Barion Pixel

Ismét változott a társasházi törvény

2010. június 22.
Közös képviselők és tulajdonosok fellélegeztek, amikor az új társasházi törvénybe bekerült, hogy a társasházak törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el január elsejétől. Régi óhaj volt ugyanis, hogy legyen megfelelő jogosítvánnyal rendelkező gazdája a nagy feszültségekkel terhelt területnek, de ez az állapot nem tartott sokáig. Mielőtt érdemben megkezdődött volna a felügyeleti munka, megszűnt az ezt előíró 27./A §. Nézzük, mi indokolta ezt a gyors korrekciót és a június 14-én életbe lépett változást, amiről elsőként a Társasházi Háztartás és a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete által szervezett június 17-ei konferencián értesülhettek a közös képviselők?

A 2009. június 22-én benyújtott törvényjavaslatot Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakállamtitkára, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész magánjogi és közigazgatási ügyekben illetékes helyettese pedig szintén ellenvéleményt, szakmai és jogi aggályokat fogalmazott meg az ügyészi felügyelettel kapcsolatban. Mindezek ellenére a törvény elfogadásra került, igaz a 27./A pont csak január 1-én lépett hatályba.Eltörlésének megértéséhez érdemes felidézni milyen indokok alapján fogalmazta meg aggályait Sólyom László.

Álláspontja szerint a 27/A. §, a rendelkezés alkalmazása nehézségekbe ütközne. Az ügyész ugyanis, amikor a Törvényhez hasonló törvényességi felügyeletet a társadalmi szervezetek és az alapítványok esetében végez, mindkét esetben maguknak a tagoktól határozottan elkülönülő szervezeteknek az ellenőrzését látja el. A Törvény szándéka szerint azonban a közösség szerveit ellenőrizné az ügyész, miközben a Tt. 3. §-a alapján a társasházhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (ideértve a perelhetőséget is) elsődleges címzettje, alanya a társasházi közösség, és a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, mint a közösség szerveit is csak képviseleti joguknál fogva, tehát nem önállóan illeti meg. A közösség egyéb szervei (a közgyűlés, és ahol van, a számvizsgáló bizottság) még így sem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel. Tehát nem világos, hogy abban az esetben, ha az ügyész a bírósághoz fordulna, ki lenne az alperes a perben.

Ezek a problémák nem csupán egy törvényi fogalom egyszeri elírásából fakadnak. A Tt. distinktív szóhasználata ugyanis szoros kapcsolatban áll azzal a sajátosan osztott közös tulajdoni formával, amelynek a társasháztulajdont már az 1924. évi XII. törvénycikk is, és azóta valamennyi társasház-törvény tekintette.

Sólyom László álláspontja szerint az ügyészi törvényességi felügyelet ettől a közös tulajdoni formától idegen, ezért nem ért egyet azzal, hogy a felügyeletet az ügyészség feladatai közé sorolják. A társasházak esetében ugyanis nincs az egyes tulajdonosoktól, illetve a tulajdonosok közösségétől elkülönülő szervezet, ezt fejezi ki a Tt. 3. §-ának az a megfogalmazása, mely szerint a tulajdonosok közösségét illethetik a jogok és a kötelezettségek. Ezt azt jelenti, hogy a társasházi ügyekben a tulajdonosok a tulajdoni joguk alapján egyenrangú, mellérendelt felekként vesznek részt. Az ügyeik intézésére nem egy felettük álló, elkülönülő szervezetet hoznak létre, hanem tisztségviselőket vagy szerveket választanak az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően, a Tt. keretein belül. Mindezt úgy, hogy a tulajdonosok közössége továbbra is megmarad a társasházi jogok és kötelezettségek alanya. Az ügyészi törvényességi felügyelet, a felügyelőbiztos kijelölése az olyan szervezetek esetében lehet indokolt, ahol a tagok alárendelt, gyengébb pozícióban vannak a tagoktól elváló szervezettel szemben. Ugyancsak ilyen esetben lehet helye a szervezettel szemben az egyes tagok jogainak és érdekeinek érvényesítésére a tagok helyett, vagy legalábbis őket támogatva.

A tulajdonjogon alapuló, társasházi polgári jogi jogviszonnyal az a megoldás van
összhangban, amelyet a Tt. és a korábbi társasházi törvények is tartalmaznak, jelesül, hogy a tulajdonosok bármelyike a bíróságtól kérhet jogvédelmet, jogorvoslatot. Ezzel szemben különösen aggályos, hogy az ügyész akár a tulajdonosok, illetve a közösség tudta és részvétele nélkül bírósághoz fordulhatna a törvényesség biztosítása érdekében társasház (helyesen a közösség) szervei ellen. Az ügyésznek olyan módon való beavatkozása ebbe a tulajdonjogi jogviszonyba, amelyet a Törvény tartalmaz, ti. hogy fellépése, perbeli részvétele nyomán a bíróság megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, összehívhatja a közgyűlést stb., nem lenne összhangban a társasházi jogviszonynak a jellegével, de az ügyész alkotmányos szerepkörével sem. A törvényességi felügyeletet még a jogi személyiséggel, következésképp a tagoktól elkülönülő szervezettel rendelkező szövetkezetek, így a társasházakhoz hasonlító lakásszövetkezetek esetében sem az ügyészség, hanem a cégbíróság látja el, ami nem csupán az ellenőrző szervek, hanem az eljárásukra irányadó szabályegyüttes különbségét is jelenti. A társasházak jelenlegi jogi jellegével is csak a tulajdonosok által igénybe vehető bírói út van összhangban - fejtette ki álláspontját Sólyom László.

Emellett megjegyezte, hogy az Ügyészségi törvény alapján megállapítható, hogy az ügyészség feladatai elsődlegesen a büntetőeljárással vannak kapcsolatban, a törvényességi felügyelet emellett másodlagos. Az Ütv. 3. § (2) bekezdése tíz pontban sorolja fel az ügyész feladatköreit [a)-j)], ezek közül nyolc egyértelműen a büntetőeljárásra, büntetés-végrehajtásra stb. vonatkozik. A g) pontban meghatározott ügyészi törvényességi felügyelet feladatkörében az ügyészség az ügyészi statisztikák szerint jelenleg kb. 60.000 társadalmi szervezet, alapítvány törvényességi felügyeletét látja el. Ezekkel, valamint valamennyi nem büntetőjelleg feladatkörbe tartozó (szabálysértési, közigazgatási stb.) ügyekkel hozzávetőlegesen 150-200 ügyész foglalkozik, a teljes ügyészi állomány kb. 10 százaléka (jelenleg kb. 1650 ügyész van).
A Törvény alapján ehhez adódna hozzá a társasházi közösségek, illetve szerveik
törvényességi felügyelete, ami nagyságrenddel növelné meg az ügyészi törvényességi felügyelet alatt álló szervek körét, illetve a nem büntető jellegű ügyek számát és arányát a teljes ügykörhöz képest.

Saját véleményem: tht@tht.hu
Továbbküldöm a cikket: http://www.tht.hu/hirlevel/offer.php

LETÖLTÖM A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY MEGVÁLTOZTATOTT SZÖVEGÉT ITT

További híreink


Alapítvány lakásszövetkezeti keretek között – Új lehetőségek a közösségépítésre 2025. július 30.
Bár a lakásszövetkezetek elsődleges feladata az épületek fenntartása és a tagok érdekeinek képviselete, egyre több közösség keres olyan megoldásokat, amelyek túlmutatnak a napi üzemeltetésen. A lakásszövetkezet által létrehozott alapítvány új dimenziókat nyithat meg a közösségi célok megvalósításában, legyen szó felújításokról, szociális támogatásról vagy kulturális rendezvényekről.

Automatikus döntéshozatal, digitális bejegyzés - Mi tudható az új elektronikus nyilvántartási törvényről? 2025. július 29.
Felvételsorozat hatodik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Dr. Németh József partner ügyvéd - Visegrad + Legal, Illés&Németh Ügyvédi Társulás

Az ingatlan-nyilvántartás változásai az ingatlan-adásvétel tükrében – gyakorlati tapasztalatok 2025. július 28.
2025 januárjában új időszámítás kezdődött az ingatlan-nyilvántartásban: hatályba lépett a 2021. évi C. törvény, amely jelentős reformokat vezetett be az ingatlan-adásvétel és az ehhez kapcsolódó földhivatali eljárások területén. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének elnöke előadásában a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel - különös tekintettel a társasházakat érintő következményekre.

Mi lesz a hibás lízingszerződésekkel? – Fordulatot hozhat a kúriai döntés az ingatlanos ügyekben 2025. július 23.
A devizaalapú lakáslízingekkel kapcsolatos perek gyakran évekre elhúzódnak, és nem ritka, hogy az ingatlanpiac szereplői hosszú ideig nem tudják, milyen jogkövetkezménnyel számolhatnak. A Kúria 2025 júliusában közzétett jogegységi határozata most ebben a kérdésben próbált rendet tenni - az Európai Unió Bírósága által idén tavasszal meghozott C-630/23. számú ítélet alapján. A döntés új keretbe helyezi a devizaalapú lízingszerződések érvénytelenségének következményeit, de a Kúrián belül sem maradt vita nélkül.

https://www.tht.hu/thtelofizetes/
50 millió forint, fix 3% kamat – társadalmi egyeztetésen az Otthon Start 2025. július 22.
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető.

Egyszerűbb lett a napelemtelepítés és az online közgyűlés 2025. július 19.
2025. július 20-án hatályba lép a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, amely két fontos újítást vezet be a társasházi közösségek számára. A jövőben egyszerűbbé válik a közös napelemes rendszerek telepítése, és hivatalosan is lehetőség nyílik a közgyűlésen való online részvételre.

Rendeltetésváltás a társasházban – A lakóközösség érdeke elsőbbséget élvezhet 2025. július 16.
Két párizsi ingatlantulajdonos pert indított a városvezetés ellen, miután nem kaptak engedélyt üzlethelyiségeik lakáscélú vagy turisztikai hasznosítására. Az ügy tanulságos lehet minden társasházi közösség számára, ahol felmerül a rendeltetésmódosítás kérdése.

Kötelező nyilvántartás jön az elektromos autótöltők üzemeltetőinek 2025. július 9.
Országos nyilvántartás indul az elektromos járművek töltését biztosító szolgáltatókról. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2025. július 23-ától kezdve nyilvánosan elérhető adatbázist vezet minden töltőberendezés-üzemeltetőről és elektromobilitási szolgáltatóról. A rendelet akár olyan társasházakat is érinthet, ahol saját vagy közös töltőállomás működik.

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás? 2025. július 2.
A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.

Ha bérbe adom, ha eladom - Tűzvédelmi biztonság az ingatlanpiacon 2025. június 30.
Az eINGATLAN 2025 webinar és konferencia nyitó előadását Lestyán Mária, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, szakújságíró, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója tartotta. A lakás- és ingatlanpiac tűzvédelmi kihívásait tekintette át, különösen a bérbeadás és eladás során fennálló kötelezettségekre koncentrálva.

Jegyzői felszólítás után felmondott a közös képviselet 2025. június 27.
A társasházunk közös képviseletét ellátó X Kft.-t a társasház helye szerint illetékes Jegyző - tulajdonostárs által indított törvényességi és felügyeleti eljárás eredményeként - ún. törvényességi felhívásban intézkedésekre szólította fel. A Kft. a felhívás kibocsátásának napján 30 napos határidővel felmondta a társasház közös képviseletét. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Meghosszabbított határidő, változatlan kötelezettség – Mire figyeljenek a közös képviselők a regisztráció során? 2025. június 25.
Bár a társasházi képviselők regisztrációjára megszabott május 1-jei határidőt végül meghosszabbították, ez nem jelenti azt, hogy a társasházi törvény új előírásai háttérbe szorultak volna. A regisztrációs kötelezettség minden társasházra vonatkozik, és a hatósági ügyintézés során már most is számos esetben elvárás a regisztrált státusz igazolása. Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője konferencia-előadásában a közös képviselők nyilvántartásba vételének célját, jogi hátterét és gyakorlati lebonyolítását ismertette, kiemelve azokat a szempontokat, amelyek a határidő meghosszabbítása után is változatlanul érvényesek.

Pénzt kaphat, aki energiahatékonyabbá teszi a lakását – új szabályok léptek életbe 2025. június 23.
Az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző szabályok a társasházi lakástulajdonosoknak is kedvezhetnek. Mostantól kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válik, hogy mennyi pénzbeli ellenszolgáltatás járhat egy-egy jól dokumentált, hitelesített lakásfelújítás után. Ráadásul a nagyvállalatoknak előírt energiamegtakarítás egy jelentős részét kötelező lesz lakóépületek felújítása révén elérni - ami tovább növelheti a lakossági érdekeltséget.

A közös tulajdon és társasházi alapító okiratok bejegyzése – Változások az ingatlan-nyilvántartásban 2025. június 23.
A Kormány 153/2025. (VI. 19.) rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendelet több pontját is módosítja. Az új szabályok célja az ingatlanforgalom biztonságának növelése és az egységes jogalkalmazás biztosítása. A változások közvetlenül érintik a közös tulajdon használatára vonatkozó jogok bejegyzését, a közgyűlési határozatok alapján módosított alapító okiratokat, valamint a közjegyzői eljárásokat is.

Kilenc ingatlaniroda áll bíróság elé tisztességtelen szerződések miatt 2025. június 19.
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is.

Devizahitel károsultak: visszajár a pénz? 2025. június 18.
Kevés olyan pénzügyi esemény volt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely akkora társadalmi feszültséget és hosszú távú következményeket okozott volna, mint a devizahitelek kérdése. A 2000-es évek elején és közepén a lakosság tömegesen fordult az akkor vonzónak tűnő svájci frank és euró alapú kölcsönök felé.

Hatályba lép a helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025. június 17.
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem.

Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.

(c) Társasházi Háztartás 2025 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások