A 2025-ben elfogadott törvény lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy elővásárlási jogot alapítsanak az ingatlanszerzés korlátozására, betelepülési hozzájárulást írjanak elő, vagy akár megtagadják a lakcím létesítését azok számára, akik nem rendelkeznek helyi kötődéssel. A rendeletek megsértése semmissé teszi az adásvételt, a „jogellenes" betelepülő pedig bírsággal sújtható. December elejére már mintegy 180 település alkotott ilyen szabályozást, gyakran olyan feltételekkel, mint a büntetlen előélet igazolása, munkaviszony fenntartása, köztartozásmentesség vagy meghatározott lakásméret teljesítése. Bár ezek formálisan mindenkit érintenek, ténylegesen az alacsony jövedelműeket és a roma közösségeket zárják ki a településekből.

Az Amnesty szerint mindez sérti az Európai Unió működésének alapelveit: a személyek és a tőke szabad mozgását, a jogbiztonság és az előreláthatóság követelményét, valamint a jogállamiság önkényesség tilalmát. A szervezet ezért azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, és vizsgálja ki a törvényt, illetve az erre épülő önkormányzati rendeleteket.

A panaszhoz mellékelt adatok azt mutatják, hogy a kormányhivatalok csak korlátozottan léptek fel a jogszerűség ellenőrzése érdekében. A legtöbb hivatal ugyan megkezdte a rendeletek vizsgálatát, de tényleges intézkedésre mindössze néhány esetben került sor. Baranyában egy rendelet nem lépett hatályba, Komárom-Esztergomban egy szabályozás hatályba lépését akadályozták meg a törvényességi felhívás nyomán, Zalában egy rendeletet visszavontak, másokat módosítottak. Sok megye ugyanakkor sem törvényességi felhívást, sem alkotmányossági eljárást nem kezdeményezett, több helyen az ellenőrzések még vizsgálati szakaszban vannak.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy több olyan település is hozott korlátozó rendeletet, amely uniós támogatásban részesült 2021 és 2025 között. A példaként említett Acsalag, Pilis, Törtel, Zabar és Eperjes esetében a támogatások igénybevétele mellett alkalmazott kizáró feltételek sérthetik az uniós források felhasználására vonatkozó szabályokat. Az EU 2021/1060-as rendelete ugyanis előírja, hogy a tagállamoknak meg kell előzniük minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapul. Az Amnesty értékelése szerint a kirekesztő rendeletek összeegyeztethetetlenek több tematikus és horizontális feljogosító feltétellel, amelyek az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételei.

A dokumentum kitér arra is, hogy az önkormányzatok számára a törvény rendkívül széles mérlegelési jogot biztosít, ami elősegíti az önkényes alkalmazást és a jogbizonytalanságot. A szabályozás következtében a lakcímlétesítés - amely Magyarországon számos alapvető szolgáltatás igénybevételének feltétele - egyes településeken gyakorlatilag elérhetetlenné vált a rendeletek által meghatározott csoportok számára.

Az Amnesty International ezért azt várja az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, sértik-e az uniós jogot a magyar szabályok, és ha igen, indítson kötelezettségszegési eljárást annak érdekében, hogy Magyarországon ne korlátozhassa jogsértő helyi rendelet, ki hol élhet és telepedhet le.

Forrás: Amnesty International