THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Jogesetek: ki fizeti a társasházi kéménybélelést?2022. december 13. |
|---|
 Jogesetek című rovatunkban ezúttal azt a kérdést vizsgáljuk, hogy amennyiben a társasház életében sor kell, hogy kerüljön a kémény(ek) bélelésére, úgy az azzal felmerülő költségeket ki kell, hogy viselje. A kérdés vizsgálatát nem könnyíti meg, hogy a KÚRIA részéről két egymásnak ellentmondó álláspont is megfogalmazódott az elmúlt években. A téma azért bír nagy jelentőséggel, mert az esetek döntő többségében egy tulajdonostárs úgy dönt, hogy lakását felújítja, gázkazánt cserél, az új kazán beszerelésének azonban feltétele, hogy a kémény bélelése megtörténjen.
|
|
Ez a cikk csak a THT előfizetők számára olvasható. Belépés előfizetőink számára |
További híreink
A THT podcast aktuális epizódjában Szilber Szilvia társasházszakértő Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd úrral beszélget a társasházakban gyakran előforduló jogi esetekről. Szemléletes példákon keresztül tájékozódhat a hallgató a tulajdoni hányadtól eltérő költségviselés lehetőségeiről, a rendes gazdálkodást meghataló felújítások köréről, valamint a társasházi iratok, határozatok erő és szabályozási sorrendjéről is. 
Városunkban sok ingatlan tulajdonosa az önkormányzat. 2023.10.16-i keltezéssel a Városgondnokság küldött egy levelet, melyben az alábbiakról értesíti a közös képviselőket. "A rendelkezésre álló önkormányzati források ez évi keretének kimerültségére tekintettel a folyó évi visszalévő hónapjaiban esedékessé váló társasházi közös költség díját átmenetileg nem áll módunkban kiegyenlíteni annak ellenére, hogy intézményünk minden adott lehetőséget megragadott és kiaknázott annak érdekében, hogy a jelen nem kívánatos helyzetet elkerüljük. Tájékoztatom, hogy a közös költség fedezetére pótigényt jelentettünk be a tulajdonos önkormányzathoz, ám, amíg ezen költségvetési forrást a finanszírozó nem biztosítja, addig részünkről sem kerülhet sor ezen költségek folyósítására." A bérlők megfizetik az üzemeltetési költséget a Városgondnokság felé, sőt már a felújítási alapot is velük fizettetik ki. Mit tehetünk mi közös képviselők abban az esetben, ha a Városgondokság nem fizet? Hogy magyarázzuk ezt meg a többi fizető tulajdonosnak, akiknek jogos a felháborodásuk? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Egy társasháznak van egy többségi - a teljes házra vetítve 60%-os tulajdoni hányaddal bíró tulajdonosa - aki egyben közös képviselő is. Keresztül szeretne vinni egy olyan közgyűlési határozatot, amely nyilvánvalóan nagyon nem tetszik a kisebbségben lévő többi tulajdonosnak (pl. egy 900%-os közösköltség-emelés a még nem felvásárolt lakások szabadpiaci értékét beszakítandó), ezért összehívja a közgyűlést, amelyre a többi tulajdonos azt bojkottálandó el sem megy. Erre készülve a tőkeerős többségi tulajdonos közös képviselő elhív a közgyűlésre két ügyvédet, megkérve őket jegyzőkönyvvezetőnek és jegyzőkönyv-hitelesítőnek, saját maga és a családtagja pedig lesznek jegyzőkönyv-hitelesítők, mint tulajdonosok, és így megszavazzák a kisebbségben maradt tulajdonosokat nyomorba döntő határozatot. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen olajozottan működő demokratikus diktatúra ellen tudnak-e jogilag bármit tenni a kisebbségben maradt tulajdonosok? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A GDPR hatálybalépése óta az életünk mindennapjaivá vált az adatvédelem. Ha jobban megfigyeljük, szinte bármilyen szolgáltatót veszünk igénybe, a kapcsolatfelvétel legelső lépése az, hogy hozzájárulunk az adataink kezeléséhez. A gazdasági társaságok mellett a társasházak életében is meghatározó az adatvédelem, de ebben az esetben néhány, közhiteles nyilvántartásból elérhető adaton túl a természetes személyek személyes adatai nem nyilvános információk. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT ingatlan- és infokommunikációs jogi szakértője válaszol a címben feltett kérdésre. 
Saját házamban vagyok közös képviselő, a tulajdonostársak közül két lakó bizalmatlanságát nyilvánította ki személyem ellen, ezért én úgy gondoltam, hogy felkérem az egyiket, hogy legyen számvizsgáló, azaz ellenőrizze le a pénzügyi elszámolásaimat. Természetesen Ő ez vállalta is! Ezért szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit kérhetek a számvizsgálónak megválasztott tulajdonos társamtól? A megválasztott számvizsgálónak milyen feladatokat kell ellátni a Társasház tevékenységére vonatkozóan? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunk közös képviselője a közgyűlések alkalmával minden évben elszámol a kiadás/bevétellel az általa megírt elszámoló dokumentumon. A lakók többszöri kérésere sem hajlandó megmutatni az eredeti számlákat, mellyek az elszámolás valódiságát igazolná. Megsértődik, fenyegetőzik, azzal vádol minket, hogy mi megsértjük a becsületét, ha ragaszkodunk az eredeti számlák megnézéséhez. Számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezik a lakóközösség, mert a képviselő elmondása szerint ez nehezíti az ügyek intézését, és a bizottság tagjain felelősség terheli amit senki nem akar vállalni. Kérem segítsen, hogy milyen jogi kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a képviselőnek, és milyen jogi lehetőségünk van nekünk, mint tulajdonosoknak, hogy tudomást szerezzünk a megtörtént munkálatok kiadásairól, díjáről számvizsgáló bizottság felállítása nélkül, és valóban megnehezedik az ügyintézés illetve milyen felelősséggel jár a lakók részéről ha bizottsági tagokká válnak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az „Egy helyrajzi szám, három lépcsőház, három közös képviselő" esettel kapcsolatosan vetném fel egy üdülőtelepen lévő társasház helyzetét, ahol több száz albetét van 7 részközgyűlési körzetre felosztva. Az SZMSZ az alábbiak szerint rendelkezik: „A Társasház több, mint 20 épületből áll, ezért a jelen SZMSZ 7 db. részközgyűlési körzetet jelöl ki. A körzetek egyenként is önálló egységet képeznek, önálló SZMSZ-szel, költségvetéssel, ezen belül külön képzett felújítási alappal, közös képviselővel, számvizsgáló bizottsággal és eseti bizottságokkal rendelkezhetnek." Ennek megfelelően mindegyik Társasüdülő külön adószámmal, banki folyószámlával, közös képviselővel, külön gazdálkodással, közgyűléssel működik már 1999 óta társasházként, amikor az alapító okiratot és SZMSZ-t megalkották az akkori tulajdonosok. Ebben a formában törvényesen működünk-e? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházi tulajdonos vagyok. SZVB tagként, a közös képviselőtől kért pénzügyi adatok, számlázással kapcsolatos információk megadásának hiánya miatt idén lemondtam tisztségemről. De érdekelne, hogy az SZVB tag milyen adatok, információk birtokában élhet felelősen másodaláíró jogával (érvényesen kiállított számla, a számlázás jogcímét igazoló szerződés)? Mennyi idővel az adatkérést követően kell a közös képviselőtől az adatokat megkapni? Hogyan lehet elérni, hogy független pénzügyi szakértő átfogó ellenőrzést tudjon végezni a társasháznál? Tulajdonos hogyan kérheti az átfogó pénzügyi ellenőrzés elvégzését? Ha mérlegképes könyvelő gazdasági ellenőrzést végzett, de már hatályon kívüli rendeletre (224/2000 Korm. rendelet) hivatkozott a "szakvéleményében", akkor elfogadható-e szakvéleménye? A tulajdonosok, SZVB tagok "netházon" keresztül juthatnak a társasházzal kapcsolatos adatokhoz. Mennyire hiteles az onnan letöltött dokumentum, főleg ha az téves adatokat is tartalmaz? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésekre. 
A társasházak számára mindig is kihívást jelentett a kintlevőségek hatékony kezelése. A közös képviselők és a társasházkezelő cégek számára kulcsfontosságú feladat a pénzügyi stabilitás és a harmonikus közösségi együttműködés fenntartása. Ebben a cikkben független szakértőnk hatékony kezelési módszereket kínál a társasházak számára, hogy egyszerűbbé váljon a társasházkezelés. 
Az éjszaka megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. számában megjelentek szerint a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával 2024 októbere előtt nem lesz feladat, sőt, a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2025. május 1-ig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja. 
Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 136. száma felér egy kaland játék kockázat könyvvel: a webes hiperhivatkozásokat is kezelni tudó html szabvány feltalálását követően 32 évvel a jogalkotó PDF-ben adja a fel leckét azoknak, akik tisztán és egyértelműen szeretnék tudni azt, hogy mi és hogyan fog változni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényben. 
Sajnos egyre több társasházban jelent gondot az életvitelszerűen ott élők számára, hogy egyes tulajdonostársak a saját lakásukat Airbnb szálláshelyként üzemeltetik. Az érintett társasházakban szeretnénk SzMSz-ben rögzítve megtiltani, hogy a tulajdonosok a lakásaikat szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására használják. Ha ilyen tartalmú rendelkezést fogad el a közgyűlés és azt SzMSz-be rögzíti, azzal nem sérti a kisebbség jogos érdekeit? Mit kellene tartalmazni egy ilyen rendelkezésnek? Elegendő annyi írni, hogy a társasházban a szálláshely-szolgáltatási (Airbnb) tevékenység folytatása tilos? 
Nem ok nélkül halogatja a kormányzat a társasházakkal kapcsolatos törvényalkotást: a jelenlegi recesszióban gazdasági előnyöket aligha, politikai kockázatokat azonban bőven hozhat az, ha az elmúlt évek törvényalkotási folyamataihoz hasonló módon, a rózsadombi villákból akarjuk kitalálni azt, hogy hogyan és miként éljen a plebsz a miskolci panelekben. Dén Mátyás András írása. 
Talán kevesen gondolják végig, de egy elhanyagolt homlokzat esetében a lehulló vakolat által okozott sérülés kapcsán a társasházat, mögöttesen pedig az egyes tulajdonosokat is komoly és kézzelfogható felelősség terheli. Egy Budapest XII. kerületében lévő tárasasháznál ráadásul, egy első ránézésre megfelelő állapotú homlokzat egy darabja szakadt le és zuhant egy járókelőre. A sérültet súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba, a társasház előtti járdaszakaszt pedig a helyszínelés idejére, majd pedig a veszélyelhárító munkálatok teljes idejére le kellett zárni. 
Van statikai szakvéleményünk arról, hogy a ház függőfolyosói 1-2 éven belül leszakadnak, van egy 70 milliós árajánlat, hogy ezt megcsinálják, viszont nem akar/nem tud a ház ennyi hitelt felvenni. Milyen megoldást kereshetünk még? Úgy érezzük a számvizsgálókkal, hogy minden lehetőséget körbejártunk már, de nem tudunk ennyi pénzt se beszedni a lakóktól, sem felvenni (20.000 Ft-tal több lenne a közös költség, van olyan lakás, ahol a mostaninak a duplája/triplája lenne). Kinek a felelőssége lesz, ha bekövetkezik a legrosszabb, leszakad a függőfolyosó, vagy ami ennél is aggasztóbb, hogy megsérül, vagy meghal valaki? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Az egyik általam kezelt társasház földszintjén három üzlet is, de több ingatlanban iroda, sőt szeptembertől kettőben magánóvoda is működik. A társasházban csak a bejárati folyosón tudunk szeméttároló kukákat elhelyezni, de itt már a ház lakóinak szükséges edényeivel szinte minden hely foglalt. A társasháznak kötelessége-e a földszinti üzletek, vendéglátóipari helyek, valamint a lakások helyén működő vállalkozások, óvoda számára előírt és szükséges számú szeméttároló edényeknek helyet biztosítani? Az üzletek külön szerződésben szerződtek a hulladékaik elszállításáról a szolgáltatóval, közös költségüket pedig a szemétdíjjal csökkentettük. A kérdés úgy is megfogalmazható: a társasháznak kötelessége-e az ingatlanokban lévő vállalkozások működéséhez szükséges minden feltétel biztosítása? (Szellőző kémény, hulladéktárolási lehetőség, nagyobb teljesítményű energiacsatlakozás biztosítása stb.) Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség álláspontja szerint a pusztán adminisztratív teher csökkentési céllal történő jogszabály módosítási javaslat jelentős mértékben rontaná az épületek tűzbiztonságát,már rövid távon negatívan hatna azok tűzvédelmi helyzetére, valamint ellentétes lenne a tulajdonosi, tulajdonostársi, munkavállalói, az épület használói, illetve a szomszéd ingatlanok tulajdonosi érdekeivel. Az egyik legnagyobb probléma továbbá, hogy megnehezítené vagy ellehetetlenítené a hatékony tűzoltói beavatkozást! 
Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy az elmúlt hetekben az egyik, nemrég külföldi tulajdonba került társasházkezelő szoftver olyan hírlevelet küldött ki az ügyfeleinek, mely tele van hamis információval. Dr. Kiss Balázs Károlyt, a THT jogi szakértőjét kértük fel arra, hogy tételesen erősítse meg, vagy cáfolja a hírlevélben írtakat. Íme. 
Partnereink
(c) Társasházi Háztartás 2023 | Proptech Digital Investment Zrt. | Minden jog fenntartva
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
