Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

Kipukkadt a hazai lakáspiac 2022. november 23.
A Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberi lakáspiaci felmérésében megjelentek szerint 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki mértékétől Budapesten 35 százalékkal, vidéken 36 százalékkal maradt el a kereslet. A lakáspiaci érdeklődések negyedéves száma ezzel vidéken az elmúlt évek felfutását megelőző, 2016-os szintjére esett vissza. A lakások, illetve a családi házak iránti érdeklődések arányában az elmúlt év folyamán nem volt tapasztalható érdemi átrendeződés.
2022 második negyedévében a ciklus csúcsára ért a lakáspiaci drágulás. 2022 második negyedévében az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban a 2014 óta tartó lakáspiaci áremelkedés alatt mért legmagasabb ütemmel, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok nominális értelemben (6. ábra). A lakásárak éves nominális növekedési üteme ezzel 24,8 százalékra nőtt, ami szintén a legnagyobb drágulási ütemet jelenti az aktuális lakáspiaci ciklusban. A lakásárak éves növekedési üteme reálértelemben a 2021. negyedik negyedévi 13,3 százalékról enyhén 12,8 százalékra mérséklődött, ami elmarad a ciklus csúcsát jelentő 16,1 százalékos éves reál drágulástól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindexei alapján az új és használt lakások ára eltérően alakult az első félév során: előbbiek éves nominális árváltozása a 2021. év végi 23,9 százalékról 17,2 százalékra lassult, míg utóbbiak éves áremelkedése 22,6 százalékról 23,6 százalékra gyorsult. Gyorsuló drágulás az első félévben A drágulás üteme a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az első félévben. 2022 második negyedévében a lakásárak Budapesten 7,1 százalékkal, a vidéki városokban átlagosan 8,9 százalékkal, a községekben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek (7. ábra). Az áremelkedés éves nominális üteme ezzel a fővárosban a 2021. év végi 12,3 százalékról jelentősen, 20,4 százalékra, a vidéki városokban pedig ugyanezen idő alatt 25,4 százalékról 31,2 százalékra nőtt, ami rendkívüli drágulást jelent egy év alatt. A községekben mindezek mellett már lassult a lakásárak éves dinamikája, a 2021. negyedik negyedévi 21,3 százalékról a második negyedévre 15,6 százalékra. Az emelkedő inflációval a lakásárak éves növekedési üteme az idei év második negyedévében reálértelemben Budapesten és a községekben egyszámjegyűre mérséklődött, rendre 8,9 és 4,5 százalékra, a vidéki városokban ugyanakkor 18,6 százalékot tett ki. Ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján a harmadik negyedévben országosan jelentősen lassulhatott a lakásárak éves növekedése, és nominálisan 18,4 százalékot, reálértelemben 1,7 százalékot tehetett ki, Budapesten ugyanakkor maradhatott a magas éves nominális drágulás, 20,8 százalékkal. Közel 200 százalékos növekedés Budapesten A vidéki városokban országszerte jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt évben. 2022 második negyedévében a vidéki városokban tapasztalt jelentős lakáspiaci drágulás országszerte széles körben valósult meg, és minden régió városaiban 25 százalékot meghaladó éves lakásáremelkedést lehetett mérni (8. ábra). A legnagyobb éves drágulás a dél-dunántúli és közép-dunántúli városokban volt tapasztalható, ahol rendre 34,7 és 34,4 százalékkal nőttek a lakásárak a városokban. Hosszú távon, a globális pénzügyi válság kezdete, 2008 negyedik negyedéve óta Budapest után a közép-magyarországi városok lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 198 százalékkal, amit a közép-dunántúli és dél-alföldi régiók követnek rendre 186 és 171 százalékoslakáspiaci drágulással. A megyeszékhelyek átlagos árszintje közeledett Budapesthez. 2022 első féléve során a megyeszékhelyeken nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak Budapesthez képest, így az árolló szűkült a fővárosi és a vidéki nagyobb települések között (9. ábra). A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára így a budapesti átlag 56 százalékát tette ki 2022 első félévében, amely arány 2021-ben 52,8 százalék volt. Ugyanakkor ez az arány a jelenlegi lakáspiaci ciklus elején, 2013-ban még magasabb volt, a megyeszékhelyek átlagos árszintje 63 százaléka volt a budapestinek. 2022 első félévében a többi településtípuson nőtt vagy stagnált az árolló Budapesthez képest. A vidéki városokban a 2021-es 46,3 százalékról 2022 első félévére 43,2 százalékra csökkent az átlagos négyzetméterárak szintje a budapesti négyzetméterárakhoz viszonyítva. A községek relatív árszintje pedig ugyanezen idő alatt 29,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent Budapesthez képest. 13,3 éves átlagkereset egy lakásért A lakásárak növekedése minden vidéki régióközpontban meghaladta a jövedelmek emelkedését. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított relatív nagysága 2021-ben - a koronavírus-járvány kitörését követő időszak átmeneti javulását követően - ismét emelkedésnek indult, a lakásvásárlás elérhetőségének romlását jelezve. 2022 első félévében folytatódott ez a tendencia, és Budapest mellett az összes hazai régióközpontban jelentősen emelkedett a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya. A legmagasabb értéket Debrecenben vette fel a mutató, ahol a 2021-es 11,8 év után 2022 első félévében már 13,3 évnyi teljes nettó átlagkeresethez volt szükség egy medián négyzetméterárral rendelkező, 75 négyzetméter alapterületű lakás megvásárlásához. Budapesten pedig 2005 óta a legmagasabbra, 11,8 évre emelkedett a lakásárak átlagkeresetekhez képesti aránya (10. ábra). 2022 harmadik negyedévében minden településtípuson jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. A magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 2022 harmadik negyedévében országosan 32,3 ezret tett ki az MNB becslése szerint, amely nagymértékben, 22,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki 41,7 ezres tranzakciószámtól (12. ábra). Szeptember hónapban önmagában ennél is nagyobb, 34,2 százalékos éves csökkenés látszott a tranzakciókban. Az adásvételek harmadik negyedévi száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. Az egyes településtípusok tekintetében a falusi CSOK-ra jogosult településeken 16,5 százalékkal, Budapesten 16,9 százalékkal, a megyeszékhelyeken 30,0 százalékkal, a többi városban 25,9 százalékkal, az egyéb községekben pedig 36,9 százalékkal csökkent a tranzakciók száma éves összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnálsokkal alacsonyabb aktivitást mutató piac indikátora lehet a lakáspiaci fordulatnak és a lakásár-dinamika jelentős mérséklődését vetítheti előre.

Kipukkadt a hazai lakáspiac

2022. november 23.

A Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberi lakáspiaci felmérésében megjelentek szerint 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszaki mértékétől Budapesten 35 százalékkal, vidéken 36 százalékkal maradt el a kereslet. A lakáspiaci érdeklődések negyedéves száma ezzel vidéken az elmúlt évek felfutását megelőző, 2016-os szintjére esett vissza. A lakások, illetve a családi házak iránti érdeklődések arányában az elmúlt év folyamán nem volt tapasztalható érdemi átrendeződés.

2022 második negyedévében a ciklus csúcsára ért a lakáspiaci drágulás. 2022 második negyedévében az MNB-lakásárindex alapján országos átlagban a 2014 óta tartó lakáspiaci áremelkedés alatt mért legmagasabb ütemmel, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal drágultak a lakóingatlanok nominális értelemben (6. ábra). A lakásárak
éves nominális növekedési üteme ezzel 24,8 százalékra nőtt, ami szintén a legnagyobb drágulási ütemet jelenti az aktuális lakáspiaci ciklusban. A lakásárak éves növekedési
üteme reálértelemben a 2021. negyedik negyedévi 13,3 százalékról enyhén 12,8 százalékra mérséklődött, ami elmarad a ciklus csúcsát jelentő 16,1 százalékos éves reál
drágulástól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindexei alapján az új és használt lakások ára eltérően alakult az első félév során: előbbiek éves nominális árváltozása a 2021. év végi 23,9 százalékról 17,2 százalékra lassult, míg utóbbiak éves áremelkedése 22,6 százalékról 23,6 százalékra gyorsult.

Gyorsuló drágulás az első félévben

A drágulás üteme a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az első félévben. 2022 második negyedévében a lakásárak Budapesten 7,1 százalékkal, a vidéki városokban átlagosan 8,9 százalékkal, a községekben pedig 5,5 százalékkal emelkedtek (7. ábra). Az áremelkedés éves nominális üteme ezzel a fővárosban a 2021. év végi 12,3 százalékról jelentősen, 20,4 százalékra, a vidéki városokban pedig ugyanezen idő alatt 25,4 százalékról 31,2 százalékra nőtt, ami rendkívüli drágulást jelent egy év alatt. A községekben mindezek mellett már lassult a lakásárak éves dinamikája, a 2021. negyedik negyedévi 21,3 százalékról a második negyedévre 15,6 százalékra. Az emelkedő inflációval a lakásárak éves növekedési üteme az idei év második negyedévében reálértelemben Budapesten és a községekben egyszámjegyűre mérséklődött, rendre 8,9 és 4,5 százalékra, a vidéki városokban ugyanakkor 18,6 százalékot tett ki. Ingatlanközvetítők tranzakciós adatai alapján a harmadik negyedévben országosan jelentősen lassulhatott a lakásárak éves növekedése, és nominálisan 18,4 százalékot, reálértelemben 1,7 százalékot tehetett ki, Budapesten ugyanakkor maradhatott a magas éves nominális drágulás, 20,8 százalékkal.

Közel 200 százalékos növekedés Budapesten

A vidéki városokban országszerte jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt évben. 2022 második negyedévében a vidéki városokban tapasztalt jelentős lakáspiaci
drágulás országszerte széles körben valósult meg, és minden régió városaiban 25 százalékot meghaladó éves lakásáremelkedést lehetett mérni (8. ábra).

A legnagyobb éves drágulás a dél-dunántúli és közép-dunántúli városokban volt tapasztalható, ahol rendre 34,7 és 34,4 százalékkal nőttek a lakásárak a városokban. Hosszú távon, a globális pénzügyi válság kezdete, 2008 negyedik negyedéve óta Budapest után a közép-magyarországi városok lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben, összesen 198 százalékkal, amit a közép-dunántúli és dél-alföldi régiók követnek rendre 186 és 171 százalékoslakáspiaci drágulással. A megyeszékhelyek átlagos árszintje közeledett Budapesthez. 2022 első féléve során a megyeszékhelyeken nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak Budapesthez képest, így az árolló szűkült a fővárosi és a vidéki nagyobb települések között (9. ábra). A megyeszékhelyek átlagos négyzetméterára így a budapesti átlag 56 százalékát tette ki 2022 első félévében, amely arány 2021-ben 52,8 százalék volt. Ugyanakkor ez az arány a jelenlegi lakáspiaci ciklus elején, 2013-ban még magasabb volt, a megyeszékhelyek átlagos árszintje 63 százaléka volt a budapestinek. 2022 első félévében a többi településtípuson nőtt vagy stagnált az árolló Budapesthez képest.

A vidéki városokban a 2021-es 46,3 százalékról 2022 első félévére 43,2 százalékra csökkent az átlagos négyzetméterárak szintje a budapesti négyzetméterárakhoz viszonyítva. A községek relatív árszintje pedig ugyanezen idő alatt 29,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent Budapesthez képest.

13,3 éves átlagkereset egy lakásért

A lakásárak növekedése minden vidéki régióközpontban meghaladta a jövedelmek emelkedését. A lakásárak jövedelmekhez viszonyított relatív nagysága 2021-ben - a koronavírus-járvány kitörését követő időszak átmeneti javulását követően - ismét emelkedésnek indult, a lakásvásárlás elérhetőségének romlását jelezve. 2022 első félévében folytatódott ez a tendencia, és Budapest mellett az összes hazai régióközpontban jelentősen emelkedett a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya. A legmagasabb értéket Debrecenben vette fel a mutató, ahol a 2021-es 11,8 év
után 2022 első félévében már 13,3 évnyi teljes nettó átlagkeresethez volt szükség egy medián négyzetméterárral rendelkező, 75 négyzetméter alapterületű lakás megvásárlásához. Budapesten pedig 2005 óta a legmagasabbra,
11,8 évre emelkedett a lakásárak átlagkeresetekhez képesti aránya (10. ábra).

2022 harmadik negyedévében minden településtípuson jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. A magánszemélyek lakáspiaci tranzakcióinak száma 2022 harmadik negyedévében országosan 32,3 ezret tett ki az MNB becslése szerint, amely nagymértékben, 22,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki 41,7 ezres tranzakciószámtól (12. ábra). Szeptember hónapban önmagában ennél is nagyobb, 34,2 százalékos éves csökkenés látszott a tranzakciókban. Az adásvételek harmadik negyedévi
száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ilyen alacsony. Az egyes településtípusok tekintetében a falusi CSOK-ra jogosult településeken 16,5 százalékkal,
Budapesten 16,9 százalékkal, a megyeszékhelyeken 30,0 százalékkal, a többi városban 25,9 százalékkal, az egyéb községekben pedig 36,9 százalékkal csökkent a tranzakciók
száma éves összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnálsokkal alacsonyabb aktivitást mutató piac indikátora lehet a lakáspiaci fordulatnak és a lakásár-dinamika jelentős
mérséklődését vetítheti előre.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

További híreink

Otthon Start: tovább bővül a FIX 3%-os hitelprogram és kiemelt státuszt kaphatnak a programban résztvevő lakásépítések 2025. október 22.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.

„Szétfolyt” városok, elfeledett vidékek, lakáspolitikai tévutak 2025. október 22.
A helyi különbségek felismerése nélkül nincs jó uniós lakáspolitika - állítja Mari Vaattovaara városföldrajz-professzor a UIPI 46. kongresszusán. Előadásában azt hangsúlyozta: a „városi" és „vidéki" fogalmak újragondolására van szükség, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol a városok nagy része fizikai megjelenésében inkább vidéki jellegű.

Ezek az előadások és networking lehetőségek várják az egyesületi tagokat november 18-án, az Ingatlantulajdonosok és Társasházak szakmai napján 2025. október 21.
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) november 18-án rendezi meg éves szakmai napját. Az egész napos konferencia a társasházi és ingatlanszektor aktuális kérdéseit járja körül, a gyakorlatban hasznosítható jogi, műszaki és pénzügyi témákkal. A rendezvény célja, hogy a közös képviselők, tulajdonosok és szakmai partnerek egyaránt átfogó képet kapjanak a legfontosabb változásokról és új lehetőségekről. A programban szó lesz többek között a társasházi szabályozásról, biztosítási és biztonságtechnikai kérdésekről, az energiaközösségekről, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció alkalmazásáról, az ingatlanvagyon tudatos kezeléséről, valamint gyakorlati tanácsok hangzanak el a garanciális igények érvényesítésével kapcsolatban.

Meghívó: november 13-án bemutatkozik az eHÁZ feladatkezelő kiegészítő szolgáltatása 2025. október 21.
2025. november 13-án újból lehetőség nyílik az eHÁZ szoftver valamennyi funkciójának megismerésére, valamint a résztvevők közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a fejlesztőknek és ügyfélszolgálati szakembereknek. A program délelőtt az eHÁZ rendszer részletes bemutatásával indul, amelyet Gosuly Jolán, az eHÁZ.hu kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársa tart. A délutáni szekcióban Gáts Bence, a KK Szoftver Megoldások Kft. képviseletében ismerteti a TSH Manager feladatkezelő rendszer működését és az eHÁZ-hoz kapcsolódó integrációs lehetőségeket.


Lakónévsor a lépcsőházban – segíti vagy sérti a jogokat? 2025. október 21.
A társasházak közösségi működésének egyik visszatérő kérdése, hogy jogszerűen kifüggeszthető-e a lakók névsora a lépcsőházban vagy a faliújságon. A közös ügyek intézéséhez, a kapcsolattartáshoz vagy akár a közgyűlések megszervezéséhez gyakran szükség lenne a tulajdonostársak nevének ismeretére, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok, elsősorban a GDPR, szigorú korlátokat állítanak az ilyen adatkezelések elé.

Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete: új név és kibővült szolgáltatások 2025. október 20.
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) a jövőben Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete néven (röviden: MITOE) folytatja működését. A szervezet újrapozícionálása nemzetközi példák - többek között finn, német és angol modellek - alapján valósul meg, és immár nemcsak társasházakra, hanem valamennyi magyarországi ingatlantulajdonosra kiterjeszti szolgáltatásait.

Csak egylakásos lakóépület alakítható ki a XVI. kerület kertvárosias övezeteiben – szigorú önkormányzati ellenőrzés indul 2025. október 18.
A Budapest XVI. kerületi Önkormányzat hivatalos felhívásban figyelmezteti az ingatlanközvetítőket és a vásárlókat: a helyi építési szabályzat (KÉSZ) értelmében a kertvárosias lakóterületeken legfeljebb egy önálló rendeltetési egység - azaz egy egylakásos lakóépület - alakítható ki. Ez a rendelkezés azt is jelenti, hogy a meglévő épületek sem oszthatók fel több lakóegységre, és a lakásszám sem növelhető.

Ők lettek a THT 2025-ös szakmai díjazottjai! 2025. október 17.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo rendezvényen a hagyományokat követve Dén Mátyás András főszerkesztő adta át a THT szakmai díjait, nyolc kategóriában a több mint 600 résztvevő előtt.

Megemelt támogatási összeggel és rugalmasabb feltételekkel folytatódik az Otthonfelújítási Program 2025. október 15.
Módosult a lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogató felhívás a KEHOP Plusz konstrukció. Több pénz, hosszabb futamidő, bővített támogatható tevékenységek, egyszerűbb ügyintézés.

Új időszámítás kezdődött a társasházi és ingatlanpiaci mesterséges intelligenciában 2025. október 14.
A THT mesterséges intelligencia asszisztense immár elérte a fejlesztés új szakaszát: a béta időszak hivatalosan is lezárult, és a szolgáltatás a továbbiakban kizárólag a MITOE (Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete) tagsága révén lesz elérhető.

Hatodszor is MagyarBrands díjas az eHÁZ! 2025. október 14.
2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el a rangos MagyarBrands díjat az eHÁZ digitális társasházkezelő rendszer. A márka 2019, 2020, 2021, 2022 és 2024 után idén is szerepel a legkiválóbb hazai innovatív márkák között, amelyet a független, szakértői zsűri ítélt oda.

Inflációhoz kötött emelések, korlátozott szerződésmódosítás – Szigorúbb bérleti díj-szabályozás jön Ausztriában 2025. október 13.
Az osztrák kormány átfogó bérleti díj-szabályozást vezet be, hogy megfékezze az elszabaduló lakásárakat, különösen a nagyvárosokban. A Bérleti értékvédelemről szóló törvény célja az inflációhoz kötött éves díjkorrekció, a hosszabb minimális bérleti időszak, valamint a régi építésű lakások bérleti díjainak korlátozásának fenntartása. Az új szabályozás komoly vitákat gerjeszt az osztrák lakáspolitikai színtéren.

Tudásközpontot hozott létre a TSZVSZ – megalakult a Magyar Tűzvédelmi Akadémia 2025. október 10.
A Magyar Tűzvédelmi Szövetség (TSZVSZ) célja egy hatékonyabb, nyitottabb és korszerűbb tűzvédelmi rendszer kiépítése. Ennek első lépése a Magyar Tűzvédelmi Akadémia létrehozása, amely nemcsak képzési központként, hanem az ágazati szereplők közötti együttműködés új platformjaként is működik majd.

Bontandó ház, egyidejű tulajdonlás nem akadály – változnak a jogosultsági feltételek a FIX 3%-os hitelnél 2025. október 7.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.

ELCO - Társasházi fűtési rendszerek korszerűsítése (x) 2025. október 7.
A fűtési, hűtési és használati melegvíz előállítására szolgáló berendezések általában csak akkor kerülnek a figyelmünk középpontjába, amikor meghibásodnak, vagy elkerülhetetlenné válik a cseréjük. Pedig egy elavult rendszer cseréje nemcsak kényelmi szempontból fontos, hanem jelentős energiamegtakarítást - ezáltal költség megtakarítást - és környezetbarát működést is eredményezhet.

Társasházaknak is kötelező a fűtési és légkondícionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata év végéig! (x) 2025. október 7.
2025.12.31-ig a társasházak és lakásszövetkezetek számára is kötelező a 70 kW feletti fűtési és hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálata. A vizsgálat nem csupán jogszabályi előírás, hanem lehetőség a rezsiköltségek csökkentésére és az épületek fenntarthatóbb működtetésére.

Gyorsított pályán az EU első lakásügyi akcióterve 2025. október 8.
Az Európai Bizottság az első Európai Megfizethető Lakhatási Terv bemutatását még az év vége előtt bejelentette, jelentősen felgyorsítva ezzel egy kulcsfontosságú szociális kezdeményezést. A terv egyik legfontosabb sarokköve az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, amely jelentős változásokat hozhat a tagállamok számára a megfizethető lakhatás finanszírozásában.

Új jog a társasházak építésénél – védelem a vevőknek is 2025. október 6.
A kormány új jogintézményt vezetne be a társasházi építkezéseknél, amely már az építés alatt álló lakásoknál is biztosítana védelmet a vevőknek és a hitelezőknek. A törvényjavaslat több ponton módosítja a társasházi, ingatlan-nyilvántartási és közjegyzői szabályokat, valamint kapcsolódik a nemrég indított FIX 3%-os lakáshitelhez is.

ARIDATEC Kft. - Két évtized tapasztalat a lapostetők, erkélyek és teraszok szigetelésében (x) 2025. október 5.
Az ARIDATEC Kft. immár húsz éves tapasztalattal rendelkezik lapostetők, erkélyek és teraszok hő- és vízszigetelésében, burkolásában. A cég teljeskörű kivitelezést és felújítást végez, ügyfelei számára mindig a legmegfelelőbb műszaki megoldásokat alkalmazva.

Miért éri meg egységes társasházi töltési rendszerben gondolkodni? (x) 2025. október 3.
Az elektromos autó töltők telepítése a társasházakban komoly kihívást és plusz feladatot jelenthet a közös képviselőnek. Erre kínál megoldást az egységes töltési rendszer, amely hosszú távon biztosítja a töltési lehetőséget és minimális munkával jár a közös képviselő számára.