THT hírek

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás?

A társasházi törvény hatályos módosításait a szakma túlnyomó része már ismeri: az alapító okirat közös tulajdont érintő változtatásaihoz immár kétharmados többség szükséges. A szabályozás azonban nem állt meg itt. A háttérben az ingatlan-nyilvántartási törvény is módosult, amely több ponton érinti a közös képviselők gyakorlati feladatait. Az alábbiakban a legfontosabb új rendelkezésekből válogatunk, közérthető magyarázatokkal.

Kétharmados döntés, hivatalos betekintés – mit jelent a társasházaknak az új szabályozás?

Közös tulajdon elidegenítése csak kétharmaddal

A társasházi törvény 10. § (8) bekezdése 2025. január 1-től kimondja:

„Az alapító okirat módosításához, amely a közös tulajdonban álló ingatlanrész tulajdonjogának átruházására, megterhelésére vagy a közös tulajdon csökkenésével járó építkezésre irányul, a tulajdoni hányadok legalább kétharmadával rendelkező tulajdonostársak egyhangú döntése szükséges."

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A közgyűlési döntések során nem elég a jelenlévők szavazata: az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadát képviselni kell, és ennek a kétharmadnak is egységesen „igen"-t kell mondania. Ez a szabály kizárja, hogy minimális részvételű közgyűlésen döntsünk például pincehelyiség eladásáról vagy padlástér beépítéséről.

A tulajdonosok kötelező adatszolgáltatása

A Tht. 22. § (1) bekezdése mostantól nemcsak lehetőséget, hanem kötelezettséget is megállapít a tulajdonostársak számára:

„A tulajdonostárs köteles a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét tájékoztatni a külön tulajdona tekintetében bekövetkezett tulajdonosváltozásról, továbbá a természetes személy tulajdonostárs lakcímében vagy szervezet székhelyében bekövetkezett változásról."

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A közös képviselő végre jogalappal kérheti, hogy a lakók írásban jelentsék be, ha megváltozik a tulajdonos vagy a levelezési cím. Ez megkönnyíti a közgyűlési meghívók kézbesítését, a közös költség számlázását, és védi a közösséget a rendezetlen jogi helyzetekből fakadó hátralékoktól.

Betekintési jogosultság az ingatlan-nyilvántartásba

Az ingatlan-nyilvántartási törvény és annak végrehajtási rendelete (179/2023. (V. 15.) Korm. rend.) pontosította, hogy:

„A társasház közös képviselője vagy az intézőbizottság elnöke részére, azon társasházingatlanhoz tartozó tulajdoni lap-másolatokba, amelynél a közösség képviseletét a társasházi törvény alapján ellátja, a feladatai ellátásával összefüggő célból, a kormányhivatal számítástechnikai eszközével betekintést biztosít."

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nem kell többé külön meghatalmazás vagy ügyvédi segítség, ha a közös képviselő szeretné leellenőrizni, hogy egy lakás tulajdonjogát bejegyezték-e, vagy hogy ki szerepel a tulajdoni lapon. Ez egyszerűsíti a közös költségek behajtását és az albetétek nyilvántartását.

Alapító okirat módosításának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

A közgyűlésen elfogadott határozat alapján - ha az megfelel a kétharmados szabálynak - a közös képviselő már hivatalos eljárásban kérheti a változás bejegyzését:

„A közös tulajdon elidegenítéséről szóló közgyűlési határozat a tulajdonosok nevében történő eljárási jogosultságot keletkeztet."

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha a közgyűlés szabályosan dönt, nem szükséges minden egyes tulajdonostól külön-külön aláírt hozzájárulás - a közös képviselő járhat el az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásakor. Ez jelentős adminisztratív könnyítés.

Összes cikk a rovatban

Partnereink

26 partner

Maradjon naprakész a THT előfizetéssel!

Online lap, digitális tartalom, konferenciák és exkluzív szolgáltatások egy helyen.

Előfizetés részletei
THT szaklap címlapTHT szaklap címlap