THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Webáruház Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Kitekintő: A barcelonai ingatlantulajdonosok fellázadnak a rövid távú bérbeadások betiltása ellen2024. október 3. |
|---|
 A barcelonai ingatlantulajdonosok komoly ellenállásba kezdtek a katalán kormány azon tervezett intézkedései ellen, amelyek négy éven belül teljesen megszüntetnék a rövid távú lakáskiadást a városban. Az ingatlantulajdonosok jogi lépésekkel készülnek arra az esetre, ha a katalán kormány továbbra is ragaszkodik a korlátozásokhoz.
|
|
4 400 HUF
Közületi/Társasházi szennyfogó szőnyeg több méretben
 Érdekel → |
|
A lakástulajdonosok szerint a helyi önkormányzat ellehetetlenítené az ágazatot. Hatalmas felháborodást váltott ki körükben, amikor Jaume Collboni, a város új szocialista polgármestere bejelentette, hogy 2028 végéig az összes rövid távú turisztikai szálláshelyet kiiktatná Barcelonában. A helyi Apartur szövetség, amely közel 7 000 legális turisztikai célú lakás tulajdonosát képviseli a városban, már most jogi lépéseket helyezett kilátásba, és összesen több mint egymilliárd eurós kártérítési igényt nyújtott be - és ez, mint mondják, „csak a kezdet". New York példáját említik, ahol hasonló szabályozás lépett életbe: az amerikai városban ugyanis tavaly óta tilos 30 napnál rövidebb időre kiadni a lakásokat, ami gyakorlatilag megszüntette a rövid távú bérbeadás lehetőségét. Az új szabályozás következtében az airbnb-hez hasonló szolgáltatások kínálata drasztikusan csökkent, miközben az intézkedés a lakhatási helyzetet nem oldotta meg. Sőt, az ingatlanárak tovább nőttek, de a hotelárak is emelkedtek, mivel a kereslet az alternatív szálláshelyek eltűnésével megnövekedett a hotelek iránt. Miközben a városvezetők azzal érvelnek, hogy ezek a lakások elveszik a helyiek elől a megfizethető bérlakásokat, a tulajdonosok ezt egyfajta „burkolt kisajátításként" élik meg. Szerintük a szabályozás nem a város lakhatási problémáját oldja meg, sokkal inkább egy politikai célokat szolgáló, látszatintézkedés. Egymásnak feszülő érdekek A helyi kormányzat tavaly novemberben már hozott egy döntést, amely drámaian lecsökkentette a turistalétesítmények működésének időtartamát. A „turistalétesítmények engedélyének" érvényességi idejét öt évre korlátozták. Már ez a rendelet sem maradt válasz nélkül: februárban a helyi jobboldali Néppárt (PP) keresetet nyújtott be a spanyol alkotmánybírósághoz a jogszabály megsemmisítése érdekében. Addig is, míg a bíróság nem hoz döntést, Collboni polgármester további radikális lépésekre készül: a turisztikai lakások új engedélyeinek teljes felfüggesztését tervezi, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené az új airbnb-szolgáltatók megjelenését a piacon. Ez a lépés úgy tűnik, egyre inkább elnyeri a lakosság támogatását, különösen egy olyan városban, ahol a lakáshiány már emberi tragédiákhoz is vezetett. Erre példa a nemrégiben történt eset, amikor két nővér öngyilkosságot követett el a lakásukból való kilakoltatásuk után. A brutális bérletidíj emelkedések, a lakások hiánya és a lakhatási feszültségek folyamatosan növekvő problémát jelentenek a katalán fővárosban, amely így kényszerpályára került. A lakástulajdonosok érdekvédelmi szervezete, az Apartur szerint azonban nem a turistáknak szánt lakások felszámolása jelenti a megoldást a lakhatási válságra. Marian Muro, az Apartur szóvivője úgy véli, hogy a döntés csak „populista válasz egy összetett problémára". Szerinte az intézkedés inkább csak az önkormányzat kudarcát tükrözi, mivel az elmúlt években képtelen volt elegendő szociális bérlakást építeni: a város lakásállományának mindössze csupán 1,2%-a tartozik ebbe a kategóriába. Collboni megoldási javaslata szerint a turisztikai lakások megszüntetése után akár 5 000 új szállodai férőhelyet is létrehozhatnának Barcelonában, és még további 15 000-et a nagyobb metróövezetben. A városvezetés emellett azt is fontolgatja, hogy bővíti az El Prat repülőteret, ami még több turistát vonzana a térségbe, a turizmust pezsdítendő. Muro és a többi tulajdonos viszont attól tart, hogy az intézkedések eredménye az lesz, hogy a szállodai szobák árai megemelkednek. A lakástulajdonosok felháborodása érthető, hiszen a turisztikai célú lakáskiadás sokak számára jelentette a megélhetést, főként a pandémia után, amikor a turizmus visszaesése miatt számos család került nehéz helyzetbe. Az Apartur tagjai szerint az új szabályozások csak még több bizonytalanságot okoznak, és nem hoznak érdemi megoldást a lakáshiány enyhítésére. Mi lesz a turizmus jövője? A helyzet tehát korántsem egyszerű. Abban mindenki egyetért, hogy a turizmus hosszú ideje meghatározó gazdasági erő a városban, így érthető módon tartani, sőt élénkíteni szeretnének. A "hogyan" kérdésében nincs egyetértés az oldalak között. A városvezetés egyensúlyozni próbál a helyiek lakhatási igényei és a turizmus nyújtotta gazdasági előnyök között, ám egyelőre nem látszik, hogyan tudnák mindkét fél érdekeit megfelelően képviselni. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Chovanecz Kata közös képviselő Facebook bejegyzésében arról számol be, hogy a társasházak számláinak lezárása a banknál egyszerű rutinfolyamat helyett egy hónapok óta tartó, kaotikus adminisztratív rémálommá vált. 
A THT, a MITOE és az eHÁZ idei első negyedéves közös kutatásának célja a társasházi környezetben élők, valamint a társasházkezelésben részt vevő szakemberek mentálhigiénés állapotának feltérképezése volt. A vizsgálat során törekvés volt arra, hogy a lehető legszélesebb és legheterogénebb mintán, több adatfelvételi csatornán keresztül történjen az adatgyűjtés, ezáltal növelve az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Cikkünk első részében a társasházkezelők mentális állapotának felmérésével foglalkozuk. 
Petor Anita, az OTP Bank társasházi értékesítési szakértője tartotta a THT idei Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése című konferenciájának nyitóelőadását. Stratégiai partnerséget kínált a lakóközösségeknek: a pénzügyi szolgáltatásokon túl szakmai támogatással, piaci ismeretekkel és tapasztalattal is segíti őket a tervezett beruházások sikeres megvalósításában. Fontos gyakorlati teendőkre és egy jogi csapdára is felhívta a figyelmet. 
A Társasházi Háztartás (THT) új platformjain hétről hétre jelentkezik olyan edukációs tartalmakkal, amelyek a közös képviselőknek, társasházkezelőknek és maguknak a lakástulajdonosoknak is iránytűt mutatnak a mindennapi társasházi ügyekben. 
A kamerarendszer mindennapi működésének jogszerűsége a társasház belső szabályzatain és a pontos végrehajtási eljáráson múlik. A közösségnek a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SzMSz) kell rögzítenie a megfigyelés részletszabályait, az adatfeldolgozók feladatait, valamint a felvételek kikérésének szigorú adminisztratív menetét. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakértői útmutató a gyakorlati megvalósításhoz, a belső szabályzatok módosításához nyújt támpontokat. 
A társasházi kamerarendszerek kiépítése és működtetése szigorú szabályozáshoz kötött. A lakóközösségek gyakran szembesülnek tévhitekkel a kamerák elhelyezhetőségét, illetve a felvételek visszanézésének jogosultságát illetően. Az alábbi olvasói kérdésre adott szakmai állásfoglalás tisztázza a jogszerű telepítés feltételeit, a megfigyelhető területek határait, valamint az adatkezelésre vonatkozó kötelezettségeket. 
Egy miskolci társasházban történt eset megmutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a tartószerkezetekkel kapcsolatos hozzá nem értés, illetve, hogy a szakmai kontroll hiánya mekkora kockázatot jelent. 
A társasházkezelők már évek óta ismerik az eHÁZ.hu nevét, de egy újabb szereplő is érkezett ugyanebből a műhelyből: az eINGATLAN.hu. Dén Mátyás András, az eHÁZ.hu és az eINGATLAN.hu alapító tulajdonosa a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján arról beszélt, hogyan lehet egyetlen felületen kezelni a saját lakásaink teljes „élettörténetét", a bérlőktől a garanciajegyekig, a közüzemi szerződésektől az adásvételig. 
Portugáliában 2026 tavaszán először fordult meg a rövid távú lakáskiadás növekedési trendje, Budapesten pedig januártól már Terézvárosban sem lehet Airbnb-t működtetni. A központi szabályozás ugyan egyre szigorodik, de továbbra is lassan és sokszor töredezetten reagál. Eközben a társasházak sincsenek teljesen eszköz nélkül: saját hatáskörben is képesek fellépni – és érdemes is élni ezekkel a lehetőségekkel. 
A lépcsőház egy társasház névjegye. Ez az első, amit a hazatérő lakó, az érkező vendég vagy a lakást megtekintő érdeklődő észrevesz – és ami sokszor meghatározza az egész épületről alkotott benyomást. Egy rendezett, tiszta, jól karbantartott közös tér nemcsak esztétikai kérdés: növeli az ingatlan értékét, erősíti a lakók komfortérzetét, és hozzájárul egy működő, igényes közösség kialakulásához. A közös képviselő kezében van a lehetőség, hogy ez a rutinfeladat egy jól működő rendszer legyen, és nem csak a tisztaság de a konfliktusok megelőzése érdekében is. 
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét. 
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban. 
Egy társasházi lakás értékét általában három dolog határozza meg: az épület műszaki állapota, az elhelyezkedése, valamint a környék és a ház infrastruktúrája. A gyakorlatban viszont van egy negyedik szempont is, amiről kevesebb szó esik: az első benyomás, ami már akkor kialakul, amikor a vevő még be sem lépett a lakásba. 
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát. 
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 
A társasházi lakás sok magyar család életében a legjelentősebb értéket képviseli, a tulajdonosok jelentős része mégis kevés figyelmet fordít rá. Szilber Szilvia, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) elnökségi tagja, a Szilber Házak Kft. vezetője szerint ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági kockázat is. Előadásában a MITOE szakmai napon azt mutatta meg, hogyan lesz a társasházi tulajdon valódi vagyonkezelési kérdés, és mit tehet a közös képviselő, ha „bérlői attitűddel" gondolkodó tulajdonosokkal találkozik. 
Budapest belvárosának lakásállományában jelentős arányt képviselnek a 19-20. század fordulóján épült bérházak. Ezek a nagy belmagasságú, vastag falú polgári lakások sajátos építészeti értéket képviselnek, ugyanakkor energetikai szempontból sok esetben elavultak. A főváros „Energiatudatos otthonok" kiadványsorozatának polgári lakásokra készült kézikönyve ezért kifejezetten az ilyen épületekben élők számára foglalja össze az energiafogyasztás csökkentésének lehetőségeit. 
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét. 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
