Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Kipukkadt a hazai lakáspiac 2022. november 23.
A Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberi lakáspiaci felmérésében megjelentek szerint 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki mértékétől Budapesten 35 százalékkal, vidéken 36 százalékkal maradt el a kereslet. A lakáspiaci érdeklődések negyedéves száma ezzel vidéken az elmúlt évek felfutását megelőző, 2016-os szintjére esett vissza. A lakások, illetve a családi házak iránti érdeklődések arányában az elmúlt év folyamán nem volt tapasztalható érdemi átrendeződés.
2022 második negyedévében a ciklus csúcsára ért a lakáspiaci drágulás. 2022 második negyedévében az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban a 2014 óta tartó lakáspiaci áremelkedés alatt mért legmagasabb ütemmel, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok nominális értelemben (6. ábra). A lakásárak éves nominális növekedési üteme ezzel 24,8 százalékra nőtt, ami szintén a legnagyobb drágulási ütemet jelenti az aktuális lakáspiaci ciklusban. A lakásárak éves növekedési üteme reálértelemben a 2021. negyedik negyedévi 13,3 százalékról enyhén 12,8 százalékra mérséklődött, ami elmarad a ciklus csúcsát jelentő 16,1 százalékos éves reál drágulástól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindexei alapján az új és használt lakások ára eltérően alakult az első félév során: előbbiek éves nominális árváltozása a 2021. év végi 23,9 százalékról 17,2 százalékra lassult, míg utóbbiak éves áremelkedése 22,6 százalékról 23,6 százalékra gyorsult. Gyorsuló drágulás az első félévben A drágulás üteme a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az első félévben. 2022 második negyedévében a lakásárak Budapesten 7,1 százalékkal, a vidéki városokban átlagosan 8,9 százalékkal, a községekben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek (7. ábra). Az áremelkedés éves nominális üteme ezzel a fővárosban a 2021. év végi 12,3 százalékról jelentősen, 20,4 százalékra, a vidéki városokban pedig ugyanezen idő alatt 25,4 százalékról 31,2 százalékra nőtt, ami rendkívüli drágulást jelent egy év alatt. A községekben mindezek mellett már lassult a lakásárak éves dinamikája, a 2021. negyedik negyedévi 21,3 százalékról a második negyedévre 15,6 százalékra. Az emelkedő inflációval a lakásárak éves növekedési üteme az idei év második negyedévében reálértelemben Budapesten és a községekben egyszámjegyűre mérséklődött, rendre 8,9 és 4,5 százalékra, a vidéki városokban ugyanakkor 18,6 százalékot tett ki. Ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján a harmadik negyedévben országosan jelentősen lassulhatott a lakásárak éves növekedése, és nominálisan 18,4 százalékot, reálértelemben 1,7 százalékot tehetett ki, Budapesten ugyanakkor maradhatott a magas éves nominális drágulás, 20,8 százalékkal. Közel 200 százalékos növekedés Budapesten A vidéki városokban országszerte jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt évben. 2022 második negyedévében a vidéki városokban tapasztalt jelentős lakáspiaci drágulás országszerte széles körben valósult meg, és minden régió városaiban 25 százalékot meghaladó éves lakásáremelkedést lehetett mérni (8. ábra). A legnagyobb éves drágulás a dél-dunántúli és közép-dunántúli városokban volt tapasztalható, ahol rendre 34,7 és 34,4 százalékkal nőttek a lakásárak a városokban. Hosszú távon, a globális pénzügyi válság kezdete, 2008 negyedik negyedéve óta Budapest után a közép-magyarországi városok lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 198 százalékkal, amit a közép-dunántúli és dél-alföldi régiók követnek rendre 186 és 171 százalékoslakáspiaci drágulással. A megyeszékhelyek átlagos árszintje közeledett Budapesthez. 2022 első féléve során a megyeszékhelyeken nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak Budapesthez képest, így az árolló szűkült a fővárosi és a vidéki nagyobb települések között (9. ábra). A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára így a budapesti átlag 56 százalékát tette ki 2022 első félévében, amely arány 2021-ben 52,8 százalék volt. Ugyanakkor ez az arány a jelenlegi lakáspiaci ciklus elején, 2013-ban még magasabb volt, a megyeszékhelyek átlagos árszintje 63 százaléka volt a budapestinek. 2022 első félévében a többi településtípuson nőtt vagy stagnált az árolló Budapesthez képest. A vidéki városokban a 2021-es 46,3 százalékról 2022 első félévére 43,2 százalékra csökkent az átlagos négyzetméterárak szintje a budapesti négyzetméterárakhoz viszonyítva. A községek relatív árszintje pedig ugyanezen idő alatt 29,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent Budapesthez képest. 13,3 éves átlagkereset egy lakásért A lakásárak növekedése minden vidéki régióközpontban meghaladta a jövedelmek emelkedését. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított relatív nagysága 2021-ben - a koronavírus-járvány kitörését követő időszak átmeneti javulását követően - ismét emelkedésnek indult, a lakásvásárlás elérhetőségének romlását jelezve. 2022 első félévében folytatódott ez a tendencia, és Budapest mellett az összes hazai régióközpontban jelentősen emelkedett a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya. A legmagasabb értéket Debrecenben vette fel a mutató, ahol a 2021-es 11,8 év után 2022 első félévében már 13,3 évnyi teljes nettó átlagkeresethez volt szükség egy medián négyzetméterárral rendelkező, 75 négyzetméter alapterületű lakás megvásárlásához. Budapesten pedig 2005 óta a legmagasabbra, 11,8 évre emelkedett a lakásárak átlagkeresetekhez képesti aránya (10. ábra). 2022 harmadik negyedévében minden településtípuson jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. A magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 2022 harmadik negyedévében országosan 32,3 ezret tett ki az MNB becslése szerint, amely nagymértékben, 22,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki 41,7 ezres tranzakciószámtól (12. ábra). Szeptember hónapban önmagában ennél is nagyobb, 34,2 százalékos éves csökkenés látszott a tranzakciókban. Az adásvételek harmadik negyedévi száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. Az egyes településtípusok tekintetében a falusi CSOK-ra jogosult településeken 16,5 százalékkal, Budapesten 16,9 százalékkal, a megyeszékhelyeken 30,0 százalékkal, a többi városban 25,9 százalékkal, az egyéb községekben pedig 36,9 százalékkal csökkent a tranzakciók száma éves összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnálsokkal alacsonyabb aktivitást mutató piac indikátora lehet a lakáspiaci fordulatnak és a lakásár-dinamika jelentős mérséklődését vetítheti előre.

Kipukkadt a hazai lakáspiac

2022. november 23.

A Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberi lakáspiaci felmérésében megjelentek szerint 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki mértékétől Budapesten 35 százalékkal, vidéken 36 százalékkal maradt el a kereslet. A lakáspiaci érdeklődések negyedéves száma ezzel vidéken az elmúlt évek felfutását megelőző, 2016-os szintjére esett vissza. A lakások, illetve a családi házak iránti érdeklődések arányában az elmúlt év folyamán nem volt tapasztalható érdemi átrendeződés.

2022 második negyedévében a ciklus csúcsára ért a lakáspiaci drágulás. 2022 második negyedévében az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban a 2014 óta tartó lakáspiaci áremelkedés alatt mért legmagasabb ütemmel, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok nominális értelemben (6. ábra). A lakásárak
éves nominális növekedési üteme ezzel 24,8 százalékra nőtt, ami szintén a legnagyobb drágulási ütemet jelenti az aktuális lakáspiaci ciklusban. A lakásárak éves növekedési
üteme reálértelemben a 2021. negyedik negyedévi 13,3 százalékról enyhén 12,8 százalékra mérséklődött, ami elmarad a ciklus csúcsát jelentő 16,1 százalékos éves reál
drágulástól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindexei alapján az új és használt lakások ára eltérően alakult az első félév során: előbbiek éves nominális árváltozása a 2021. év végi 23,9 százalékról 17,2 százalékra lassult, míg utóbbiak éves áremelkedése 22,6 százalékról 23,6 százalékra gyorsult.

Gyorsuló drágulás az első félévben

A drágulás üteme a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az első félévben. 2022 második negyedévében a lakásárak Budapesten 7,1 százalékkal, a vidéki városokban átlagosan 8,9 százalékkal, a községekben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek (7. ábra). Az áremelkedés éves nominális üteme ezzel a fővárosban a 2021. év végi 12,3 százalékról jelentősen, 20,4 százalékra, a vidéki városokban pedig ugyanezen idő alatt 25,4 százalékról 31,2 százalékra nőtt, ami rendkívüli drágulást jelent egy év alatt. A községekben mindezek mellett már lassult a lakásárak éves dinamikája, a 2021. negyedik negyedévi 21,3 százalékról a második negyedévre 15,6 százalékra. Az emelkedő inflációval a lakásárak éves növekedési üteme az idei év második negyedévében reálértelemben Budapesten és a községekben egyszámjegyűre mérséklődött, rendre 8,9 és 4,5 százalékra, a vidéki városokban ugyanakkor 18,6 százalékot tett ki. Ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján a harmadik negyedévben országosan jelentősen lassulhatott a lakásárak éves növekedése, és nominálisan 18,4 százalékot, reálértelemben 1,7 százalékot tehetett ki, Budapesten ugyanakkor maradhatott a magas éves nominális drágulás, 20,8 százalékkal.

Közel 200 százalékos növekedés Budapesten

A vidéki városokban országszerte jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt évben. 2022 második negyedévében a vidéki városokban tapasztalt jelentős lakáspiaci
drágulás országszerte széles körben valósult meg, és minden régió városaiban 25 százalékot meghaladó éves lakásáremelkedést lehetett mérni (8. ábra).

A legnagyobb éves drágulás a dél-dunántúli és közép-dunántúli városokban volt tapasztalható, ahol rendre 34,7 és 34,4 százalékkal nőttek a lakásárak a városokban. Hosszú távon, a globális pénzügyi válság kezdete, 2008 negyedik negyedéve óta Budapest után a közép-magyarországi városok lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 198 százalékkal, amit a közép-dunántúli és dél-alföldi régiók követnek rendre 186 és 171 százalékoslakáspiaci drágulással. A megyeszékhelyek átlagos árszintje közeledett Budapesthez. 2022 első féléve során a megyeszékhelyeken nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak Budapesthez képest, így az árolló szűkült a fővárosi és a vidéki nagyobb települések között (9. ábra). A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára így a budapesti átlag 56 százalékát tette ki 2022 első félévében, amely arány 2021-ben 52,8 százalék volt. Ugyanakkor ez az arány a jelenlegi lakáspiaci ciklus elején, 2013-ban még magasabb volt, a megyeszékhelyek átlagos árszintje 63 százaléka volt a budapestinek. 2022 első félévében a többi településtípuson nőtt vagy stagnált az árolló Budapesthez képest.

A vidéki városokban a 2021-es 46,3 százalékról 2022 első félévére 43,2 százalékra csökkent az átlagos négyzetméterárak szintje a budapesti négyzetméterárakhoz viszonyítva. A községek relatív árszintje pedig ugyanezen idő alatt 29,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent Budapesthez képest.

13,3 éves átlagkereset egy lakásért

A lakásárak növekedése minden vidéki régióközpontban meghaladta a jövedelmek emelkedését. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított relatív nagysága 2021-ben - a koronavírus-járvány kitörését követő időszak átmeneti javulását követően - ismét emelkedésnek indult, a lakásvásárlás elérhetőségének romlását jelezve. 2022 első félévében folytatódott ez a tendencia, és Budapest mellett az összes hazai régióközpontban jelentősen emelkedett a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya. A legmagasabb értéket Debrecenben vette fel a mutató, ahol a 2021-es 11,8 év
után 2022 első félévében már 13,3 évnyi teljes nettó átlagkeresethez volt szükség egy medián négyzetméterárral rendelkező, 75 négyzetméter alapterületű lakás megvásárlásához. Budapesten pedig 2005 óta a legmagasabbra,
11,8 évre emelkedett a lakásárak átlagkeresetekhez képesti aránya (10. ábra).

2022 harmadik negyedévében minden településtípuson jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. A magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 2022 harmadik negyedévében országosan 32,3 ezret tett ki az MNB becslése szerint, amely nagymértékben, 22,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki 41,7 ezres tranzakciószámtól (12. ábra). Szeptember hónapban önmagában ennél is nagyobb, 34,2 százalékos éves csökkenés látszott a tranzakciókban. Az adásvételek harmadik negyedévi
száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. Az egyes településtípusok tekintetében a falusi CSOK-ra jogosult településeken 16,5 százalékkal,
Budapesten 16,9 százalékkal, a megyeszékhelyeken 30,0 százalékkal, a többi városban 25,9 százalékkal, az egyéb községekben pedig 36,9 százalékkal csökkent a tranzakciók
száma éves összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnálsokkal alacsonyabb aktivitást mutató piac indikátora lehet a lakáspiaci fordulatnak és a lakásár-dinamika jelentős
mérséklődését vetítheti előre.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Az osztrák lakásmodell lehet a megoldás az uniós lakhatási válságra 2025. augusztus 21.
Július végén hat európai parlamenti képviselő érkezett Bécsbe, hogy első kézből tanulmányozza a város sokat emlegetett szociális és nonprofit lakásépítési rendszerét. A küldöttség - élén Irene Tinagli bizottsági elnökkel és az osztrák koordinátorral, Andreas Schiederrel - azzal a céllal látogatott el Ausztria fővárosába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az európai megfizethető lakhatási terv előkészítéséhez.

Mi kell ahhoz, hogy az adataink biztonságban legyenek? – Társasházkezelés és adatbiztonság 2025. augusztus 19.
A társasházak mindennapi működésében az adatkezelés kiemelt jelentőséggel bír. A közös képviselet során keletkező adatok - legyen szó tulajdonosokról, lakókról vagy beszállítókról - érzékeny információnak minősülhetnek, és védelmük szigorú jogi keretek között történik.

Létezik passzív bevétel az ingatlanpiacon? Miért Észak-Ciprus a legjövedelmezőbb? 2025. augusztus 18.
Külföldi ingatlanpiaci kitekintés. Felvételsorozat nyolcadik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Lévay-Bordi Regina alapító/CEO - Dream-Home Ciprus

Lakásbiztosítások aktualizálása az árbefagyasztások tükrében 2025. augusztus 15.
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira.


THT SZAKMAI DÍJAK 2025 - szeptember 15-ig van lehetőség pályázni 2025. augusztus 14.
Meghosszabbodott a jelentkezési határidő a THT Szakmai Díjakra. Az elmúlt években közel 250 közös képviselő munkáját ismertük el olyan épületfelújításokért, amelyek legalább 20%-os energiamegtakarítást eredményeztek a lakóközösségek számára. Idén, a díj alapításának 14. évfordulóján a THT az Energiahatékonysági díj mellett hét további kategóriában kínál lehetőséget a kiemelkedő teljesítmények elismerésére.

Közös képviselőnek jelentkezne? A THT-n most két társasház is keres! 2025. augusztus 14.
Jelenleg két társasház is új közös képviselőt keres a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében, mindkettő Budapesten.

Jogtalanul használt közös helyiség: mit tehet a társasház? 2025. augusztus 13.
A társasházak mindennapi működésében gyakori problémát jelent, ha egy közös tulajdonú helyiséget - például pincét, tárolót vagy raktárt - valamelyik tulajdonostárs jogcím nélkül használja, és ezzel akadályozza annak közösségi hasznosítását. Különösen kellemetlen a helyzet, ha az adott helyiséget bérbe adnánk, de az illető felszólításra, vagy közgyűlési határozat ellenére sem hajlandó azt kiüríteni.

Kiemelt beruházássá válhatnak a 3%-os hitelprogramra épített lakóparkok 2025. augusztus 12.
A 2025. augusztus 11-én megjelent kormányrendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, 250 lakásnál nagyobb lakóparkok építése kiemelt beruházássá nyilvánítható, ami gyorsított engedélyezési eljárást biztosít számukra.

Energiatakarékosan is lehet szép: világítási megoldások társasházakba 2025. augusztus 12.
A fényviszonyok alapvetően formálják mindennapi életünket. Hatással vannak közérzetünkre, biztonságérzetünkre, hiszen mi, emberek elsősorban látás útján tájékozódunk a világban. Nem mindegy, hogyan alkalmazzuk a világítást otthonainkban vagy azok közvetlen környezetében.

Kamerás megfigyelés jogszerűen 2025. augusztus 11.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése kapcsán komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat a szabályozás figyelmen kívül hagyása. Dr. Tóth Judit Lenke - adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a Smartfill Legal Kft. pénzmosás elleni eljárások szakértője - előadásában részletesen ismertette, mire kell figyelniük a közös képviselőknek és társasházkezelőknek a GDPR legújabb követelményei alapján.

Saját parkoló, mégsem használhatja? – Vitás társasházi tiltás elektromos autók ellen 2025. augusztus 8.
Egy társasház közgyűlése határozatban döntött az elektromos meghajtású gépjárművek mélygarázsból történő kizárásáról. Az eset jól mutatja, hogy a társasházi döntéshozatalban a közösségi érdekek és az egyéni tulajdonosi jogok között gyakran nehéz megtalálni az egyensúlyt, és a szabályozási környezet nehezen tart lépést a technológia fejlődésével.

A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása az ingatlanpiacon 2025. augusztus 7.
Bár a mesterséges intelligencia fogalma sokakban aggodalmat kelt, gyakorlati alkalmazásai egyre több ponton jelennek meg az ingatlanpiacon is. Balog Márton, a Trigon Research Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta, hogyan válhatnak ezek az eszközök valódi társává a társasházi szereplőknek - az ügyfélkapcsolattól a könyvelésig.

Drágább lesz a tulajdoni lap és a változásfigyelés – fontos tudnivalók az új díjszabásról 2025. augusztus 6.
Szeptembertől lép hatályba az a kormányrendelet, amely több ponton módosítja az ingatlan-nyilvántartási eljárások és adatszolgáltatások díjait. A friss szabályozás nemcsak a tulajdoni lapok lekérésének költségeit emeli meg, hanem részletesen meghatározza a fizetés módját, a díjfizetésre kötelezettek körét és az ügyintézéshez szükséges adminisztratív lépéseket is.

Jövőálló befektetés: a fenntartható ingatlan. Ingatlanbefektetői irányok. Erre menjünk! 2025. augusztus 5.
Felvételsorozat hetedik része az Ingatlan 2024 - Ingatlankezelők, -beruházók, -közvetítők, és -felújítók napja előadásaiból. Előadó: Szarvas Gábor ügyvezető - Greenbors Consulting

Amit minden lakó lát, és amit minden társasháznak egységesen kell kezelnie: postaládák és újságtartók 2025. augusztus 5.
A postaláda társasházi környezetben egyszerre betölt funkcionális, esztétikai és jogszabályi szerepet. A postai küldemények megfelelő kézbesítését ugyanis törvény írja elő, és a szabályos levélszekrény biztosítása a többlakásos épületek esetén a közös képviselő vagy üzemeltető felelőssége.

Épületinformációs modellezés a befektetők és az ingatlanpiac szolgálatában 2025. augusztus 4.
A BIM (építményinformációs modellezés) mára messze túlnőtt az eredeti, háromdimenziós tervezési szemléleten, és komplex, a teljes beruházási folyamatot átfogó információmenedzsment-rendszerré vált. Jánky Zoltán, a NOVU Tervezőiroda Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta, hogyan szolgálja ez a megközelítés a befektetői és ingatlanpiaci érdekeket az előkészítéstől az üzemeltetésig.

Összehangolják a CSOK Pluszt és az új Otthon Start hitelt – társadalmi egyeztetésen a jogszabálytervezet 2025. augusztus 4.
A kormány módosítja a családtámogatási rendeleteket, hogy azok illeszkedjenek a szeptember 1-jén induló Otthon Start programhoz, amely rögzített, 3%-os kamatozású lakáshitelt kínál. A cél az eddigi támogatási formák egyszerűbb kombinálhatósága.

Lakcím csak feltétellel? Változnak a betelepülés szabályai 2025. augusztus 1.
Közérthető keretek között szabályozza a kormány a helyi önazonosság védelmét szolgáló új eszközök alkalmazását. A 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a lakcímbejelentéstől az adásvételi szerződések hirdetményes közléséig számos újdonságot tartalmaz.

Megjelent a FIX 3%-os lakáshitel rendelete a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 1.
2025. szeptember 1-jétől elérhető a Fix 3% lakáshitel, amely otthonvásárlásra és építésre is igénybe vehető, legfeljebb 3%-os kamattal, állami kamattámogatással. A kormányrendelet részletes szabályokat határoz meg az igénylés módjáról, a szükséges igazolásokról, a bírálati és folyósítási folyamatról, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettségekről. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Évi egymillió forintos lakástámogatást kaphatnak a közszolgálatban dolgozók 2025. július 31.
Tanárok, rendőrök, katonák, ápolók, orvosok és más köztisztviselők - évente akár egymillió forintos támogatást kaphatnak lakáshitel törlesztésére vagy új hitel önrészének kifizetésére.