THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kéményseprési patthelyzet2015. augusztus 31. |
|---|
| Úgy tűnik, semmiképpen nem veheti át 2016. január 1-től a kéményseprést a Katasztrófavédelem, így egyelőre minden marad a régiben. Bár a közös képviselők többségétől kevés együttérzésre számíthatnak a kéményseprők, a jogszabályi előírások miatt valószínűleg nélkülük sem lenne kevesebb konfliktusuk az elvégzendő feladatok finanszírozása kapcsán, ezért érdekes lehet számukra, milyen megoldás bontakozik ki a mostani zűrzavarból. |
|
343 HUF
Nedves törlőkendő 72 lap/csomag Pufy Fresh
 Érdekel → |
|
Az ismert állami terv: a fűtési idény kezdetétől, majd ezt módosítva, kitolva, 2016. január 1-jétől az eddig magán- vagy önkormányzati kéményseprő-ipari vállalkozások helyét a lakossági ellátás területén átveszi a Katasztrófavédelem. Szolgálta volna mindez az egységességet és a minőséget. Ez a tervezet sok kérdést, tiltakozást vetett fel. Honnan és mennyiért lesz apparátusa és eszközparkja a Katasztrófavédelemnek a kéményseprésre? Mikorra lehet ezt felépíteni? Mennyi időt vesz igénybe az informatikai és bürokratikus átadás-átvétel a régi cégek és a Katasztrófavédelem között? No és mi lesz az eddigi szolgáltatókkal, a kiképzett emberállományukkal, eszközeikkel, hosszú távú kölcsöneikkel és befektetéseikkel a szakmába? Ki fogja kártalanítani őket? A kéményseprő szervezetek, mint a MOKÉSZ és az Ipartestület, hatalmas munkát végeztek, feltárva és kommunikálva a nehézségeket, és megalakult a Kéményseprők Országos Szakszervezete, amely szintén rendkívül aktív. Mindeközben a Katasztrófavédelem mintha már nem lelkesedne annyira a feladatért, mint azelőtt. A hatalmas szakmai felzúdulás után kormányzati szinten annyi történt, hogy a tervezet általános vitája még március 18-án megtörtént, amikor is a további ügymenetet felfüggesztették és az őszi ülésszakra halasztották. Ez viszont annyit jelent, hogy január 1-jével biztosan nem veszi át a Katasztrófavédelem a szolgáltatást, hiszen a jelenlegi kéményseprő-ipari vállalkozások számára biztosított a 6 hónapos felmondási idő, amivel élni is fognak, hiszen a létük forog kockán. Ha kibírták a rezsicsökkentést, akkor mindent kibírnak, és a végsőkig fognak harcolni - mondják. Apropó, rezsicsökkentés. Hogyan tudnak még mindig működni a vállalkozások, amikor jó néhány csődbe ment az elmúlt másfél évben a vállalhatatlan ám mégis kötelezően vállalandó díjak miatt? Az önkormányzati cégeknek (Budapest, Miskolc stb.) van ki a hóna alá nyúljon, de hogy tartják a fejüket a víz fölött a profitorientált magáncégek? Nehezen, ügyesen. Az alapdíjakon nem változtathattak a rezsitörvény miatt, ám az új szolgáltatások (pl. összekötő elemek vizsgálata) díjait megszabhatták - ez okozott is meglepetést néhány ügyfélnél. Viszont mindez csak arra elég, hogy eldöcögjön a szekér - fejlesztésre nem jut belőle, de szinten tartásra is alig, így pedig a nem túl távoli jövő szolgáltatási színvonala szenvedhet majd csorbát. Mindeközben Fónagy János államtitkár olyasmit pendített meg bő három hete, hogy nem a Katasztrófavédelem, hanem 4-5 nagy cég látná elé a jövőben a kéményseprő-ipari szolgáltatást. A megoldástól tehát még messze vagyunk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét. 
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is. 
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe. 
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet. 
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket. 
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat. 
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
