Két szeretetszolgálat fogott össze egy emberbarát lakhatási rendszer kialakításáért2024. július 22. |
|---|
Magyarország legnagyobb szociális és krízishelyzeti lakhatást biztosító szervezete, az MR Lakásalap, már mintegy hatezer ingatlannal és több mint húszezer ügyféllel rendelkezik. A szervezet célja nem csupán a lakhatás biztosítása, hanem annak minőségének javítása is, amely szemléletváltást célzott meg elérni az ingatlanpiacon.
|
|
6 990 HUF
Társasházi Postaláda (Legjobb ár/érték arány)
![]() Érdekel → |
|
Az MR Lakásalapot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat hozta létre, hogy a lakhatási válságban lévő családoknak otthont teremteni segítsenek. Azonban a szervezet nem kizárólagosan a szociális bérlakások számát növelné, hanem az azokkal kapcsolatos attitűdöket is szeretné átformálni - mondta el Major Gábor ügyvezető az InfoRádióban. „Olyan családoknak is szeretnénk megoldásokat kínálni, akik kisebb vásárlóerővel vagy megélhetési nehézségekkel küzdenek. A társadalom szélesebb rétegei számára próbálunk olyan megoldásokat nyújtani, amelyek valamelyest függetlenek a piac hullámzásaitól, és sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb szerződéses szolgáltatási környezetet biztosítanak" - magyarázta. A Nemzeti Eszközkezelőtől az MR Lakásalaphoz került lakások bérleti díja körülbelül 17 ezer forint, de a többi ingatlan esetében is úgy számolnak, hogy a rezsivel együtt a család bevételének legfeljebb 35 százalékát tegye ki a lakhatási költség. Amennyiben valaki fizetési nehézségekkel szembesül, az MR Lakásalap akkor sem hagyja magára az érintettet, hanem segít megoldást találni az adott helyzetre. Lutár Balázs, az MR Lakásalap másik ügyvezetője hangsúlyozta, hogy bár a közösségi lakhatás kedvezményezettjei szociális célcsoportok, ez nem jelenti azt, hogy a lakhatás minősége romolhat. Az ingatlanpiacon általában nem jellemző, hogy biztonságos és az életvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe vevő ingatlanokat adjanak bérbe, ezért a szervezet elvégzi azokat az előzetes vizsgálatokat, amelyek szükségesek az ingatlanok villamosbiztonságának, valamint a kémények és gázkészülékek ellenőrzésének biztosításához. A tavalyi év legnagyobb kihívása a pandémia idején indított fizetési moratórium feloldása volt, mely során több mint 1300 család törlesztését kellett átütemezniük úgy, hogy sok esetben több éves részletfizetési lehetőséget biztosítottak az érintettek számára. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Magyarország legnagyobb szociális és krízishelyzeti lakhatást biztosító szervezete, az MR Lakásalap, már mintegy hatezer ingatlannal és több mint húszezer ügyféllel rendelkezik. A szervezet célja nem csupán a lakhatás biztosítása, hanem annak minőségének javítása is, amely szemléletváltást célzott meg elérni az ingatlanpiacon.

Felvételsorozat harmadik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jámbor Zsolt mérnök szaktanácsadó - Fatra Izolfa Zrt.
Újabb jelentős költségvetési forrásokat mozgósít a kormány a lakossági energiaár-támogatási rendszer működtetésére és a távhőszolgáltatók kompenzációjára. A friss kormányhatározatok alapján 2026 elején összesen több mint 460 milliárd forintnyi átcsoportosításról döntöttek, amelynek célja a rezsivédelmi intézkedések finanszírozásának biztosítása.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol. 
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves konferencia körútját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026".
A XIII. kerület 2026-ban is folytatja a társasházak és lakásszövetkezetek felújítását segítő rendszerét: egész évben, határidő nélkül igényelhető a kamatmentes felújítási támogatás és a vissza nem térítendő kamattámogatás, ráadásul kedvezőbb feltételekkel, mint korábban. 
2026. február 19-én idén először mutatjuk be az eHÁZ szoftver valamennyi meglévő és új funkcióját, melyre szeretettel várjuk Önt és munkatársait egyaránt! Az esemény során lehetőség nyílik személyes konzultációra is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja.
Besnyő Márton, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője a MITOE szakmai napon arról tartott előadást, hogyan működik ma a lakás- és társasházbiztosítási piac, hol csúszik félre a védelem, és mit tehetnek a társasházak, közös képviselők, tulajdonosok a tudatosabb döntésekért.
Dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a THT jogi szakértője a társasházi képviselők regisztrációs kötelezettségének földhivatali tapasztalatairól számolt be a XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n. A több mint négyszáz ügyön alapuló gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az eljárás még mindig tele van bizonytalansággal, hibás bejegyzésekkel és értelmezési zavarokkal.
A 12/2026. (II. 3.) Korm. rendelet egyszeri, 30 százalékos mértékű rezsikedvezményt biztosít a lakossági fogyasztók számára a 2026. januári fűtési időszakhoz kapcsolódóan. A kedvezmény földgázra, villamos energiára és távhőre egyaránt kiterjed, de a jóváírás módja szolgáltatásonként és számlázási formánként eltér. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb gyakorlati szabályokat.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Egyszerű online jelentkezés, szaldóvédelem invertercsere esetén is, előny vidéki kistelepüléseknek és a szaldóból kiesőknek - elindult az Otthoni Energiatároló Program.
A közös képviselők és a társasházkezelők sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy az általuk kezelt házakban olyan mértékben elszaporodnak a tennivalók, hogy azok már nem, vagy kevésbé átláthatók az Excel-alapú nyilvántartásokból. Ezt a problémát ismerte fel Gáts Bence, aki egy olyan komplex feladatkezelő rendszert álmodott meg, mely nagymértékben egyszerűsíti a képviseletek munkáját.
Ideiglenes változtatási tilalom lépett hatályba a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 17. szám környezetét érintő telektömbre. Az önkormányzat döntése a hosszú távú településrendezési célok biztosítását szolgálja, miközben a kerületben jelenleg 19 kiemelt beruházás zajlik.
A rendkívüli hideg miatti többletfogyasztás költségeit átvállalja az állam: a kormány 30 százalékos kedvezményt biztosít a januári gáz- és távhőszámlákból, valamint segítséget ad az elektromos fűtést használóknak is - jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón.
Egy padlástér-beépítés után évekkel derül ki, hogy a tetőszerkezetet szakszerűtlenül kivitelezték, sőt életveszélyessé vált. Az új tulajdonos joggal teszi fel a kérdést: ki viselje a bontás és az újjáépítés költségét - ő maga, az eladó vagy az egész társasház? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóján a részt vevő országok - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - eltérő intézményi háttérrel és lakáspiaci szerkezettel dolgoznak, mégis hasonló akadályokat azonosítottak: kiszámíthatatlan támogatási rendszerek, széttagolt jogszabályi környezet, nehezen előkészíthető társasházi projektek és óvatos banki hitelezés. Összefoglalónk második részében arról az eszmecseréről számolunk be, hogyan lehetne a bankot, a kivitelezőt és a lakóközösséget egyetlen, működőképes láncba szervezni.
Módosítottak az Otthontámogatási programon: évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé a közszolgálat szélesebb köre számára, miközben a korábban felvett lakáshitelekhez kapcsolódó bejelentési határidő is újranyílik. A friss kormányrendeletek pontosítják a munkáltatói kölcsönök elszámolását, rendezik a határozott idejű jogviszonyok kérdését, és kimondják: az Otthontámogatás összege nem vonható végrehajtás alá. 







































