Kérdés
Háromemeletes társasház második emeleti lakás konyhájában nem folyik le a szennyvíz. A vízszerelő szakember a konyhai szennyvízcsövekben nem talált dugulást. Az első emeleti lakásban sem található dugulás, de a szennyvíz ott sem folyik le. A vízszerelő feltételezi, hogy a szennyvízcső azon része van eldugulva, mely a garázsban található. A lakásnak és garázsnak más-más a tulajdonosa. A garázstulajdonos azonban nem járul hozzá a szennyvízcső ellenőrzéséhez esetleges tisztításához. Kérdéseim:
1. A garázstulajdonos kötelezhető-e valami formában hogy hozzájáruljon a vízszerelő által történő szennyvízcső ellenőrzéséhez esetleges tisztításához?
2. Ha nem okozunk kárt a garázstulajdonos ingatlanában és az ott található értékeiben ennek ellenére is kérhet a társasháztól kártérítést?
3. Milyen eszköz áll a társasház rendelkezésére arra az esetre, ha a garázstulajdonos mindenképp elzárkózik, nem működik együtt?
VálaszA leírásból az állapítható meg, hogy az ún. „közös szakaszon" történt a dugulás, így annak elhárítására a társasház köteles. A társasházi törvény 1. § (2) bekezdése így rendelkezik:
(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.
Ennek alapján a garázs tulajdonosa köteles a közös tulajdoni ejtőcsatorna javítását megengedni, és ezért semmilyen kártalanítás nem jár a részére. (Természetesen, ha kárt okoztak valamilyen vagyontárgyában, akkor azt kompenzálni kell.)
Ha végképp nem hajlandó a tulajdonos arra, hogy a szerelőket a tulajdonába beengedje a javítás elvégzése érdekében, akkor a helyi önkormányzatnál kell birtokvédelmet kérni. A jegyző - szükség esetén - még karhatalmat is kirendelhet arra az időre, amíg a javítás megtörténik.
