THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Jó hír érkezett: Július 1-jén az eredetinél hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre lesz igényelhető az otthonfelújítási támogatás2024. június 18. |
|---|
 Július 1-jétől nyújtható be a kölcsönkérelem az otthonfelújítási programra az MFB Pont Plusz lakossági hálózat fiókjaiban, mely az eredetileg tervezettnél a módosításoknak köszönhetően még több családot fog majd érinteni. A végleges felhívás - a tájékoztatások szerint - a palyazat.gov.hu oldalon lesz elérhető.
|
|
Az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott, életvitelszerűen lakott, akár többlakásos családi, iker- vagy sorházak energetikai korszerűsítésére a kormány döntése alapján még kedvezőbb feltételekkel igényelhető majd a vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön. Az európai uniós forrásból biztosított, 108 milliárd forintos keretösszegből a becslések szerint mintegy 20 ezer lakóépületen valósulhatnak majd meg fejlesztések. A társadalmi egyeztetésen beérkezett rekordszámú észrevételen alapuló új módosítások szélesebb kör számára teszik majd elérhetővé a programot. (A program társadalmi egyeztetése során egyébként kiemelkedően sok, több mint 500, jellemzően előremutató és alkalmazható javaslat érkezett be.) Több ponton is változott, valamint új elemekkel is kiegészült a felhívás az észrevételek alapján. A főbb újdonságok a következők:- a futamidő 8 évről a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 12 évre emelkedett (így a havi törlesztőrészlet az előzőleg kalkulált 25-36 ezer forinttal szemben 14-25 ezer forint lehet majd) A pályázat fő eredményfeltétele, hogy a 30 százalékos energia-megtakarítást mindenképp szükséges elérni, amit nagyon szigorúan is vesznek, mert Hiteles Energetikai Tanúsítvánnyal kell majd igazolni. Akinél ez nem teljesül, annak érvénytelenné nyilvánítják a pályázatát, és vissza kell fizetnie a teljes támogatási összeget. A fejlesztések legfontosabb közvetlen hozadéka az, hogy jelentősen csökkentsék a támogatott családok energiafelhasználását. A nyertesek így könnyebben tarthatják fogyasztásukat a sávhatár alatt, nagyobb mértékben részesülhetnek a rezsicsökkentés előnyeiből. Az alacsonyabb energiafelhasználás pedig erősíti az ellátás biztonságát, mérsékli az energiaszektor környezetterhelését, egyben hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez is. Az otthonfelújítási program közvetett hatása pedig, hogy várhatóan közel 130 milliárd forint megrendelés-állományt generálhat az építőiparban és építőanyag-kereskedelemben, így ezzel hozzájárul az építőipar fellendüléséhez, így pedig a gazdasági növekedés újraindításához is. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Hogyan lesz megfizethető a lakhatás? Milyen adókedvezmények lesznek? Mire számíthatnak a vállalkozások? Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a szerdai kormányinfón egy 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet mutatott be. A kormány célja, hogy jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést érjenek el, hosszú távon pedig a gazdasági semlegesség elérése a kitűzött irány. 
A társasházi élet számos, sokszer nehezen átlátható pénzügyi és jogi kérdést vet fel, különösen akkor, ha valamilyen káresemény következik be. Ilyen helyzetekben azonnal felmerül a kérdés: ki a felelős a keletkezett kárért? A társasház, a közös képviselő, vagy esetleg mindkettő? Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben terheli a felelősség a társasházat, a közös képviselőt, illetve mindkettőt, és mikor fordulhat elő, hogy a tulajdonostársaknak is helyt kell állniuk. 
Szeptemberben tovább élénkült a hazai lakáspiac, amit az ingatlan.com legfrissebb kereslet-kínálati összesítője is alátámaszt. A következő hónapokban további erősödés várható, különösen azért, mert 2025-től az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat adómentesen lehet majd lakáscélra felhasználni, ami szintén jelentős hatással lehet a piacra. 
A THT díjmentes "KÖZÖS KÉPVISELŐT KERESEK" szolgáltatása azon társasházi tulajdonosok, számvizsgálók, intéző bizottsági tagok részére nyújt segítséget, akik társasházuk számára társasházkezelőt, közös képviselőt keresnek és erre olyan pályázatot szeretnének kiírni, amelyre a lehető legpontosabb ajánlatot várják. 
A magas adózás, a jogszabályok és tiltások özöne fogja vissza az ingatlanbefektetéseket Franciaországban. Ezen körülmények, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a kamatlábak emelkedése, továbbá az alacsonyabb tranzakciós árak együttesen letaszították az ingatlant a középosztály legkedveltebb befektetési formái köréből. 
2025-től jelentős változásra készülhetnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők, ugyanis a kormány egy évre adómentesen lehetővé teszi ezen összegek lakáscélú felhasználását. A döntés célja, hogy minél nagyobb megtakarítás mozduljon el az ingatlanpiac irányába, így élénkítve azt. A lakásvásárlási, építési, felújítási, illetve meglévő lakáshitelek törlesztésére is fordítható összeg kivehetővé válik anélkül, hogy kamatadót, szociális hozzájárulási adót (szocho) kellene fizetni, úgy, hogy a korábbi állami támogatás visszafizetése sem szükséges. 
A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz. 
A társasházak üzemeltetése mindig is komplex feladat volt, de az elmúlt évek változó gazdasági körülményei új kihívások elé állították a lakóközösségeket és a közös képviselőket egyaránt. Nemrég készült el a THT és az eHÁZ 2024-es, mintegy 7.500 társasház adataiból készült országos felmérése, melyből több, meglepően érdekes megállapítás vonható le. 
Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, elrettentették a befektetőket, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is - vélik a turisztikai szakemberek 
A brüsszeli székhelyű International Union of Property Owners (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége FELMÉRÉST készít az épületek fenntartható és energiahatékony felújításáról, hogy megismerje az ingatlantulajdonosok és ingatlanos szakemberek nézőpontját. Az Ön tapasztalata is segíthet megérteni az épülettulajdonosok igényeit, mozgatórugóit és az épületfelújítás során felmerülő kihívásait, ezért nagyra értékelnénk a közreműködését! A már MAGYAR NYELVEN is elérhető nemzetközi felmérést szolgáló KÉRDŐÍVET a cikkben található linken keresztül érheti el. 
A bérleti díjak ellenőrzésének politikája tönkreteszi Portugália ingatlanpiacát, de egy petíció végre változást hozhat. Portugália példátlan ingatlanválsággal néz szembe jelenleg. Ezrek kerültek hátrányos helyzetbe, mert arra kényszerülnek, hogy egy elavult korlátozó törvény miatt a bérleti díjakat nevetségesen alacsony szinten tartsák, amelynek hatása az lett, hogy térdre kényszerült az ingatlanpiac. 
Ilyen a „boksz" - szoktunk idézni egy jól ismert LGT slágerből - de a Terézvárosban lezajlott népszavazás kapcsán ezt a pofont egész Budapesten és országosan is megérezheti a turizmus. 447 szavazat miatt jöhet szigorú szabályozás a rövid távú lakáskiadások teljes piacán. 
Miközben Budapest lakossága stagnál, és az emberek egyre inkább kiszorulnak a városból, Bécs robbanásszerű növekedést él meg - ám ennek ellenére a lakásárak mégsem szöktek az egekbe. Hogyan sikerült ezt elérni sógorék fővárosának? A válasz egyszerű: a bécsi önkormányzat és privát ingatlanfejlesztők közös erővel, történelmi léptékű lakásépítési programokat valósítottak meg, háromszor annyi lakást építve, mint Budapest. 
Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek. 
Az elmúlt években Budapest belső kerületeiben egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi lakosokra a rövid távú lakáskiadás térnyerése miatt. Világszerte tapasztalt jelenség, hogy míg a turizmus szempontjából óriási előnyt jelent az "airbnb"-szerű szolgáltatások elérhetősége, a helyiek életminősége sok esetben romlik, ahogy a turisták jelenléte és a lakásárak, bérleti díjak emelkedése kiszorítja őket otthonaikból. Terézváros most népszavazásra készül, hogy a jövőben szabályozza ezt a tendenciát, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű. 
A magyar építési hatósági eljárások átláthatósága jelentős csapást szenvedett, miután a kormány megszüntette az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nyilvános tájékoztatási felületét. Az augusztus 16-án életbe lépő rendelet gyakorlatilag eltünteti a nyilvánosság elől az építési engedélyekkel és az ezekkel kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos adatokat, ami súlyos következményekkel járhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés tekintetében. 
A Lánglovagok Egyesület arra figyelmeztet, hogy a kormány tervei a katasztrófavédelem átszervezésére a tűzesetek számának és súlyosságának növekedéséhez vezethetnek. 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
A magyar ingatlanpiacon az elmúlt években olyan áremelkedés zajlott le, ami egész Európában példátlan. A tavalyi 23 százalékos visszaesést követően idén 36 százalékkal nőtt az eladott lakások száma, és ezzel párhuzamosan brutális drágulás is történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2015-ös bázishoz képest 2024 első negyedévében az országos átlagos négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
