Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Kérdések és válaszok a társasházak jogi személlyé válásával kapcsolatban 2023. április 12.
Elvileg július 1-jétől válnak jogi személlyé a társasházak, de logikailag sokkal szerencsésebb lenne, ha az új társasházi törvény hatályba lépésével együtt, lehetőleg január 1-jétől változnának a szabályok. Április közepe van, nagy a csend, de az interneten a napokban elkezdtek terjedni dezinformációk az ügy kapcsán. Emiatt időszerűnek éreztük, hogy feltegyük kérdéseinket Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének azokról a témákról, melyeket ma lehet tudni a társasházak jogi személlyé válása kapcsán.
87 991 HUF Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg Érdekel →
THT: Azzal, hogy a társasház jogi személlyé válik, a társasháznak, mint jogi személynek lesz, lehet vagyona? A közös területek innentől a társasház tulajdonává válnak? DR. KBK: A társasháznak jelenleg is van/lehet vagyona, kölcsönt tud felvenni, megtakarítást tud képezni. A közös területek - amennyiben az alapító okirat így tünteti fel - jelenleg is a társasház tulajdonában állnak. THT: A külön tulajdonok, például lakások, innentől jogilag a társasház tulajdonává válnak? Nem. Ha nem, akkor hogyan kapcsolódnak majd a társasház, mint jogi személy vagyonához? DR. KBK: A külön tulajdonok jelenleg sem kapcsolódnak a társasház vagyonához, ebben nem várható változás. THT: Mit jelenthet ez a jövőben egy banki kölcsönfelvételnél? A társasház, mint különálló jogi személy tud felvenni majd kölcsönt? Elméletileg akár el is zálogosíthatja így az eddigi közös tulajdont? DR: KBK: Kölcsön felvételére jelenleg is lehetősége van a háznak. THT: Mi történik, ha egy hitelfelvételt követően a társasház fizetésképtelen lesz? A társasház tulajdonára ráteheti a hitelező a kezét? Egy végrehajtás ilyen esetben kit terhel majd? DR: KBK: Amennyiben a társasház fizetésképtelen, úgy a végrehajtási eljárás elsősorban a társasház ellen indul, azonban a tulajdonosok a külön tulajdonukra eső eszmei hányad erejéig kezesként felelnek a tartozásokért, velük szemben külön pert kell indítania a követelés jogosultjának, és annak jogerős lezárultát kvöetően indulhat végrehajtás az egyes tulajdonosokkal szemben. THT: Kérhet-e majd ilyen módon a társasház többlethasználati díjat a lépcsőház, lift stb. használatáért? Ki dönt erről a jövőben? DR. KBK: A közgyűlés. Ha a társasház külön jogi személy lesz, akkor amennyiben a vagyona máshoz kerül, az vajon hogyan fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét? Az a tény, hogy a társasházzal szemben végrehajtási eljárás folyik, nem fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét. THT: Hogyan módosul a közös képviselő hatásköre július 1-jével? Ha a társasház jogi személy lesz, akkor kvázi a közös képviselő ügyvezetői felelősséggel tartozik majd a tevékenységéért? DR. KBK: A közös képviselő feladatkörét a társasházi törvény szabályozza, ebben július 1-gyel nem várható változás. A közös képviselőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat kell majd alkalmazni. THT: A fentiek alapján szükséges-e új szerződés a közös képviselővel, innentől a társasház megbízásából, nem pedig a közgyűlés által meghatalmazottan? DR. KBK: A szerződés szükségességét eddig is igyekeztünk hangsúlyozni, ez változatlan, a jogi személyi státusz önmagában új szerződés kötését nem teszi szükségessé. THT: Szükséges-e a társasháznak új szerződéseket kötni a közművekkel július 1-jétől? DR. KBK: Nem szükséges. THT: Mennyiben módosítja a jogi személlyé válás a büntethetőséget a társasházban? Ha a társasházban mondjuk számviteli bűncselekmény történik, akkor azért a közös képviselő, vagy a tulajdonosi közösség is felel a jövőben? DR. KBK: A felelősség az elkövetési magatartás alapján lesz megállapítható. Ha a közös képviselő kötelességét megszegve bűncselekményt követ el, ő a felelős. Ha az elkövetési magatartás a közgyűlés döntéséhez kapcsolódik, felmerülhet a társasház, mint önálló egység felelőssége. Magam polgárjogászként, büntetőjogi kérdés vizsgálatába ennél mélyebben nem bocsátkozhatom. THT: A cégekhez hasonlóan eladható lesz-e egy társasház, mint jogi személy a jövőben a közgyűlés jóváhagyása nélkül? DR. KBK: Nem, ilyenre nem lesz lehetőség. THT: Egyesülhet-e két társasház a jövőben, két jogi személy egyesüléseként, a közgyűlés jóváhagyásával, vagy jóváhagyása nélkül? DR. KBK: Ma is egyesülhet két társasház, ez a jövőben sem változik, de minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával, alapító okirat módosítás mellett. THT: Az alapító okiratot július 1-jét követően milyen feltétekkel tudja majd módosítani a társasház? DR. KBK: Változatlanul a társasházi törvény feltételei lesznek irányadóak. THT: Milyen többletfeladatai és felelősségei lesznek a társasházi számvizsgálóknak július 1-jét követően? DR. KBK: Nincs tudomásunk arról, hogy a társasházi törvény módosulna ebben a körben, így nem várható változás. THT: Az új szabályozás csak azokra a lakóházakra vonatkozik, akiknek jelenleg is társasház a státuszuk, vagy a jövőben akár a "nem társasházasított" ikerházakra is alkalmazandó? DR. KBK: A társasházi státusz számít. THT: A törvényi felügyeletet július 1-jét követően ki látja el a társasházak, mint jogi személyek felett? DR. KBK: Ebben nem várható változás. A jegyző.

Kérdések és válaszok a társasházak jogi személlyé válásával kapcsolatban

2023. április 12.

Elvileg július 1-jétől válnak jogi személlyé a társasházak, de logikailag sokkal szerencsésebb lenne, ha az új társasházi törvény hatályba lépésével együtt, lehetőleg január 1-jétől változnának a szabályok. Április közepe van, nagy a csend, de az interneten a napokban elkezdtek terjedni dezinformációk az ügy kapcsán. Emiatt időszerűnek éreztük, hogy feltegyük kérdéseinket Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének azokról a témákról, melyeket ma lehet tudni a társasházak jogi személlyé válása kapcsán.

87 991 HUF

Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg

Érdekel →

THT: Azzal, hogy a társasház jogi személlyé válik, a társasháznak, mint jogi személynek lesz, lehet vagyona? A közös területek innentől a társasház tulajdonává válnak?

DR. KBK: A társasháznak jelenleg is van/lehet vagyona, kölcsönt tud felvenni, megtakarítást tud képezni. A közös területek - amennyiben az alapító okirat így tünteti fel - jelenleg is a társasház tulajdonában állnak.

THT: A külön tulajdonok, például lakások, innentől jogilag a társasház tulajdonává válnak? Nem. Ha nem, akkor hogyan kapcsolódnak majd a társasház, mint jogi személy vagyonához?

DR. KBK: A külön tulajdonok jelenleg sem kapcsolódnak a társasház vagyonához, ebben nem várható változás.

THT: Mit jelenthet ez a jövőben egy banki kölcsönfelvételnél? A társasház, mint különálló jogi személy tud felvenni majd kölcsönt? Elméletileg akár el is zálogosíthatja így az eddigi közös tulajdont?

DR: KBK: Kölcsön felvételére jelenleg is lehetősége van a háznak.

THT: Mi történik, ha egy hitelfelvételt követően a társasház fizetésképtelen lesz? A társasház tulajdonára ráteheti a hitelező a kezét? Egy végrehajtás ilyen esetben kit terhel majd?

DR: KBK: Amennyiben a társasház fizetésképtelen, úgy a végrehajtási eljárás elsősorban a társasház ellen indul, azonban a tulajdonosok a külön tulajdonukra eső eszmei hányad erejéig kezesként felelnek a tartozásokért, velük szemben külön pert kell indítania a követelés jogosultjának, és annak jogerős lezárultát kvöetően indulhat végrehajtás az egyes tulajdonosokkal szemben.

THT: Kérhet-e majd ilyen módon a társasház többlethasználati díjat a lépcsőház, lift stb. használatáért? Ki dönt erről a jövőben?

DR. KBK: A közgyűlés. Ha a társasház külön jogi személy lesz, akkor amennyiben a vagyona máshoz kerül, az vajon hogyan fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét? Az a tény, hogy a társasházzal szemben végrehajtási eljárás folyik, nem fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét.

THT: Hogyan módosul a közös képviselő hatásköre július 1-jével? Ha a társasház jogi személy lesz, akkor kvázi a közös képviselő ügyvezetői felelősséggel tartozik majd a tevékenységéért?

DR. KBK: A közös képviselő feladatkörét a társasházi törvény szabályozza, ebben július 1-gyel nem várható változás. A közös képviselőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat kell majd alkalmazni.

THT: A fentiek alapján szükséges-e új szerződés a közös képviselővel, innentől a társasház megbízásából, nem pedig a közgyűlés által meghatalmazottan?

DR. KBK: A szerződés szükségességét eddig is igyekeztünk hangsúlyozni, ez változatlan, a jogi személyi státusz önmagában új szerződés kötését nem teszi szükségessé.

THT: Szükséges-e a társasháznak új szerződéseket kötni a közművekkel július 1-jétől?

DR. KBK: Nem szükséges.

THT: Mennyiben módosítja a jogi személlyé válás a büntethetőséget a társasházban? Ha a társasházban mondjuk számviteli bűncselekmény történik, akkor azért a közös képviselő, vagy a tulajdonosi közösség is felel a jövőben?

DR. KBK: A felelősség az elkövetési magatartás alapján lesz megállapítható. Ha a közös képviselő kötelességét megszegve bűncselekményt követ el, ő a felelős. Ha az elkövetési magatartás a közgyűlés döntéséhez kapcsolódik, felmerülhet a társasház, mint önálló egység felelőssége. Magam polgárjogászként, büntetőjogi kérdés vizsgálatába ennél mélyebben nem bocsátkozhatom.

THT: A cégekhez hasonlóan eladható lesz-e egy társasház, mint jogi személy a jövőben a közgyűlés jóváhagyása nélkül?

DR. KBK: Nem, ilyenre nem lesz lehetőség.

THT: Egyesülhet-e két társasház a jövőben, két jogi személy egyesüléseként, a közgyűlés jóváhagyásával, vagy jóváhagyása nélkül?

DR. KBK: Ma is egyesülhet két társasház, ez a jövőben sem változik, de minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával, alapító okirat módosítás mellett.

THT: Az alapító okiratot július 1-jét követően milyen feltétekkel tudja majd módosítani a társasház?

DR. KBK: Változatlanul a társasházi törvény feltételei lesznek irányadóak.

THT: Milyen többletfeladatai és felelősségei lesznek a társasházi számvizsgálóknak július 1-jét követően?

DR. KBK: Nincs tudomásunk arról, hogy a társasházi törvény módosulna ebben a körben, így nem várható változás.

THT: Az új szabályozás csak azokra a lakóházakra vonatkozik, akiknek jelenleg is társasház a státuszuk, vagy a jövőben akár a "nem társasházasított" ikerházakra is alkalmazandó?

DR. KBK: A társasházi státusz számít.

THT: A törvényi felügyeletet július 1-jét követően ki látja el a társasházak, mint jogi személyek felett?

DR. KBK: Ebben nem várható változás. A jegyző.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

További híreink

Garanciális igények hatékony jogi érvényesítése magánlakásoknál és társasházi tulajdonba tartozó épületrészeknél 2026. március 16.
Új építésű lakást vagy frissen átadott társasházi házrészt venni ma is komoly kockázat: ha hiba derül ki, a tulajdonos könnyen elveszik a jogszabályok és határidők között. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Dr. Kiss Balázs Károly elnök arról beszélt, milyen jogi eszközökkel érdemes élni, ha hibás a teljesítés, és hogyan működik a kötelező jótállás magánlakásoknál és társasházi épületrészeknél.

Hogyan kell benyújtani a társasházi beszámolót a földhivatalhoz? 2026. március 10.
Van-e jogszabályban rögzített határidő a benyújtásra? Milyen dokumentumokat kérnek, és szükséges-e jogi képviselő az eljáráshoz? Mi történik akkor, ha a társasház elmulasztja a beszámoló benyújtását, és milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a gyakorlatban? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. Dr. Kiss Balázs Károly.

Szakaszos hitelfolyósítás az új lakásoknál – módosultak az otthonteremtési támogatások szabályai 2026. március 6.
A 40/2026. (III. 5.) Korm. rendelet elsősorban az újépítésű lakások vásárlásának finanszírozását érinti, különösen a CSOK Plusz hitel és a FIX 3%-os Otthon Start kölcsön igénybevételének feltételeit. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy új lakás vásárlásakor a hitelösszeg már a használatbavételi engedély kiadása előtt is folyósítható lehet.


Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.


Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Képviselői regisztráció a földhivatalok gyakorlatában – Hogyan és hogyan ne csináljuk 2026. február 5.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.

Ki fizeti a tető javítását, ha a hiba egy beépítéskor keletkezett? 2026. január 29.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Új eljárási és kivitelezési szabályok 2026-tól 2026. január 26.
A 2025 végén megjelent 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelettel és a hozzá kapcsolódó jogszabály-módosításokkal foglalkozó összeállításunk második részében többek között a rendeltetésváltás, a telekalakítás és az e-naplóval kapcsolatos pontosítások szerepelnek. Ezek közvetlenül befolyásolhatják a határidőket, az adminisztrációt és végső soron a beruházás költségét.

Marad a szaldó kivezetése – az Alkotmánybíróság lezárta a napelemes vitát 2026. január 23.
Döntött az Alkotmánybíróság a napelemes szaldó elszámolás megszüntetéséről szóló jogvitában. A testület szerint a szabályozás módosítása nem alkotmányellenes, és nem sérti sem a szerzett jogokat, sem a tulajdonhoz való jogot. A határozat nemcsak a háztartási napelemeseket érinti, hanem általános tanulságokat hordoz az energetikai beruházások jogi megítéléséről is.

„Szemétledobóval vettük a lakást” – mégis bezárhatja a társasház? 2026. január 21.
Egy társasházban a szemétledobó fenntartása évek óta jelentős költséget visz el (duguláselhárítás, fertőtlenítés, rovarirtás). A közgyűlés a lezárás mellett döntött, de néhány tulajdonos nem hajlandó elfogadni a változást, és a nyilvánossággal fenyeget? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

A társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy 2026. január 13.
A nagyobb társasházak működésével együtt óhatatlanul nő a kezelt pénz mennyisége is, és ezzel párhuzamosan erősödnek az ellenőrzéssel, átláthatósággal kapcsolatos elvárások. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Lakásvásárlás 2026-tól: mikor kell csak az értékkülönbözet után illetéket fizetni? 2026. január 8.
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.

Csúszós téma: Kinek a feladata eltakarítani a társasház előtti járdáról a havat? 2026. január 6.
A hó eltakarításának elmulasztása miatti elcsúszásos balesetek esetén rendszeresen felmerül a kérdés, hogy ki viseli a felelősséget: a társasház, a közös képviselő vagy az ingatlan tulajdonosa. A társasház köteles gondoskodni a közös területek biztonságáról, és ha ezt elmulasztja, a károsult kártérítést követelhet.

Rejtett kockázatok a felújításnál – új építésügyi elvárások 2026. január 5.
Január 1-jével több építésügyi, zöldfelületi és földmérési szabályt módosítottak. A változások számos ponton érinthetik a társasházak működtetését is felújítás, bővítés, új épületrész kialakítása vagy használatbavétel esetén. Az alábbiakban kifejezetten társasházkezelői nézőpontból, a gyakorlati teendőkre koncentrálva foglaljuk össze a legfontosabb elemeket.

2026-tól új jogi keretben működhetnek az energiaszövetkezetek 2025. december 23.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi CXXX. törvényt, amely átfogóan módosítja a szövetkezeti jogszabályokat annak érdekében, hogy önálló, uniós szabályozással összhangban álló keretet teremtsen az energiaszövetkezetek számára. A 2026. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések pontosan meghatározzák az energiaközösségek működésének feltételeit, a tagsági szabályokat és a gazdálkodási előírásokat.

Kirekesztő lakcímrendeletek: panaszt tett az Amnesty International az Európai Bizottságnál 2025. december 23.
Az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a 2025 nyarán elfogadott "helyi önazonosság védelméről" szóló törvény és az annak alapján született önkormányzati rendeletek miatt. A szervezet szerint a szabályozás uniós jogot sért, rendszerszintűen diszkriminatív, és aránytalanul sújtja a szegényebb, illetve roma származású lakosságot.

Valós használat kontra tulajdoni lap - szemétszállítási díj igazságosan? 2025. december 22.
Egy társasházban egyetlen ingatlanként nyilvántartott albetétben több, külön használatú lakást alakítottak ki. A jogvita lényege, hogy a díjat a tényleges használathoz kötődő szempontok alapján kellene meghatározni, miközben a tulajdoni lap csak egy lakást tüntet fel. Az ebből fakadó ellentmondás bírósági útra terelte az ügyet. Érdemes áttekinteni, milyen jogi és szabályozási lehetőségei vannak a társasháznak annak érdekében, hogy a díjfizetés a tényleges lakásszámot tükrözze. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.