THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kitekintő: A barcelonai ingatlantulajdonosok fellázadnak a rövid távú bérbeadások betiltása ellen2024. október 3. |
|---|
 A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz.
|
|
200 019 HUF
Prémium minőségű speciális - újrahasznosított - anyag-szerkezetű szennyfogó szőnyeg
 Érdekel → |
|
A lakástulajdonosok szerint a helyi önkormányzat ellehetetlenítené az ágazatot. Hatalmas felháborodást váltott ki körükben, amikor Jaume Collboni, a város új szocialista polgármestere bejelentette, hogy 2028 végéig az összes rövid távú turisztikai szálláshelyet kiiktatná Barcelonában. A helyi Apartur szövetség, amely közel 7 000 legális turisztikai célú lakás tulajdonosát képviseli a városban, már most jogi lépéseket helyezett kilátásba, és összesen több mint egymilliárd eurós kártérítési igényt nyújtott be - és ez, mint mondják, „csak a kezdet". New York példáját említik, ahol hasonló szabályozás lépett életbe: az amerikai városban ugyanis tavaly óta tilos 30 napnál rövidebb időre kiadni a lakásokat, ami gyakorlatilag megszüntette a rövid távú bérbeadás lehetőségét. Az új szabályozás következtében az airbnb-hez hasonló szolgáltatások kínálata drasztikusan csökkent, miközben az intézkedés a lakhatási helyzetet nem oldotta meg. Sőt, az ingatlanárak tovább nőttek, de a hotelárak is emelkedtek, mivel a kereslet az alternatív szálláshelyek eltűnésével megnövekedett a hotelek iránt. Miközben a városvezetők azzal érvelnek, hogy ezek a lakások elveszik a helyiek elől a megfizethető bérlakásokat, a tulajdonosok ezt egyfajta „burkolt kisajátításként" élik meg. Szerintük a szabályozás nem a város lakhatási problémáját oldja meg, sokkal inkább egy politikai célokat szolgáló, látszatintézkedés. Egymásnak feszülő érdekek A helyi kormányzat tavaly novemberben már hozott egy döntést, amely drámaian lecsökkentette a turistalétesítmények működésének időtartamát. A „turistalétesítmények engedélyének" érvényességi idejét öt évre korlátozták. Már ez a rendelet sem maradt válasz nélkül: februárban a helyi jobboldali Néppárt (PP) keresetet nyújtott be a spanyol alkotmánybírósághoz a jogszabály megsemmisítése érdekében. Addig is, míg a bíróság nem hoz döntést, Collboni polgármester további radikális lépésekre készül: a turisztikai lakások új engedélyeinek teljes felfüggesztését tervezi, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené az új airbnb-szolgáltatók megjelenését a piacon. Ez a lépés úgy tűnik, egyre inkább elnyeri a lakosság támogatását, különösen egy olyan városban, ahol a lakáshiány már emberi tragédiákhoz is vezetett. Erre példa a nemrégiben történt eset, amikor két nővér öngyilkosságot követett el a lakásukból való kilakoltatásuk után. A brutális bérletidíj emelkedések, a lakások hiánya és a lakhatási feszültségek folyamatosan növekvő problémát jelentenek a katalán fővárosban, amely így kényszerpályára került. A lakástulajdonosok érdekvédelmi szervezete, az Apartur szerint azonban nem a turistáknak szánt lakások felszámolása jelenti a megoldást a lakhatási válságra. Marian Muro, az Apartur szóvivője úgy véli, hogy a döntés csak „populista válasz egy összetett problémára". Szerinte az intézkedés inkább csak az önkormányzat kudarcát tükrözi, mivel az elmúlt években képtelen volt elegendő szociális bérlakást építeni: a város lakásállományának mindössze csupán 1,2%-a tartozik ebbe a kategóriába. Collboni megoldási javaslata szerint a turisztikai lakások megszüntetése után akár 5 000 új szállodai férőhelyet is létrehozhatnának Barcelonában, és még további 15 000-et a nagyobb metróövezetben. A városvezetés emellett azt is fontolgatja, hogy bővíti az El Prat repülőteret, ami még több turistát vonzana a térségbe, a turizmust pezsdítendő. Muro és a többi tulajdonos viszont attól tart, hogy az intézkedések eredménye az lesz, hogy a szállodai szobák árai megemelkednek. A lakástulajdonosok felháborodása érthető, hiszen a turisztikai célú lakáskiadás sokak számára jelentette a megélhetést, főként a pandémia után, amikor a turizmus visszaesése miatt számos család került nehéz helyzetbe. Az Apartur tagjai szerint az új szabályozások csak még több bizonytalanságot okoznak, és nem hoznak érdemi megoldást a lakáshiány enyhítésére. Mi lesz a turizmus jövője? A helyzet tehát korántsem egyszerű. Abban mindenki egyetért, hogy a turizmus hosszú ideje meghatározó gazdasági erő a városban, így érthető módon tartani, sőt élénkíteni szeretnének. A "hogyan" kérdésében nincs egyetértés az oldalak között. A városvezetés egyensúlyozni próbál a helyiek lakhatási igényei és a turizmus nyújtotta gazdasági előnyök között, ám egyelőre nem látszik, hogyan tudnák mindkét fél érdekeit megfelelően képviselni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az országos energiaellátás biztonságának fenntartásában a társasházi lakók egyéni döntései összeadódva óriási erőt képviselnek. Sokszor nincs szükség drága gépcserékre vagy beruházásokra ahhoz, hogy érdemben lefaragjunk a fogyasztásból. Apró, azonnal bevezethető szokásváltásokkal már a mai naptól kezdve jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg a négy fal között és a lépcsőházban egyaránt. 
A villamosenergia-hálózat rendkívüli terhelése és a kieső termelési kapacitások miatt a társasházak működtetőire is nagy felelősség hárul. Jó hír, hogy a közös területek energiafogyasztásának mérséklése nem igényel drága korszerűsítéseket vagy hosszadalmas beruházásokat: számtalan olyan azonnali intézkedés létezik, amellyel a közös képviselő már a mai napon érdemben csökkentheti az épület áramfelvételét. 
A gyűjtögetés során felhalmozott tárgyak egy társasházi lakásban nemcsak a tulajdonosra, hanem az egész közösségre veszélyt jelenthetnek. A zuglói háztűz kapcsán Szilber Szilvia társasházi tanácsadó, a MITOE elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűjtögető életmód nem pusztán rendetlenség, hanem komoly tűz- és közegészségügyi kockázat, amelynek kezelésében a társasházaknak és a hatóságoknak is fontos szerepük van. 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar második kerekasztal-beszélgetése az ingatlanközvetítői szakmát mutatta be. A beszélgetőpartnerek nemcsak a hivatásuk szépségeibe adtak betekintést, hanem határozottan leszámoltak azzal a köztudatban élő sztereotípiával is, miszerint az ingatlanos „nem csinál semmit, csak felrakja a hirdetést, és zsebre teszi a jutalékot". 
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Egyesülete (MITOE) által szervezett eINGATLAN 2026: Jöjjenek a fiatalok! webinar kerekasztal-beszélgetései betekintést nyújtottak a hallgatóságnak az ingatlankezeléshez kapcsolódó szakmák világába. A közös képviselői panel résztvevői tabuk nélkül, rengeteg humorral és közvetlenséggel beszéltek a szakma valódi arcáról. Elmondták, hogy milyen készségekkel lehet valaki igazán sikeres menedzser ezen a pályán, és felhívták a figyelmet arra is, hogy ez a munka mindennapos pörgéssel és olykor bizarr lakóközösségi helyzetekkel jár. 
A társasházak működtetésével kapcsolatos feladatok az elmúlt években jelentősen összetettebbé váltak, miközben a lakóközösségek által fizetett közös képviseleti díjak emelkedése sok esetben nem követi a növekvő szakmai, műszaki és adminisztratív terheket. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) és a THT Társasházi és Ingatlanpiaci szaklap 2026. év eleji felmérése azt vizsgálta, hogyan alakulnak jelenleg a közös képviselői díjak Magyarországon, milyen tényezők befolyásolják meghatározását, valamint hogyan értékelik saját szakmai helyzetüket és munkaterhelésüket a társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek. 
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
