Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Ismét változott a társasházi törvény - Nyilvános adatbázis, szankcionált mulasztások 2021. január 4.
Megjelent a 2020. évi CXLVI. törvény az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerről, amelynek 6. §-a érinti az üzletszerűen társasházkezelést végző személyek nyilvántartását. A törvény végrehajtására kiadták a 611/2020. (XII.21.) kormányrendeletet is.
8 900 HUF Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben Érdekel →
Ennek alapján 2021.01.01-től változik a Társasházi törvény is, melyben a változásokat - az 1., 19., és 20. oldalon - színessel jelöltük, s ITT tölthető le. A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke, dr. Bék Ágnes az alábbiakban foglalta össze, hogy a változások miként hatnak a közös képviselők, társasházkezelők munkájára: Változatlanul a társasházkezelő személy, illetve gazdasági társaság és egyéni vállalkozó lakóhelye szerinti kormányhivatal járási (kerületi) hatóságánál kötelező a bejelentkezés - kissé megváltozott adatokkal -, de onnan az adatok bekerülnek az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási rendszerbe. Innen a nyilvánosnak minősülő adatokat bárki lekérdezheti és így már nem kell kutatni, hogy egy adott közös képviselőnek hol van az elérhetősége. A részletszabályokat a 499/2017. (XII. 29.) kormányrendelet tartalmazza a benyújtandó adatokra vonatkozóan. Az ingatlannyilvántartási hatóság kijelöléséről a 27/2012. (XII. 29) Korm. r. rendelkezik. Fontos figyelembe venni, hogy ez kizárólag csak azokra a közös képviselőkre vonatkozik, akik nem a saját tulajdonukban lévő társasházban, tehát üzletszerűen látják el ezt a tevékenységet, vagyis nem azonos az évek óta tervezett un. regisztrációs kötelezettséggel. Tehát a társasházban tulajdonnal rendelkező és csak ott, közös képviselői tevékenységet végző személyre ez a rendelkezés nem vonatkozik. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy 2021. január 1-től hatályba lép a közigazgatási szabálysértések szankciójáról szóló 2017. évi CXXV. törvény, amely a kötelező regisztráció elmulasztásával kapcsolatosan is alkalmazható lesz. A törvény szankciói közé tartozik a figyelmeztetés, az óvadék nyújtása, pénzbírság és esetlegesen felfüggesztés is. A teljeskörű regisztrációval kapcsolatos rendelkezés tehát nem lép életbe 2021. január 1-én. Annak a hatályba lépését a közigazgatási bürokrácia csökkentéssel és egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 32. § (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint újra elhalasztották - immár harmadjára - ezúttal 2023. január 1-re. Így nem kell felkeresni a földhivatalokat, mert ott semmilyen információval nem tudnak szolgálni! Az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendeletre - valószínűleg 2022. év végéig - továbbra is várni kell. A jelenlegi módosítás viszont segít majd abban, hogy minden tulajdonos ingyenesen lekérdezheti a társasházában működő közös képviselő/társasházkezelő/ingatlankezelő alábbi adatait a 499/2017. (XII. 29.) korm. rendelet alapján: 3. § Szolgáltatási tevékenységet olyan a) természetes személy szolgáltató végezhet, aki aa) társasházkezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel (a továbbiakban: szakképesítés) rendelkezik, és ab) olyan gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja, melynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed, b) gazdálkodó szervezet szolgáltató végezhet, ba) amelynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed, és bb) amely legalább egy olyan személyesen közreműködő taggal, alkalmazottal vagy - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy olyan - foglalkoztatottal rendelkezik, aki a hatóság által vezetett, általa nyújtani kívánt szolgáltatásra vonatkozó, e rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel. Bár a jelenlegi módosítással nem kerül rá a társasházak törzslapjára az ott tevékenykedő társasházi tisztségviselő, azért a vállalkozásként végző egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok országos nyilvántartásba történő feljegyzése sokban segíteni fogja a szakmai tisztesség erősítését és kizárja a „bújkálást" a tulajdonosok elől.

Ismét változott a társasházi törvény - Nyilvános adatbázis, szankcionált mulasztások

2021. január 4.

Megjelent a 2020. évi CXLVI. törvény az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerről, amelynek 6. §-a érinti az üzletszerűen társasházkezelést végző személyek nyilvántartását. A törvény végrehajtására kiadták a 611/2020. (XII.21.) kormányrendeletet is.

8 900 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

Ennek alapján 2021.01.01-től változik a Társasházi törvény is, melyben a változásokat - az 1., 19., és 20. oldalon - színessel jelöltük, s ITT tölthető le.

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke, dr. Bék Ágnes az alábbiakban foglalta össze, hogy a változások miként hatnak a közös képviselők, társasházkezelők munkájára:

Változatlanul a társasházkezelő személy, illetve gazdasági társaság és egyéni vállalkozó lakóhelye szerinti kormányhivatal járási (kerületi) hatóságánál kötelező a bejelentkezés - kissé megváltozott adatokkal -, de onnan az adatok bekerülnek az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási rendszerbe. Innen a nyilvánosnak minősülő adatokat bárki lekérdezheti és így már nem kell kutatni, hogy egy adott közös képviselőnek hol van az elérhetősége.

A részletszabályokat a 499/2017. (XII. 29.) kormányrendelet tartalmazza a benyújtandó adatokra vonatkozóan.
Az ingatlannyilvántartási hatóság kijelöléséről a 27/2012. (XII. 29) Korm. r. rendelkezik.

Fontos figyelembe venni, hogy ez kizárólag csak azokra a közös képviselőkre vonatkozik, akik nem a saját tulajdonukban lévő társasházban, tehát üzletszerűen látják el ezt a tevékenységet, vagyis nem azonos az évek óta tervezett un. regisztrációs kötelezettséggel. Tehát a társasházban tulajdonnal rendelkező és csak ott, közös képviselői tevékenységet végző személyre ez a rendelkezés nem vonatkozik.

Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy 2021. január 1-től hatályba lép a közigazgatási szabálysértések szankciójáról szóló 2017. évi CXXV. törvény, amely a kötelező regisztráció elmulasztásával kapcsolatosan is alkalmazható lesz. A törvény szankciói közé tartozik a figyelmeztetés, az óvadék nyújtása, pénzbírság és esetlegesen felfüggesztés is.

A teljeskörű regisztrációval kapcsolatos rendelkezés tehát nem lép életbe 2021. január 1-én. Annak a hatályba lépését a közigazgatási bürokrácia csökkentéssel és egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 32. § (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint újra elhalasztották - immár harmadjára - ezúttal 2023. január 1-re.
Így nem kell felkeresni a földhivatalokat, mert ott semmilyen információval nem tudnak szolgálni! Az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendeletre - valószínűleg 2022. év végéig - továbbra is várni kell.
A jelenlegi módosítás viszont segít majd abban, hogy minden tulajdonos ingyenesen lekérdezheti a társasházában működő közös képviselő/társasházkezelő/ingatlankezelő alábbi adatait a 499/2017. (XII. 29.) korm. rendelet alapján:

3. § Szolgáltatási tevékenységet olyan
a) természetes személy szolgáltató végezhet, aki
aa) társasházkezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel (a továbbiakban: szakképesítés) rendelkezik, és
ab) olyan gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja, melynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed,
b) gazdálkodó szervezet szolgáltató végezhet,
ba) amelynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed, és
bb) amely legalább egy olyan személyesen közreműködő taggal, alkalmazottal vagy - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy olyan - foglalkoztatottal rendelkezik, aki a hatóság által vezetett, általa nyújtani kívánt szolgáltatásra vonatkozó, e rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel.

Bár a jelenlegi módosítással nem kerül rá a társasházak törzslapjára az ott tevékenykedő társasházi tisztségviselő, azért a vállalkozásként végző egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok országos nyilvántartásba történő feljegyzése sokban segíteni fogja a szakmai tisztesség erősítését és kizárja a „bújkálást" a tulajdonosok elől.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

87 991 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

További híreink

Megtiltható az autótöltés a társasházban? 2026. május 5.
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit tehet egy társasház a rövid távú lakáskiadás ellen? 2026. április 30.
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szórakozóhely zaja a társasházban: mit tehet a közös képviselő és mit a lakók? 2026. április 23.
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?”


Bezárul egy kiskapu: szigorodik az Otthontámogatás visszafizetése 2026. április 24.
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat.

Mit jelent a társasházi építményi jog az új építésű házaknak? 2026. április 23.
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el.

Amikor flex helyett a jogász válaszol - újszerű megoldás a folyosói rácsok és szabálytalan klímák felszámolására 2026. április 21.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.


Költségmegosztók nélkül büntetődíj: mit kockáztatnak a társasházak? 2026. április 20.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei.

Egyetlen helyrajzi szám, több társasház – jogi csapdák a földhivatali bejegyzésnél 2026. április 9.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.

A számvizsgáló bizottság szerepe a társasházak működésében 2026. április 1.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.

Parkolóhelyek a közös tulajdonban – hogyan rendezhető a használat? 2026. március 27.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Közös fűtési költség alóli mentesség hogy alakul az új szabályozás mellett? 2026. március 24.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.