A Habitat for Humanity Magyarország 2024 februárjában meghirdetett országos pályázata azoknak az önkormányzatoknak szólt, amelyek a lakhatás területén hiánypótló és példamutató intézkedéseket valósítottak meg: azaz a válságok ellenére sem hagyták cserben lakosaikat. A pályázati felhívásról ebben a cikkünkben írtunk.

A három településméret szerinti kategóriában egy-egy települési önkormányzatot díjaztak. A pályázati adatlapon az önkormányzatok ismertették, hogy az elmúlt évekből mire a legbüszkébbek, milyen kihívásokkal szembesültek és mik a terveik a következő ciklusban a lakhatás területén. A Habitat munkatársai és egy háromfős szakmai zsűri pontozta ezeket a beadványokat szociális, intézményi, esélyegyenlőségi, valamint környezet- és klímavédelmi szempontból. A Habitat pályázatán összesen 39 pályázó szállt ringbe Budapestről és 15 vármegyéből.

A DÍJAZOTTAKAT és eredményeik:

• Józsefváros - ahol antikorrupciós programból teremtettek lakhatási alapot

A 20 ezer főnél nagyobb települések kategória díjazottja a VIII. kerületi Józsefvárosi Önkormányzat lett. Lényeges szervezeti és intézményi újításokat vezettek be, kifejezetten a legsérülékenyebb csoportok (pl. jelentős hátralékot felhalmozók, egyedülálló szülők, közterületen élő hajléktalan és mozgáskorlátozott emberek) érdekében. 201 önkormányzati bérlakásban végeztek életmentő vagy korszerűsítő felújításokat, amelyre négymilliárd forintot spóroltak meg az antikorrupciós programjukkal. A pályázat keretében az önkormányzat egy kétmillió forintos alapot fordíthat lakásfenntartási és adósságkezelési támogatásra.

• Keszthely - ahol a kilakoltatás helyett az adósságkezelést preferálják

A kisvárosok kategóriában Keszthely városát díjazták, ahol szintén tudatosan fejlesztik a bérlakásállományt nagyszabású felújításokkal és újépítésekkel is. A város lakhatási támogatást és hátralékrendezéshez részletfizetési-lehetőséget is biztosít. A pályázat keretében Keszthelyen nyolc szociális bérlakás nyílászáróit fogják kicserélni, összesen négymillió forint értékben.

• Jánoshida - a 2500 fős település tudatos bérlakás-fejlesztéssel

A községek kategóriában Jánoshida önkormányzata kapta a legmagasabb pontszámot. Itt az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt a helyben eladóvá vált házak megvásárlásával, és szociális bérlakásként történő kiadásával. A településen ezen felül számos, lakhatással és településfejlesztéssel kapcsolatos figyelemre méltó gyakorlatról számoltak be a jánoshidai pályamű a tűzifa, rezsi és építőanyag támogatástól kezdve az idősgondozás innovatív, stratégiai fejlesztésén keresztül a megújuló energiás beruházásokig. Munkájukat hét és félmillió forint pályázati forrással ismerték el a díj mellett, amelyet a helyi szociális tűzifaprogram fejlesztésére fordíthatnak.

A nyertes pályázatokban több közös pont is volt

Míg egy vidéki kistelepülés nagyon eltérő helyzetben, különböző problémákkal küzd, mint egy nagyváros, számos párhuzam és hasonlóság van a díjazott települések között, például a lakóingatlanok siralmas állapota.

"Nagyra értékeltük, hogy mindhárom önkormányzatnál jellemző a lakosok bevonása, és az, hogy megadják a lehetőséget, hogy állampolgárként együtt gondolkozhassanak a helyi döntéshozókkal" - hívta fel a figyelmet Rácz Béla zsűritag, a Polgár Alapítvány munkatársa, az 1Magyarország Kezdeményezés társalapítója.

A díjazottak tudtak továbbá azonosulni azzal a dilemmával is, hogy kevesebb háztartásnak, de hosszú távú segítséget nyújtsanak, vagy inkább minél többeknél azonnali "tűzoltásra" használják a szűkös forrásokat.

A három díjazotton kívül számos kiemelkedő pályázat érkezett, amelyekből kiemelünk pár további jó gyakorlatot:

• Kórós (171 fős Baranya vármegyei község), ahol az önkormányzat tudatosan növeli a szociális bérlakásállományt az üres házak megvásárlásával és hosszútávú lízingszerződés keretében történő hasznosításával/kiadásával, amelyek aztán a futamidő lejártával a bérlő tulajdonába kerülnek. Emellett saját forrásból krízisfa szociális tüzelőanyag programot működtetnek annak érdekében, hogy a rászorulók kedvezményes áron jussanak a fűtési időszakban tűzifához

• Alsómocsoládon (269 fős község szintén Baranyában) szintén erős stratégiai és komplex gondolkodásmód figyelhető meg a lakásügyben. Az önkormányzat saját és pályázati forrásokat is megmozgat az energetikai felújításokra (2 millió forint értékig), valamint a szociális tüzelő támogatásra. A településen antiszegregációs program is volt, továbbá kiemelt szerep jut a közösségi tervezésnek is

• Rinyabesenyőn (193 fős) zsáktelepülés Somogy vármegyében) az elmúlt önkormányzati ciklusban egy telepfelszámolási program keretében 7 db szociális bérlakás kialakítása valósult meg. Az újépítésűek esetében az energiahatékonyság és megújuló energiahasználat voltak a legfontosabb szempontok

• Ordas (427 fős Bács-Kiskun vármegyei község) pályázati és saját forrásból is igyekszik helyben növelni a szociális bérlakásállományt eladóvá vált házak megvásárlásával, felújításával, és bérlakásként történő kiadásával. Ezekbe olyan sérülékeny háztartások költözhettek, ahol korábban a lakásviszonyok miatt felmerült a gyerekek családból történő kiemelése. A településen kiemelt figyelem jut az eladósodás megelőzésére és közvetlen segítségnyújtásra a tűzifabeszerzésben, valamint a felújításokhoz, illetve a tulajdonszerzéshez kapcsolódó ügyintézésben

• Hajdúnánás (kb. 16 ezer fős város Hajdú-Bihar vármegyében) a lakhatás terén kiforrott tervekkel és lakáskoncepcióval rendelkezik, amelyben egyedülálló intézményi gyakorlatként az önkormányzat - felismerve, hogy lakosai élethelyzetéről és igényeiről ő rendelkezik több információval - visszavette a lakáskezelő gazdasági társaságtól az állománya bérbeadásával kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzati bérlakásszektoron túl a város lakhatással kapcsolatos intézkedései az első lakáshoz jutás támogatását, valamint az önkormányzati telkek kedvezményes áron való eladását is érintik

• Szeged (kb. 160 ezer fős) városának szociális bérlakásprogramja keretében már több mint 800 lakás került felújításra az állományban, emellett további támogatásokat is nyújtanak a lakbérek és rezsiköltségek viseléséhez. Utóbbiaknak és az előrefizetős mérőóráknak köszönhetően sikeresen előzik meg a bérleti és közüzemi díjhátralékok keletkezését és felhalmozódását. Az önkormányzat fenntarthatóság és energiatakarékosság iránti elkötelezettsége is kiemelkedő, ezt támasztják alá az energiahatékonysági felújítások (saját forrásból finanszírozott nyílászárócserék), valamint a geotermikus távfűtési rendszer kiépítése

• Budapest Főváros (kb. 117 ezer fős) XIII. kerületi önkormányzata komplex, hosszútávú lakhatási stratégiával rendelkezik, és az ország nagyon kevés olyan önkormányzatának egyike, amely épít is önkormányzati bérlakásokat. Ezeknél külön figyelmet szentel a környezettudatossági szempontoknak, hogy energiahatékony épületek és lakások épüljenek. A lakossági energiaszegénység enyhítésére intézkedési tervet, valamint a kilakoltatások megelőzésére eljárásrendet dolgoztak ki az elmúlt önkormányzati ciklusban. Emellett a kerületben többféle lakhatáshoz kapcsolódó támogatás is elérhető (pl. kisebb energetikai felújításokhoz) és kiemelt figyelmet fordítanak az ezekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatásra is.

A pályázat során beérkezett jó gyakorlatokból a Habitat for Humanity Magyarország kiadványt tervez megjelentetni, amelyből még több, országszerte a méltó lakhatásért dolgozó önkormányzat munkája lesz megismerhető.

(Forrás: Habitat for Humanity Magyarország)