Jámbor Zsolt, Fatra Izolfa: A hagyományos szigetelési megoldások átalakulása2022. december 14. |
|---|
Jámbor Zsolt építészmérnök a THT által szervezett Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvények egyik állandó előadója, 2016. óta minden évben bemutatott az átlagostól eltérő szigetelési megoldásokat. Az idei rendezvényen a prezentációját viszont úgy kezdte, hogy bár a korábbi rendezvényeken a közönség sokszor értetlenül állt a bemutatott PVC szigetelési technológiákhoz, mára viszont úgy tűnik, hogy az amúgy több mint 50 éves technológia a hazai társasházakban is viszonylag elterjedt lett. Vannak azonban más olyan megoldások, amelyek bár kiválóan alkalmazhatók lennének, kevésbé ismertek, ezekről szólt az előadás.
|
|
4 490 HUF
T4 típusú Társasházi csomag 4 db - os tábla/matrica szett
![]() Érdekel → |
|
Vízszigetlés szempontjából az erkélyek, teraszok jelentik az egyik legkritikusabb területet, ami részben a lakók önfejűségéből is következhet, holott rengeteg megoldás áll rendelkezésre. Belső vízelvezetéssel vagy összefolyós rendszerrel is ki lehet alakítani őket, mára építészeti eszközzé vált, hogy egy 6-8-10 emeletes társasház homlokzatán egy ejtőcső hogyan tud megjelenni. A külső vízelvezetés ezeknél a rendszereknél nem jelent problémát, a manapság divatos üvegkorlátokkal is össze lehet hozni ezeket a szigetelőanyagokat. Az összefolyók telepítése viszont nagy odafigyelést igényel, mert bár a technológia gyakorlatilag mindenre választ ad, a hanyag beépítés sok problémának lehet a forrása. A nyílászárók csatlakoztatása is egy folyamatosan megjelenő probléma a közös képviseletek számára, holott itt is rengeteg megoldás közül lehet választani, de odafigyelést igényel a megfelelő megoldás megtalálása. ![]() Az esetleges garanciális vitákról is érdemes beszélni, Jámbor Zsolt találkozott olyan nyílászáró-beszállítóval, amely olyan garanciális feltételeket szabott, amelyek nem engedték meg a közvetlenül a tokszerkezethez való csatlakozást, pedig a két szerkezetet megfelelő anyagokkal össze lehetne hozni. Érdekes kérdés a korlátok kezelése is, amelyeket általában próbálnak kiemelni a síkból és minél távolabb maradnak tőlük. Elsősorban a sínes megoldások vízszigetelése problémás, de odafigyeléssel akár hagyományos értelemben vett szigetelőgallérokat használva, akár függetlenül, a vízszigetelés síkjából elemelve is meg lehet oldani a feladatot. A hidegburkolatok kapcsán viszont kevesebb kérdés volt, a prezentációban rengeteg gyönyörű kivitelezésre láthattak példát a jelenlévők, de a megfelelő tervezés természetesen itt is elkerülhetetlen. Az előadás konklúziója, hogy a vízszigetlési rendszerek kapcsán egyre több választási lehetőség van, mindenféle helyzetre létezik esztétikus, jól karbantartható megoldás, de a tervezés során oda kell figyelni, és érdemes megfelelő szakembereket bevonni már a kiválasztási folyamatba is. A PVC-től sem kell félni, egyre több helyen lehet jól használni az efféle megoldásokat, a Fatra Izolva PVC-s továbbképzését pedig idén bárki ingyenesen meghallgathatja, amihez csupán egy emailt kell küldeni a kepzes.fatra@gmail.com címre. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Jámbor Zsolt építészmérnök a THT által szervezett Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvények egyik állandó előadója, 2016. óta minden évben bemutatott az átlagostól eltérő szigetelési megoldásokat. Az idei rendezvényen a prezentációját viszont úgy kezdte, hogy bár a korábbi rendezvényeken a közönség sokszor értetlenül állt a bemutatott PVC szigetelési technológiákhoz, mára viszont úgy tűnik, hogy az amúgy több mint 50 éves technológia a hazai társasházakban is viszonylag elterjedt lett. Vannak azonban más olyan megoldások, amelyek bár kiválóan alkalmazhatók lennének, kevésbé ismertek, ezekről szólt az előadás.


Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai előtt most fontos változások nyílnak meg: friss kormányrendelet módosította az átminősítés és a nyilvántartás szabályait. Az eddigi útvesztő helyett letisztultabb eljárás jön, de ahhoz, hogy egy zártkerti terület hivatalosan is „kivetté" váljon, az önkormányzatnak előbb külön rendeletben kell engedélyeznie ezt a lehetőséget.
Az Otthon Start programhoz kapcsolódó, most kihirdetett módosítások rugalmasabbá teszik a FIX 3%-os lakáshitel rendszerét és gyorsítják a program keretében megvalósuló lakásépítéseket. A hitel szabályainál lényeges újítás, hogy a kölcsön egy része már az építkezés korai szakaszában is folyósítható. A fejlesztések megvalósításához szükséges közigazgatási eljárások is könnyebbé válnak. 
Lakóingatlan eladása vagy bérbeadása előtt ellenőriztetni kell a villamos hálózatot, ha nincs olyan dokumentum, amely igazolja, hogy az ellenőrzés az elmúlt hat évben megtörtént. A MIOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a követelmény ügyvédi és ingatlanközvetítői oldalról is jelentős következményekkel jár.
Európában egyre több társadalmi és területi csoport szorul ki a fenntartható lakhatásból: vidéki kisvárosok, városi peremterületek, fiatal bérlők és idős tulajdonosok mind más okból kerülnek nehéz helyzetbe. A UIPI 46. kongresszusának panelbeszélgetése azt a kérdést járta körül, lehet-e egyetlen európai lakáspolitikai válasz ezekre - és ha nem, hogyan kellene a támogatási rendszereknek alkalmazkodniuk.
Milyen feltételekkel érhető el a 3 százalékos otthon start konstrukció, és hogyan működik a gyakorlatban? Kik tudnak ténylegesen élni vele, és hol ütközhetnek korlátokba a családok és a fiatal lakásvásárlók? Milyen kockázatokkal kell számolni a hitelfelvétel során, és hogyan befolyásolhatja mindez a társasházi beruházásokat vagy az ingatlanpiaci döntéseket? Milyen előnyöket és megtakarítási lehetőségeket kínál a program, és milyen irányba mutathat a szabályozás a következő időszakban? A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Hiteles András otthonteremtési szakértő osztja meg tapasztalatait és gyakorlati tanácsait. 
A helyi önazonosság védelméről szóló új rendelet alapján 2026. január 1-től nem létesíthet bárki lakcímet a XVI. kerületben. Azok számára tiltja meg az állandó vagy ideiglenes lakcím bejelentését, akik olyan ingatlanban kívánnak beköltözni, amelyre településképi kötelezés vonatkozik, vagy amelynek rendeltetése nem lakóingatlan.
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen.
Az egyre közeledő télies időjárással lassan már mindenhol beindult a fűtési szezon, melyet Európában még mindig - mind nominális, mind vásárlóerő-paritáson nézve - a legolcsóbb lakossági gázárakkal vártunk és várunk. Hasonló a helyzet a villamosenergia díjak terén is: Magyarországon - Luxemburg és Málta mellett - még mindig az egyik legolcsóbb az elektromos áram lakossági díja, melyet - politikától függetlenül - nagy mértékben köszönhetünk az elmúlt évek kormányzati rezsicsökkentési intézkedéseinek. De valójában kiket is támogat a lakossági rezsicsökkentés?
A magyarországi egyablakos tanácsadók (OSS) immár hatodik alkalommal találkoztak az Energiaklub szervezésében. A 15 résztvevő - köztük családi házak és társasházak korszerűsítésével, valamint pénzügyi, kutatási és kommunikációs támogatással foglalkozó szervezetek - a hazai energiahatékonysági felújítások legfontosabb aktuális kihívásait vitatták meg.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a kormányrendelet-tervezetet, amely az új Otthontámogatás rendszerét vezeti be a közfeladatokat ellátó munkavállalók számára. A támogatás 2026-tól lesz elérhető, de a munkáltatóknak és fenntartóknak már 2025 végéig el kell indítaniuk a regisztrációt és az igénybejelentéseket. A program célja, hogy a közszolgálatban dolgozók számára a lakáshitel felvételéhez vagy törlesztéséhez segítséget nyújtson.
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség?
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés. 





































