Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Kipukkadt a hazai lakáspiac 2022. november 23.
A Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberi lakáspiaci felmérésében megjelentek szerint 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki mértékétől Budapesten 35 százalékkal, vidéken 36 százalékkal maradt el a kereslet. A lakáspiaci érdeklődések negyedéves száma ezzel vidéken az elmúlt évek felfutását megelőző, 2016-os szintjére esett vissza. A lakások, illetve a családi házak iránti érdeklődések arányában az elmúlt év folyamán nem volt tapasztalható érdemi átrendeződés.
4 400 HUF Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben Érdekel →
2022 második negyedévében a ciklus csúcsára ért a lakáspiaci drágulás. 2022 második negyedévében az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban a 2014 óta tartó lakáspiaci áremelkedés alatt mért legmagasabb ütemmel, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok nominális értelemben (6. ábra). A lakásárak éves nominális növekedési üteme ezzel 24,8 százalékra nőtt, ami szintén a legnagyobb drágulási ütemet jelenti az aktuális lakáspiaci ciklusban. A lakásárak éves növekedési üteme reálértelemben a 2021. negyedik negyedévi 13,3 százalékról enyhén 12,8 százalékra mérséklődött, ami elmarad a ciklus csúcsát jelentő 16,1 százalékos éves reál drágulástól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindexei alapján az új és használt lakások ára eltérően alakult az első félév során: előbbiek éves nominális árváltozása a 2021. év végi 23,9 százalékról 17,2 százalékra lassult, míg utóbbiak éves áremelkedése 22,6 százalékról 23,6 százalékra gyorsult. Gyorsuló drágulás az első félévben A drágulás üteme a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az első félévben. 2022 második negyedévében a lakásárak Budapesten 7,1 százalékkal, a vidéki városokban átlagosan 8,9 százalékkal, a községekben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek (7. ábra). Az áremelkedés éves nominális üteme ezzel a fővárosban a 2021. év végi 12,3 százalékról jelentősen, 20,4 százalékra, a vidéki városokban pedig ugyanezen idő alatt 25,4 százalékról 31,2 százalékra nőtt, ami rendkívüli drágulást jelent egy év alatt. A községekben mindezek mellett már lassult a lakásárak éves dinamikája, a 2021. negyedik negyedévi 21,3 százalékról a második negyedévre 15,6 százalékra. Az emelkedő inflációval a lakásárak éves növekedési üteme az idei év második negyedévében reálértelemben Budapesten és a községekben egyszámjegyűre mérséklődött, rendre 8,9 és 4,5 százalékra, a vidéki városokban ugyanakkor 18,6 százalékot tett ki. Ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján a harmadik negyedévben országosan jelentősen lassulhatott a lakásárak éves növekedése, és nominálisan 18,4 százalékot, reálértelemben 1,7 százalékot tehetett ki, Budapesten ugyanakkor maradhatott a magas éves nominális drágulás, 20,8 százalékkal. Közel 200 százalékos növekedés Budapesten A vidéki városokban országszerte jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt évben. 2022 második negyedévében a vidéki városokban tapasztalt jelentős lakáspiaci drágulás országszerte széles körben valósult meg, és minden régió városaiban 25 százalékot meghaladó éves lakásáremelkedést lehetett mérni (8. ábra). A legnagyobb éves drágulás a dél-dunántúli és közép-dunántúli városokban volt tapasztalható, ahol rendre 34,7 és 34,4 százalékkal nőttek a lakásárak a városokban. Hosszú távon, a globális pénzügyi válság kezdete, 2008 negyedik negyedéve óta Budapest után a közép-magyarországi városok lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 198 százalékkal, amit a közép-dunántúli és dél-alföldi régiók követnek rendre 186 és 171 százalékoslakáspiaci drágulással. A megyeszékhelyek átlagos árszintje közeledett Budapesthez. 2022 első féléve során a megyeszékhelyeken nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak Budapesthez képest, így az árolló szűkült a fővárosi és a vidéki nagyobb települések között (9. ábra). A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára így a budapesti átlag 56 százalékát tette ki 2022 első félévében, amely arány 2021-ben 52,8 százalék volt. Ugyanakkor ez az arány a jelenlegi lakáspiaci ciklus elején, 2013-ban még magasabb volt, a megyeszékhelyek átlagos árszintje 63 százaléka volt a budapestinek. 2022 első félévében a többi településtípuson nőtt vagy stagnált az árolló Budapesthez képest. A vidéki városokban a 2021-es 46,3 százalékról 2022 első félévére 43,2 százalékra csökkent az átlagos négyzetméterárak szintje a budapesti négyzetméterárakhoz viszonyítva. A községek relatív árszintje pedig ugyanezen idő alatt 29,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent Budapesthez képest. 13,3 éves átlagkereset egy lakásért A lakásárak növekedése minden vidéki régióközpontban meghaladta a jövedelmek emelkedését. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított relatív nagysága 2021-ben - a koronavírus-járvány kitörését követő időszak átmeneti javulását követően - ismét emelkedésnek indult, a lakásvásárlás elérhetőségének romlását jelezve. 2022 első félévében folytatódott ez a tendencia, és Budapest mellett az összes hazai régióközpontban jelentősen emelkedett a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya. A legmagasabb értéket Debrecenben vette fel a mutató, ahol a 2021-es 11,8 év után 2022 első félévében már 13,3 évnyi teljes nettó átlagkeresethez volt szükség egy medián négyzetméterárral rendelkező, 75 négyzetméter alapterületű lakás megvásárlásához. Budapesten pedig 2005 óta a legmagasabbra, 11,8 évre emelkedett a lakásárak átlagkeresetekhez képesti aránya (10. ábra). 2022 harmadik negyedévében minden településtípuson jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. A magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 2022 harmadik negyedévében országosan 32,3 ezret tett ki az MNB becslése szerint, amely nagymértékben, 22,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki 41,7 ezres tranzakciószámtól (12. ábra). Szeptember hónapban önmagában ennél is nagyobb, 34,2 százalékos éves csökkenés látszott a tranzakciókban. Az adásvételek harmadik negyedévi száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. Az egyes településtípusok tekintetében a falusi CSOK-ra jogosult településeken 16,5 százalékkal, Budapesten 16,9 százalékkal, a megyeszékhelyeken 30,0 százalékkal, a többi városban 25,9 százalékkal, az egyéb községekben pedig 36,9 százalékkal csökkent a tranzakciók száma éves összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnálsokkal alacsonyabb aktivitást mutató piac indikátora lehet a lakáspiaci fordulatnak és a lakásár-dinamika jelentős mérséklődését vetítheti előre.

Kipukkadt a hazai lakáspiac

2022. november 23.

A Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberi lakáspiaci felmérésében megjelentek szerint 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki mértékétől Budapesten 35 százalékkal, vidéken 36 százalékkal maradt el a kereslet. A lakáspiaci érdeklődések negyedéves száma ezzel vidéken az elmúlt évek felfutását megelőző, 2016-os szintjére esett vissza. A lakások, illetve a családi házak iránti érdeklődések arányában az elmúlt év folyamán nem volt tapasztalható érdemi átrendeződés.

4 400 HUF

Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben

Érdekel →

2022 második negyedévében a ciklus csúcsára ért a lakáspiaci drágulás. 2022 második negyedévében az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban a 2014 óta tartó lakáspiaci áremelkedés alatt mért legmagasabb ütemmel, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok nominális értelemben (6. ábra). A lakásárak
éves nominális növekedési üteme ezzel 24,8 százalékra nőtt, ami szintén a legnagyobb drágulási ütemet jelenti az aktuális lakáspiaci ciklusban. A lakásárak éves növekedési
üteme reálértelemben a 2021. negyedik negyedévi 13,3 százalékról enyhén 12,8 százalékra mérséklődött, ami elmarad a ciklus csúcsát jelentő 16,1 százalékos éves reál
drágulástól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindexei alapján az új és használt lakások ára eltérően alakult az első félév során: előbbiek éves nominális árváltozása a 2021. év végi 23,9 százalékról 17,2 százalékra lassult, míg utóbbiak éves áremelkedése 22,6 százalékról 23,6 százalékra gyorsult.

Gyorsuló drágulás az első félévben

A drágulás üteme a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az első félévben. 2022 második negyedévében a lakásárak Budapesten 7,1 százalékkal, a vidéki városokban átlagosan 8,9 százalékkal, a községekben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek (7. ábra). Az áremelkedés éves nominális üteme ezzel a fővárosban a 2021. év végi 12,3 százalékról jelentősen, 20,4 százalékra, a vidéki városokban pedig ugyanezen idő alatt 25,4 százalékról 31,2 százalékra nőtt, ami rendkívüli drágulást jelent egy év alatt. A községekben mindezek mellett már lassult a lakásárak éves dinamikája, a 2021. negyedik negyedévi 21,3 százalékról a második negyedévre 15,6 százalékra. Az emelkedő inflációval a lakásárak éves növekedési üteme az idei év második negyedévében reálértelemben Budapesten és a községekben egyszámjegyűre mérséklődött, rendre 8,9 és 4,5 százalékra, a vidéki városokban ugyanakkor 18,6 százalékot tett ki. Ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján a harmadik negyedévben országosan jelentősen lassulhatott a lakásárak éves növekedése, és nominálisan 18,4 százalékot, reálértelemben 1,7 százalékot tehetett ki, Budapesten ugyanakkor maradhatott a magas éves nominális drágulás, 20,8 százalékkal.

Közel 200 százalékos növekedés Budapesten

A vidéki városokban országszerte jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt évben. 2022 második negyedévében a vidéki városokban tapasztalt jelentős lakáspiaci
drágulás országszerte széles körben valósult meg, és minden régió városaiban 25 százalékot meghaladó éves lakásáremelkedést lehetett mérni (8. ábra).

A legnagyobb éves drágulás a dél-dunántúli és közép-dunántúli városokban volt tapasztalható, ahol rendre 34,7 és 34,4 százalékkal nőttek a lakásárak a városokban. Hosszú távon, a globális pénzügyi válság kezdete, 2008 negyedik negyedéve óta Budapest után a közép-magyarországi városok lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 198 százalékkal, amit a közép-dunántúli és dél-alföldi régiók követnek rendre 186 és 171 százalékoslakáspiaci drágulással. A megyeszékhelyek átlagos árszintje közeledett Budapesthez. 2022 első féléve során a megyeszékhelyeken nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak Budapesthez képest, így az árolló szűkült a fővárosi és a vidéki nagyobb települések között (9. ábra). A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára így a budapesti átlag 56 százalékát tette ki 2022 első félévében, amely arány 2021-ben 52,8 százalék volt. Ugyanakkor ez az arány a jelenlegi lakáspiaci ciklus elején, 2013-ban még magasabb volt, a megyeszékhelyek átlagos árszintje 63 százaléka volt a budapestinek. 2022 első félévében a többi településtípuson nőtt vagy stagnált az árolló Budapesthez képest.

A vidéki városokban a 2021-es 46,3 százalékról 2022 első félévére 43,2 százalékra csökkent az átlagos négyzetméterárak szintje a budapesti négyzetméterárakhoz viszonyítva. A községek relatív árszintje pedig ugyanezen idő alatt 29,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent Budapesthez képest.

13,3 éves átlagkereset egy lakásért

A lakásárak növekedése minden vidéki régióközpontban meghaladta a jövedelmek emelkedését. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított relatív nagysága 2021-ben - a koronavírus-járvány kitörését követő időszak átmeneti javulását követően - ismét emelkedésnek indult, a lakásvásárlás elérhetőségének romlását jelezve. 2022 első félévében folytatódott ez a tendencia, és Budapest mellett az összes hazai régióközpontban jelentősen emelkedett a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya. A legmagasabb értéket Debrecenben vette fel a mutató, ahol a 2021-es 11,8 év
után 2022 első félévében már 13,3 évnyi teljes nettó átlagkeresethez volt szükség egy medián négyzetméterárral rendelkező, 75 négyzetméter alapterületű lakás megvásárlásához. Budapesten pedig 2005 óta a legmagasabbra,
11,8 évre emelkedett a lakásárak átlagkeresetekhez képesti aránya (10. ábra).

2022 harmadik negyedévében minden településtípuson jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. A magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 2022 harmadik negyedévében országosan 32,3 ezret tett ki az MNB becslése szerint, amely nagymértékben, 22,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki 41,7 ezres tranzakciószámtól (12. ábra). Szeptember hónapban önmagában ennél is nagyobb, 34,2 százalékos éves csökkenés látszott a tranzakciókban. Az adásvételek harmadik negyedévi
száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. Az egyes településtípusok tekintetében a falusi CSOK-ra jogosult településeken 16,5 százalékkal,
Budapesten 16,9 százalékkal, a megyeszékhelyeken 30,0 százalékkal, a többi városban 25,9 százalékkal, az egyéb községekben pedig 36,9 százalékkal csökkent a tranzakciók
száma éves összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnálsokkal alacsonyabb aktivitást mutató piac indikátora lehet a lakáspiaci fordulatnak és a lakásár-dinamika jelentős
mérséklődését vetítheti előre.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

6 150 HUF

THS IP65 DSO-GR lámpa

Érdekel →

További híreink

Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom 2026. február 20.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.

Új szabályok a helyrajzi számozásban és az ingatlan-nyilvántartási díjakban – változások jönnek a földhivatali ügyintézésben 2026. február 20.
Módosulnak az ingatlan-nyilvántartási eljárások díjai, a társasházi ügyintézés költségei és az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályai. Az új rendelet célja egyszerre az elektronikus rendszer működésének finanszírozása és az állami lakáshitelek ellenőrzésének megkönnyítése.

Két felújítási pályázat indul Erzsébetvárosban: támogatás a társasházaknak és a lakástulajdonosoknak 2026. február 19.
Két felújítási programot hirdetett meg Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata, amely a társasházak közös részeinek korszerűsítését, valamint a lakások nyílászáróinak felújítását célozza.


Ingyenes jogi tanácsadás a THT roadshow-ján jövő héttől: ezeken a helyszíneken veheti igénybe! 2026. február 19.
A legfrissebb társasházakat érintő témákkal, kapcsolatépítési lehetőségekkel, és számos, az év eleji beszámoló közgyűlések időszakában nélkülözhetetlen információkat tartalmazó előadással várja a résztvevőket a THT Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című roadshow-ja. Dr. Kiss Balázs Károly ingyenes jogi tanácsadást tart minden helyszínen.

Az önkormányzati lakás bérlője nem fizet – perelhető a tulajdonos? 2026. február 18.
Kitől követelheti a ház a tartozást: közvetlenül a bérlőtől, vagy minden esetben a tulajdonostól? A kérdés különösen érdekessé válik, ha az önkormányzat és a társasház eltérően látja a jogi helyzetet. Olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Megjelent a THT január-februári száma 2026. február 17.
Elindult hát a 2026-as év is, melyet egy országos roadshow-val kezdünk, hogy pénzügyi, távjeladós, hulladékgazdálkodás, biztosítás, könyvelés, jog és mesterséges intelligencia témákban is a lehető legaktuálisabb információkat tudjuk megosztani Önökkel. A rendkívüli témakínálat mellett idén is egy exkluzív könyvvel várjuk előfizetőinket, mely a nyomdából egyenesen a rendezvényeink helyszínére érkezik.


Korszerű fűtéstechnikai megoldások társasházak, közületek, vállalkozások részére (x) 2026. február 17.
Az ELCO a nagy teljesítményű fűtési rendszerek egyik meghatározó szereplője Európában. A márka innovatív technológiáival, energiahatékony megoldásaival és hosszú távon is megbízható berendezéseivel ideális választás ipari, közületi és nagyobb lakóépületek fűtési és melegvíz-ellátási feladataihoz. A termékek tervezése során elsődleges szempont a gazdaságos üzem, a könnyű rendszerintegráció és a rugalmas bővíthetőség. Ennek köszönhetően az ELCO kazánjai egyaránt alkalmasak új beruházásokhoz és meglévő fűtési rendszerek korszerűsítéséhez.

Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése: fontos témák a 2026-os beszámoló közgyűlésekre 2026. február 17.
Fontos kapcsolatépítési lehetőségek, a legfrissebb társasházakat érintő témák - köztük a Budapesti Zöld Panelprogram indulásának tapasztalatai -és számos, az év eleji beszámoló közgyűlések időszakában nélkülözhetetlen információkat tartalmazó előadással várja a résztvevőket a THT konferenciája 2026. március 12-én Budapesten a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban.

Felújítás „holnapelőtt” – vízszigetelés és burkolati rendszerek felújítása gyártói rendszer garanciával (x) 2026. február 17.
Az építőiparban egyre nagyobb hangsúlyt kap a hosszú távú megbízhatóság és a tervezhető üzemeltetés. Különösen igaz ez a vízszigeteléssel érintett szerkezetekre, ahol egy meghibásodás jelentős kárt okozhat, illetve olyan szerkezetekre, mint a padlók, ahol a tönkre ment burkolat nem csak vizuális szálka a szemünkben, hanem akár botlás, csúszás veszélyes elem egy sűrűn lakott lépcsőházban. Az esetleges meghibásodások javítása nemcsak költséges, hanem jelentős használati kockázatot is hordoz.

Egyedi mérőóra vagy költségmegosztó? – A MITOE utánajárt: Itt a Minisztérium állásfoglalásának értelmezése a 676/2023. Kormányrendeletről! 2026. február 17.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem?

Már nyomdában a THT 2026-os társasházi üzemeltetési szakkönyve – mutatjuk, miről szól és hol veheti át! 2026. február 16.
Jogszabályi megfelelés, karbantartási kötelezettségek, értékmegőrzés és értéknövelés egy kötetben - a THT legújabb szakkönyve 2026 februárjában jelenik meg, és elsőként a tavaszi konferencia körúton éves THT szaklap előfizetéssel rendelkező résztvevők vehetik kézbe.

A kitűzésen alapuló alaptérkép lett az új kötelező az építési dokumentációhoz 2026. február 16.
2026 januárjától egyszerűsödött az építési dokumentáció tartalma: megszűnt az ingatlan-nyilvántartási térképi vektorállomány kötelező csatolása, helyette a kitűzésen alapuló tervezési alaptérkép vált alapkövetelménnyé. A módosítás egyúttal a földmérési adatok felhasználását is könnyíti, mivel a kitűzési adatok főszabály szerint külön adatszolgáltatás és díjfizetés nélkül felhasználhatók a tervezési alaptérkép elkészítéséhez.

Láthatatlan veszély a falban – miért nem halogatható a vízhálózat felújítása? 2026. február 16.
A legtöbb társasházban a víz- és csatornavezetékek rejtve futnak a falakban, pincékben, mennyezeti szigetelés alatt. Éppen ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk - amíg egyszer csak el nem reped egy cső, és a lakók éjszaka a pincében hömpölygő vízzel szembesülnek. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Gyurasits Gergely, a strang.hu/Inpipe Kft. termékmenedzsere arról beszélt, miért nem szabad tovább halogatni a hálózatok vizsgálatát és cseréjét, és hogyan lehet a lakókat meggyőzni a láthatatlan felújítások szükségességéről.

Felújítás a kondérban- Boszorkánykonyha a megújuló szigetelés és burkolatok jegyében 2026. február 13.
Felvételsorozat harmadik része az eINGATLAN 2025 - Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Jámbor Zsolt mérnök szaktanácsadó - Fatra Izolfa Zrt.

Több százmilliárd forintos átcsoportosítás a rezsivédelem fenntartására 2026. február 13.
Újabb jelentős költségvetési forrásokat mozgósít a kormány a lakossági energiaár-támogatási rendszer működtetésére és a távhőszolgáltatók kompenzációjára. A friss kormányhatározatok alapján 2026 elején összesen több mint 460 milliárd forintnyi átcsoportosításról döntöttek, amelynek célja a rezsivédelmi intézkedések finanszírozásának biztosítása.

Nő a lakások áramigénye – de ki fizeti a társasházi hálózat bővítését? 2026. február 12.
A lakásfelújítások során megnövelt villamos kapacitások közvetve túlterhelhetik a társasházak közös elektromos hálózatát, így szükségessé válhat a korszerűsítés. Felmerül a kérdés: igazságos-e, ha a költségeket mindenki a tulajdoni hányad szerint viseli, vagy arányosítható-e azokkal, akik nagyobb teljesítményt használnak? Az olvasói kérdésre jogi szakértőnk válaszol.

Mit kell tennie a következő kormánynak a lakhatási válság megoldásáért? 2026. február 11.
Megjelent a Lakhatási Minimum a 2026-os országgyűlési választásokra. A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én nagy sajtóérdeklődés mellett mutatták be a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot. A szakpolitikai javaslatcsomagban támpontot adnak minden, az április 12-i parlamenti választáson induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek azzal kapcsolatban, hogy milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.

A THT tavaszi konferencia körútjának minden állomására lehet jelentkezni! Előfizetőink elsők között vehetik át a konferenciákon a 2026-os szakkönyvünket 2026. február 10.
Idén hat vidéki városban és Budapesten rendezzük meg a THT éves konferencia körútját, a rendezvényeken a THT előfizetői díjmentesen átvehetik vadonatúj kiadványunkat, melynek címe: „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése Karbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026".

2026-ban is nyitva áll Angyalföld felújítási pályázata 2026. február 10.
A XIII. kerület 2026-ban is folytatja a társasházak és lakásszövetkezetek felújítását segítő rendszerét: egész évben, határidő nélkül igényelhető a kamatmentes felújítási támogatás és a vissza nem térítendő kamattámogatás, ráadásul kedvezőbb feltételekkel, mint korábban.

Már lehet regisztrálni a 2026. február 19-i eHÁZ FÓRUM-ra 2026. február 9.
2026. február 19-én idén először mutatjuk be az eHÁZ szoftver valamennyi meglévő és új funkcióját, melyre szeretettel várjuk Önt és munkatársait egyaránt! Az esemény során lehetőség nyílik személyes konzultációra is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.