Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat

THT podcast

THT Facebook

THT - Társasházi Háztartás szaklap és konferenciák

Jövőre is kiírja társasházi pályázatát az OTP Bank 2013. augusztus 30.
A költségcsökkentő beruházásokban gondolkodó lakóközösségeket sikeres vállalkozásokhoz hasonlította az OTP Bank üzletágvezetője, aki az augusztus 27-i díjátadón azt is elmondta, a Bank jövőre is kiírja társasházi pályázatát. Az idei díjazottak között összesen 8,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást osztottak szét. 2014-ben is legalább ennyit terveznek nyereményként kifizetni.
"Mi hiszünk azokban, akik hisznek önmagukban. Az OTP Business üzletágának mottója ezúttal a társasházakra is érvényes" - mondta az OTP Bank Nyrt. székházának Endrődi-termében rendezett ünnepélyes díjátadón Csonka Tibor ügyvezető igazgató. A szakember szerint a mostani pályázatok is bizonyították, hogy a társasházak felismerték: érdemes nagyobb távlatokban gondolkodni. A kis karbantartások, felújítások helyett olyan ötleteket kell kidolgozni, amellyel jóval hatékonyabbá, takarékosabbá tehetik működésüket. A keletkező hasznot minden lakó a saját pénztárcáján fogja érezni. Az idei volt az ötödik alkalom, hogy az OTP Bank kiírta társasházaknak szóló pályázatát. Míg az első évben 500-an pályáztak, idén már több mint ezer lakóközösség fogott össze és mozdult meg saját céljai elérése érdekében. Az OTP-nél bankszámlaszerződéssel rendelkező társasházak és lakásszövetkezetek három kategóriában nevezhettek: Környezetvédelem, Életminőség-javítás és Közösségépítés. A mostani megmérettetésre 1 025 pályamunka érkezett, közülük kilencet jutalmaztak, 400 ezer, 700 ezer illetve 1 millió 300 ezer forintos vissza nem térítendő támogatással. A Bank további 1 millió forinttal járult hozzá egy különdíjban részesített társasház terveinek megvalósításához. Akár a korábbi években, most is a környezetvédelmi kategória bizonyult a legnépszerűbbnek. A pályázó társasházak 42 százaléka valamilyen „zöld" beruházáshoz kérte az OTP Bank segítségét. Az energiatakarékos világítás vagy a huzatfokozók kiépítése mellett idén új, innovatív megoldások is jelentkeztek. A budapesti Hadrianus utcai panelház például a tetőre szerelt napelemekkel fogja működtetni a szellőző ventilátorokat. Ezek eddig az áramfogyasztás kétharmadát adták, mondta a díjátadó után a Házfórumnak Sebestyén Balázs, a pályázat egyik kidolgozója. A zsűri a különdíját egy dunaújvárosi társasháznak ítélték oda, amely a korábbi orosz laktanya területén található. A lakóközösség a szükségből kovácsol erényt: mivel az esővíz elvezetése nem megoldott, a háztetőn összegyűjtik a csapadékot, tárolóba vezetik, majd a környező zöldterület öntözésére használják - foglalta össze a lényeget Dékány István közös képviselő. Egy felmérés szerint a magyarországi társasházak mintegy 12 százaléka rendkívül elhanyagolt állapotban van, vagy komoly műszaki problémával küzd. Az Életminőség-javítás kategória győztese, a debreceni belváros szívében álló, több mint száz éves szecessziós társasház szintén közéjük tartozik. A közösség most 1,3 millió forintot nyert az omladozó, erősen balesetveszélyes függőfolyosók felújítására. Már elkezdődtek a munkálatok, mindenki nagyon boldog, hogy végre felszámolhatják ezt az áldatlan állapotot - újságolta nekünk Budaházyné Sági Emma közös képviselő. A Közösségépítés kategória győztese a pestlőrinci Gloriett-lakótelep 1 008-as lakóháza lett, nem véletlenül. A magát csak „sok-sok fával és sok jó szomszéddal" rendelkező lakóhelyként bemutató közösség a belső udvaron található játszóteret szeretné felújítani, illetve kerti sütőhelyet építenek a nyereményből. Mindent maguk fognak saját kezűleg elvégezni, csak a szükséges alapanyagokat vásárolják meg. A Társasházi Pályázatot 2014-ben is kiírja az OTP Bank, legalább akkora támogatási összeggel, mint az idei, amely egyben az eddigi legmagasabb volt. "Azt várjuk, hogy minél több kreatív ötlet érkezzen. Ha egy társasházban elkezdenek gondolkodni a pályázat beadásán, az már azt jelenti, hogy ott megfogalmazódott egy szándék arra, hogy jobbá tegyék a lakókörnyezetet" - nyilatkozta Csonka Tibor. Akik most nem nyertek, azoknak sem kell feladniuk elképzeléseiket. Lehetőségük van arra, hogy államilag támogatott lakás-takarékpénztári megtakarításokból, valamint az OTP által folyósított - ugyancsak államilag támogatott - hitelből váltsák valóra álmaikat. "Ha a lakóközösségek olyan beruházásba fognak, amellyel jelentős részben tudják költségeiket csökkenteni, a hitel törlesztése is könnyebbé válik. Ha így gondolkodnak, úgy tesznek, akár a sikeresen működő vállalkozások az üzleti világban" - vont párhuzamot az ügyvezető igazgató. Képes beszámoló a www.hazforum.hu oldalon.

Jövőre is kiírja társasházi pályázatát az OTP Bank

2013. augusztus 30.

A költségcsökkentő beruházásokban gondolkodó lakóközösségeket sikeres vállalkozásokhoz hasonlította az OTP Bank üzletágvezetője, aki az augusztus 27-i díjátadón azt is elmondta, a Bank jövőre is kiírja társasházi pályázatát. Az idei díjazottak között összesen 8,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást osztottak szét. 2014-ben is legalább ennyit terveznek nyereményként kifizetni.

"Mi hiszünk azokban, akik hisznek önmagukban. Az OTP Business üzletágának mottója ezúttal a társasházakra is érvényes" - mondta az OTP Bank Nyrt. székházának Endrődi-termében rendezett ünnepélyes díjátadón Csonka Tibor ügyvezető igazgató. A szakember szerint a mostani pályázatok is bizonyították, hogy a társasházak felismerték: érdemes nagyobb távlatokban gondolkodni. A kis karbantartások, felújítások helyett olyan ötleteket kell kidolgozni, amellyel jóval hatékonyabbá, takarékosabbá tehetik működésüket. A keletkező hasznot minden lakó a saját pénztárcáján fogja érezni.

Az idei volt az ötödik alkalom, hogy az OTP Bank kiírta társasházaknak szóló pályázatát. Míg az első évben 500-an pályáztak, idén már több mint ezer lakóközösség fogott össze és mozdult meg saját céljai elérése érdekében. Az OTP-nél bankszámlaszerződéssel rendelkező társasházak és lakásszövetkezetek három kategóriában nevezhettek: Környezetvédelem, Életminőség-javítás és Közösségépítés. A mostani megmérettetésre 1 025 pályamunka érkezett, közülük kilencet jutalmaztak, 400 ezer, 700 ezer illetve 1 millió 300 ezer forintos vissza nem térítendő támogatással. A Bank további 1 millió forinttal járult hozzá egy különdíjban részesített társasház terveinek megvalósításához.

Akár a korábbi években, most is a környezetvédelmi kategória bizonyult a legnépszerűbbnek. A pályázó társasházak 42 százaléka valamilyen „zöld" beruházáshoz kérte az OTP Bank segítségét. Az energiatakarékos világítás vagy a huzatfokozók kiépítése mellett idén új, innovatív megoldások is jelentkeztek. A budapesti Hadrianus utcai panelház például a tetőre szerelt napelemekkel fogja működtetni a szellőző ventilátorokat. Ezek eddig az áramfogyasztás kétharmadát adták, mondta a díjátadó után a Házfórumnak Sebestyén Balázs, a pályázat egyik kidolgozója.

A zsűri a különdíját egy dunaújvárosi társasháznak ítélték oda, amely a korábbi orosz laktanya területén található. A lakóközösség a szükségből kovácsol erényt: mivel az esővíz elvezetése nem megoldott, a háztetőn összegyűjtik a csapadékot, tárolóba vezetik, majd a környező zöldterület öntözésére használják - foglalta össze a lényeget Dékány István közös képviselő.

Egy felmérés szerint a magyarországi társasházak mintegy 12 százaléka rendkívül elhanyagolt állapotban van, vagy komoly műszaki problémával küzd. Az Életminőség-javítás kategória győztese, a debreceni belváros szívében álló, több mint száz éves szecessziós társasház szintén közéjük tartozik. A közösség most 1,3 millió forintot nyert az omladozó, erősen balesetveszélyes függőfolyosók felújítására. Már elkezdődtek a munkálatok, mindenki nagyon boldog, hogy végre felszámolhatják ezt az áldatlan állapotot - újságolta nekünk Budaházyné Sági Emma közös képviselő.

A Közösségépítés kategória győztese a pestlőrinci Gloriett-lakótelep 1 008-as lakóháza lett, nem véletlenül. A magát csak „sok-sok fával és sok jó szomszéddal" rendelkező lakóhelyként bemutató közösség a belső udvaron található játszóteret szeretné felújítani, illetve kerti sütőhelyet építenek a nyereményből. Mindent maguk fognak saját kezűleg elvégezni, csak a szükséges alapanyagokat vásárolják meg.

A Társasházi Pályázatot 2014-ben is kiírja az OTP Bank, legalább akkora támogatási összeggel, mint az idei, amely egyben az eddigi legmagasabb volt.

"Azt várjuk, hogy minél több kreatív ötlet érkezzen. Ha egy társasházban elkezdenek gondolkodni a pályázat beadásán, az már azt jelenti, hogy ott megfogalmazódott egy szándék arra, hogy jobbá tegyék a lakókörnyezetet" - nyilatkozta Csonka Tibor. Akik most nem nyertek, azoknak sem kell feladniuk elképzeléseiket. Lehetőségük van arra, hogy államilag támogatott lakás-takarékpénztári megtakarításokból, valamint az OTP által folyósított - ugyancsak államilag támogatott - hitelből váltsák valóra álmaikat.

"Ha a lakóközösségek olyan beruházásba fognak, amellyel jelentős részben tudják költségeiket csökkenteni, a hitel törlesztése is könnyebbé válik. Ha így gondolkodnak, úgy tesznek, akár a sikeresen működő vállalkozások az üzleti világban" - vont párhuzamot az ügyvezető igazgató.

Képes beszámoló a www.hazforum.hu oldalon.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

„Beruházás a jövőbe” - elektromos meghajtású járművek töltési lehetőségének kiépítése 2024. április 17.
2002-ben átadott társasház (151 albetét) rendelkezik egy 3 szintes mélygarázzsal, amelyikben 183 beállóhely van. Nemrég villamos meghajtású járművek vásárlása és otthoni töltési igénye fogalmazódott meg a tulajdonosok egy részében. Tekintettel arra, hogy a társasház építésekor ez az igény eredetileg nem merült fel, a töltési lehetőség kialakítása a műszaki irányelvek alapján jelentős beruházást igényelne (töltőoszlopok kialakítása a külső parkolóban, vagy töltőhelyek kialakítása a mélygarázsban új gerincvezeték, Amperbővítés révén). Egy ilyen "beruházás a jövőbe" nyilván növelné a lakások értékét. A kérdéseim: Egy ilyen volumenű kiadás - jellegénél fogva - a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e, és az összes tulajdonos egyhangú határozata szükséges-e a megvalósításhoz? Amennyiben pedig a beruházást csak a jelenleg e-autót birtokló, vagy azt venni szándékozó tulajdonosok valósítanák meg (természetesen a műszaki irányelvek betartása mellett), milyen szavazati arány szükséges annak engedélyezéséhez? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Ki a kiskorú tulajdonos ingatlanának jogos kezelője? 2024. április 10.
Az egyik általam kezelt társasházban egy kiskorú 90%-ban ajándékozás útján lett tulajdonos. 10%-ban az édesanyja, ő is ajándékozás útján. Mindkettőt az előző tulajdonos ajándékozta meg, aki a kiskorú édesapja. Az ajándékozó ugyanitt haszonélvezeti joggal rendelkezik, külföldi lakcíme van (nem EU-s). A kiskorú és az édesanyja lakcíme egy másik társasházban van, de nem élnek ott. A közös képviselő kit fogadhat el a kiskorú ingatlanának jogos kezelőjeként? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Felújítási problémák kis lakásszámú házban 2024. április 3.
Kis lakásszámú társasházban (4 lakás) az alábbi kérdés merült fel. Az egyik emeleti lakás (belső 2 szintes) emeleti része (tetőtér) felújítása során, a belső szigetelés bontásakor súlyos beázások nyomai látszódnak. Ezen kívül az alsó szinten lévő másik lakás folyamatosan beázik (valószínűeg ez is a tetőszerkezetre, bádogozásra vezethető vissza). A 4 lakásból 1 tulajdonos külföldi, és semmiféle felújításhoz nem hajlandó hozzájárulni, ezen kívül 2 lakástulajdonos csak készpénzes hozzájárulást szeretne, hitelt nem akar felvenni, amelyből a tetőfelújítást finanszírozni lehetne. Mit tanácsol, mit lehet tenni az ügyben? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Lakótársam, az ágyi poloska: van-e ezzel feladata a közös képviselőnek? 2024. március 27.
Két hónapja, hogy családi segítséggel és nem kevés hitellel sikerül megvásárolnom az első lakásomat Zuglóban (Budapest XIV. kerülete), melyet felújítottunk annak reményében, hogy egy szerethető és élhető környezetben tudom eltölteni a következő éveimet. Már a lakás megvételekor voltak egyértelmű nyomai annak, hogy az előző tulajdonosnak voltak potyautas lakótársai: tele volt poloska tetemekkel a lakás. A padlócserétől kezdve a falak újragletteléséig, festésig, sok mindent sikerült megcsinálni, berendeztük a lakást, mindent bevetettünk annak érdekében, hogy kiirtsuk a hívatlan vendégeket. Sajnos azonban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg a lakásban az apró állatok, mellyel kapcsolatban értesítettük a közös képviselőt, hogy annak érdekében, hogy a szomszédok ne fertőzzék újra egymást, egy teljes, társasházi irtás lenne szükséges, de a füle botját se mozdítja. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e erre vonatkozóan jogi felelőssége, kötelezettsége a közös képviselőknek és ha igen, akkor milyen fórumon tudnám azt elérni, hogy élhető állapotok uralkodjanak a házban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.


Milyen kiadásnak számít a kerítés cseréje? 2024. március 20.
Társasházunkban szeretnénk a meglévő kerítésünket a rossz állapota miatt elbontani és egy új, modern kerítést létesíteni a helyén. Az lenne a kérdésem, hogy ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? Ha igen, akkor mire kell ennek kapcsán figyelni a közgyűlési határozat illetve a kivitelezés során? Illetve amennyiben a társasház költségvetésébe nem fér bele a felújítás, de a tulajdonosok hajlandóak lennének egyszeri egyösszegű befizetéssel támogatni a kerítésépítést, akkor ennek milyen jogi lehetőségei vannak? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A lakásszövetkezetből való kiválás lehetőségei 2024. március 13.
A Lakásszövetkezet kezelésében lévő épületekben lévő lakások - ez körülbelül 2500-3000 db lakást érint - egyik tulajdonosaként (aki egyébként nem tag) érdeklődöm, mert vezetőségi alkalmatlanság, feltételezett pénzügyi visszaélések, karbantartási/fejlesztési kötelezettségek elmulasztása, valamint a tulajdonosokkal szembeni lekezelő viselkedés miatt - több tulajdonossal (tagok és nem tagok) együtt - a jelenlegi helyzeten változtatni szeretnénk. A tulajdonosok - a három lehetőség közül - a leginkább költséghatékony módszert szeretnék választani:1. a lakásszövetkezet teljes megszüntetése (elszámoltatással), épületenként társasházzá alakulás, 2. új vezetőség választása (jelenlegi gárda teljes lecserélése), 3. kilépés a szövetkezetből, társasházzá alakulás (a többség egyébként ezt szeretné).Kérdésem a következő: melyik lehetőséget érdemes meglépni? a) Mindhárom esetben szükséges-e ügyvédet fogadni (az ügyvédi költség körülbelül mennyi lenne)? b) A 3. esetben kell-e újabb földmérés (a helyrajzi számok egyébként rendelkezésre állnak, így ez hozzávetőlegesen mekkora összeget jelentene)? c) Az alapító okirat elkészítése, okiratba foglalása mekkora összeg lenne? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A társasház tartozásaiért ki és hogyan felel? 2024. március 6.
Tanácsát szeretném kérni abban, hogy mit tehetnék? Hatlakásos kis társasházban élek, ahol nincs se közös képviselet, sem pedig összetartozás. A jogszabályokat figyelmen kívül hagyják. A legnagyobb probléma jelenleg a házban, hogy nincs közgyűlési határozat a víz- és csatornadíj megállapodás ügyében, ezért van olyan tulajdonos, aki közvetlenül a díjbeszedőnek teljesít, de olyan is van, aki egyáltalán nem fizet, ezért a társasháznak adósága van a díjbeszedő felé. Az lenne a kérdésem, hogyha valaki nem fizeti ki rá eső részt és jelzálogjog kerül az albetétekre, akkor elárverezhetik-e az egész társasházat? Vagy az eljárás csak a nem fizető tulajdonosokat fogja érinteni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A kocsibeálló és a lakás külön-külön történő értékesítése 2024. február 28.
A társasház Alapító Okiratában a lakásokhoz hozzá vannak rendelve az udvaron lévő számozott kocsibeállók. Az egyik lakás értékesítésekor a tulajdonos a lakást eladta, a kocsibeállót viszont megtartotta. Kérdésem: jogosan járt el a tulajdonos vagy sem? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Tulajdonostársak képviselete a közgyűlésen 2024. február 21.
Az alábbiakban kérem segítségét: 1. Amennyiben egy lakásnak két tulajdonosa van (50-50%), akik elváltak, és nem egy lakcímen élnek, akkor a nem az adott lakcímen élő tulajdonostársnak szükséges-e meghatalmaznia valakit, hogy a nevében eljárhasson a társasházi közgyűlésen? Vagy ezt megteheti meghatalmazás nélkül a volt házastársa? 2. Ha - az előző példát említve - az adott helyen élő volt házastárs sem jön el a közgyűlésre, akkor elég csak tőle, vagy mindkét féltől kell meghatalmazás annak, aki képviseli őket? 3. Ha szükséges a meghatalmazás, ez abban az esetben is így van, ha az elköltözött fél hivatalosan nem jelentette be az új lakcímét a közös képviselőnek és az csak hallomásból tud a különélésről? 4. Amennyiben kell meghatalmazás a másik lakcímen élőtől, de nincs, abban az esetben csak a fele hányad számolható szavazáskor? 5. Mi a helyzet akkor, ha egy lakcímen élő, pl. anya és fia tulajdonosokról beszélünk, szükséges mindkét féltől meghatalmazás, ha képviseltetni akarják magukat valakivel? 6. Mit kell még tudni a meghatalmazások jogos felhasználásával kapcsolatban? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közgyűlés szabályos összehívása, ha azt sem a közös képviselő, sem a számvizsgáló bizottság nem teszi meg 2024. február 14.
Időnként előfordul az a szomorú helyzet, hogy nemcsak a közös képviselő, hanem még a vele kollaboráns számvizsgáló bizottság is rendkívül hanyag. A tulajdoni hányad 1/10-edével rendelkező tulajdonostársak aláírásával ellátott, rendkívüli közgyűlés összehívását célzó tulajdonosi indítvány esetében előfordulhat az, hogy a közgyűlést nemcsak a közös képviselő nem hívja össze az átvételt követő harminc napon belül, hanem azt még a számvizsgáló bizottság sem teszi meg a harminc nap lejártát követő tizenöt napon belül. Ilyenkor – a Tht. szerint – az összehívást kezdeményező tulajdonosok által meghatalmazott tulajdonos is jogosult összehívni a közgyűlést. Azonban az "egyszerű" tulajdonos általi összehívásnak nagyon sok buktatója van, pl. az, hogy nem fér hozzá az összes tulajdonostárs elektronikus levelezési címéhez, illetve (a társasházon kívüli, néhány esetben akár külföldi) postai címéhez sem, ami nehézségeket gördít a szabályos meghívókézbesítés elé. Ezúton szeretnék érdeklődni afelől, hogy milyen módon lehet értesíteni nagyszámú tulajdonost szabályosan, hogy a közgyűlés határozatait ne lehessen később a bíróságon megtámadni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Decemberre megújul a többszáz éves ingatlan-nyilvántartásunk 2024. február 8.
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, amely településenként tartalmazza a Magyarországon található ingatlanokat. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási rendszer szinte az utolsó a nagy állami alrendszerek közül, ahol jelenleg is kizárólag papír alapú az eljárás. Ezen - ahogy egy ideje már halljuk - az E-ingatlan-nyilvántartás, azaz az E-ING bevezetésével változtatni fognak.

Hibrid közgyűlés lehetősége 2024. február 7.
Társasházunk idényjelleggel nyitva tartó 250 albetétes nyaraló társasház. A tulajdonosok az ország minden területéről származnak, így a többnyire kora tavasszal Budapesten tartott éves beszámolót, illetve a következő év terveit megvitató közgyűlésen sokan nem tudnak részt venni. Igény merült fel a közgyűlés elektronikus formában történő bonyolítására, de ehhez - ahogy én a közgyűlés elektronikus úton történő lebonyolításához leírtakat értelmezem - számos olyan technikai feltételt kellene biztosítani (pl. internet a közgyűlésen, osztott képernyős online jelenlét stb.), amit nem hiszem, hogy meg tudnánk oldani. A tulajdonosok részéről érkezett egy olyan javaslat, hogy a közgyűlési meghívó és az előterjesztési anyag mellett kiküldésre kerülhetne egy, a szavazásra bocsátandó határozati javaslatokat tartalmazó elektronikusan kitölthető kérdőív, melyet azok a tulajdonosok töltenének ki és küldenének vissza a közös képviselőnek, akik a döntéshozatalban részt szeretnének venni, de a közgyűlésen pl. a nagy távolság miatt nem tudnak megjelenni. Írásbeli szavazás elektronikus úton történő lebonyolítására az SZMSZ-ünk most is biztosít lehetőséget, de az csak egy-egy konkrét kérdésben hozott határozatra vonatkozik, nem pedig egy egész közgyűlés összes meghozandó döntésére. Ha erre a megoldásra lehetőség nyílna, az elektronikus szavazás részleteit kidolgoznánk az SZMSZ-ben, melyet elfogadásra bocsátanánk. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

Beázás a teraszon 2024. január 24.
Harmadik emeleti társasházi lakásomban több beázás és ennek nyomán csúnya penész jelent meg. Kamerás csatornavizsgálati jegyzőkönyv szerint: a lefolyó rendben, viszont a fölöttem lévő közös tulajdonban, de a lakástulajdonosok kizárólagos használatában álló lakások teraszainak rossz fugázása miatt van a beázás. Ki a felelőse és mi a határideje a teraszfugázás elvégeztetésének, ha a lakástulajdonosok errenem hajlandók? Pedig erről közgyűlési határozat is született. Fennáll-e szándékos károkozás esete? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös költség tartozás behajtása tulajdonosváltás esetén 2024. január 17.
Közös költség tartozással kapcsolatban kérdezném, hogy ingatlanon történt tulajdonosváltáskor a fennálló közös költség tartozás kire száll? Előző tulajdonostól be lehet hajtani? Nem találtam konkrét választ. Gyakorlatban én az ingatlanon jegyzem az egyenleget, tehát nálam a tartozás tovább száll az új tulajdonosra. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A napelemes rendszer telepítése a rendes gazdálkodás körébe tartozik-e? 2024. január 11.
Egy társasház a közös tulajdonú tetőre napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését tervezi, a közös költség csökkentése céljából. Ez a beruházás jól láthatóan a társasházi törvény (Tht.) 56. § 3. pontja szerinti "rendes gazdálkodás körét meghaladó" kiadásokkal jár, így vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges (Tht. 38. § (3) bekezdés). A veszélyhelyzetre való hivatkozással megjelent 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint, viszont "a közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer telepítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább 75%-os többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet". Ám 2022. november 1-je óta ez az enyhítés megszűnt, az új szöveg: "A közös tulajdonban álló épületrészre - a társasházközösség közös költségének csökkentése érdekében telepítendő és üzemeltetendő - napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja." Jelenleg tehát, van egy tulajdoni hányad szerinti 100%-os előírás az elfogadásra és egy másik, akár egy tulajdonos által megvalósítható ~1%-os lehetőség a megtiltásra. Úgy látom, hogy ha egy közgyűlési határozati javaslat a tiltásra szól, és nem szavaz rá senki; vagy ha az elfogadásról szavazunk, akkor a Tht. szerinti egyhangú határozat szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: két társasház, közös telek, közös kiadások 2024. január 9.
A szóban forgó eset főszereplője két olyan társasház, amelyek közös telken épültek. A társasházak a közösen felmerülő kiadások elszámolásának bizonylatolása módjában nem értettek egyet, ezért a helyzet közöttük igencsak elmérgesedett, jogvitába keveredtek egymással. Bekerül majd a történetbe a NAV is, ami végül tiszta vizet önt a pohárba, de ekkor már késő, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul...

Egy társasház, több épület: külön gazdálkodás, vagy szétválás? 2023. december 18.
Két szárnyból álló társasháznk egyik szárnya önkormányzati tulajdon volt, de a lakásokat az önkormányzat idő közben eladta egy vállalkozónak, aki 10 lakást alakított ki benne. A vállalkozó a lakásokat kiadja, nem a legmagasabb társadalmi státuszú bérlők számára. Az együttműködés a vállalkozóval a kezdettől fogva nem volt jó. Előbb zsarolta a lakókat a többségi tulajdonával. Az átalakítás jóvoltából megszűnt a többségi tulajdona, de így is meghatározó. A kérdésem az lenne, hogy van-e arra lehetőség, hogy a két házrész jogilag szétváljon? Ha erre nincs lehetőség, szét lehet-e választani gazdaságilag (ez részben már megvalósult, pl. víz, villany, takarítás, illetve nem takarítás) egy szerződés alapján? Mik lennének ennek a feltételei? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

A közös képviselő köteles minden emailre és levélre válaszolni? 2023. december 13.
Olyan társasházban élek, ahol a tulajdonosok egy része támogatja a közös képviselőt. SzMSzünk van, de nem tartalmaz semmilyen előírást arra vonatkozóan, hogy a közös képviselőnek át kell-e vennie a postára adott tértivevényes leveleket, vagy ha már átvette, akkor mennyi időn belül kell reagálnia a tulajdonosi megkeresésekre. Mit tehetek? Fordulhatok-e bírósághoz? A keresetlevélben kérhetem-e a bíróságot, hogy kötelezze a közös képviselőt válaszadásra úgy, hogy nincs olyan közgyűlési határozat, ami kötelezné a közös képviselőt választ adni? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre.

NAV állásfoglalás: a gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe, szabályos ez így? 2023. december 11.
Olvasónktól érkezett a levél, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása található egy olyan eset kapcsán, amikor is kvázi barterben a társasházi gondnok lakhatást kap a munkájáért cserébe.

Ki takarítja el a havat? 2023. december 7.
A tél beköszöntével nemcsak a hideg érkezik, hanem a hó eltakarításával kapcsolatos viták is felmelegednek. Számos törvény és rendelet szabályozza ezt a kérdést, amelyek összességében meghatározzák, hogy ki felelős a járdák és utak tisztántartásáért. Ha baleset történik a hó vagy jég miatt, a felelősség a hóeltakarításért vagy a jégmentesítésért felelős személynél vagy szervezetnél van.