Részletesebben kitért a témára az economix is, ebből idézünk: A Kúria fordult az Európai Unió Bírósághoz (EUB) egy 2007-ben kelt svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében előzetes döntéshozatalt kérve. A magyar bíróság arra volt kíváncsi, felül kell-e vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot, és ezzel összefüggésben a devizahiteles törvényeket. A luxembourgi székhelyű bíróság a múlt héten tette közzé döntését, a 24.hu írása szerint az ügyben az EUB ítélete megállapította:
a kérdéses ügyben az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összegének visszatérítése jár; a szerződés pedig nem nyilvánítható érvényesnek vagy hatályosnak.
A testület kimondta azt is, hogy
egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást.
A döntés értelmében Magyarországon elölről kezdődhet minden,
és az ítélet alapján a devizában nyilvántartott hitelszerződések teljes hazai ítélkezési gyakorlatát felül kell vizsgálni.
A devizahiteleseknek csak annyit kellene megfizetniük, amit a szerződésük forintban tartalmaz, az árfolyamkockázatot és a kamatok terhét pedig a pénzintézeteknek kell viselniük; mintha a szerződés létre sem jött volna.
Az ügyben az adósokat képviselő ügyvéd a lapnak azt mondta: az Európai Unió Bíróságának döntése az eddigi legjelentősebb az adósok számára. Marczingós László hozzátette: a döntés értelmében a tisztességtelen, érvénytelen feltételek alapján minden esetben egyetlen lehetséges jogkövetkezmény van, az eredeti állapot helyreállítása, ami azt jelenti, hogy az adósok kizárólag a kapott tőkével tartoznak, az árfolyamrés és a kamatok a pénzintézeteket terhelik, a szerződések orvoslásának egyetlen módja az eredeti állapot helyreállítása.
Az ügyvéd kiemelte: az EUB arra is kitért ítéletében, hogy a kormánynak és a magyar bíróságoknak nem volt joguk tartalmilag beleavatkozni a hitelszerződésekbe. Marczingós László szerint
várhatóan egyedi perekben kell mindezt érvényesíteni, mert a jogalkotó nem fogja helyretenni magától a történteket, ezért tömeges perekre számít.
Hozzátette, az uniós ítélet a kártérítés lehetőségét is kinyitotta azok számára, akik esetleg már jogerősen elvesztették a perüket a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján.
Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-s döntés kötelezi a magyar bíróságokat az ítélet betartására és alkalmazására - írja a economix.
forrás: azuzlet.hu
