THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kéményseprési patthelyzet2015. augusztus 31. |
|---|
| Úgy tűnik, semmiképpen nem veheti át 2016. január 1-től a kéményseprést a Katasztrófavédelem, így egyelőre minden marad a régiben. Bár a közös képviselők többségétől kevés együttérzésre számíthatnak a kéményseprők, a jogszabályi előírások miatt valószínűleg nélkülük sem lenne kevesebb konfliktusuk az elvégzendő feladatok finanszírozása kapcsán, ezért érdekes lehet számukra, milyen megoldás bontakozik ki a mostani zűrzavarból. |
|
17 690 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
Az ismert állami terv: a fűtési idény kezdetétől, majd ezt módosítva, kitolva, 2016. január 1-jétől az eddig magán- vagy önkormányzati kéményseprő-ipari vállalkozások helyét a lakossági ellátás területén átveszi a Katasztrófavédelem. Szolgálta volna mindez az egységességet és a minőséget. Ez a tervezet sok kérdést, tiltakozást vetett fel. Honnan és mennyiért lesz apparátusa és eszközparkja a Katasztrófavédelemnek a kéményseprésre? Mikorra lehet ezt felépíteni? Mennyi időt vesz igénybe az informatikai és bürokratikus átadás-átvétel a régi cégek és a Katasztrófavédelem között? No és mi lesz az eddigi szolgáltatókkal, a kiképzett emberállományukkal, eszközeikkel, hosszú távú kölcsöneikkel és befektetéseikkel a szakmába? Ki fogja kártalanítani őket? A kéményseprő szervezetek, mint a MOKÉSZ és az Ipartestület, hatalmas munkát végeztek, feltárva és kommunikálva a nehézségeket, és megalakult a Kéményseprők Országos Szakszervezete, amely szintén rendkívül aktív. Mindeközben a Katasztrófavédelem mintha már nem lelkesedne annyira a feladatért, mint azelőtt. A hatalmas szakmai felzúdulás után kormányzati szinten annyi történt, hogy a tervezet általános vitája még március 18-án megtörtént, amikor is a további ügymenetet felfüggesztették és az őszi ülésszakra halasztották. Ez viszont annyit jelent, hogy január 1-jével biztosan nem veszi át a Katasztrófavédelem a szolgáltatást, hiszen a jelenlegi kéményseprő-ipari vállalkozások számára biztosított a 6 hónapos felmondási idő, amivel élni is fognak, hiszen a létük forog kockán. Ha kibírták a rezsicsökkentést, akkor mindent kibírnak, és a végsőkig fognak harcolni - mondják. Apropó, rezsicsökkentés. Hogyan tudnak még mindig működni a vállalkozások, amikor jó néhány csődbe ment az elmúlt másfél évben a vállalhatatlan ám mégis kötelezően vállalandó díjak miatt? Az önkormányzati cégeknek (Budapest, Miskolc stb.) van ki a hóna alá nyúljon, de hogy tartják a fejüket a víz fölött a profitorientált magáncégek? Nehezen, ügyesen. Az alapdíjakon nem változtathattak a rezsitörvény miatt, ám az új szolgáltatások (pl. összekötő elemek vizsgálata) díjait megszabhatták - ez okozott is meglepetést néhány ügyfélnél. Viszont mindez csak arra elég, hogy eldöcögjön a szekér - fejlesztésre nem jut belőle, de szinten tartásra is alig, így pedig a nem túl távoli jövő szolgáltatási színvonala szenvedhet majd csorbát. Mindeközben Fónagy János államtitkár olyasmit pendített meg bő három hete, hogy nem a Katasztrófavédelem, hanem 4-5 nagy cég látná elé a jövőben a kéményseprő-ipari szolgáltatást. A megoldástól tehát még messze vagyunk. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer. 
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél. 
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly. 
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet. 
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol. 
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet. 
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
