Készüljünk a felpörgésre! Biznisz az ingatlanban – 2024. KONFERENCIABESZÁMOLÓ2024. április 4. |
|---|
Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk.
|
|
5 190 HUF
THS ELDTREND egypólusú érintőkapcsoló
![]() Érdekel → |
|
„A piac felpörgetésének feltételei mind együtt vannak: mérséklődik az infláció, csökkennek a kamatok, elindulnak az EU-s pályázatok és az új CSOK-támogatások is felfelé mozdítják a keresletet, felhajtva az árakat. Az ingatlanok vagyoni értéke ismét növekedni fog, újra sláger lehet az ingatlan, mint befektetés is. Ezekre a változásokra pedig már a befektetők is aktivizálják magukat, nőni fog a beruházási kedv. Készüljünk fel döntéseinkkel időben a kedvező változásokra!" - harangozta be konferenciáját a Piac & Profit üzleti magazin PP KONFERENCIAKÖZPONT Üzleti tudás KKV döntéshozóknak honlapja. A konferencián számos érdekes előadás hangzott el neves előadóktól, a számunkra legérdekesebbekből igyekszünk most a lényeget kiemelni. A 2024. év hazai gazdasági kilátásai: a kilábalás kérdőjelei Ingatlanpiaci élénkülés a lakások, családi házak piacán. Mélypontból felfelé, de merre? Balogh László kiemelte, hogy a piac 2022 második feléig tartó lendülete 2023 harmadik negyedévére meredeken lelassult, amit a használt lakások árának stagnálása és az új lakások árának további növekedése is jelez (az új lakások árának növekedését pedig elsősorban a magas költségek és nem a kereslet-növekedés hajtotta). Rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlások aránya jelentősen csökkent, ami a lakáspiaci forgalom visszaesésének egyik fő oka. Balogh elemzése szerint a magas infláció és a hitelkamatok emelkedése jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet, aminek eredményeképpen a vevők nagy része eltűnt a piacról. Azonban a hitelkamatok 2024-ben történő csökkenése és az új CSOK Plusz bevezetése újra élénkülést hozhat a piacon. A lakáspiac jövőbeli kilátásait illetően Balogh óvatosságra intett. Bár bizonyos élénkülés tapasztalható, az ingatlanárak jelentős növekedése még várat magára. A befektetők számára az új lakások piaca továbbra is vonzó lehet, különösen a vidéki városokban, ahol jelentős infrastrukturális fejlesztések várhatók. Ha céged van, ne magánszemélyként vásárolj ingatlant! Óriási adózási különbségek! Papp Tibor kitért az ingatlanberuházásokat megelőző döntések fontosságára, amelyek közé tartozik az ÁFA-kulcsok érvényesítése, az ingatlan típusának és felhasználásának meghatározása, valamint a finanszírozás és a beruházás időtávlatának megtervezése. Az előadás során az adótervezés jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy az adózási szempontok figyelembevétele nélkül történő ingatlanfejlesztés olyan, mintha az építészmérnök bevonása nélkül hoznánk létre egy ingatlant. Az előadó bemutatta az átmeneti szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek mellett továbbra is az 5%-os ÁFA-kulccsal legyenek értékesíthetőek az új lakóingatlanok. Emellett tárgyalta a fordított ÁFA szabályainak változásait, amelyek érintik az ingatlan létrehozásával, bővítésével, átalakításával vagy megváltoztatásával kapcsolatos építési és szerelési munkákat. A prezentáció során Papp Tibor részletesen kifejtette az ÁFA levonásának lehetőségeit és feltételeit, különös tekintettel arra, hogy milyen esetekben jogosultak a gazdasági társaságok és magánszemélyek az ÁFA levonására. Az előadás kitért arra is, hogy mikor és milyen körülmények között érdemes áfamentesen vagy áfásan értékesíteni egy ingatlant, kiemelve az adóoptimalizálás lehetőségeit. Az új CSOK előnyeinek használata saját családi cég esetében szja és TB megközelítésben Az előadás főként a babaváró hitelre, az új CSOK Pluszra, a falusi CSOK-ra, az illetékmentességre és az ÁFA-visszatérítésre összpontosított, kitérve azok részleteire és igénybevételük feltételeire, hiszen ezek jelentősen befolyásolják a magánszemélyek ingatlanbefektetési döntéseit. Ismertette az eladási bevétel, a költségek és az állagmegóvó, értéknövelő ráfordítások számításának módját, valamint a bevétel csökkentésére szolgáló lehetőségeket, mint például a szerzést követő években történő értékesítés adókedvezményét. Az előadás során Kovács Bernadett számos példán keresztül szemléltette, hogyan lehet optimalizálni az ingatlanbefektetéssel és -értékesítéssel kapcsolatos adókötelezettségeket, ezzel is segítve a magánszemélyeket a pénzügyileg tudatos döntések meghozatalában. Irodabérleti trendek. Mi lesz 2024 slágere? Ipari ingatlanok, raktárak, gyárépületek, ipari parkok, bolthelyiségek, vendéglők, szállodák? Az irodapiac tekintetében Valter kiemelte, hogy a budapesti piac dominanciája mellett regionális fejlődés is megfigyelhető. Az üresedési ráta növekedésével és a fejlesztések csökkenésével szemben az ESG (Environmental, Social and Governance) szempontok előtérbe kerülése és a zöld irodák iránti növekvő igény jellemzi a piacot. Az irodapiaci trendek között szerepel a bérlők óvatossága és a hibrid munkavégzés térnyerése is. A logisztikai és ipari ingatlanok területén a COVID-19 világjárvány idején tapasztalt növekedés után egy stabilizálódó piaci környezet figyelhető meg, bár a vidéki területeken továbbra is jelentős a fejlődési potenciál. Kiemelte, hogy az ESG szempontok itt is egyre nagyobb szerepet kapnak a fejlesztésekben. A kiskereskedelmi szektorban a COVID-19 hatására bekövetkezett visszaesés után lassú helyreállás figyelhető meg, a bevásárlóközpontok látogatottságának növekedésével. Emellett a bevásárlóutcák és -központok újrapozicionálása is fontos szerepet játszik a kiskereskedelmi piac élénkülésében. A szállodaipar tekintetében Valter kiemelte a szektor gyors helyreállását a pandémiát követően, a turizmus fokozatos növekedésével és új fejlesztésekkel. Értékbecslés - 2024. Mi emeli a négyzetméterárakat és az ingatlanok értékét? Böröcz Ferenc előadásában kifejtette, hogy az ingatlanok piaci értéke az eladók és vevők közötti tranzakciók eredményeként alakul ki, és hogy ez az érték számos tényezőtől függ, mint például az ingatlan típusától, elhelyezkedésétől, és azon képességétől, hogy milyen hozamot képes termelni. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy különös figyelmet érdemelnek a jogi buktatók, például a társasházi alapító okiratok vagy a bányajogok, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják az ingatlan piaci értékét. A politikai és gazdasági tényezők, mint például a pályázati rendszerek, az adórendszer, vagy a külföldi vállalkozások támogatása szintén fontos szerepet játszanak az ingatlanok piaci értékének alakulásában. Az energetikai rendszer támogatottsága vagy a környezeti változások is befolyásolhatják az ingatlanok értékét. Tehát nemcsak a műszaki állapotukat kell figyelembe venni, hanem számos más tényezőt is, amelyek befolyásolhatják az ingatlanok piaci értékét. Már betetted cégcsoportba az ingatlanvagyonodat? Védd meg a kiszámíthatatlanságtól! Dr. Dankó Tamás előadása két fő témára összpontosított: a korlátolt felelősséggel járó vállalkozási formák jelentőségére és a cégcsoportokon belüli ingatlankezelésre. Hangsúlyozta, hogy a korlátolt felelősségű társaságokban a vállalkozások kockázatai miatt fontos, hogy a vállalati vagyon és a tulajdonos magánvagyona elkülönüljön. Az előadó bemutatta a cégcsoport-átalakítás két alappillérét: a holding cégeket és az eszközkezelő vagy ingatlankezelő cégeket. Ezek a struktúrák lehetővé teszik, hogy az operatív tevékenységeket végző cégek vagyonát, különösen az ingatlanokat, biztonságosan kezeljék, miközben a tulajdonosok adóterheit minimalizálják. Az eszközkezelő cégek különösen hasznosak lehetnek, amikor az ingatlanokat bérbe adják a cégcsoporton belül, így megőrizve a vagyon értékét, miközben a kockázatokat csökkentik. Az előadás során érintette az ingatlankezelés különböző buktatóit is, például a banki korlátozásokat, pályázati előírásokat és a termőfölddel kapcsolatos szigorú szabályokat. Ezek a korlátozások jelentősen befolyásolhatják az ingatlanok cégcsoporton belüli mozgatásának lehetőségeit és módjait. Szakmai tanácsok a 2024-ben ingatlanpiacra lépőknek Sándor Viktória rámutatott, hogy a befektetők - gyakran tévesen - spekulációként tekintenek a befektetéseikre, ami váratlan veszteségeket okozhat, különös tekintettel, ha a bedőlt banki ingatlanok piacára gondolunk. Elmondta, hogy tapasztalatai és megítélése szerint a 2024-es év ingatlanpiacára pozitív változások várnak, amelyek különösen a hosszútávú befektetési stratégiák esetében ígérnek jövedelmezőséget. Az ingatlanvásárlás helyválasztásának jelentőségét is kiemelte, rámutatva, hogy a hazai piacon számos lehetőség rejlik - például a budapesti rozsdaövezeti beruházások - amely értéknövekedést és hozamnyereséget ígér. Az előadásban kiemelt fontosságú volt az ingatlanközvetítők szerepe, akik nemcsak az ingatlanpiaci trendeket ismerik, hanem szakmai segítséget nyújtanak az áralkuban, a döntés-előkészítésben, valamint a jogi és pénzügyi tanácsadásban is. Az előadó az „Etikus ingatlanos" védjeggyel rendelkező szakemberek kiválasztását javasolta, akik a fogyasztóvédelem eszközeként is működnek, biztosítva ezzel a befektetések biztonságát. Támogatott hitel ingatlanvásárláshoz? Igen, lehetséges! Az előadó támogatott és nem támogatott hitelkonstrukciókra egyaránt kitért, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló hitelopciók elsősorban saját célú ingatlanhasznosításra vonatkoznak, befektetési célból történő ingatlanvásárlásra kevésbé. A Széchenyi konstrukciók keretében kínált beruházási hiteleket emelte ki, amelyek kifejezetten beruházások finanszírozására szolgálnak, így ingatlanvásárlásra is alkalmazhatók. Ezek a hitelek 5 százalékos kamattal és akár tíz éves futamidővel érhetők el, amely jelentős támogatást jelent a vállalkozások számára, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. Szintén szó esett a Széchenyi Mikrohitelről, amely kezdő vállalkozások számára is elérhető, bár a kisebb hitelösszegek és a magasabb kockázat miatt itt szigorúbbak a fedezeti követelmények. A likviditási hitelkonstrukciót is bemutatta, amely szabad felhasználású hitelként jelenik meg, így lehetőséget biztosít olyan vállalkozások számára is, amelyek nem specifikus beruházási céllal szeretnének hitelhez jutni. Ez a konstrukció nem igényel ingatlanfedezetet, de rövidebb, maximum hároméves futamidővel rendelkezik. Miért jó, ha egy ingatlannak van szervizkönyve? Dén Mátyás András bemutatta az eINGATLAN, egy új, innovatív szolgáltatásuk jelentőségét és előnyeit. Az előadás során kiderült, hogy az eHÁZ szoftver már a magyarországi társasházak 20%-át kezeli, nyújtva ezzel egy felhő alapú, integrált megoldást, ami automatizálja a könyvelést, a NAV és banki szinkronizálást, valamint lehetővé teszi a lakók, tulajdonosok és számvizsgálók számára, hogy átlátható módon követhessék a társasházuk pénzügyeit. Az eINGATLAN pedig egy teljesen új koncepció, amely az eHÁZ szolgáltatásait kiegészítve, egyfajta "ingatlan szervizkönyvet" kínál az ingatlantulajdonosoknak. Ennek segítségével az ingatlanok minden releváns információja - beleértve a karbantartásokat, felújításokat, garanciális információkat és közműszámlákat - egy helyen, digitális formában tárolható és kezelhető. Az eingatlan.hu platform célja, hogy transzparens módon nyújtson teljes körű áttekintést az ingatlanok állapotáról, hozzájárulva ezzel az ingatlanok értékének növekedéséhez. Az eINGATLAN rendszer ingyenes használata három albetétig terjed, ami lehetővé teszi, hogy széles körben elterjedjen és népszerűsége növekedjen. Az előadás során Dén Mátyás András hangsúlyozta, hogy az eHÁZ és az eINGATLAN szolgáltatásokkal a céljuk nemcsak a társasházi közösségek életének megkönnyítése, hanem egy hosszútávú, fenntartható és értéknövelő megközelítés biztosítása az ingatlanpiac számára. Legyen ingatlanbefektetési stratégiánk! Anélkül elszáll a haszon! Az előadó öt lépésben taglalta az ingatlanbefektetési folyamatot, melyek: a vásárlás, felújítás, home staging, piacra vitel és az értékesítés. Ezeket részletezve hangsúlyozta, hogy minden szakaszban lehetőség van értéknövekedésre, amennyiben tudatosan és a piac igényeit szem előtt tartva hozunk döntéseket. A hallgatók számára egyértelművé vált, hogy a home staging nem csupán az ingatlanok kinézetének javításáról szól, hanem komplex stratégiáról, amely magában foglalja a pénzügyi tervezést, a piacelemzést, a marketingstratégiát, és ami a legfontosabb, a potenciális vevők elvárásainak maximális kielégítését. Át kell írnunk a kivitelezési szerződéseket októbertől? Az új építészeti törvény hatása az építési folyamat résztvevőire Dr. Tuczai Dóra előadása középpontjában a 2023 decemberében elfogadott, a magyar építészetről szóló 2023. évi C törvény állt, amely jelentős változásokat hoz az építési jog területén. Dr. Tuczai kiemelte a törvény néhány gyakorlati jelentőségét, többek között az új alapelvet, miszerint a zöldterületek nagysága egy településen belül nem csökkenhet, és az új beruházások elsősorban a barnamezős területeken valósulhatnak meg. Ez a szabályozás hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és a zöldterületek megőrzéséhez. A törvény az építési folyamat szereplőire - mint az építtető, kivitelező, tervező és a felelős műszaki vezető - is kitér, pontosítva felelősségi köröket és bevezetve új értékelési rendszereket a kivitelezők számára. Különösen fontos benne az a rendelkezés, amely szerint az építtetők és kivitelezők együttesen felelnek az építési hulladék megfelelő kezeléséért és a környezet állapotának helyreállításáért. Az előadásban szó esett a kivitelezési szerződések aktualizálásának szükségességéről is, mivel az új törvény néhány kiegészítést teszt szükségessé, például a rezsióradíj mértékének feltüntetését. Dr. Tuczai hangsúlyozta, hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni a végrehajtási rendeletek megjelenését is, amelyek részletesebben szabályozzák majd a törvény alkalmazását. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk.

Friss adatok mutatják, hogy a bérleti díjak korlátozására bevezetett szabályozás nem érte el célját: rekordalacsony az új szerződések száma, miközben a lakbérek történelmi magasságokba emelkedtek.
Az Európai Unió lakhatási rendszere gyorsan változik: a politikai hangsúlyok átrendeződnek, a jogi keretek újraértelmeződnek, és a fenntarthatósági elvárások is átalakulnak. Milyen következményei vannak az Európai Bíróság minimálbéres ítéletének? Milyen ajánlásai vannak a Housing Advisory Board testületének a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére? A UIPI 2025. decemberi jelentése arról számol be, milyen irányba fordulhat a következő évtized lakáspolitikája.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra. 
A több mint ötezer-ötszáz európai ingatlantulajdonos véleményét összegző UIPI-kutatás megmutatja, hogy mivel szembesül az uniós lakosság, amikor az épületállomány energiahatékonysági átalakításáról beszélünk.
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait. 
Egyre több európai ország keresi annak módját, hogyan lehet a magán- és állami szektor bevonásával bővíteni a megfizethető lakások körét. A horvát kormány most egy átfogó, részletesen szabályozott programot indított el, amely egyszerre kínál kiszámítható hozamot a lakástulajdonosoknak és elérhető bérleti díjakat azoknak, akik a piacon nem jutnak megfelelő otthonhoz.
Budapest VII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete még szeptember végén módosította az Erzsébetvárosi Építési Szabályzatot, ami több ponton érinti a lakóépületekben végezhető tevékenységeket, köztük magánszálláshelyek és a rövid távú lakáskiadás szolgáltatás elhelyezésének feltételeit.
Európában jelenleg csaknem 19 millió felsőoktatásban tanuló hallgató él, közülük több mint másfél millió külföldi diák, akik jellemzően a rövid távú bérleti piacon keresnek megfizethető, mégis biztonságos lakhatási lehetőséget. E speciális szegmens iránti kereslet évek óta dinamikusan nő, miközben a kínálat - különösen a magánszektorban - sok helyütt változatlanul szűkös. A UIPI felmérésének és a HOME2 Erasmus projektnek tanulságai.
A Kúria kimondta, hogy Terézváros Airbnb-rendelete nem törvényellenes, elutasítva a kormányhivatal indítványát a rövid távú lakáskiadás szabályozásával kapcsolatban. Ezzel a döntéssel a helyi önkormányzat szabályozási hatásköre megerősítést nyert.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
A megfizethetetlen vagy nem megfelelő lakás ma már nem csupán egyéni tragédia. Az Eurofound 2023-as „Unaffordable and Inadequate Housing in Europe" című jelentése, illetve a kutatók - Hans Dubois és Marie Hyland - 2025. júniusi előadása a 46. UIPI-kongresszuson azt üzeni: bár a tagállamok lakáspiaci sajátosságai eltérnek, a problémák mély szerkezeti okai közösek, és legfőképpen a fiatal generációkat érintik.
A THT - Társasházi és Ingatlanpiaci Szaklap a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n mutatta be legújabb fejlesztéseit. Dén Mátyás András főszerkesztő előadásában áttekintette a lap több mint huszonöt éves múltját, és ismertette a következő korszak fő irányait: a THT teljes egészében digitális formában folytatja működését, mesterséges intelligenciával támogatott szakmai szolgáltatásokat kínál, és hűségpont-rendszert vezet be a társasházkezelők számára.
Az ingatlanpiaci feszültségek és a bérleti díjak emelkedése miatt a spanyol autonóm régiók is sorra keresik azokat a beavatkozási eszközöket, amelyekkel a piaci kínálatot bővíthetik anélkül, hogy közvetlenül lakást építenének. Asturiasban a vezetés vonzóbb feltételekkel próbálja ösztönözni, hogy a hosszabb ideje üresen álló magánlakások bekerüljenek a megfizethető bérlakások körébe. Szociális lakásügynökségi programok korlátozottan Magyarországon is megvalósulnak, de nagyobb intézményi és pénzügyi háttérre volna szükség, hogy szélesebb körben is adott legyen a lehetőség.
Felvételsorozat tizenegyedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Kovács Tibor alapító-tulajdonnos, többszörösen díjnyertes Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat
A holland választási kampány egyik legforróbb témája a lakáshiány, amely nagyjából 400 000 otthon megépítését követelné meg. A politikai ígéretek nagy része ugyanazt mondja: építeni kell. A valódi vita arról szól, hol és hogyan. Hollandia sűrűn lakott ország, a szabad terület szűkös, a társadalmi és gazdasági érdekek pedig egymásnak feszülnek.
A 2025-ös belgrádi International Property Day a történelmi tapasztalatokat és a mai lakhatási kihívásokat kapcsolta össze „From History to Homes - How Past Lessons Can Shape the Future of Housing in Europe" mottóval. A Network for Restitution in Serbia és a UIPI közös rendezvényén a kárpótlás, az ingatlantulajdon társadalmi szerepe és az európai lakáspolitika dilemmái kerültek terítékre. Az eseményen jogászok, közgazdászok, lakáspolitikai szakértők és európai érdekképviseleti vezetők vettek részt.
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 





































