THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kitekintő: A barcelonai ingatlantulajdonosok fellázadnak a rövid távú bérbeadások betiltása ellen2024. október 3. |
|---|
 A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz.
|
|
19 037 HUF
Alumínium tájékoztató tábla / Hirdető tábla több méretben
 Érdekel → |
|
A lakástulajdonosok szerint a helyi önkormányzat ellehetetlenítené az ágazatot. Hatalmas felháborodást váltott ki körükben, amikor Jaume Collboni, a város új szocialista polgármestere bejelentette, hogy 2028 végéig az összes rövid távú turisztikai szálláshelyet kiiktatná Barcelonában. A helyi Apartur szövetség, amely közel 7 000 legális turisztikai célú lakás tulajdonosát képviseli a városban, már most jogi lépéseket helyezett kilátásba, és összesen több mint egymilliárd eurós kártérítési igényt nyújtott be - és ez, mint mondják, „csak a kezdet". New York példáját említik, ahol hasonló szabályozás lépett életbe: az amerikai városban ugyanis tavaly óta tilos 30 napnál rövidebb időre kiadni a lakásokat, ami gyakorlatilag megszüntette a rövid távú bérbeadás lehetőségét. Az új szabályozás következtében az airbnb-hez hasonló szolgáltatások kínálata drasztikusan csökkent, miközben az intézkedés a lakhatási helyzetet nem oldotta meg. Sőt, az ingatlanárak tovább nőttek, de a hotelárak is emelkedtek, mivel a kereslet az alternatív szálláshelyek eltűnésével megnövekedett a hotelek iránt. Miközben a városvezetők azzal érvelnek, hogy ezek a lakások elveszik a helyiek elől a megfizethető bérlakásokat, a tulajdonosok ezt egyfajta „burkolt kisajátításként" élik meg. Szerintük a szabályozás nem a város lakhatási problémáját oldja meg, sokkal inkább egy politikai célokat szolgáló, látszatintézkedés. Egymásnak feszülő érdekek A helyi kormányzat tavaly novemberben már hozott egy döntést, amely drámaian lecsökkentette a turistalétesítmények működésének időtartamát. A „turistalétesítmények engedélyének" érvényességi idejét öt évre korlátozták. Már ez a rendelet sem maradt válasz nélkül: februárban a helyi jobboldali Néppárt (PP) keresetet nyújtott be a spanyol alkotmánybírósághoz a jogszabály megsemmisítése érdekében. Addig is, míg a bíróság nem hoz döntést, Collboni polgármester további radikális lépésekre készül: a turisztikai lakások új engedélyeinek teljes felfüggesztését tervezi, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené az új airbnb-szolgáltatók megjelenését a piacon. Ez a lépés úgy tűnik, egyre inkább elnyeri a lakosság támogatását, különösen egy olyan városban, ahol a lakáshiány már emberi tragédiákhoz is vezetett. Erre példa a nemrégiben történt eset, amikor két nővér öngyilkosságot követett el a lakásukból való kilakoltatásuk után. A brutális bérletidíj emelkedések, a lakások hiánya és a lakhatási feszültségek folyamatosan növekvő problémát jelentenek a katalán fővárosban, amely így kényszerpályára került. A lakástulajdonosok érdekvédelmi szervezete, az Apartur szerint azonban nem a turistáknak szánt lakások felszámolása jelenti a megoldást a lakhatási válságra. Marian Muro, az Apartur szóvivője úgy véli, hogy a döntés csak „populista válasz egy összetett problémára". Szerinte az intézkedés inkább csak az önkormányzat kudarcát tükrözi, mivel az elmúlt években képtelen volt elegendő szociális bérlakást építeni: a város lakásállományának mindössze csupán 1,2%-a tartozik ebbe a kategóriába. Collboni megoldási javaslata szerint a turisztikai lakások megszüntetése után akár 5 000 új szállodai férőhelyet is létrehozhatnának Barcelonában, és még további 15 000-et a nagyobb metróövezetben. A városvezetés emellett azt is fontolgatja, hogy bővíti az El Prat repülőteret, ami még több turistát vonzana a térségbe, a turizmust pezsdítendő. Muro és a többi tulajdonos viszont attól tart, hogy az intézkedések eredménye az lesz, hogy a szállodai szobák árai megemelkednek. A lakástulajdonosok felháborodása érthető, hiszen a turisztikai célú lakáskiadás sokak számára jelentette a megélhetést, főként a pandémia után, amikor a turizmus visszaesése miatt számos család került nehéz helyzetbe. Az Apartur tagjai szerint az új szabályozások csak még több bizonytalanságot okoznak, és nem hoznak érdemi megoldást a lakáshiány enyhítésére. Mi lesz a turizmus jövője? A helyzet tehát korántsem egyszerű. Abban mindenki egyetért, hogy a turizmus hosszú ideje meghatározó gazdasági erő a városban, így érthető módon tartani, sőt élénkíteni szeretnének. A "hogyan" kérdésében nincs egyetértés az oldalak között. A városvezetés egyensúlyozni próbál a helyiek lakhatási igényei és a turizmus nyújtotta gazdasági előnyök között, ám egyelőre nem látszik, hogyan tudnák mindkét fél érdekeit megfelelően képviselni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
A társasházak jelentős részében a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) puszta kötelező dokumentumnak tűnik: kiemelik a törvényszöveget, belemásolják egy fájlba, a közgyűlés megszavazza, a közös képviselő beadja a földhivatalba, aztán senki nem nyitja ki többé. Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke előadásában azt mutatta be, hogy a jogszabály ennél jóval többet enged, és az SZMSZ a ház gyakorlati működésének egyik legfontosabb eszköze lehet. 
Egy elmaradt közös költség néha nemcsak a társasház pénzügyeit, hanem a közös képviselő szakmai felelősségét is próbára teszi. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Csizmadia Szabolcs könyvvizsgáló egy friss, jogerős ítélettel zárult esetet ismertetett, amely jól példázza, hogyan csúszhat el egy ügy, ha a közös képviselő nem elég körültekintő, és a korábbi mulasztásokra nem figyel oda. Az esetben a pereskedés végül többe került, mint maga a vitatott összeg. 
Az utóbbi hónapokban számos félreértés és téves hír keringett arról, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. helyszíni bírságokat szabna ki a társasházakra. A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n azonban a leghitelesebb forrásból, Baricza Miklós, a MOHU ügyféltámogatás vezetője és Dúzs László, kategória menedzsere tisztázták, valójában mi változott - és mi maradt pontosan ugyanaz. 
A fűtési szezonban kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint amikor a lakók arra panaszkodnak, hogy „nem melegek a radiátorok". A közös képviselő ilyenkor a frontvonalban találja magát, hiszen a probléma egyszerre technikai, kommunikációs és szervezési feladat is. Egy korszerű, hitelesített mérőműszer azonban nemcsak a hibák gyors beazonosításában segít, hanem abban is, hogy a képviselő hitelesen és hatékonyan képviselhesse a közösség érdekeit. 
A Transzformátor Központ októberi konferenciája azt vizsgálta, miként kapcsolódhatnak a hazai lakóközösségek, a társasházak a közösségi energiatermeléshez és -felhasználáshoz. A szakmai esemény a szabályozási keretek, a műszaki-üzleti lehetőségek és a lakossági bevonás összefüggéseit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a társasházak a modell természetes szereplői lehetnek, ha a feltételek és a belső együttműködés adott. 
Ott valósul meg a felújítás, ahol közösség is épül. A Szolidáris Gazdaság Központ kutatói egy önként jelentkező társasház közreműködésével tárták fel a ház műszaki, energetikai és közösségi fejlesztési lehetőségeit. A pilot eredménye megmutatta, hogy a társasházi energiahatékonyság nemcsak pályázat és technológia kérdése - a döntő tényező a jól működő közösség. 
A társasházi közös képviselők mindennapi munkáját alapjaiban nehezíti meg, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartáshoz csak díjfizetés ellenében férhetnek hozzá, pedig a törvény szerint ez közhiteles és nyilvános adatbázis. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja petíciót indított annak érdekében, hogy a közös képviselőknek a képviselt házak ingatlanjainak tulajdoni lapjaihoz ingyenes, online betekintési lehetősége legyen. 
Az adminisztráció ma már egyre inkább online rendszerekre épül a társasházak és társasházkezelők életében is. A társasházi szoftverek sok szempontból könnyítik a közös képviselők és a társasházkezelők dolgát, átláthatóbbá tehetik a gazdálkodást, gyorsabbá az ügyintézést. Ugyanakkor új típusú kockázatokat is hoztak: mi történik, ha a volt közös képviselő nem adja át az adatokat, vagy a szoftverszolgáltató ellehetetleníti az elérést? Milyen jogi kötelezettségek vonatkoznak ezekre az esetekre? Hogyan válasszon biztonságosan társasházi szoftvert a közösség? 
A penész megjelenése sok háztartásban tapasztalható probléma, különösen ablakcsere és szigetelés után, de akár új építésű otthonokban is felütheti a fejét. Hogyan biztosítható a folyamatos minimális szellőzés és hogyan előzhető meg ezzel a penész kialakulása egyszerűen és megfizethetően? 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
