A kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén KATA egy 2013. január elsejével bevezetett magyarországi adónem volt, amelyet a 2022. augusztus 31-i megszűnéséig kedvező mértéke miatt körülbelül 460 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás használt. Az egyszerűsített adónemek közé volt sorolható, mivel több fizetendő adónemet is kiváltott, többek között a szociális hozzájárulási adót (SZOCHO), a személyi jövedelemadót (SZJA), a társasági adót (TAO) és az osztalékadót is. 2021-ig egyébként a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, de az időközben megszűnt. 

A KATA népszerűségének részben az egyszerűsége volt oka. 2017. májusában Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke arról nyilatkozott, hogy a KATA-s vállalkozók száma megközelítette a 210 ezret, ami arra enged következtetni, hogy a kisebb és egyszerűbb közterhet „hajlandók leróni a gazdasági szereplők”. Másfél évvel később, 2018. novemberében az ilyen módon adózó vállalkozások száma átlépte a 300 ezret, ekkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja”, illetve hangsúlyozta, hogy a kormány „minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat”, a kata eredményei pedig „az ország versenyképessége szempontjából is jelentősek”. Emellett úgy vélte, az adónem „a magyar adózás történetének legegyszerűbb és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája”. 

Bár az adónem népszerűsége folyamatosan nőtt, jogos kritikaként fogalmazódott meg vele szemben, hogy alkalmas úgynevezett burkolt foglalkoztatásra. Ezt részben a számok is alátámasztották, hiszen a KATA-t használó vállalkozók harmada korábban bejelentett munkaviszonnyal rendelkezett. Emiatt 2020-ban elfogadásra került egy törvényjavaslat, amely némileg szigorított az adónem igénybevételéhez szükséges feltételeken, de a KATA népszerűsége így sem csökkent. Idén áprilisban ismét hangsúlyos kérdés lett a KATA megújítása, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig annak megszüntetését javasolta. 2022. július 11-én ennek megfelelően benyújtottak egy törvénytervezetet, amely szerint a meglévő adónem megszűnése utána a helyébe lévő új KATA adónemet 2022. szeptember 1-től csak olyan főállású egyéni vállalkozók választhatják, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, kivételt egyedül a taxisok jelentenek. A jogosultak köréből tehát kiestek a betéti társaságok, a mellékállású egyéni vállalkozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak és a szabadúszók. A törvényjavaslatot 2022. július 12-én 120 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett az Országgyűlés megszavazta, az új törvény július 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben. 

Teljesen egyértelmű, hogy a köztehervállalásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, a KATA pedig bizonyos feltételek mellett valóban túlságosan is kedvező volt. Azonban a hirtelen megszüntetése és az a tény, hogy sokak számára semmilyen alternatíva nem maradt, nagyon sok szektort területet és súlyt, többek között a társasházakat is. Jelenleg úgy tűnik, hogy sok társasház maradt közös képviselő nélkül, hiszen sokan közülük a mai naptól egyszerűen nem számlaképesek; mindez valószínűleg rengeteg problémát generál, extra adminisztrációs terheket ró a társasházakra, és a közösképviselők díján is emel majd, tehát összességében minden lakó rosszul jár vele. A más adónemet választó közös képviselők ráadásul nehezen fognak könyvelőt találni, hiszen a régi KATA egyszerű adminisztrálhatóságával jelenleg semmilyen más adónem nem képes felvenni a versenyt. 

KATA tehát életének 10. évében távozott közülünk: aki most még nem érzi, pár hónap múlva valószínűleg az is érezni fogja a hiányát.