Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Iroda működik a társasházi lakásban - Szedhető-e többlet költség a tulajdonostól? 2016. április 30.
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hírlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok számára díjmentes jogi tanácsadást biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást
Kérdés 2015 nyarán vettem át egy VIII. kerületi társasház kezelését ahol havi többletköltséget szednek egyes albetétekben olyan címen, hogy idézem: „mert az ügyfélforgalom miatt többet használnak a közösből." Több ember jön hozzájuk, jobban kopik a folyosó, több szemetet dobnak el, többször jönnek be a kapun. Ezekben az albetétekben könyvelői iroda és kismama torna zajlik. Az Ön által 2015 szeptemberében adott válaszát - „a lakások más célra történő hasznosítása nem elegendő ok arra, hogy magasabb közös költséget kérjenek tőlük" - a számvizsgáló bizottság egyik tagja nem fogadja el. Törvényi hivatkozást kér tőlem. Válasz Törvényi hivatkozást nem tudok megírni, viszont bírósági ítélet már született arra vonatkozóan, hogy csak a ténylegesen igazolt többletköltségek terhelhetők az ilyen jellegű tevékenységet folytatókra. Tehát bizonyítani kell - számadatokkal -, hogy az adott tevékenység folytatása óta valóban magasabb lett pl. a lift áramfogyasztása, többször kellett javíttatni a liftet és a kapu zárját, továbbá átlagosan megemelkedett az áramdíj. A többlethasználati díjról egyébként a közgyűlésnek kell döntenie, az annak kiszabásával kapcsolatos elveket pedig az SZMSZ-ben kell rögzíteni. Ha ezek elmaradtak, akkor nincs semmilyen jogalapjuk a többlet költségek megállapítására. Ha az SZMSZ tartalmazza a többlet költség kiszabásának a lehetőségét, akkor a meghozott közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a pert az érintett tulajdonos megindíthatja 60 napon belül. Ha ez elmaradna, akkor érvényesíthetik a követelésüket.

Iroda működik a társasházi lakásban - Szedhető-e többlet költség a tulajdonostól?

2016. április 30.

A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hírlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok számára díjmentes jogi tanácsadást biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást

Kérdés
2015 nyarán vettem át egy VIII. kerületi társasház kezelését ahol havi többletköltséget szednek egyes albetétekben olyan címen, hogy idézem: „mert az ügyfélforgalom miatt többet használnak a közösből." Több ember jön hozzájuk, jobban kopik a folyosó, több szemetet dobnak el, többször jönnek be a kapun. Ezekben az albetétekben könyvelői iroda és kismama torna zajlik. Az Ön által 2015 szeptemberében adott válaszát - „a lakások más célra történő hasznosítása nem elegendő ok arra, hogy magasabb közös költséget kérjenek tőlük" - a számvizsgáló bizottság egyik tagja nem fogadja el. Törvényi hivatkozást kér tőlem.

Válasz
Törvényi hivatkozást nem tudok megírni, viszont bírósági ítélet már született arra vonatkozóan, hogy csak a ténylegesen igazolt többletköltségek terhelhetők az ilyen jellegű tevékenységet folytatókra. Tehát bizonyítani kell - számadatokkal -, hogy az adott tevékenység folytatása óta valóban magasabb lett pl. a lift áramfogyasztása, többször kellett javíttatni a liftet és a kapu zárját, továbbá átlagosan megemelkedett az áramdíj.

A többlethasználati díjról egyébként a közgyűlésnek kell döntenie, az annak kiszabásával kapcsolatos elveket pedig az SZMSZ-ben kell rögzíteni. Ha ezek elmaradtak, akkor nincs semmilyen jogalapjuk a többlet költségek megállapítására.

Ha az SZMSZ tartalmazza a többlet költség kiszabásának a lehetőségét, akkor a meghozott közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a pert az érintett tulajdonos megindíthatja 60 napon belül. Ha ez elmaradna, akkor érvényesíthetik a követelésüket.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Be kell számolnia a leköszönő közös képviselőnek? 2025. április 29.
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Csak a határidő után regisztrálhatok - szakértő válaszol 2025. április 25.
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

Digitális állampolgárság és adatkezelés – Mit kell tudnunk ezekről a fogalmakról és a mögöttes tartalomról? 2025. április 24.
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet.

Földhivatali regisztráció: elhalasztva? 2025. április 22.
Úgy tűnik, újabb fordulatot vett a társasházi közös képviselők földhivatali regisztrációjának ügye: a kormány által benyújtott igazságügyi salátatörvény-tervezet szerint 2026. október 31-ig - azaz több mint másfél évvel későbbre - tolnák ki a regisztrációs kötelezettség határidejét.


Új törvénytervezet a betelepülések szabályozására 2025. április 22.
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.

Alaptörvénybe került a települések önvédelmi joga 2025. április 14.
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben.

Kétharmados hozzájárulás kéne, de a tulajdonostárs passzív - szakértő válaszol 2025. április 14.
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3?

A veszélyessé vált kémények bontását a közgyűlés leszavazta 2025. április 10.
A tulajdonosok leszavazták a veszély miatt fontossá vált bontási munkát a magas költségek miatt. Kit terhel a felelősség? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Olaszországot egy ingatlan-végrehajtási ügyben 2025. április 8.
Egy olasz állampolgár esete világított rá a szabályozás visszásságaira, aki több mint egy évtizeden keresztül nem tudta birtokba venni megvásárolt ingatlanát, mivel a korábbi bérlő nem volt hajlandó kiköltözni, miközben az olasz jogszabályok felfüggesztették a kilakoltatási eljárások végrehajtását.

Társasházi közös tulajdon megfigyelése szabálytalanul – szakértő válaszol 2025. április 7.
Társasházunkban az egyik lakó a bejárati ajtajának fémrácsára felszerelt egy működő kamerának látszó eszközt, amivel a társasház közfolyosóját és egyéb belső részeket is megfigyelhet, illetve engedély nélkül ragasztott ki szintén osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi lépcsőház ajtajára egy kamerára figyelmeztető matricát.

Az Alaptörvényt is módosítanák az ingatlanpiaci korlátozások érdekében 2025. április 4.
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre.

JOGSEGÉLY pszichiátriai jogsértések esetén 2025. április 2.
Olyan károsultaknak működtet jogsegélyszolgálatot az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, akik egy pszichiátriai kórházban, intézetben szenvedtek sérelmet: egészségkárosodást, megaláztatást, igazságtalan kényszerkezeléseket vagy akár egy szeretett családtag elvesztését.

A társasházi tisztségviselők nyilvántartásba vételi kötelezettségéről – szakértő válaszol 2025. április 1.
A társasházi törvény 2025. május 1-ig tartó türelmi idővel előírja a társasházi tisztségviselők kötelező földhivatali bejelentését. Ezzel kapcsolatosan felmerült kérdésekre válaszol Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd.

Hogy bírjuk rá a közös képviselőt a törvényes működtetésre? 2025. március 24.
Próbáljuk a közös képviselőt rábírni a törvényes működés betartására, de semmilyen hivatalos megkeresésre nem reagál, a rendkívüli közgyűlést sem hívta össze, illetve annak megtartása esetén perrel fenyegeti a tulajdonosi közösséget, illetve a közgyűlés megszervezésével megbízott tulajdonost. Próbáltuk a jegyzőt is, de mivel egy régi ismerőse kapta az ügyet, 8 hónap alatt érdemi lépés nem történt a jegyzőnél indított törvényes működés helyreállítását célzó eljárásban.

THT podcast: Kamerarendszer és adatvédelmi buktatók a társasházakban 2025. március 21.
Előadó: Dr. Dávid Péter ügyvéd - fintechjog.hu. Felvételsorozat hatodikrésze a THT által rendezett, XV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból.

Bérleti díjstop: Megkönnyebbülés vagy veszély a lakáspiacra? 2025. március 20.
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak.

Kell-e megbízási szerződés a közös képviseletre? 2025. március 18.
A közös képviselő megválasztásáról hozott Közgyűlési határozatban a következő áll: A Közgyűlés megválasztotta (név) közös képviselő jelöltet (dátum) új közös képviselőnek és társasházkezelőnek. (név) a .....Kft által látja el a Társasház közös képviseletét, illetve társasházkezelését bruttó (összeg) /albetét/hó áron. A Közgyűlés megadja a felhatalmazást (név) részére a banki aláíráshoz. Az első helyen a közös képviselő, a második helyen a megválasztott számvizsgáló bizottsági tagok, egyben banki aláírók közül az egyik. Már kértük korábban a közös képviselőtől a megbízási szerződés megküldését, bemutatását, vagy nem válaszol az e-mailre, vagy közli, hogy az irodában lehet megtekinteni és másolatot kérni. Megnéztem a társasházkezelő regiszterben a közös képviselő nevét és a Kft-t, egyik sincs a rendszerben feltüntetve. Abban az esetben, ha nincs megbízási szerződése, ez milyen következményekkel jár a társasházra nézve, illetve mit kellene tennünk? Mi egy közös képviselőt választottunk meg, nem pedig egy jogi személyt. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A BKIK is az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgeti 2025. március 17.
Mint az ismeretes, az elmúlt hetekben több mint 600-an társasházkezelő, illetve közös képviselő töltötte ki az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgető petíciót, melyet Gáts Bence társasházkezelő kezdeményezett. Most megérkezett a BKIK XXIII. Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályának hivatalos álláspontja, melyet az alábbiakban teszünk közzé változtatás nélkül.

Földhivatali regisztráció: megérkezett a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének hivatalos szakmai álláspontja 2025. március 11.
A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége a Szakmai Bizottság elnökének, dr Kovács Kázmérnak az előterjesztését elfogadva szakmai álláspontot alakított ki a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55/A. § (2) bekezdése kapcsán történő ügyvédi közreműködésről. A jogszabály rendelkezése szerint ugyanis 2025. május 1-i határidővel a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - bejegyezte. Kérdésként merült fel, hogy a bejegyzés alapját képező okirat ellenjegyzését a közreműködő ügyvéd milyen feltételekkel teljesítheti.

Módosult a kormány ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelete 2025. március 12.
A március 11-ei Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 38/2025. (III. 11.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása.