Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Kérdések és válaszok a társasházak jogi személlyé válásával kapcsolatban 2023. április 12.
Elvileg július 1-jétől válnak jogi személlyé a társasházak, de logikailag sokkal szerencsésebb lenne, ha az új társasházi törvény hatályba lépésével együtt, lehetőleg január 1-jétől változnának a szabályok. Április közepe van, nagy a csend, de az interneten a napokban elkezdtek terjedni dezinformációk az ügy kapcsán. Emiatt időszerűnek éreztük, hogy feltegyük kérdéseinket Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének azokról a témákról, melyeket ma lehet tudni a társasházak jogi személlyé válása kapcsán.
THT: Azzal, hogy a társasház jogi személlyé válik, a társasháznak, mint jogi személynek lesz, lehet vagyona? A közös területek innentől a társasház tulajdonává válnak? DR. KBK: A társasháznak jelenleg is van/lehet vagyona, kölcsönt tud felvenni, megtakarítást tud képezni. A közös területek - amennyiben az alapító okirat így tünteti fel - jelenleg is a társasház tulajdonában állnak. THT: A külön tulajdonok, például lakások, innentől jogilag a társasház tulajdonává válnak? Nem. Ha nem, akkor hogyan kapcsolódnak majd a társasház, mint jogi személy vagyonához? DR. KBK: A külön tulajdonok jelenleg sem kapcsolódnak a társasház vagyonához, ebben nem várható változás. THT: Mit jelenthet ez a jövőben egy banki kölcsönfelvételnél? A társasház, mint különálló jogi személy tud felvenni majd kölcsönt? Elméletileg akár el is zálogosíthatja így az eddigi közös tulajdont? DR: KBK: Kölcsön felvételére jelenleg is lehetősége van a háznak. THT: Mi történik, ha egy hitelfelvételt követően a társasház fizetésképtelen lesz? A társasház tulajdonára ráteheti a hitelező a kezét? Egy végrehajtás ilyen esetben kit terhel majd? DR: KBK: Amennyiben a társasház fizetésképtelen, úgy a végrehajtási eljárás elsősorban a társasház ellen indul, azonban a tulajdonosok a külön tulajdonukra eső eszmei hányad erejéig kezesként felelnek a tartozásokért, velük szemben külön pert kell indítania a követelés jogosultjának, és annak jogerős lezárultát kvöetően indulhat végrehajtás az egyes tulajdonosokkal szemben. THT: Kérhet-e majd ilyen módon a társasház többlethasználati díjat a lépcsőház, lift stb. használatáért? Ki dönt erről a jövőben? DR. KBK: A közgyűlés. Ha a társasház külön jogi személy lesz, akkor amennyiben a vagyona máshoz kerül, az vajon hogyan fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét? Az a tény, hogy a társasházzal szemben végrehajtási eljárás folyik, nem fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét. THT: Hogyan módosul a közös képviselő hatásköre július 1-jével? Ha a társasház jogi személy lesz, akkor kvázi a közös képviselő ügyvezetői felelősséggel tartozik majd a tevékenységéért? DR. KBK: A közös képviselő feladatkörét a társasházi törvény szabályozza, ebben július 1-gyel nem várható változás. A közös képviselőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat kell majd alkalmazni. THT: A fentiek alapján szükséges-e új szerződés a közös képviselővel, innentől a társasház megbízásából, nem pedig a közgyűlés által meghatalmazottan? DR. KBK: A szerződés szükségességét eddig is igyekeztünk hangsúlyozni, ez változatlan, a jogi személyi státusz önmagában új szerződés kötését nem teszi szükségessé. THT: Szükséges-e a társasháznak új szerződéseket kötni a közművekkel július 1-jétől? DR. KBK: Nem szükséges. THT: Mennyiben módosítja a jogi személlyé válás a büntethetőséget a társasházban? Ha a társasházban mondjuk számviteli bűncselekmény történik, akkor azért a közös képviselő, vagy a tulajdonosi közösség is felel a jövőben? DR. KBK: A felelősség az elkövetési magatartás alapján lesz megállapítható. Ha a közös képviselő kötelességét megszegve bűncselekményt követ el, ő a felelős. Ha az elkövetési magatartás a közgyűlés döntéséhez kapcsolódik, felmerülhet a társasház, mint önálló egység felelőssége. Magam polgárjogászként, büntetőjogi kérdés vizsgálatába ennél mélyebben nem bocsátkozhatom. THT: A cégekhez hasonlóan eladható lesz-e egy társasház, mint jogi személy a jövőben a közgyűlés jóváhagyása nélkül? DR. KBK: Nem, ilyenre nem lesz lehetőség. THT: Egyesülhet-e két társasház a jövőben, két jogi személy egyesüléseként, a közgyűlés jóváhagyásával, vagy jóváhagyása nélkül? DR. KBK: Ma is egyesülhet két társasház, ez a jövőben sem változik, de minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával, alapító okirat módosítás mellett. THT: Az alapító okiratot július 1-jét követően milyen feltétekkel tudja majd módosítani a társasház? DR. KBK: Változatlanul a társasházi törvény feltételei lesznek irányadóak. THT: Milyen többletfeladatai és felelősségei lesznek a társasházi számvizsgálóknak július 1-jét követően? DR. KBK: Nincs tudomásunk arról, hogy a társasházi törvény módosulna ebben a körben, így nem várható változás. THT: Az új szabályozás csak azokra a lakóházakra vonatkozik, akiknek jelenleg is társasház a státuszuk, vagy a jövőben akár a "nem társasházasított" ikerházakra is alkalmazandó? DR. KBK: A társasházi státusz számít. THT: A törvényi felügyeletet július 1-jét követően ki látja el a társasházak, mint jogi személyek felett? DR. KBK: Ebben nem várható változás. A jegyző.

Kérdések és válaszok a társasházak jogi személlyé válásával kapcsolatban

2023. április 12.

Elvileg július 1-jétől válnak jogi személlyé a társasházak, de logikailag sokkal szerencsésebb lenne, ha az új társasházi törvény hatályba lépésével együtt, lehetőleg január 1-jétől változnának a szabályok. Április közepe van, nagy a csend, de az interneten a napokban elkezdtek terjedni dezinformációk az ügy kapcsán. Emiatt időszerűnek éreztük, hogy feltegyük kérdéseinket Dr. Kiss Balázs Károlynak, a THT jogi szakértőjének azokról a témákról, melyeket ma lehet tudni a társasházak jogi személlyé válása kapcsán.

THT: Azzal, hogy a társasház jogi személlyé válik, a társasháznak, mint jogi személynek lesz, lehet vagyona? A közös területek innentől a társasház tulajdonává válnak?

DR. KBK: A társasháznak jelenleg is van/lehet vagyona, kölcsönt tud felvenni, megtakarítást tud képezni. A közös területek - amennyiben az alapító okirat így tünteti fel - jelenleg is a társasház tulajdonában állnak.

THT: A külön tulajdonok, például lakások, innentől jogilag a társasház tulajdonává válnak? Nem. Ha nem, akkor hogyan kapcsolódnak majd a társasház, mint jogi személy vagyonához?

DR. KBK: A külön tulajdonok jelenleg sem kapcsolódnak a társasház vagyonához, ebben nem várható változás.

THT: Mit jelenthet ez a jövőben egy banki kölcsönfelvételnél? A társasház, mint különálló jogi személy tud felvenni majd kölcsönt? Elméletileg akár el is zálogosíthatja így az eddigi közös tulajdont?

DR: KBK: Kölcsön felvételére jelenleg is lehetősége van a háznak.

THT: Mi történik, ha egy hitelfelvételt követően a társasház fizetésképtelen lesz? A társasház tulajdonára ráteheti a hitelező a kezét? Egy végrehajtás ilyen esetben kit terhel majd?

DR: KBK: Amennyiben a társasház fizetésképtelen, úgy a végrehajtási eljárás elsősorban a társasház ellen indul, azonban a tulajdonosok a külön tulajdonukra eső eszmei hányad erejéig kezesként felelnek a tartozásokért, velük szemben külön pert kell indítania a követelés jogosultjának, és annak jogerős lezárultát kvöetően indulhat végrehajtás az egyes tulajdonosokkal szemben.

THT: Kérhet-e majd ilyen módon a társasház többlethasználati díjat a lépcsőház, lift stb. használatáért? Ki dönt erről a jövőben?

DR. KBK: A közgyűlés. Ha a társasház külön jogi személy lesz, akkor amennyiben a vagyona máshoz kerül, az vajon hogyan fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét? Az a tény, hogy a társasházzal szemben végrehajtási eljárás folyik, nem fogja befolyásolni a közgyűlés hatáskörét.

THT: Hogyan módosul a közös képviselő hatásköre július 1-jével? Ha a társasház jogi személy lesz, akkor kvázi a közös képviselő ügyvezetői felelősséggel tartozik majd a tevékenységéért?

DR. KBK: A közös képviselő feladatkörét a társasházi törvény szabályozza, ebben július 1-gyel nem várható változás. A közös képviselőre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályokat kell majd alkalmazni.

THT: A fentiek alapján szükséges-e új szerződés a közös képviselővel, innentől a társasház megbízásából, nem pedig a közgyűlés által meghatalmazottan?

DR. KBK: A szerződés szükségességét eddig is igyekeztünk hangsúlyozni, ez változatlan, a jogi személyi státusz önmagában új szerződés kötését nem teszi szükségessé.

THT: Szükséges-e a társasháznak új szerződéseket kötni a közművekkel július 1-jétől?

DR. KBK: Nem szükséges.

THT: Mennyiben módosítja a jogi személlyé válás a büntethetőséget a társasházban? Ha a társasházban mondjuk számviteli bűncselekmény történik, akkor azért a közös képviselő, vagy a tulajdonosi közösség is felel a jövőben?

DR. KBK: A felelősség az elkövetési magatartás alapján lesz megállapítható. Ha a közös képviselő kötelességét megszegve bűncselekményt követ el, ő a felelős. Ha az elkövetési magatartás a közgyűlés döntéséhez kapcsolódik, felmerülhet a társasház, mint önálló egység felelőssége. Magam polgárjogászként, büntetőjogi kérdés vizsgálatába ennél mélyebben nem bocsátkozhatom.

THT: A cégekhez hasonlóan eladható lesz-e egy társasház, mint jogi személy a jövőben a közgyűlés jóváhagyása nélkül?

DR. KBK: Nem, ilyenre nem lesz lehetőség.

THT: Egyesülhet-e két társasház a jövőben, két jogi személy egyesüléseként, a közgyűlés jóváhagyásával, vagy jóváhagyása nélkül?

DR. KBK: Ma is egyesülhet két társasház, ez a jövőben sem változik, de minden esetben a közgyűlés jóváhagyásával, alapító okirat módosítás mellett.

THT: Az alapító okiratot július 1-jét követően milyen feltétekkel tudja majd módosítani a társasház?

DR. KBK: Változatlanul a társasházi törvény feltételei lesznek irányadóak.

THT: Milyen többletfeladatai és felelősségei lesznek a társasházi számvizsgálóknak július 1-jét követően?

DR. KBK: Nincs tudomásunk arról, hogy a társasházi törvény módosulna ebben a körben, így nem várható változás.

THT: Az új szabályozás csak azokra a lakóházakra vonatkozik, akiknek jelenleg is társasház a státuszuk, vagy a jövőben akár a "nem társasházasított" ikerházakra is alkalmazandó?

DR. KBK: A társasházi státusz számít.

THT: A törvényi felügyeletet július 1-jét követően ki látja el a társasházak, mint jogi személyek felett?

DR. KBK: Ebben nem várható változás. A jegyző.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Külön gazdálkodó lépcsőházak a társasházban 2025. június 13.
Több lépcsőházból álló társasház esetén jogszerű, ha a lépcsőházak külön gazdálkodnak, miközben a társasház szervezetileg és számvitelileg egységet alkot? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Kéményproblémák a társasházban – mit tehet a közös képviselő? 2025. június 12.
A társasházi épületekben közös tulajdonban álló rendszerek - így a kémények - fenntartása gyakran okoz vitás helyzeteket, különösen akkor, ha azok állapota leromlik, de a használatuk csak néhány lakástulajdonos érdekeit szolgálja. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Elfogadták a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását 2025. június 3.
Az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XLV. törvényt, amely a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény átfogó módosítását tartalmazza. Az új szabályozás célja a megújuló energiaforrások és a maradékhő szélesebb körű felhasználásának ösztönzése, a távhőellátás biztonságának növelése, valamint a jogi és működési keretek pontosítása.

Háztartási gépek zajszintje – szabályozás a házirendben 2025. június 3.
Olvasónk arra volt kíváncsi, hogyan egyeztethetők össze a háztartási gépek működése során keletkező zajok a csendrendeletben rögzített határértékekkel, különös tekintettel a társasházi házirend szabályozási lehetőségeire. Jogi szakértőnk az alábbiakban válaszol a felvetésre.


Új lista a „kivett” rendeltetésű ingatlanokról – Frissítés a Földhivatali Portálon 2025. május 28.
2025. május 27-étől új hivatalos lista érvényes a „kivett" jogcímű és rendeltetésű ingatlanokra vonatkozóan. A Földhivatali Portálon elérhető táblázat részletesen tartalmazza, milyen megnevezések alkalmazhatók az ingatlan-nyilvántartásban.

Ismételni kell időszakonként a regisztrációt? 2025. május 26.
A törvény által elvárt regisztrációt, két évente újra és újra meg kell ismételni, még abban az esetben is, ha a közös képviselőt újra választják, azaz a személye nem változik? - az olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Pontosítások az ingatlan-nyilvántartásban – A társasházi tulajdonosokat és a hitelezőket is érinti a legújabb kormányrendelet-módosítás 2025. május 20.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtását szabályozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagál. A változások célja, hogy pontosabb eligazodást nyújtsanak a közös tulajdon használatának bejegyzésétől kezdve a társasházi alapító okirat módosításán át egészen a végrehajtási jogok bejegyzéséig. A módosítás egyúttal összhangot teremt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályaival is.

Lehet SZMSZ-ben szabályozni a társasházban nyíló üzleteket? - szakértőnk válaszol 2025. május 19.
Az SZMSZ-ben általános szabályokon túl van arra lehetőség, hogy a házban lévő üzletek esetében (melyek nem a társasház tulajdonában vannak) meghatározásra kerüljön, hogy pl. alkoholt is forgalmazó üzlet nem nyitható? A lakások esetében lehetséges olyan szabályt hozni, hogy airbnb-hez a közgyűlés hozzájárulása szükséges?

Benyújtották a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot 2025. május 14.
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben.

Lakásszövetkezet működéséhez szükséges szabályzatok 2025. május 12.
A lakásszövetkezetben az Alapszabályon kívül csak Házirend, Tűzvédelmi Szabályzat és Kameraszabályzat van. Szükséges a működéshez ezeken kívül más szabályzatok megalkotása is? Olvasói kérdésre szakértőnk válaszol.

Hivatalosan is meghosszabbításra került a közös képviselők regisztrációjának határideje 2025. május 12.
A május 12-i Magyar Közlönyben megjelent a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása.

Mit tartalmazzon a regisztrációs eljáráshoz szükséges jegyzőkönyv? 2025. május 9.
Mit kell pontosan tartalmaznia annak a közgyűlési határozatnak, amellyel a közös képviselő jogosult lesz regisztrálni a Földhivatalnál? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Földhivatali regisztráció – hol tartunk most? 2025. május 6.
Lejárt a korábban kiírt május 1-i határidő. A regisztrációs kötelezettség aktuális helyzetéről a THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly adott tájékoztatást.

Be kell számolnia a leköszönő közös képviselőnek? 2025. április 29.
A társasház közgyűlése 2025. január 01. hatállyal választott új közös képviselőt. A beszámoló közgyűlést, az előírt határidő tartásával, már az új közös képviselő hívja össze. A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre.

Csak a határidő után regisztrálhatok - szakértő válaszol 2025. április 25.
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

Digitális állampolgárság és adatkezelés – Mit kell tudnunk ezekről a fogalmakról és a mögöttes tartalomról? 2025. április 24.
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet.

Földhivatali regisztráció: elhalasztva? 2025. április 22.
Úgy tűnik, újabb fordulatot vett a társasházi közös képviselők földhivatali regisztrációjának ügye: a kormány által benyújtott igazságügyi salátatörvény-tervezet szerint 2026. október 31-ig - azaz több mint másfél évvel későbbre - tolnák ki a regisztrációs kötelezettség határidejét.

Új törvénytervezet a betelepülések szabályozására 2025. április 22.
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát.

Alaptörvénybe került a települések önvédelmi joga 2025. április 14.
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben.

Kétharmados hozzájárulás kéne, de a tulajdonostárs passzív - szakértő válaszol 2025. április 14.
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3?