Itt töltheti ki mindenki az országos társasházi mentálhigiéniai felmérést!2026. március 17. |
|---|
A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.
|
|
4 490 HUF
THS Süllyesztett mozgásérzékelő PIR 800W 6m 360° IP20 Fehér
![]() Érdekel → |
|
A kezdeményezés hátterében az a szakmai tapasztalat áll, hogy a társasházkezelők és a lakóközösségek mindennapi működésében egyre erősebben jelennek meg a túlterheltség, a konfliktuskezelés nehézségei és a kiégés jelei. A közös képviselők évek vagy évtizedek munkájával építenek fel egy praxist, amelynek értéke végül legtöbb esetben nem átruházható. Egy-egy tulajdonosváltás vagy közgyűlési döntés akár hosszú idő alatt elért eredményeket is felülírhat. A folyamatos elérhetőség kényszere, a konfliktusok kezelése és a sokszor személyes támadásokkal járó helyzetek komoly mentális terhelést jelentenek. A tapasztalatok szerint sokan nehezen tudnak kilépni a szakmából: van, aki egészségügyi okok miatt kényszerül rá, más egyszerűen eltűnik a pályáról, vagy megpróbálja családon belül továbbadni a vállalkozást - általában kevés sikerrel. A problémák azonban nem kizárólag a kezelőket érintik. A társasházakban élők közötti feszültségek, a közösségi együttélés nehézségei és az elmúlt évek társadalmi változásai erősen hatnak a lakóközösségek működésére is. A THT szakmai tapasztalata és az elmúlt évek visszajelzései alapján egyre világosabbá vált az igény arra, hogy ezekről a jelenségekről ne csak benyomások, hanem mérhető adatok is rendelkezésre álljanak. Közös kutatás és kérdőív a társasházak mentálhigiénés helyzetéről Mindezek érdekében indította el a THT azt az országos felmérést, amely a társasházi élet mentálhigiénés helyzetét vizsgálja. A kutatás két külön kérdőívből áll: az egyik a társasházkezelők szakmai tapasztalataira és terhelésére kérdez rá, a másik pedig a társasházban élők mindennapi közösségi élményeit, konfliktusait és megéléseit vizsgálja. A kérdőívek anonim módon tölthetők ki, így minden résztvevő őszintén megoszthatja tapasztalatait. A felmérés több csatornán keresztül is elérhető: az eHÁZ rendszerében online formában, papíralapon a konferenciákon, valamint a THT felületein is digitális kérdőívként. A szervezők célja, hogy legalább tízezer kitöltés érkezzen, ami már kellően átfogó képet adhat a hazai társasházi közösségek állapotáról. Az adatgyűjtés várhatóan szeptemberig tart, az eredményeket pedig az őszi szakmai rendezvényeken és a THT hasábjain mutatjuk be részletes elemzésekkel, grafikonokkal és szakértői értékelésekkel. Közös lépés az élhetőbb lakóközösségekért A projekt hosszabb távú célja, hogy a felmérés eredményei ne csak szakmai körökben maradjanak meg. A THT tervei szerint az összegyűjtött tapasztalatok eljuthatnak önkormányzatokhoz és döntéshozókhoz is, hogy a társasházi élet mindennapi problémái nagyobb figyelmet kapjanak. A kutatás nemzetközi irányba is nyit: más európai szakmai szervezetek - köztük belga, olasz és francia partnerek - is jelezték együttműködési szándékukat, ami lehetővé teheti, hogy a társasházi közösségek helyzete a jövőben európai összehasonlításban is vizsgálható legyen. A kutatás sikeréhez kulcsfontosságú a minél szélesebb részvétel. Ezért arra kérjük mindazokat, akik társasházban élnek, illetve társasházkezelőként vagy közös képviselőként dolgoznak, hogy szánjanak néhány percet a kérdőív kitöltésére. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a társasházi élet mindennapi kihívásairól, és segíthetnek abban is, hogy a közösségi együttélést és a társasházkezelői szakma mindennapjait fenntarthatóbbá tegyük a belátható jövőben. A TÁRSASHÁZKEZELŐK számára készített kérdőíves kutatást ide kattintva lehet kitölteni. A TÁRSASHÁZBAN ÉLŐK számára készített kérdőíves kutatást ide kattintva lehet kitölteni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



A lakóközösségekben megjelenő konfliktusok, a közös képviselőkre nehezedő tartós terhelés, valamint a közösségi együttélés feszültségei sokszor láthatatlanul befolyásolják a társasházak működését. Ezek feltárására indított országos mentálhigiéniai felmérést a THT Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap. A kutatás célja, hogy végre mérhető adatok álljanak rendelkezésre a társasházi élet mentális terheiről - ehhez azonban elengedhetetlen a minél szélesebb részvétel. A kérdőívek kitöltésével bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki a hazai lakóközösségek valós helyzetéről.

A tartós hőség és a történelmi mélypontra süllyedt Duna-vízállás egyszerre terheli a térség ivóvízellátását. A DMRV Zrt. szerint a parti szűrésű kutak víztermelő kapacitása mintegy 30 százalékkal csökkent, miközben a vízfogyasztás másfélszeresére emelkedett, ezért a Pilisi-medence 14 településén III. fokú vízkorlátozást vezettek be. A kormány eközben arra figyelmeztet, hogy a tartós vízhiányos időszakok a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével minden évben jelentősen nő a kereslet az albérletek iránt. A lakásukat kiadók és a bérlők számára egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a bérbeadás legfontosabb szabályaival.
A Duna rendkívüli és tartós vízszintcsökkenése miatt a következő 24-72 órában le kell állítani a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját. A döntés következtében átmenetileg megszűnik a hazai villamosenergia-termelés mintegy felét adó, közel 2000 MW-os kapacitás. Az erőmű szakemberei és a vízügyi hatóságok felkészültek a helyzet kezelésére: az álló blokkok biztonsági hűtése folyamatosan biztosított, a lakosságot pedig felelős és takarékos áramhasználatra kérik. 
A rekordalacsony dunai vízállás idején sokan csábítónak találják, hogy besétáljanak a folyó szárazzá vált medrébe, ám a Fővárosi Vízművek határozottan figyelmeztet: a vízbázisvédelmi területekre belépni és ott tartózkodni szigorúan tilos. Ahhoz, hogy megértsük e tilalom jelentőségét, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan a vízbázis fogalma, és miért jelenthet kockázatot a lakossági ivóvízellátásra az emberi jelenlét a Duna medrének ezen részein.
A kormány 2026 őszétől 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját. Az intézkedés célja, hogy a részben vagy teljes egészében tűzifával fűtő háztartások is részesüljenek a rezsitámogatási intézkedésekből.
Szigorúbb feltételekkel, negyedszintű és társasházi korlátokkal, valamint a lakóközösségek jogainak megerősítésével lép fel Józsefváros a rövid távú lakáskiadás terjedése ellen. A Képviselő-testület döntése alapján a szabályozás a kormányzati moratórium lejártát követően lép életbe. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar negyedik kerekasztalának résztvevői arról beszélgettek, hogyan alakult át az elmúlt években a biztosításközvetítői szakma, milyen kihívásokkal néz szembe napjainkban, és miért kínál továbbra is vonzó életpályát azoknak, akik hosszú távon szeretnének ügyfelekkel foglalkozni.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A lakhatás kérdése a következő évek egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kihívásává válik, ami halaszthatatlanná teszi egy egységes és kiszámítható állami koncepció kialakítását.
Mihez kezd egy társasházi lakó, ha a fűtési szezon közepén hirtelen tönkremegy a régi, turbós gázkazánja? Valóban kénytelen az egész lakóközösség kéményfelújításba fogni csak azért, mert egyetlen lakásban kazánt kell cserélni? A THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre" konferenciáján Szenkovszky István és Körtvélyesi Áron ügyvezetők mutatták be a Magyar Kéménygyártó Kft. innovatív technológiáját.
A társasházaknak komoly felkészülést jelent a távolról leolvasható költségmegosztók kötelező bevezetése a 2027-es határidőig. Olvasó kérdésekre válaszolva bemutatjuk a jogi felelősségi köröket.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP), melyek eléréséhez egy kulcsfontosságú mintaprojekt beruházás előkészítését kezdte meg. Az önkormányzat újraélesztené a helyi energetikai tanácsadást.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar harmadik kerekasztal-beszélgetése egy sokak által félreértett területet, az ingatlankezelést vette górcső alá. Az ingatlankezelő nem egyszerűen egy „másik nevű közös képviselő", hanem egy olyan profi vagyonkezelő, akinek a megbízó nevében, tulajdonosi szemlélettel kell eljárnia, miközben napi szinten egyensúlyozik az emberi sorsok és a műszaki kihívások között.
A társasházak mindennapi működését és a lakóközösségek döntéshozatali lehetőségeit alapjaiban érintő jogegységi határozatot hozott a Kúria. A döntés pontot tesz egy évek óta húzódó jogvitára, amely arról szólt, hogy mikor élvez elsőbbséget a merev alapító okirat, és mikor dönthet a lakók többsége a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) keretein belül.
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzata 2026-ban két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházak és azok lakói számára kínálnak fejlesztési lehetőséget. Az egyik kiírás a belső udvarok, kertek és zöldhomlokzatok kialakítását, illetve fejlesztését támogatja, míg a másik az energiahatékonyság javítását célzó lakáskorszerűsítésekhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzata átfogó beruházási koncepciót készített a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervében (SECAP) vállalt célok megvalósítására. Az Európai Városfejlesztési Alap (EUCF) támogatásával kidolgozott program négy egymásra épülő projektet foglal magában, amelyek az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítésére, valamint a társasházi felújításokat ösztönző támogatási rendszer megújítására irányulnak.
A Budapest Főváros Önkormányzata által közzétett összesítés szerint az elmúlt években több száz budapesti fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt. Erő Zoltán budapesti főépítész éles kritikával illette ezt a kormányzati gyakorlatot, amelyet a modern városfejlesztés egyik legkártékonyabb eszközének tart.
Budapest XV. Kerületi Önkormányzata két olyan pályázatot is meghirdetett, amelyek a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintik. Az egyik a helyi építészeti értékek megőrzését támogatja, míg a másik a társasházi előkertek és belső udvarok zöldítésére, fejlesztésére biztosít forrást.
Évek óta nincs elfogadott beszámoló, a közös költséget több hónapra visszamenőleges hatállyal emelték meg - sok társasházban ismerősek lehetnek az ehhez hasonló, komoly vitákat szülő helyzetek. Mit tehet a tulajdonos, ha a vezetőség szabálytalan pénzügyi kimutatásokkal és jogszerűtlennek tűnő döntésekkel próbálja rendezni a ház ügyeit? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 





































