THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kevesebb az ember, több a lakás Magyarországon2023. október 6. |
|---|
 Akárhogyan is alakult az elmúlt évtizedekben Magyarországon a lakáspiac, a legutóbbi népszámlálás KSH által eddig feldolgozott adataiból is világosan látszik, hogy az ország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik, szemben a magyar népességgel, mely változó ütemben ugyan, de folyamatosan fogy.
|
|
Az adatok szerint a 9.603.634 fő (98% ebből magyar állampolgár) magyarországi lakos (a változás 2011-hez képest: -333.994 fő (-3,4%)) összesen 4.586.878 db lakásban élt (a változás 2011-hez képest: +190 236 darab (+4,3%)), figyelembe véve a lakott és nem lakott lakásokat, valamint a lakott üdülőket együttesen. Egy magyar lakásban átlagosan 2,09 fő, azaz kicsivel több, mint 2 ember lakik ma. Budapesten a legkisebb az egy háztartásban élők száma, mivel ez a szám 1,74 fő, a többi városban 2,13 fő, a kisebb településeken pedig 2,3 fő. Tehát a községekben élnek ma a legtöbben egy háztartáson belül, majd a városokban, míg a legkevesebben a fővárosban (https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html). A 2022-es adatok a magyar népességről A legutóbbi népszámlálás összesített adatai szerint 2022. október 1-jén 3,4%-kal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, melynek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az adatok alapján összességében növekszik ugyan a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. A népesség idősödő korszerkezetét jelzi, hogy a 65 éves és annál idősebbek létszáma (közel 2 millió fő) 42%-kal meghaladja a 15 év alattiakét. A csökkenést a leginkább a környező országokból érkező bevándorlási többlet mérsékeli jelentősen. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76%-a európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos országok állampolgárai voltak. 2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt hazánkban, számuk 2011 óta 52%-kal nőtt. Szomorú, hogy az egyszemélyes háztartások száma egyre csak nő, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek. 2022-ben ezer férfira 1078 nő jutott, az előző népszámláláskor még 1106, a férfiak és a nők létszáma tehát kismértékben ugyan, de közeledett egymáshoz. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23%, illetve 22%, Pest vármegyében 28%, miközben Budapesten csak 17%. Érdekes adat, hogy uniós összehasonlításban kimagasló hazánkban a tulajdonosok által lakott lakások aránya, hiszen Magyarországon a lakások 90%-át azok tulajdonosai lakják és mindössze 9,9%-ot tesz ki a bérelt lakások aránya. A lakáspiac 2022-ben A korábbi évtizedekhez képest mérséklődött a lakásállomány gyarapodása, területi megoszlása pedig számottevően módosult. A települések felében csökkent a lakások száma, ugyanakkor az átlagost meghaladóan nőtt a lakásállomány Budapesten és agglomerációjában, egyes nagyobb városok vonzáskörzetében, az üdülőterületeken és a nyugati, északnyugati határszélen, ahol a határon átnyúló kereslet is mozgatta a lakáspiacot. 2022-ben megközelítőleg a két évvel korábbi szintre esett vissza a lakáspiac forgalma, az ország minden régiójában csökkent az eladott lakások száma. A csökkenést ezúttal nem a járványhelyzet, hanem a gazdasági környezet romlása okozta. Figyelembe véve a még várhatóan beérkező adatokat, országosan éves szinten nagyjából 13%-os csökkenés becsülhető. 2022-ben az eddig beérkezett adatok alapján országosan 132 ezer lakás cserélt gazdát, ebből 9300 volt új építésű. 2022 folyamán a folyósított hitelek száma 23%-kal, összege 14%-kal csökkent az előző évihez képest. Minden második lakáshitelt használt lakás vásárlására folyósítottak, ezek száma 38%-kal maradt el az előző évitől. A 2022-ben lakásépítéshez nyújtott hitelek száma 37%-kal, értéke 61%-kal nőtt (ez a hiteltípus az év második felében is bővült). Az újlakás vásárlásához kapcsolódó hitelek száma viszont már alig emelkedett (3,1%), a folyósított összeg azonban az újlakás árak emelkedésével párhuzamosan 26%-kal nőtt. A lakáshitelezés visszaesése az év második felében fokozódott, a 2022 II. félévében folyósított 43 ezer lakáshitel már 31%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A 2016 és 2022 között realizált mintegy 1,1 millió lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél vettek igénybe CSOK-ot, illetve Falusi CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az új lakások esetében a legmagasabb, ebben az időszakban minden második új építésű lakásra jutott egy folyósított CSOK-támogatás. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az Európai Parlament lakásválsággal foglalkozó különbizottsága először fogalmazott meg átfogó uniós szintű terveket a lakhatási nehézségek enyhítésére. A spanyol Borja Giménez Larraz, a HOUS bizottság előadója videóüzenetben szólt az UIPI 46. kongresszus résztvevőihez. Üzenete a finn modellt dicsérte, és közben az európai közös cselekvés szükségességét hangsúlyozta. 
Spanyolország fővárosa, Madrid és környéke súlyos lakhatási válsággal és gyors ütemű átrendeződéssel néz szembe. Miközben a megfizethető lakásokért küzdő középosztály a városhatárokon túli, egykor "szellemvárosokként" elhíresült településekre kényszerül, a kormányzat kemény fellépéssel igyekszik szabályozni a rövid távú lakáskiadást. 
Van, ahol a pénztárcát kérik először kinyitni, máshol a nyelvtudást vagy a munkaviszonyt nézik, és akad hely, ahol mindehhez személyes meghallgatás is társul, mintha állásinterjúra mennénk. Egy csokorba gyűjtöttük a legszínesebb megoldásokat. 
Új szabályok lépnek életbe a közjegyzői díjszabásban, amelyek közvetlenül érintik mindazokat, akik kedvezményes, államilag támogatott lakáshiteleket vesznek igénybe. Az Igazságügyi Minisztérium rendelete a megemelkedett működési költségek miatt általánosan növeli a közjegyzői díjakat, ugyanakkor jelentős kedvezményt biztosít azok számára, akik otthonteremtési vagy felújítási programok keretében kölcsönt vesznek fel. 
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek. 
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez. 
Külföldi ingatlanpiaci kitekintés. Felvételsorozat nyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Lévay-Bordi Regina alapító/CEO - Dream-Home Ciprus 
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira. 
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra. 
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is. 
A BIM (építményinformációs modellezés) mára messze túlnőtt az eredeti, háromdimenziós tervezési szemléleten, és komplex, a teljes beruházási folyamatot átfogó információmenedzsment-rendszerré vált. Jánky Zoltán, a NOVU Tervezőiroda Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta, hogyan szolgálja ez a megközelítés a befektetői és ingatlanpiaci érdekeket az előkészítéstől az üzemeltetésig. 
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága. 
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. 
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére. 
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető. 
Az önkormányzat 100 millió forintos keretösszeggel hirdetett meg visszatérítendő, de kamatmentes támogatást legalább öt lakásos épületek felújításához. A pénz gyorsan fogyhat, a lehetőség pedig egyéves kivitelezési határidővel párosul. 
Az ingatlanpiacon már nem elég csak jelen lenni: kiemelkedni, figyelmet kelteni és meggyőzni kell - lehetőleg az első másodpercben. A „home staging", vagyis az ingatlan értékesítésre való felkészítése erre a szemléletváltásra kínál eszközt. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa előadásában arról beszélt, miért nem csupán párnaigazgatásról, hanem piaci stratégiáról van szó. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
