THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Készüljünk a felpörgésre! Biznisz az ingatlanban – 2024. KONFERENCIABESZÁMOLÓ2024. április 4. |
|---|
 Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk.
|
|
„A piac felpörgetésének feltételei mind együtt vannak: mérséklődik az infláció, csökkennek a kamatok, elindulnak az EU-s pályázatok és az új CSOK-támogatások is felfelé mozdítják a keresletet, felhajtva az árakat. Az ingatlanok vagyoni értéke ismét növekedni fog, újra sláger lehet az ingatlan, mint befektetés is. Ezekre a változásokra pedig már a befektetők is aktivizálják magukat, nőni fog a beruházási kedv. Készüljünk fel döntéseinkkel időben a kedvező változásokra!" - harangozta be konferenciáját a Piac & Profit üzleti magazin PP KONFERENCIAKÖZPONT Üzleti tudás KKV döntéshozóknak honlapja. A konferencián számos érdekes előadás hangzott el neves előadóktól, a számunkra legérdekesebbekből igyekszünk most a lényeget kiemelni. A 2024. év hazai gazdasági kilátásai: a kilábalás kérdőjelei  Palócz rávilágított, hogy a magánfogyasztás volt az egyik fő hajtóerő a pandémia utáni időszakban, de hangsúlyozta, hogy ez az erőteljes növekedés nem tartható fenn hosszú távon. A beruházások visszaestek, és bár a nettó export pozitívan járult hozzá a gazdasághoz, ez nem volt elegendő a belföldi kereslet csökkenésének kompenzálására. Az előadó aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaságpolitika helyzete miatt, amely szerinte túlzottan a GDP-növekedésre összpontosít, figyelmen kívül hagyva a hosszútávú fenntarthatóságot és a belső piaci dinamizmust. A magyar gazdasági modell túlságosan támaszkodik az állami támogatásokra és kevésbé ösztönzi a magánvállalkozások növekedését és innovációját.Ingatlanpiaci élénkülés a lakások, családi házak piacán. Mélypontból felfelé, de merre?  Balogh László kiemelte, hogy a piac 2022 második feléig tartó lendülete 2023 harmadik negyedévére meredeken lelassult, amit a használt lakások árának stagnálása és az új lakások árának további növekedése is jelez (az új lakások árának növekedését pedig elsősorban a magas költségek és nem a kereslet-növekedés hajtotta). Rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlások aránya jelentősen csökkent, ami a lakáspiaci forgalom visszaesésének egyik fő oka. Balogh elemzése szerint a magas infláció és a hitelkamatok emelkedése jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet, aminek eredményeképpen a vevők nagy része eltűnt a piacról. Azonban a hitelkamatok 2024-ben történő csökkenése és az új CSOK Plusz bevezetése újra élénkülést hozhat a piacon. A lakáspiac jövőbeli kilátásait illetően Balogh óvatosságra intett. Bár bizonyos élénkülés tapasztalható, az ingatlanárak jelentős növekedése még várat magára. A befektetők számára az új lakások piaca továbbra is vonzó lehet, különösen a vidéki városokban, ahol jelentős infrastrukturális fejlesztések várhatók. Ha céged van, ne magánszemélyként vásárolj ingatlant! Óriási adózási különbségek!  Papp Tibor kitért az ingatlanberuházásokat megelőző döntések fontosságára, amelyek közé tartozik az ÁFA-kulcsok érvényesítése, az ingatlan típusának és felhasználásának meghatározása, valamint a finanszírozás és a beruházás időtávlatának megtervezése. Az előadás során az adótervezés jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy az adózási szempontok figyelembevétele nélkül történő ingatlanfejlesztés olyan, mintha az építészmérnök bevonása nélkül hoznánk létre egy ingatlant. Az előadó bemutatta az átmeneti szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek mellett továbbra is az 5%-os ÁFA-kulccsal legyenek értékesíthetőek az új lakóingatlanok. Emellett tárgyalta a fordított ÁFA szabályainak változásait, amelyek érintik az ingatlan létrehozásával, bővítésével, átalakításával vagy megváltoztatásával kapcsolatos építési és szerelési munkákat. A prezentáció során Papp Tibor részletesen kifejtette az ÁFA levonásának lehetőségeit és feltételeit, különös tekintettel arra, hogy milyen esetekben jogosultak a gazdasági társaságok és magánszemélyek az ÁFA levonására. Az előadás kitért arra is, hogy mikor és milyen körülmények között érdemes áfamentesen vagy áfásan értékesíteni egy ingatlant, kiemelve az adóoptimalizálás lehetőségeit. Az új CSOK előnyeinek használata saját családi cég esetében szja és TB megközelítésben  Az előadás főként a babaváró hitelre, az új CSOK Pluszra, a falusi CSOK-ra, az illetékmentességre és az ÁFA-visszatérítésre összpontosított, kitérve azok részleteire és igénybevételük feltételeire, hiszen ezek jelentősen befolyásolják a magánszemélyek ingatlanbefektetési döntéseit. Ismertette az eladási bevétel, a költségek és az állagmegóvó, értéknövelő ráfordítások számításának módját, valamint a bevétel csökkentésére szolgáló lehetőségeket, mint például a szerzést követő években történő értékesítés adókedvezményét. Az előadás során Kovács Bernadett számos példán keresztül szemléltette, hogyan lehet optimalizálni az ingatlanbefektetéssel és -értékesítéssel kapcsolatos adókötelezettségeket, ezzel is segítve a magánszemélyeket a pénzügyileg tudatos döntések meghozatalában. Irodabérleti trendek. Mi lesz 2024 slágere? Ipari ingatlanok, raktárak, gyárépületek, ipari parkok, bolthelyiségek, vendéglők, szállodák?  Az irodapiac tekintetében Valter kiemelte, hogy a budapesti piac dominanciája mellett regionális fejlődés is megfigyelhető. Az üresedési ráta növekedésével és a fejlesztések csökkenésével szemben az ESG (Environmental, Social and Governance) szempontok előtérbe kerülése és a zöld irodák iránti növekvő igény jellemzi a piacot. Az irodapiaci trendek között szerepel a bérlők óvatossága és a hibrid munkavégzés térnyerése is. A logisztikai és ipari ingatlanok területén a COVID-19 világjárvány idején tapasztalt növekedés után egy stabilizálódó piaci környezet figyelhető meg, bár a vidéki területeken továbbra is jelentős a fejlődési potenciál. Kiemelte, hogy az ESG szempontok itt is egyre nagyobb szerepet kapnak a fejlesztésekben. A kiskereskedelmi szektorban a COVID-19 hatására bekövetkezett visszaesés után lassú helyreállás figyelhető meg, a bevásárlóközpontok látogatottságának növekedésével. Emellett a bevásárlóutcák és -központok újrapozicionálása is fontos szerepet játszik a kiskereskedelmi piac élénkülésében. A szállodaipar tekintetében Valter kiemelte a szektor gyors helyreállását a pandémiát követően, a turizmus fokozatos növekedésével és új fejlesztésekkel. Értékbecslés - 2024. Mi emeli a négyzetméterárakat és az ingatlanok értékét?  Böröcz Ferenc előadásában kifejtette, hogy az ingatlanok piaci értéke az eladók és vevők közötti tranzakciók eredményeként alakul ki, és hogy ez az érték számos tényezőtől függ, mint például az ingatlan típusától, elhelyezkedésétől, és azon képességétől, hogy milyen hozamot képes termelni. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy különös figyelmet érdemelnek a jogi buktatók, például a társasházi alapító okiratok vagy a bányajogok, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják az ingatlan piaci értékét. A politikai és gazdasági tényezők, mint például a pályázati rendszerek, az adórendszer, vagy a külföldi vállalkozások támogatása szintén fontos szerepet játszanak az ingatlanok piaci értékének alakulásában. Az energetikai rendszer támogatottsága vagy a környezeti változások is befolyásolhatják az ingatlanok értékét. Tehát nemcsak a műszaki állapotukat kell figyelembe venni, hanem számos más tényezőt is, amelyek befolyásolhatják az ingatlanok piaci értékét. Már betetted cégcsoportba az ingatlanvagyonodat? Védd meg a kiszámíthatatlanságtól!  Dr. Dankó Tamás előadása két fő témára összpontosított: a korlátolt felelősséggel járó vállalkozási formák jelentőségére és a cégcsoportokon belüli ingatlankezelésre. Hangsúlyozta, hogy a korlátolt felelősségű társaságokban a vállalkozások kockázatai miatt fontos, hogy a vállalati vagyon és a tulajdonos magánvagyona elkülönüljön. Az előadó bemutatta a cégcsoport-átalakítás két alappillérét: a holding cégeket és az eszközkezelő vagy ingatlankezelő cégeket. Ezek a struktúrák lehetővé teszik, hogy az operatív tevékenységeket végző cégek vagyonát, különösen az ingatlanokat, biztonságosan kezeljék, miközben a tulajdonosok adóterheit minimalizálják. Az eszközkezelő cégek különösen hasznosak lehetnek, amikor az ingatlanokat bérbe adják a cégcsoporton belül, így megőrizve a vagyon értékét, miközben a kockázatokat csökkentik. Az előadás során érintette az ingatlankezelés különböző buktatóit is, például a banki korlátozásokat, pályázati előírásokat és a termőfölddel kapcsolatos szigorú szabályokat. Ezek a korlátozások jelentősen befolyásolhatják az ingatlanok cégcsoporton belüli mozgatásának lehetőségeit és módjait. Szakmai tanácsok a 2024-ben ingatlanpiacra lépőknek  Sándor Viktória rámutatott, hogy a befektetők - gyakran tévesen - spekulációként tekintenek a befektetéseikre, ami váratlan veszteségeket okozhat, különös tekintettel, ha a bedőlt banki ingatlanok piacára gondolunk. Elmondta, hogy tapasztalatai és megítélése szerint a 2024-es év ingatlanpiacára pozitív változások várnak, amelyek különösen a hosszútávú befektetési stratégiák esetében ígérnek jövedelmezőséget. Az ingatlanvásárlás helyválasztásának jelentőségét is kiemelte, rámutatva, hogy a hazai piacon számos lehetőség rejlik - például a budapesti rozsdaövezeti beruházások - amely értéknövekedést és hozamnyereséget ígér. Az előadásban kiemelt fontosságú volt az ingatlanközvetítők szerepe, akik nemcsak az ingatlanpiaci trendeket ismerik, hanem szakmai segítséget nyújtanak az áralkuban, a döntés-előkészítésben, valamint a jogi és pénzügyi tanácsadásban is. Az előadó az „Etikus ingatlanos" védjeggyel rendelkező szakemberek kiválasztását javasolta, akik a fogyasztóvédelem eszközeként is működnek, biztosítva ezzel a befektetések biztonságát. Támogatott hitel ingatlanvásárláshoz? Igen, lehetséges! Az előadó támogatott és nem támogatott hitelkonstrukciókra egyaránt kitért, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitelopciók elsősorban saját célú ingatlanhasznosításra vonatkoznak, befektetési célból történő ingatlanvásárlásra kevésbé. A Széchenyi konstrukciók keretében kínált beruházási hiteleket emelte ki, amelyek kifejezetten beruházások finanszírozására szolgálnak, így ingatlanvásárlásra is alkalmazhatók. Ezek a hitelek 5 százalékos kamattal és akár tíz éves futamidővel érhetők el, amely jelentős támogatást jelent a vállalkozások számára, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. Szintén szó esett a Széchenyi Mikrohitelről, amely kezdő vállalkozások számára is elérhető, bár a kisebb hitelösszegek és a magasabb kockázat miatt itt szigorúbbak a fedezeti követelmények. A likviditási hitelkonstrukciót is bemutatta, amely szabad felhasználású hitelként jelenik meg, így lehetőséget biztosít olyan vállalkozások számára is, amelyek nem specifikus beruházási céllal szeretnének hitelhez jutni. Ez a konstrukció nem igényel ingatlanfedezetet, de rövidebb, maximum hároméves futamidővel rendelkezik. Miért jó, ha egy ingatlannak van szervizkönyve?  Dén Mátyás András bemutatta az eINGATLAN, egy új, innovatív szolgáltatásuk jelentőségét és előnyeit. Az előadás során kiderült, hogy az eHÁZ szoftver már a magyarországi társasházak 20%-át kezeli, nyújtva ezzel egy felhő alapú, integrált megoldást, ami automatizálja a könyvelést, a NAV és banki szinkronizálást, valamint lehetővé teszi a lakók, tulajdonosok és számvizsgálók számára, hogy átlátható módon követhessék a társasházuk pénzügyeit. Az eINGATLAN pedig egy teljesen új koncepció, amely az eHÁZ szolgáltatásait kiegészítve, egyfajta "ingatlan szervizkönyvet" kínál az ingatlantulajdonosoknak. Ennek segítségével az ingatlanok minden releváns információja - beleértve a karbantartásokat, felújításokat, garanciális információkat és közműszámlákat - egy helyen, digitális formában tárolható és kezelhető. Az eingatlan.hu platform célja, hogy transzparens módon nyújtson teljes körű áttekintést az ingatlanok állapotáról, hozzájárulva ezzel az ingatlanok értékének növekedéséhez. Az eINGATLAN rendszer ingyenes használata három albetétig terjed, ami lehetővé teszi, hogy széles körben elterjedjen és népszerűsége növekedjen. Az előadás során Dén Mátyás András hangsúlyozta, hogy az eHÁZ és az eINGATLAN szolgáltatásokkal a céljuk nemcsak a társasházi közösségek életének megkönnyítése, hanem egy hosszútávú, fenntartható és értéknövelő megközelítés biztosítása az ingatlanpiac számára. Legyen ingatlanbefektetési stratégiánk! Anélkül elszáll a haszon!  Az előadó öt lépésben taglalta az ingatlanbefektetési folyamatot, melyek: a vásárlás, felújítás, home staging, piacra vitel és az értékesítés. Ezeket részletezve hangsúlyozta, hogy minden szakaszban lehetőség van értéknövekedésre, amennyiben tudatosan és a piac igényeit szem előtt tartva hozunk döntéseket. A hallgatók számára egyértelművé vált, hogy a home staging nem csupán az ingatlanok kinézetének javításáról szól, hanem komplex stratégiáról, amely magában foglalja a pénzügyi tervezést, a piacelemzést, a marketingstratégiát, és ami a legfontosabb, a potenciális vevők elvárásainak maximális kielégítését. Át kell írnunk a kivitelezési szerződéseket októbertől? Az új építészeti törvény hatása az építési folyamat résztvevőire  Dr. Tuczai Dóra előadása középpontjában a 2023 decemberében elfogadott, a magyar építészetről szóló 2023. évi C törvény állt, amely jelentős változásokat hoz az építési jog területén. Dr. Tuczai kiemelte a törvény néhány gyakorlati jelentőségét, többek között az új alapelvet, miszerint a zöldterületek nagysága egy településen belül nem csökkenhet, és az új beruházások elsősorban a barnamezős területeken valósulhatnak meg. Ez a szabályozás hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és a zöldterületek megőrzéséhez. A törvény az építési folyamat szereplőire - mint az építtető, kivitelező, tervező és a felelős műszaki vezető - is kitér, pontosítva felelősségi köröket és bevezetve új értékelési rendszereket a kivitelezők számára. Különösen fontos benne az a rendelkezés, amely szerint az építtetők és kivitelezők együttesen felelnek az építési hulladék megfelelő kezeléséért és a környezet állapotának helyreállításáért. Az előadásban szó esett a kivitelezési szerződések aktualizálásának szükségességéről is, mivel az új törvény néhány kiegészítést teszt szükségessé, például a rezsióradíj mértékének feltüntetését. Dr. Tuczai hangsúlyozta, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni a végrehajtási rendeletek megjelenését is, amelyek részletesebben szabályozzák majd a törvény alkalmazását. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
Az európai lakhatási válság egyre égetőbb kérdésként jelenik meg Brüsszel politikai napirendjén, még akkor is, ha az uniós intézmények mozgástere e téren meglehetősen korlátozott. A lakáspolitika ugyanis alapvetően tagállami és helyi hatáskörben marad. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
A megfizethető lakhatás kérdése szinte minden európai országban egyre égetőbb probléma, különösen a fiatalok, az alacsony jövedelmű háztartások és a bérlakásban élők számára. A növekvő ingatlanárak, a bérleti díjak elszabadulása és a lakásállomány hiányosságai sokakat szorítanak ki a biztonságos és elérhető otthon lehetőségéből. 
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak. 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint a lakásárak dinamikus emelkedést mutattak 2024 harmadik negyedévében. A legnagyobb drágulás a községekben volt megfigyelhető, miközben Budapest és a vidéki városok áremelkedése mérsékeltebb volt. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
2025-ben a legtöbb településen változatlan maradt az idegenforgalmi adó, azaz röviden: az IFA. Ugyanakkor bizonyos helyeken, ahol korábban nem szedtek díjat a vendégéjszakák után, most bevezették ezt az adót, máshol a meglévő összegeket növelték. Az idegenforgalmi adó felső határa 2025-ben 804,5 forint vendégéjszakánként, de az önkormányzatok saját hatáskörben határozzák meg az alkalmazott összeget ezen belül. Az új adatok szerint több település 2025. január 1-jétől 800 forintra emelte az idegenforgalmi adót. Fontos megjegyezni, hogy két településen eltörölték ezt az adót, egy helyen pedig mérsékelték annak mértékét. 
Egy felmérés szerint az ír 25 évesek 62%-a még mindig a szüleivel él. Ennek elsődleges oka az anyagi nehézségek és a lakáspiachoz való hozzáférés. Az Ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) egy célzott felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók 34%-a nehézségekkel küzd a megélhetés terén, míg több, mint minden huszadik megkérdezett (5%) azt mondta, hogy komoly gondot okoz számára a mindennapi megélhetés biztosítása. 
A zenga.hu ingatlankereső oldal adatai szerint a felújított ingatlanok jelentősen magasabb áron értékesíthetők Magyarországon. Egy felújított ház átlagosan 44%-kal, míg egy felújított lakás 32%-kal drágább, mint egy felújítandó állapotú. Azaz, az eladóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk az ingatlanjuk felújítását az értékesítés előtt. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
