szakmai előadással indult, ahol Horváth József - a PPG Trilak Kft. Festőakadémia vezetője - tartott egy tartalmas és interaktív előadást „Innovációk a beltéri falfestékeknél" címmel, ahol a szakmabeliek megismerkedhettek a legújabb technológiákkal és anyagokkal, amely tudás nem nélkülözhető a hatékony és minőségi munkavégzéshez.

A szakmai előadás után Németh Gergő mutatkozott be és foglalta össze pár mondatban a 2024 évi Lyon-i WorldSkills szakmai versenyben szerzett tapasztalatait és élményeit. Gergő a festő, díszítőfestő versenyszámban kiválósági éremmel tért haza a szeptemberi világversenyről.

Németh Gergő, kiválósági érmes nyertes (festő, díszítőfestő versenyszám) - WorldSkills 2024

A szünet után következett a Kerekasztal beszélgetés, amelynek indító gondolatai a hőszigetelő megoldások, a szakmai képzési lehetőségek és az energiahatékonyságot szolgáló felújítások voltak, de ennél sokkal szélesebb körben kaphatott betekintést a témába az a közel 50 résztvevő - a szakmunkás diákoktól az idősebb mesterekig - aki a hét utolsó napját ezen a workshop-on töltötte. A beszélgetést Tordai Balázs az IVSZ -a Digitális Vállalkozások Szövetségének szakértője vezette. Az IPOSZ és az IVSZ évek óta sikerrel működik együtt az ágazati digitalizáció különböző területein, de különösen az építő ágazatban. Közös workshopjaikon, képzéseiken már többszáz vállalkozás ismerkedett meg a digitalizáció által elérhető előnyökkel. A mostani kerekasztal és az azt követő kötetlen beszélgetés egy igazi házias gulyás mellett a Hanse Parlament DigCon projektjének egyik hazai záróeseménye volt, melyben mindkét szervezet fontos szerepet vállalt.

A Kerekasztal 5 résztvevője azt járta körbe a feltett kérdések alapján, hogy a hőszigeteléssel kapcsolatosan milyen együttműködési lehetőségek vannak az energiahatékonysági felújítás szegmensben, kiemelt tekintettel a hőszigetelés témájában és, hogy milyen szereplők, mit tehetnek/tehetnének energiahatékonysági felújítás témában, például, hogy honnan jöhet a finanszírozás, hol találunk, hogyan képezzünk elegendő szakembert, hogyan tehetők érdekeltté a társasházak, tulajdonosok a felújításban.

A kerekasztal résztvevői (balról-jobbra): Juhos János - az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke, Horváth József - a PPG Trilak Kft. Festőakadémia vezetője, Böröcz Barbara - a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa, dr. Busa Kamilla Virág - a Társasház & Háztartás vezető szerkesztője, Dömsödi Ferenc - a Kecskeméti Szakképzési Centrum felnőttképzési értékesítési vezetője

A szakképzés témájában Dömsödi Ferenc, a Kecskeméti Szakképzési Centrum felnőttképzési értékesítési vezetője hangsúlyozta az a Szakképzési Centrumok és az Ágazati Képzőközpontok jelentőségét, amelyek országosan biztosítják a szakmai oktatást fiatalok és felnőttek részére. Az oktatás állami finanszírozása biztosított, az releváns oktatók és a duális partnereknél kialakított tanműhelyek alacsony száma komoly akadályt jelent. Az új technológiák bevezetéséhez elengedhetetlen az online elérhető oktatási tananyagok, illetve bizonyos kompetenciákhoz kapcsolódó segédanyagok fejlesztése, továbbá naprakész, motivált oktatók bevonása, akik a munkahelyen használható gyakorlati tudást is át tudják adni. Dömsödi kiemelte, hogy a szakmai oktatás jelenleg komoly fejlődési potenciállal bír, de az online térben kiigazodó, és e mellett kiemelkedő szakmai tudással és türelemmel bíró oktatók bekapcsolódásának ütemét gyorsítva az előrehaladás is új sebességre kapcsolhat.

A társasházak kezelésével kapcsolatban dr. Busa Kamilla Virág, a THT szaklap vezető szerkesztője, a szakmai tudásmegosztás és a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta. A THT szaklap és az eHÁZ nevű társasházkezelő szoftver modern megoldásokat nyújt a közös képviselők számára, egyszerűsítve a dokumentumkezelést és a társasházi élet átláthatóságát. A szoftvert már 13 ezer társasház használja országszerte, bizonyítva annak hatékonyságát. Dr. Busa javasolta egy országos szakember-adatbázis létrehozását, amely lehetővé tenné, hogy a társasházkezelők megbízható, hitelesített szakemberekkel dolgozhassanak, ezzel növelve a közös képviselők munkavégzésének hatékonyságát, feléjük pedig a lakók bizalmát és elégedettségét.

Böröcz Barbara, a Magyar Energiahatékonysági Intézet képviselője, az energiahatékonysági felújítások fontosságát emelte ki. Szervezetük célja, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak a felújítások tervezésében és megvalósításában, beleértve a hőszigetelést, nyílászáró-cserét és egyéb energiahatékony megoldásokat. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek minősége kulcsfontosságú, mivel a rossz kivitelezés jelentős energiaveszteséget okozhat. Böröcz szerint a lakossági tudatosság növelése mellett elengedhetetlen, hogy a szakmai képzőközpontok minőségi oktatást nyújtsanak, és a legújabb technológiák alkalmazását tanítsák.

Horváth József, a PPG Trilak Kft. képviselője az élethosszig tartó tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az építőipari anyagok és technológiák gyors fejlődése miatt a mestervizsgák anyagai néhány év alatt elavulnak, így a szakembereknek folyamatosan képezniük kell magukat. Javasolta, hogy a technikai készségek fejlesztését már az általános iskolai oktatásba integrálják, megalapozva a szakmai érdeklődést és kézügyességet. Emellett oktatási akadémiák létrehozását szorgalmazta, ahol gyárlátogatásokkal egybekötött képzések biztosíthatnák a szakmai fejlődést.

Juhos János, az IPOSZ alelnöke, a szakmai összefogás jelentőségét hangsúlyozta. Véleménye szerint az ipartestületek kulcsszerepet játszanak a szakmai hagyományok átadásában és a legjobb gyakorlatok népszerűsítésében. Ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a szakemberek között nagy különbségek vannak a fejlődésre való nyitottság terén, ami az iparág egyenetlen fejlődéséhez vezet. Javasolta, hogy külföldi tanulmányutakkal és közösségi programokkal növeljék a szakmai tudatosságot és a fejlődés iránti igényt.

Végül Tóth Antal, a testület korábbi elnöke és a szakma tapasztalt képviselője, a mesterszintű képzések fontosságát emelte ki, amelyeket nemzetközi példák alapján kellene fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy a szakmai képzések továbbfejlesztése és a kreditpont-alapú rendszer bevezetése elengedhetetlen lenne a szakmai minőség biztosítása érdekében. Tóth szerint az oktatás és az iparági együttműködés elősegítené a szakmai presztízs növekedését, valamint a fiatal generációk bevonását.

A beszélgetés fő tanulsága, hogy a szakmai fejlődés, az oktatás és a digitalizáció kiemelt figyelmet igényelnek. A szakemberek és az utánpótlásaik közötti tudásmegosztás, a minőségi kivitelezés támogatása, valamint az energiahatékonyság népszerűsítése alapvető feltételei a fenntartható és versenyképes építőiparnak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szakmai fejlődés motorja az oktatás és a szakmai közösségen belüli együttműködés, amely hosszú távon a gazdaság egészére pozitív hatást gyakorolhat.