THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kérdések és válaszok a társasházak jogi személlyé válásával kapcsolatban2023. április 12. |
|---|
 Elvileg július 1-jétől válnak jogi személlyé a társasházak, de logikailag sokkal szerencsésebb lenne, ha az új társasházi törvény hatályba lépésével együtt, lehetőleg január 1-jétől változnának a szabályok. Április közepe van, nagy a csend, de az interneten a napokban elkezdtek terjedni dezinformációk az ügy kapcsán. Emiatt időszerűnek éreztük, hogy feltegyük kérdéseinket Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének azokról a témákról, melyeket ma lehet tudni a társasházak jogi személlyé válása kapcsán.
|
|
66 137 HUF
THSHOME - 85x115 cm - beltéri logós szennyfogó egyedi HD nyomtatású szennyfogó -
 Érdekel → |
|
THT: Azzal, hogy a társasház jogi személlyé válik, a társasháznak, mint jogi személynek lesz, lehet vagyona? A közös területek innentől a társasház tulajdonává válnak? DR. KBK: A társasháznak jelenleg is van/lehet vagyona, kölcsönt tud felvenni, megtakarítást tud képezni. A közös területek - amennyiben az alapító okirat így tünteti fel - jelenleg is a társasház tulajdonában állnak. THT: A külön tulajdonok, például lakások, innentől jogilag a társasház tulajdonává válnak? Nem. Ha nem, akkor hogyan kapcsolódnak majd a társasház, mint jogi személy vagyonához? DR. KBK: A külön tulajdonok jelenleg sem kapcsolódnak a társasház vagyonához, ebben nem várható változás. THT: Mit jelenthet ez a jövőben egy banki kölcsönfelvételnél? A társasház, mint különálló jogi személy tud felvenni majd kölcsönt? Elméletileg akár el is zálogosíthatja így az eddigi közös tulajdont? DR: KBK: Kölcsön felvételére jelenleg is lehetősége van a háznak. THT: Mi történik, ha egy hitelfelvételt követően a társasház fizetésképtelen lesz? A társasház tulajdonára ráteheti a hitelező a kezét? Egy végrehajtás ilyen esetben kit terhel majd? DR: KBK: Amennyiben a társasház fizetésképtelen, úgy a végrehajtási eljárás elsősorban a társasház ellen indul, azonban a tulajdonosok a külön tulajdonukra eső eszmei hányad erejéig kezesként felelnek a tartozásokért, velük szemben külön pert kell indítania a követelés jogosultjának, és annak jogerős lezárultát kvöetően indulhat végrehajtás az egyes tulajdonosokkal szemben. THT: Kérhet-e majd ilyen módon a társasház többlethasználati díjat a lépcsőház, lift stb. használatáért? Ki dönt erről a jövőben? DR. KBK: A közgyűlés. Ha a társasház külön jogi személy lesz, akkor amennyiben a vagyona máshoz kerül, az vajon hogyan fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét? Az a tény, hogy a társasházzal szemben végrehajtási eljárás folyik, nem fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét. THT: Hogyan módosul a közös képviselő hatásköre július 1-jével? Ha a társasház jogi személy lesz, akkor kvázi a közös képviselő ügyvezetői felelősséggel tartozik majd a tevékenységéért? DR. KBK: A közös képviselő feladatkörét a társasházi törvény szabályozza, ebben július 1-gyel nem várható változás. A közös képviselőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat kell majd alkalmazni. THT: A fentiek alapján szükséges-e új szerződés a közös képviselővel, innentől a társasház megbízásából, nem pedig a közgyűlés által meghatalmazottan? DR. KBK: A szerződés szükségességét eddig is igyekeztünk hangsúlyozni, ez változatlan, a jogi személyi státusz önmagában új szerződés kötését nem teszi szükségessé. THT: Szükséges-e a társasháznak új szerződéseket kötni a közművekkel július 1-jétől? DR. KBK: Nem szükséges. THT: Mennyiben módosítja a jogi személlyé válás a büntethetőséget a társasházban? Ha a társasházban mondjuk számviteli bűncselekmény történik, akkor azért a közös képviselő, vagy a tulajdonosi közösség is felel a jövőben? DR. KBK: A felelősség az elkövetési magatartás alapján lesz megállapítható. Ha a közös képviselő kötelességét megszegve bűncselekményt követ el, ő a felelős. Ha az elkövetési magatartás a közgyűlés döntéséhez kapcsolódik, felmerülhet a társasház, mint önálló egység felelőssége. Magam polgárjogászként, büntetőjogi kérdés vizsgálatába ennél mélyebben nem bocsátkozhatom. THT: A cégekhez hasonlóan eladható lesz-e egy társasház, mint jogi személy a jövőben a közgyűlés jóváhagyása nélkül? DR. KBK: Nem, ilyenre nem lesz lehetőség. THT: Egyesülhet-e két társasház a jövőben, két jogi személy egyesüléseként, a közgyűlés jóváhagyásával, vagy jóváhagyása nélkül? DR. KBK: Ma is egyesülhet két társasház, ez a jövőben sem változik, de minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával, alapító okirat módosítás mellett. THT: Az alapító okiratot július 1-jét követően milyen feltétekkel tudja majd módosítani a társasház? DR. KBK: Változatlanul a társasházi törvény feltételei lesznek irányadóak. THT: Milyen többletfeladatai és felelősségei lesznek a társasházi számvizsgálóknak július 1-jét követően? DR. KBK: Nincs tudomásunk arról, hogy a társasházi törvény módosulna ebben a körben, így nem várható változás. THT: Az új szabályozás csak azokra a lakóházakra vonatkozik, akiknek jelenleg is társasház a státuszuk, vagy a jövőben akár a "nem társasházasított" ikerházakra is alkalmazandó? DR. KBK: A társasházi státusz számít. THT: A törvényi felügyeletet július 1-jét követően ki látja el a társasházak, mint jogi személyek felett? DR. KBK: Ebben nem várható változás. A jegyző. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szakterület működését újraszabályozó rendelettervezetet. A javaslat elsődleges célja, hogy a lakó- és ipari ingatlanok védelme szempontjából kritikus ellenőrzéseket végző szakemberek tevékenysége átláthatóbbá és hatékonyabban nyomon követhetővé váljon. 
Megdöbbentő történettel fordult hozzánk egy közös képviselő: miután bevezettek egy új, kedvező árú társasházi szoftvert, a konkurencia hirtelen mindent megtudott a ház belső ügyeiről, és azonnal akcióba lépett a leváltásukért. Létezik, hogy a szoftver tulajdonosai visszaélnek az adatokkal? Hogyan bizonyítható, ha illetéktelenek néztek bele a rendszerbe, és kihez fordulhatunk jogorvoslatért? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Sok lakóközösségben ismerős konfliktusforrás a közös tulajdonú folyosószakaszok rácsos lezárása. A társasház évekkel ezelőtt hozzájárult a beépítéshez, ám több tulajdonosváltás után az új lakók már sem használati díjat nem fizetnek, sem pótkulcsot nem biztosítanak a közös képviselőnek. A kizárólagos használat viszont megmarad, ami komoly tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kockázatot is jelent. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyöntetűen elfogadta a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslatot. A Tisza Párt képviselői által benyújtott szabályozás célja, hogy időt biztosítson a devizahiteles törvények átfogó felülvizsgálatára és a végrehajtói rendszer átalakítására. Az új intézkedések a devizaadósok védelmét szolgálják, és a jogszabály kivételeket is rögzít, amelyekre a halasztás nem vonatkozik. 
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) arra figyelmeztet, hogy a lakossági napelemes rendszerek támogatását célzó RRF-6.2.1-2021 jelű pályázat 2026. június 15-i határidejének közeledtével több ezer alacsony jövedelmű család beruházása maradhat félbe. A szövetség álláspontja szerint a megakadt projektek túlnyomó része még megmenthető lenne, ehhez azonban a döntéshozók részéről a kivitelezőváltások felgyorsítására és a kifizetések felgyorsítására van szükség. 
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára elérkezett az utolsó jogi lehetőség, hogy kompenzációt kérjenek a napelemes elszámolási rendszer utólagos megváltoztatása miatt elszenvedett anyagi veszteségeikért. A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület felhívása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) benyújtandó egyéni kártérítési kérelmeket 2026. június 11-ig kell postára adni. 
A devizahitelek rendezése hosszú évek óta húzódó, összetett probléma, amely számtalan magyar családot érint. A 2026 májusában benyújtott törvényjavaslat első látásra megnyugtató megoldást kínálhat a bajba jutott adósoknak, hiszen hivatalból és soron kívül függesztené fel a devizahiteles pereket. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni, hogy a felkínált megoldások valóban minden érintett helyzetén könnyítenek-e. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A 2026-os kormányváltást követően gyökeresen átalakult az államigazgatás szerkezete. Az építés és a lakáspolitika egyetlen tárcához, a lakáscélú állami támogatások és az Otthon Start program koordinálása a Pénzügyminisztériumhoz került. 
A Parlament elé benyújtott legújabb törvényjavaslat átmenetileg és teljeskörűen leállítaná a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartozó, jelenleg is folyamatban lévő bírósági pereket és végrehajtási eljárásokat. A kezdeményezés célja, hogy a végleges szabályozás kialakításáig jogi védelmet biztosítson az érintett felek számára, ami jelentős hatással lehet a hazai követeléskezelési és végrehajtási folyamatokra. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
2026. május 14-én hivatalosan is megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon. Az áprilisi választások nyomán felálló új Országgyűlés első intézkedéseinek egyike a rendeleti kormányzás lezárása volt. Az átmenet folyamatossága, valamint a gazdasági és szervezeti stabilitás biztosítása érdekében a parlament törvényi szintre emelte a legfontosabb veszélyhelyzeti intézkedéseket. 
Olvasónk két társasházi közgyűlésen is azt tapasztalta, hogy a közös képviselők nem terjesztik elő elfogadásra a számviteli törvény szerinti éves beszámolót. A mulasztásra olyan érveik voltak, miszerint a tulajdonosok „úgysem értik, felesleges", vagy a „közös képviselő által készített elszámolás amúgy is részletesebb". Olvasónk kérdésére jogi szakértőnk válaszol. 
Egy társasházban elektromos autótöltők telepítése körül alakult ki vita, miután egy korábbi közgyűlési döntés kapcsán felmerült, hogy a tiltás indokolatlanul korlátozhatja a tulajdonosok jogait. Valóban túllépte a közgyűlés a hatáskörét? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
Kevés olyan helyzet van egy társasház életében, ami annyira gyorsan képes elmérgesedni, mint amikor egy szórakozóhely zaja megjelenik a mindennapokban. Az elején még csak néhány lakó panaszkodik, később azonban egyre több bejelentés érkezik, majd a feszültség már a házon belül is érezhetővé válik. Ilyenkor gyakran hangzik el a kérdés: „Miért nem történik semmi?” 
A kormány április 24-én hatályba lépő rendelete bezár egy kiskaput az Otthontámogatásnál: eddig a munkavállaló közös megegyezéssel kezdeményezett munkaviszony-megszűnéssel kikerülhette a visszafizetési kötelezettséget, mostantól ez már nem lesz lehetséges. A szigorítás a korábban megítélt támogatásokra is visszahat. 
2026-ban egy új fogalom jelent meg a magyar ingatlanjogban: a társasházi építményi jog. Bár elsőre jogtechnikai részletnek tűnhet, a gyakorlatban azonban gyorsan megjelenik a társasházak mindennapi működésében is. Olyan újdonságról van szó, amely alapjaiban írja át az újépítésű társasházi lakások értékesítését és finanszírozását, és amellyel alighanem a legtöbb olyan közös képviselő is találkozni fog, aki új építésű házak képviseletét látja el. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
