THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kevesebb az ember, több a lakás Magyarországon2023. október 6. |
|---|
 Akárhogyan is alakult az elmúlt évtizedekben Magyarországon a lakáspiac, a legutóbbi népszámlálás KSH által eddig feldolgozott adataiból is világosan látszik, hogy az ország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik, szemben a magyar népességgel, mely változó ütemben ugyan, de folyamatosan fogy.
|
|
Az adatok szerint a 9.603.634 fő (98% ebből magyar állampolgár) magyarországi lakos (a változás 2011-hez képest: -333.994 fő (-3,4%)) összesen 4.586.878 db lakásban élt (a változás 2011-hez képest: +190 236 darab (+4,3%)), figyelembe véve a lakott és nem lakott lakásokat, valamint a lakott üdülőket együttesen. Egy magyar lakásban átlagosan 2,09 fő, azaz kicsivel több, mint 2 ember lakik ma. Budapesten a legkisebb az egy háztartásban élők száma, mivel ez a szám 1,74 fő, a többi városban 2,13 fő, a kisebb településeken pedig 2,3 fő. Tehát a községekben élnek ma a legtöbben egy háztartáson belül, majd a városokban, míg a legkevesebben a fővárosban (https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html). A 2022-es adatok a magyar népességről A legutóbbi népszámlálás összesített adatai szerint 2022. október 1-jén 3,4%-kal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, melynek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az adatok alapján összességében növekszik ugyan a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. A népesség idősödő korszerkezetét jelzi, hogy a 65 éves és annál idősebbek létszáma (közel 2 millió fő) 42%-kal meghaladja a 15 év alattiakét. A csökkenést a leginkább a környező országokból érkező bevándorlási többlet mérsékeli jelentősen. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76%-a európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos országok állampolgárai voltak. 2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt hazánkban, számuk 2011 óta 52%-kal nőtt. Szomorú, hogy az egyszemélyes háztartások száma egyre csak nő, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek. 2022-ben ezer férfira 1078 nő jutott, az előző népszámláláskor még 1106, a férfiak és a nők létszáma tehát kismértékben ugyan, de közeledett egymáshoz. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23%, illetve 22%, Pest vármegyében 28%, miközben Budapesten csak 17%. Érdekes adat, hogy uniós összehasonlításban kimagasló hazánkban a tulajdonosok által lakott lakások aránya, hiszen Magyarországon a lakások 90%-át azok tulajdonosai lakják és mindössze 9,9%-ot tesz ki a bérelt lakások aránya. A lakáspiac 2022-ben A korábbi évtizedekhez képest mérséklődött a lakásállomány gyarapodása, területi megoszlása pedig számottevően módosult. A települések felében csökkent a lakások száma, ugyanakkor az átlagost meghaladóan nőtt a lakásállomány Budapesten és agglomerációjában, egyes nagyobb városok vonzáskörzetében, az üdülőterületeken és a nyugati, északnyugati határszélen, ahol a határon átnyúló kereslet is mozgatta a lakáspiacot. 2022-ben megközelítőleg a két évvel korábbi szintre esett vissza a lakáspiac forgalma, az ország minden régiójában csökkent az eladott lakások száma. A csökkenést ezúttal nem a járványhelyzet, hanem a gazdasági környezet romlása okozta. Figyelembe véve a még várhatóan beérkező adatokat, országosan éves szinten nagyjából 13%-os csökkenés becsülhető. 2022-ben az eddig beérkezett adatok alapján országosan 132 ezer lakás cserélt gazdát, ebből 9300 volt új építésű. 2022 folyamán a folyósított hitelek száma 23%-kal, összege 14%-kal csökkent az előző évihez képest. Minden második lakáshitelt használt lakás vásárlására folyósítottak, ezek száma 38%-kal maradt el az előző évitől. A 2022-ben lakásépítéshez nyújtott hitelek száma 37%-kal, értéke 61%-kal nőtt (ez a hiteltípus az év második felében is bővült). Az újlakás vásárlásához kapcsolódó hitelek száma viszont már alig emelkedett (3,1%), a folyósított összeg azonban az újlakás árak emelkedésével párhuzamosan 26%-kal nőtt. A lakáshitelezés visszaesése az év második felében fokozódott, a 2022 II. félévében folyósított 43 ezer lakáshitel már 31%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A 2016 és 2022 között realizált mintegy 1,1 millió lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél vettek igénybe CSOK-ot, illetve Falusi CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az új lakások esetében a legmagasabb, ebben az időszakban minden második új építésű lakásra jutott egy folyósított CSOK-támogatás. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
A lakásfoglalás, az elhúzódó bírósági eljárások, valamint az ingatlanadózással kapcsolatos szabályozási hézagok Európa-szerte nehézséget okoznak. A francia példa arra világít rá, hogy létezhet olyan jogalkotási megközelítés, amely - ha nem is oldja meg a tulajdonosokat érő sérelmeket - legalább adózási szempontból enyhíti azok anyagi terheit. 
A hazai lakáspolitikai diskurzus egyik legújabb és legélesebb vitákat kiváltó eleme a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet, amely többek között az ingatlanszerzés korlátozásának lehetőségét is felveti. A javaslat társadalmi egyeztetése során a legnagyobb visszhangot ez az elem váltotta ki, ezért a kormány, a Magyar Hírlap információi szerint, nyitott annak lehetőségére, hogy akár ki is kerüljön a jogszabályból. 
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
Az európai lakhatási válság egyre égetőbb kérdésként jelenik meg Brüsszel politikai napirendjén, még akkor is, ha az uniós intézmények mozgástere e téren meglehetősen korlátozott. A lakáspolitika ugyanis alapvetően tagállami és helyi hatáskörben marad. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
