Kiemelt lakófejlesztések új szabályokkal Budapesten, Debrecenben és Budaörsön2025. december 2. |
|---|
Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.
|
|
630 HUF
Iratrendező A4 75cmlapraszerelt Bluering® Economy sárga
![]() Érdekel → |
|
A rendelet a 335/2025. (X. 30.) Korm. rendeletben szereplő kiemelt Otthon Start-beruházások körét bővíti, és részletes, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg budapesti és vidéki helyszínekre. Új, vegyes rendeltetésű vagy lakódominanciájú fejlesztés indulhat a XVIII. kerületben, Budaörsön és Debrecenben, valamint több barnamezős, egykori ipari területen a XV. és XI. kerületben. Ezeknél a projekteknél a helyi szabályozási terv és a TÉKA előírásai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ütköznek az új, speciális kormányrendeleti szabályokkal; ellentét esetén a helyi előírás nem alkalmazható. A Budapest XV. kerületében kijelölt, egykori ipari területen és a XI. kerület több ingatlanán a beruházások szabadonálló beépítéssel, nagy területű telkeken valósulhatnak meg. A terepszint feletti beépítettség jellemzően 35-65%, a terepszint alatti 50-70% közötti határig engedélyezett, az általános szintterületi mutató legfeljebb 2,5-3,5 m²/m², míg a parkolási szintterületi mutató legfeljebb 1,0-1,5 m²/m² lehet. Az épületmagasság egyes helyszíneken elérheti a 33-45 métert, az épületek legmagasabb pontja pedig 65 méterig tervezhető. Vannak területek, ahol legfeljebb 300, máshol legfeljebb 1100 vagy 1270 lakó rendeltetési egység helyezhető el, a lakófunkció aránya és darabszáma több esetben egyébként nem korlátozott. A zöldfelület minimuma az érintett beruházásoknál 25-35%, amelyet nem szükséges egybefüggő módon kialakítani. A fapótlási kötelezettséget a beruházáshoz kapcsolódó utolsó használatbavételi engedély kiadásáig kell teljesíteni, ugyanakkor 10 centiméternél kisebb törzsátmérőjű fák, illetve ilyen újulat engedély, bejelentés és pótlási kötelezettség nélkül kivágható. Az építési helyet több esetben az ingatlan teljes területére kiterjeszti a rendelet, elő-, oldal- és hátsókert nélkül vagy minimális kertkötelezettséggel, a szabályozási terven jelölt övezethatárokra, szöveges és rajzi elemekre tekintet nélkül. Telekosztás az övezeti paraméterektől függetlenül lehetséges, nyúlványos telek és korlátlan hosszúságú zsákutca is kialakítható. A parkolási és kerékpáros előírások szintén enyhébbek a szokásosnál. Az új épületek és rendeltetési egységek használatához a TÉKA szerinti személygépkocsi-várakozóhelyek és kerékpár-várakozóhelyek csupán 50%-át kell biztosítani, részben vagy egészben az épületen belül. Bizonyos funkcióknál - például kereskedelmi és szolgáltató egységeknél - a parkolóhelyet nem kötelező az épületen belül kialakítani, a P+R és B+R parkolókötelezettséget egyes projektekre teljesen elengedi a rendelet. A meglévő szállásjellegű épületek átalakításánál, bővítésénél csak a többletgépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkolókat megtartva. A műszaki berendezések és közműépítmények elhelyezésére külön szabályok vonatkoznak. Az elő- és oldalkertben közterületről látható épületgépészeti és elektromos berendezés takartan elhelyezhető, a közműellátást biztosító létesítmények önállóan is megvalósíthatók. A lakóépületekben központi hűtő- vagy klímaberendezést nem kötelező beépíteni, egyedi klímaberendezés pedig csak takartan, közterületről nem látható módon helyezhető el. Nagyobb lakásszám vagy nagy szintterület esetén sem ír elő kötelező központi fűtőberendezést, miközben a lépcsőházakat a TÉKA egyes előírásaitól eltérve, kizárólag tűzvédelmi szempontok alapján kell méretezni. Az engedélyezési eljárás menete is egyszerűsödik a kiemelt projektek esetében. A 2. mellékletben szereplő érintett telkeket az építési engedélyezés során rendezettnek kell tekinteni akkor is, ha a telekalakítás még nincs átvezetve az ingatlan-nyilvántartásban. A beruházások megvalósításának, valamint az építési és használatbavételi engedélyek kiadásának nem feltétele a helyi településrendezési eszközökben előírt közmű- és közlekedési infrastrukturális fejlesztések teljes körű megvalósítása; a közútkezelői és forgalomtechnikai nyilatkozatokat, hozzájárulásokat elegendő a használatbavételi engedélyek kiadásáig beszerezni. A lakófunkcióhoz kapcsolódó akadálymentes elektromos töltőállomás létesítése sem feltétele az építési vagy használatbavételi engedélynek. A gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokat szabályozó 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet is kiegészül: az építésügyi hatóság a fő rendeltetés szerinti épületek próbaüzemének végéig, legfeljebb hat hónapos határidővel írhatja elő az energetikai tanúsítvány megszerzését és az energetikai követelményeknek való megfelelést. E határidő végéig a beruházó köteles gondoskodni az épület rendeltetésszerű használatáról és üzemeltetéséről. A most beiktatott új szakaszokat - csakúgy, mint az Otthon Start-hoz kötött speciális építési szabályokat - a rendelet kifejezetten a hatálybalépéskor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazandónak rendeli. A barnamezős budapesti projektekhez kapcsolódó közterület-használat időtartamát a jogszabály a kivitelezés megkezdésétől annak befejezéséig, de legfeljebb 2035. december 31-ig határozza meg. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások



Az Otthon Start program FIX 3%-os lakáshiteléhez kapcsolódóan a kormány újabb nagy lakóingatlan-fejlesztéseket minősített kiemelt beruházássá, és jelentősen átszabja az ezekre vonatkozó építési, parkolási és engedélyezési szabályokat. A 377/2025. (XII. 1.) Korm. rendelet már a folyamatban lévő hatósági eljárásokra is kiterjed, a helyi településrendezési tervektől és az OTÉK-tól eltérő beépítési paramétereket állapít meg.

Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt. 
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft. 
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak.
Gyakori konfliktusforrás a társasházak életében a parkolóhelyek használata, különösen akkor, ha a beruházói ígéretek és a tényleges kialakítás nincsenek összhangban. Az alábbi eset jól példázza, hogyan lehet jogszerűen és ésszerűen kezelni a közös tulajdonú parkolók elosztását. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházkezelők többsége ma még Excel-táblák, e-mailek és telefonok között próbál rendet tartani. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. ügyvezetője - a MITOE elnökségi tagja - ennek a káosznak kínál alternatívát a TSH Manager online feladatkezelő rendszerrel. Az előadás egy gyakorlati szemléletű bemutató volt arról, hogyan lehet egyetlen felületen átlátni az iroda és a terep teljes munkafolyamatát, társasházról társasházra haladva.
Még csak március van, de már túl vagyunk hét társasházi konferencián, melyeken aktuálisabbnál aktuálisabb témák kerültek felszínre minden városban. Szerencsére, vagy nem szerencsére idén sem volt olyan város, ahol ne merült volna fel olyan - társasházi, pénzügyi, tűzvédelmi, jogi - kérdés, probléma, mely további utánajárást igényel a részünkről. Ígéretünknek eleget téve a következő hetekben a tht.hu online felületein ezeket a témákat feldolgozzuk, az érintett hivatalokat, szerveket felkeressük és addig nem eresztjük őket, amíg nem kapunk választ a társasházakat érintő égető kérdésekre.
Az európai lakáspiacot sokáig az a feltételezés határozta meg, hogy a stabil jövedelemmel rendelkező felnőttek életének egyik legfontosabb mérföldköve a saját otthon megszerzése. Az utóbbi években azonban ez a kép látványosan átalakul. A növekvő ingatlanárak és energiaköltségek mellett a munkaerőpiaci bizonytalanság, a mobilitás és a változó preferenciák egyre többeket terelnek a bérlés irányába. A választás azonban sok esetben nem kényszer, hanem tudatos döntés.
A fűtési költségek elszámolásának jogszabályi változása nemcsak az arányokat érinti, hanem a korábban alkalmazott egyedi mentességek további sorsát is. Felmerülhet a kérdés, hogy a kizárólag utcai bejárattal rendelkező helyiségek hogyan vesznek részt a közös fűtési költségek viselésében. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik.
Az elmúlt esztendőkben a többezres mérnökhiány arra kényszerítette a magyarországi vállalatokat, hogy jó fizetést ígérve még a diplomájukat meg nem szerzett, tanulmányaikat be sem fejezett hallgatókat is magukhoz csábítsák az egyetemekről. Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki - és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza - hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László. 







































