Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön2025. december 2. |
|---|
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
|
|
10 990 HUF
Minőségi pajzs alakú fekete színterezett zászlótartó
![]() Érdekel → |
|
A rendelet a 335/2025. (X. 30.) Korm. rendeletben szereplő kiemelt Otthon Start-beruházások körét bővíti, és részletes, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg budapesti és vidéki helyszínekre. Új, vegyes rendeltetésű vagy lakódominanciájú fejlesztés indulhat a XVIII. kerületben, Budaörsön és Debrecenben, valamint több barnamezős, egykori ipari területen a XV. és XI. kerületben. Ezeknél a projekteknél a helyi szabályozási terv és a TÉKA előírásai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ütköznek az új, speciális kormányrendeleti szabályokkal; ellentét esetén a helyi előírás nem alkalmazható. A Budapest XV. kerületében kijelölt, egykori ipari területen és a XI. kerület több ingatlanán a beruházások szabadonálló beépítéssel, nagy területű telkeken valósulhatnak meg. A terepszint feletti beépítettség jellemzően 35-65%, a terepszint alatti 50-70% közötti határig engedélyezett, az általános szintterületi mutató legfeljebb 2,5-3,5 m²/m², míg a parkolási szintterületi mutató legfeljebb 1,0-1,5 m²/m² lehet. Az épületmagasság egyes helyszíneken elérheti a 33-45 métert, az épületek legmagasabb pontja pedig 65 méterig tervezhető. Vannak területek, ahol legfeljebb 300, máshol legfeljebb 1100 vagy 1270 lakó rendeltetési egység helyezhető el, a lakófunkció aránya és darabszáma több esetben egyébként nem korlátozott. A zöldfelület minimuma az érintett beruházásoknál 25-35%, amelyet nem szükséges egybefüggő módon kialakítani. A fapótlási kötelezettséget a beruházáshoz kapcsolódó utolsó használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni, ugyanakkor 10 centiméternél kisebb törzsátmérőjű fák, illetve ilyen újulat engedély, bejelentés és pótlási kötelezettség nélkül kivágható. Az építési helyet több esetben az ingatlan teljes területére kiterjeszti a rendelet, elő-, oldal- és hátsókert nélkül vagy minimális kertkötelezettséggel, a szabályozási terven jelölt övezethatárokra, szöveges és rajzi elemekre tekintet nélkül. Telekosztás az övezeti paraméterektől függetlenül lehetséges, nyúlványos telek és korlátlan hosszúságú zsákutca is kialakítható. A parkolási és kerékpáros előírások szintén enyhébbek a szokásosnál. Az új épületek és rendeltetési egységek használatához a TÉKA szerinti személygépkocsi-várakozóhelyek és kerékpár-várakozóhelyek csupán 50%-át kell biztosítani, részben vagy egészben az épületen belül. Bizonyos funkcióknál - például kereskedelmi és szolgáltató egységeknél - a parkolóhelyet nem kötelező az épületen belül kialakítani, a P+R és B+R parkolókötelezettséget egyes projektekre teljesen elengedi a rendelet. A meglévő szállásjellegű épületek átalakításánál, bővítésénél csak a többletgépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkolókat megtartva. A műszaki berendezések és közműépítmények elhelyezésére külön szabályok vonatkoznak. Az elő- és oldalkertben közterületről látható épületgépészeti és elektromos berendezés takartan elhelyezhető, a közműellátást biztosító létesítmények önállóan is megvalósíthatók. A lakóépületekben központi hűtő- vagy klímaberendezést nem kötelező beépíteni, egyedi klímaberendezés pedig csak takartan, közterületről nem látható módon helyezhető el. Nagyobb lakásszám vagy nagy szintterület esetén sem ír elő kötelező központi fűtőberendezést, miközben a lépcsőházakat a TÉKA egyes előírásaitól eltérve, kizárólag tűzvédelmi szempontok alapján kell méretezni. Az engedélyezési eljárás menete is egyszerűsödik a kiemelt projektek esetében. A 2. mellékletben szereplő érintett telkeket az építési engedélyezés során rendezettnek kell tekinteni akkor is, ha a telekalakítás még nincs átvezetve az ingatlan-nyilvántartásban. A beruházások megvalósításának, valamint az építési és használatbavételi engedélyek kiadásának nem feltétele a helyi településrendezési eszközökben előírt közmű- és közlekedési infrastrukturális fejlesztések teljes körű megvalósítása; a közútkezelői és forgalomtechnikai nyilatkozatokat, hozzájárulásokat elegendő a használatbavételi engedélyek kiadásáig beszerezni. A lakófunkcióhoz kapcsolódó akadálymentes elektromos töltőállomás létesítése sem feltétele az építési vagy használatbavételi engedélynek. A gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokat szabályozó 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet is kiegészül: az építésügyi hatóság a fő rendeltetés szerinti épületek próbaüzemének végéig, legfeljebb hat hónapos határidővel írhatja elő az energetikai tanúsítvány megszerzését és az energetikai követelményeknek való megfelelést. E határidő végéig a beruházó köteles gondoskodni az épület rendeltetésszerű használatáról és üzemeltetéséről. A most beiktatott új szakaszokat - csakúgy, mint az Otthon Start-hoz kötött speciális építési szabályokat - a rendelet kifejezetten a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazandónak rendeli. A barnamezős budapesti projektekhez kapcsolódó közterület-használat időtartamát a jogszabály a kivitelezés megkezdésétől annak befejezéséig, de legfeljebb 2035. december 31-ig határozza meg. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Az Európai Unió klíma- és energiapolitikai célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet kap a meglévő épületállomány energiahatékonysági korszerűsítése. A rendezvényen a szakpolitika, a finanszírozási szektor és az építőipari szereplők képviselői elemzik a jelenlegi szabályozási és piaci környezetet.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2026. szeptember 1-jétől tette elérhetővé az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági és nem lakossági ügyfelek számára a D árszabást, vagyis a dinamikus tarifát. A 2027. január 1-jétől életbe lépő konstrukció önkéntes alapon igényelhető. 
A Kormány 2026. szeptember 1-jén nyújtotta be az Országgyűlésnek a T/572. számú törvényjavaslatot, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) átfogó korrekciójára tesz javaslatot. A módosítás célja az Európai Unió Bíróságának ítéletéből fakadó kötelezettségek teljesítése, a kiemelt beruházások környezeti kontrolljának megerősítése, az állami lakásépítési stratégiák összehangolása, valamint az ágazati szereplőket terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése.
Új hirdetések jelentek meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
A Budavári Önkormányzat online véleménynyilvánító szavazást indított az I. kerületi rövid távú lakáskiadás (Airbnb) jövőbeli szabályozásáról, amelyben a kerületi lakosok 2026. szeptember 30-ig mondhatják el véleményüket. 
2026. szeptember 18-án újra lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére. Az esemény során személyes konzultációra is lesz alkalom. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Kormány a lakásépítések ösztönzését, a lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítását célzó intézkedésekről döntött. Az 1275/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján szeptember végéig elő kell készíteni a Wekerle Lakásépítési Programot, emellett felülvizsgálják a lakáscélú kiemelt beruházások szakmai feltételeit is.
A hazai lakóépület-állomány szerkezete és energetikai állapota olyan mélyreható strukturális válságot tükröz, amely megkérdőjelezi a magyar klímatranzíció és az energiabiztonság megvalósíthatóságát. Az Európai Unió felülvizsgált Épületenergetikai Irányelve (EPBD) szigorú kötelezettségként írja elő a legrosszabb energiahatékonyságú épületek prioritásos korszerűsítését. A JustReno projekt keretében elvégzett átfogó elemzés alapján a hazai épületállomány energetikai lemaradása nem csupán technológiai deficit, hanem mélyen beágyazott területi és társadalmi egyenlőtlenségek következménye.
Nem egyszerűen az látszik a közös képviselői díjakból, hogy Budapesten drágább, vidéken pedig olcsóbb a szolgáltatás. A MITOE és a THT 2026 eleji felmérésének részletesebb elemzése ennél jóval érdekesebb képet mutat: Magyarországon több, egymástól látványosan eltérő közös képviselői működési modell él egymás mellett. Van közöttük olyan, amelyből professzionális szolgáltatói piac kezd kialakulni, és olyan is, amelynek hosszú távú fennmaradása már kérdésesnek látszik.
A távleolvasható mérőeszközök 2027. január 1-jei kötelező bevezetése a társasházak széles körét érinti. Az alábbi olvasói kérésre adott szakértői összefoglaló pontról pontra rendszerezi, hogy mely ingatlanokban kötelező az átállás, milyen mérőkre terjed ki a jogszabály, és hogyan kell eljárni a helyi önkormányzatoknál a vizsgálatok benyújtásakor.
A társasházbiztosítások díjának emelkedése, az alulbiztosítottság, a lakások és a társasház biztosításának elhatárolása, valamint az egyre újabb kockázatok is szóba kerültek a THT „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése " konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. A résztvevők a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is adtak gyakorlati tanácsokat a biztosítások kiválasztásához és a károk bejelentéséhez.
Lenner Dorottya csaknem 10 éve, 2017-ben csatlakozott az eHÁZ csapatához, mint ügyfélszolgálatos munkatárs, és 2026 júliusától ő tölti be az eHÁZ termékfelelősi pozícióját. Dorottyát a THT az elmúlt évekről és az eHÁZ várható újdonságairól kérdezte.
Le kell cserélni a még érvényes hitelességi idejű, de hagyományos (nem távleolvasható) melegvízmérőket kötelezően a határidő előtt, és pontosan melyik jogszabály vonatkozik az egyedi kazán nélküli, tisztán távhős épületekre? Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
Míg a főváros egyes részein már gőzerővel zajlanak a helyszíni felmérések és a műszaki vizsgálatok, addig más kerületekben az elbírálás, vagy éppen az új pályázatok befogadása van napirenden.
A városi környezetben megjelenő csótányok nemcsak kellemetlen látványt nyújtanak, de jelenlétük komoly higiéniai és egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A hatékony védekezés alappillérét a megelőzés és a tulajdonosi felelősségvállalás jelenti. A jogszabályi előírások alapján a lakott területeken mindenkinek általános kötelezettsége a kártevők elleni védekezés és megtelepedésük megakadályozása.
A parlamenti választások óta 29 önkormányzat döntött úgy, hogy visszavonja a helyi önazonosság védelmére hivatkozó rendeletét, illetve más helységekben finomítottak a szigorításokon - derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből.
Az elmúlt hetek Magyarországa talán az eddigieknél is világosabban mutatta meg, milyen törékeny lehet az a komfort, amelyre a mindennapjainkat építettük. A klímaváltozás hatásai és a hirtelen fellépő erőforráshiányok ugyanis már nem a távoli jövő fenyegetései, hanem közvetlenül a lakókörnyezetünkben, a társasházaink falai között vizsgáztatják az alkalmazkodóképességünket.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet alapvető célja, hogy megteremtse az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó energetikai reformok és mérföldkövek jogi feltételeit. A rendelet több miniszteri rendelet módosításán keresztül koordinálja a magyar villamosenergia-rendszer modernizációját, a lakossági és mikrovállalkozási piaci rugalmasság növelését, valamint a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia hálózati integrációját és társadalmi elfogadottságát. 





































