THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kevesebb az ember, több a lakás Magyarországon2023. október 6. |
|---|
 Akárhogyan is alakult az elmúlt évtizedekben Magyarországon a lakáspiac, a legutóbbi népszámlálás KSH által eddig feldolgozott adataiból is világosan látszik, hogy az ország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik, szemben a magyar népességgel, mely változó ütemben ugyan, de folyamatosan fogy.
|
|
Az adatok szerint a 9.603.634 fő (98% ebből magyar állampolgár) magyarországi lakos (a változás 2011-hez képest: -333.994 fő (-3,4%)) összesen 4.586.878 db lakásban élt (a változás 2011-hez képest: +190 236 darab (+4,3%)), figyelembe véve a lakott és nem lakott lakásokat, valamint a lakott üdülőket együttesen. Egy magyar lakásban átlagosan 2,09 fő, azaz kicsivel több, mint 2 ember lakik ma. Budapesten a legkisebb az egy háztartásban élők száma, mivel ez a szám 1,74 fő, a többi városban 2,13 fő, a kisebb településeken pedig 2,3 fő. Tehát a községekben élnek ma a legtöbben egy háztartáson belül, majd a városokban, míg a legkevesebben a fővárosban (https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html). A 2022-es adatok a magyar népességről A legutóbbi népszámlálás összesített adatai szerint 2022. október 1-jén 3,4%-kal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, melynek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az adatok alapján összességében növekszik ugyan a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. A népesség idősödő korszerkezetét jelzi, hogy a 65 éves és annál idősebbek létszáma (közel 2 millió fő) 42%-kal meghaladja a 15 év alattiakét. A csökkenést a leginkább a környező országokból érkező bevándorlási többlet mérsékeli jelentősen. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76%-a európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos országok állampolgárai voltak. 2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt hazánkban, számuk 2011 óta 52%-kal nőtt. Szomorú, hogy az egyszemélyes háztartások száma egyre csak nő, 2022-ben minden harmadik háztartásban egyedül éltek. 2022-ben ezer férfira 1078 nő jutott, az előző népszámláláskor még 1106, a férfiak és a nők létszáma tehát kismértékben ugyan, de közeledett egymáshoz. A gyermekes háztartások aránya az ország északkeleti térségében, valamint az északnyugati országrészben magas: 23%, illetve 22%, Pest vármegyében 28%, miközben Budapesten csak 17%. Érdekes adat, hogy uniós összehasonlításban kimagasló hazánkban a tulajdonosok által lakott lakások aránya, hiszen Magyarországon a lakások 90%-át azok tulajdonosai lakják és mindössze 9,9%-ot tesz ki a bérelt lakások aránya. A lakáspiac 2022-ben A korábbi évtizedekhez képest mérséklődött a lakásállomány gyarapodása, területi megoszlása pedig számottevően módosult. A települések felében csökkent a lakások száma, ugyanakkor az átlagost meghaladóan nőtt a lakásállomány Budapesten és agglomerációjában, egyes nagyobb városok vonzáskörzetében, az üdülőterületeken és a nyugati, északnyugati határszélen, ahol a határon átnyúló kereslet is mozgatta a lakáspiacot. 2022-ben megközelítőleg a két évvel korábbi szintre esett vissza a lakáspiac forgalma, az ország minden régiójában csökkent az eladott lakások száma. A csökkenést ezúttal nem a járványhelyzet, hanem a gazdasági környezet romlása okozta. Figyelembe véve a még várhatóan beérkező adatokat, országosan éves szinten nagyjából 13%-os csökkenés becsülhető. 2022-ben az eddig beérkezett adatok alapján országosan 132 ezer lakás cserélt gazdát, ebből 9300 volt új építésű. 2022 folyamán a folyósított hitelek száma 23%-kal, összege 14%-kal csökkent az előző évihez képest. Minden második lakáshitelt használt lakás vásárlására folyósítottak, ezek száma 38%-kal maradt el az előző évitől. A 2022-ben lakásépítéshez nyújtott hitelek száma 37%-kal, értéke 61%-kal nőtt (ez a hiteltípus az év második felében is bővült). Az újlakás vásárlásához kapcsolódó hitelek száma viszont már alig emelkedett (3,1%), a folyósított összeg azonban az újlakás árak emelkedésével párhuzamosan 26%-kal nőtt. A lakáshitelezés visszaesése az év második felében fokozódott, a 2022 II. félévében folyósított 43 ezer lakáshitel már 31%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A 2016 és 2022 között realizált mintegy 1,1 millió lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél vettek igénybe CSOK-ot, illetve Falusi CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az új lakások esetében a legmagasabb, ebben az időszakban minden második új építésű lakásra jutott egy folyósított CSOK-támogatás. dr. Busa Kamilla Virág |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz. 
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. 
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére. 
A Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Otthon Start hitelprogram jogszabálytervezetét, amely a lakáspolitika új irányait vetíti elő. Az első lakástulajdon megszerzését támogató konstrukció javaslata július 29-ig véleményezhető. 
Az önkormányzat 100 millió forintos keretösszeggel hirdetett meg visszatérítendő, de kamatmentes támogatást legalább öt lakásos épületek felújításához. A pénz gyorsan fogyhat, a lehetőség pedig egyéves kivitelezési határidővel párosul. 
Az ingatlanpiacon már nem elég csak jelen lenni: kiemelkedni, figyelmet kelteni és meggyőzni kell - lehetőleg az első másodpercben. A „home staging", vagyis az ingatlan értékesítésre való felkészítése erre a szemléletváltásra kínál eszközt. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, egyetemi adjunktus, ingatlanszakértő, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa előadásában arról beszélt, miért nem csupán párnaigazgatásról, hanem piaci stratégiáról van szó. 
Mezőkeresztes június 27-én, még a törvény hatályba lépése előtt elfogadta azt a helyi rendeletet, amely az önkormányzat számára elővásárlási jogot biztosít minden, nem hozzátartozók között zajló ingatlaneladás esetén. 
Egy franciaországi törvényjavaslat radikálisan új szemléletet vezetne be az ingatlanbérlés feltételeiben: a jövőben nemcsak az energetikai szempontból elavult, hanem a túlmelegedő, úgynevezett „hőkatlan" lakások is kieshetnek a bérbeadható ingatlanok köréből. 
Látványos akcióval hívta fel a figyelmet a lakhatási válságra a Katalóniai Lakhatási Szakszervezetek Konföderációja (COSHAC), amely több mint harminc bérlői és szociális szervezetet tömörít. A résztvevők a barcelonai Ingatlantulajdonosi Kamara székházában tartott sajtótájékoztatójukon az elérhetetlen bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellen emeltek szót. 
A Pest Vármegyei Főügyészség kilenc ingatlanközvetítő céggel szemben indított közérdekű pert a fogyasztói jogokat sértő, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A perek tétje nem csupán az érintett vállalkozások gyakorlata, hanem a jövőben alkalmazható szerződésminták jogszerűsége is. 
2025. július 1-jétől életbe lép a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény. Az új szabályozás hátterében az a társadalmi és politikai szándék áll, hogy a települések - különösen a túlzott népszerűség miatt átalakuló üdülőövezetek - saját hatáskörben dönthessenek a fejlődés üteméről és irányáról, sőt akár arról is, ki költözhet be és ki nem. 
Románia lakáspiaca megtorpanni látszik. A lassulás hátterében gazdasági bizonytalanság, szigorodó hitelezés és emelkedő építési költségek állnak. 
A régi családi házak ára országszerte hat százalékkal csökkent Finnországban 2025 első negyedévében - derül ki a statisztikai hivatal friss adataiból. A váratlan áresést a kereslet csökkenése, a demográfiai változások és a vidéki ingatlanok iránti alacsony érdeklődés hajtja. 
A Magyar Nemzeti Bank 2025. májusi lakáspiaci jelentése megerősítette a hazai lakáspiacon már hónapok óta érzékelhető trendeket: miközben a kereslet fokozatosan élénkül és az árak dinamikusan emelkednek, addig a kínálati oldal továbbra is gyenge teljesítményt mutat. 
Svédországban egy friss szakértői jelentés szerint a jövőben a települések jogot kaphatnak arra, hogy az árvíz- és hővédelmi fejlesztések költségeinek egy részét azoktól az ingatlantulajdonosoktól hajtsák be, akik közvetlen haszonélvezői ezeknek az intézkedéseknek. Bár az elképzelés még előkészítés alatt áll, komoly vitát váltott ki a svéd ingatlanpiacon, mivel jelentős - akár több tízezer eurónak megfelelő - kötelezettséget is róhat az érintettekre. 
Az olasz legfelsőbb közigazgatási bíróság - az Államtanács - kimondta: a rövid távú lakáskiadás magánszemélyek által gyakorolt tevékenységként nem korlátozható önkormányzati rendeletekkel, amennyiben nem minősül vállalkozásnak. A döntés az ingatlantulajdonosok szerződési szabadságát helyezi előtérbe, és egyúttal új irányt jelölhet ki a lakáskiadás szabályozásában. 
Az Egyensúly Intézet koordinálásával új javaslatcsomag született, amely a magyarországi lakóépületek energetikai korszerűsítésének átfogó reformját célozza. A több tucat iparági, pénzügyi és civil szervezet közreműködésével összeállított program célja egy olyan hosszú távú, társadalmilag igazságos és gazdaságilag is fenntartható felújítási rendszer megalkotása, amely a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésekhez is érdemben hozzájárul. 
Már a Parlament előtt van az a jogszabálytervezet, amely új alapokra helyezheti a településkép és a közösségi érdekek védelmét. Az indítvány lehetőséget teremtene arra, hogy az önkormányzatok korlátozhassák bizonyos lakóingatlanok megszerzését, illetve felléphessenek a helyi karaktert veszélyeztető beruházásokkal szemben. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
