THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Jövőre is kiírja társasházi pályázatát az OTP Bank2013. augusztus 30. |
|---|
| A költségcsökkentő beruházásokban gondolkodó lakóközösségeket sikeres vállalkozásokhoz hasonlította az OTP Bank üzletágvezetője, aki az augusztus 27-i díjátadón azt is elmondta, a Bank jövőre is kiírja társasházi pályázatát. Az idei díjazottak között összesen 8,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást osztottak szét. 2014-ben is legalább ennyit terveznek nyereményként kifizetni. |
|
5 890 HUF
THS Taposólámpa LED 8w zöld IP67 szürke Ø105x130mm
 Érdekel → |
|
"Mi hiszünk azokban, akik hisznek önmagukban. Az OTP Business üzletágának mottója ezúttal a társasházakra is érvényes" - mondta az OTP Bank Nyrt. székházának Endrődi-termében rendezett ünnepélyes díjátadón Csonka Tibor ügyvezető igazgató. A szakember szerint a mostani pályázatok is bizonyították, hogy a társasházak felismerték: érdemes nagyobb távlatokban gondolkodni. A kis karbantartások, felújítások helyett olyan ötleteket kell kidolgozni, amellyel jóval hatékonyabbá, takarékosabbá tehetik működésüket. A keletkező hasznot minden lakó a saját pénztárcáján fogja érezni. Az idei volt az ötödik alkalom, hogy az OTP Bank kiírta társasházaknak szóló pályázatát. Míg az első évben 500-an pályáztak, idén már több mint ezer lakóközösség fogott össze és mozdult meg saját céljai elérése érdekében. Az OTP-nél bankszámlaszerződéssel rendelkező társasházak és lakásszövetkezetek három kategóriában nevezhettek: Környezetvédelem, Életminőség-javítás és Közösségépítés. A mostani megmérettetésre 1 025 pályamunka érkezett, közülük kilencet jutalmaztak, 400 ezer, 700 ezer illetve 1 millió 300 ezer forintos vissza nem térítendő támogatással. A Bank további 1 millió forinttal járult hozzá egy különdíjban részesített társasház terveinek megvalósításához. Akár a korábbi években, most is a környezetvédelmi kategória bizonyult a legnépszerűbbnek. A pályázó társasházak 42 százaléka valamilyen „zöld" beruházáshoz kérte az OTP Bank segítségét. Az energiatakarékos világítás vagy a huzatfokozók kiépítése mellett idén új, innovatív megoldások is jelentkeztek. A budapesti Hadrianus utcai panelház például a tetőre szerelt napelemekkel fogja működtetni a szellőző ventilátorokat. Ezek eddig az áramfogyasztás kétharmadát adták, mondta a díjátadó után a Házfórumnak Sebestyén Balázs, a pályázat egyik kidolgozója. A zsűri a különdíját egy dunaújvárosi társasháznak ítélték oda, amely a korábbi orosz laktanya területén található. A lakóközösség a szükségből kovácsol erényt: mivel az esővíz elvezetése nem megoldott, a háztetőn összegyűjtik a csapadékot, tárolóba vezetik, majd a környező zöldterület öntözésére használják - foglalta össze a lényeget Dékány István közös képviselő. Egy felmérés szerint a magyarországi társasházak mintegy 12 százaléka rendkívül elhanyagolt állapotban van, vagy komoly műszaki problémával küzd. Az Életminőség-javítás kategória győztese, a debreceni belváros szívében álló, több mint száz éves szecessziós társasház szintén közéjük tartozik. A közösség most 1,3 millió forintot nyert az omladozó, erősen balesetveszélyes függőfolyosók felújítására. Már elkezdődtek a munkálatok, mindenki nagyon boldog, hogy végre felszámolhatják ezt az áldatlan állapotot - újságolta nekünk Budaházyné Sági Emma közös képviselő. A Közösségépítés kategória győztese a pestlőrinci Gloriett-lakótelep 1 008-as lakóháza lett, nem véletlenül. A magát csak „sok-sok fával és sok jó szomszéddal" rendelkező lakóhelyként bemutató közösség a belső udvaron található játszóteret szeretné felújítani, illetve kerti sütőhelyet építenek a nyereményből. Mindent maguk fognak saját kezűleg elvégezni, csak a szükséges alapanyagokat vásárolják meg. A Társasházi Pályázatot 2014-ben is kiírja az OTP Bank, legalább akkora támogatási összeggel, mint az idei, amely egyben az eddigi legmagasabb volt. "Azt várjuk, hogy minél több kreatív ötlet érkezzen. Ha egy társasházban elkezdenek gondolkodni a pályázat beadásán, az már azt jelenti, hogy ott megfogalmazódott egy szándék arra, hogy jobbá tegyék a lakókörnyezetet" - nyilatkozta Csonka Tibor. Akik most nem nyertek, azoknak sem kell feladniuk elképzeléseiket. Lehetőségük van arra, hogy államilag támogatott lakás-takarékpénztári megtakarításokból, valamint az OTP által folyósított - ugyancsak államilag támogatott - hitelből váltsák valóra álmaikat. "Ha a lakóközösségek olyan beruházásba fognak, amellyel jelentős részben tudják költségeiket csökkenteni, a hitel törlesztése is könnyebbé válik. Ha így gondolkodnak, úgy tesznek, akár a sikeresen működő vállalkozások az üzleti világban" - vont párhuzamot az ügyvezető igazgató. Képes beszámoló a www.hazforum.hu oldalon. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
