Kérdés
Kérem válaszoljanak az alábbi kérdéseimre: 

1. Szeretném megtudni, hogy mi a helyzet, ha a jegyzőkönyv és a határozatok nem a közgyűlésen készülnek, hanem utólag? Nálunk így történik.
Tudjuk, hogy a határozatokat a helyszínen, szó szerint kell rögzíteni, a jegyzőkönyvekre viszont a Társasházi törvény ezt nem írja elő.

2. Mi a helyzet akkor, ha a közös képviselő a meghozott határozatokról a tulajdonosokat nem értesíti?
Nálunk éveken át ez történt.

3. Utólag készült az a jegyzőkönyv is, amely nem a rendkívüli közgyűlésen történteket tartalmazza: szavaztunk egy javítási munkával kapcsolatban, ezt a jegyzőkönyv meg sem említi, hanem újabb árajánlatok kéréséről szól. A döntést a közös képviselő a saját ill. a számvizsgáló bizottság vezetőjének hatáskörébe utalta, és e szerint több mint a dupláját fizette ki az általunk megszavazott összegnek. A jegyzőkönyv és a határozat is utólag készült, a határozatról nem kaptunk értesítést, így lehetőségünk sem volt tiltakozni. /e történet után kerestük meg a Társasházi törvényt és egyebeket, mert fogalmunk sem volt róla. /A következő éves közgyűlés pénzügyi beszámolójának adataiból derült ki ez a történet, ekkor kértük ki a jegyzőkönyv másolatát is.

Válasz
1. Általánosságban a részletes jegyzőkönyvek nem a közgyűlésen készülnek el, hanem utólag gépelik le és a hitelesítő tulajdonosok azt követően írják alá, ha egyetértenek vele.
A közgyűlésen hozott határozatok azonban nem változhatnak, azoknak szó szerint úgy kell megjelenniük a jegyzőkönyvben, ahogy ott elhangzott és rögzíteni kell a szavazati arányokat is.

2. Amennyiben a tulajdonosokat nem értesítik a meghozott határozatokról, akkor a helyi jegyzőnél kell bejelentést tenni, aki jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni és a közös képviselőt a társasházi törvényben írtak betartására kötelezni.

3. Az elszámolás és elszámoltatás időpontja valóban a beszámoló közgyűlés, ahol a közös képviselő köteles az előző évi gazdálkodásáról részletes tájékoztatást adni. Ezen a közgyűlésen lehet dönteni arról, hogy megfelelőnek tartották-e vagy sem. A jelenlévők szavazati aránya dönti el, hogy a beszámolót elfogadták vagy nem. Aki nem ért egyet az elszámolással, az a közgyűlés napjától számított 60 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz és kérheti az elfogadásról szóló közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. Természetesen a bíróságon a keresetet benyújtó félnek kell indokolnia, hogy mi a kifogása, illetve miért nem tartja megfelelőnek a beszámolót.