THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT Facebook
Kitekintő: Egyre durvább a török lakásválság2024. január 25. |
---|
A Törökországban tapasztalható lakásár- és bérleti díjemelkedés az elmúlt években súlyos gazdasági és társadalmi problémákhoz vezetett, és az ország gazdasági stabilitásának helyreállítása jelenleg kihívást jelent a török kormány számára. |
Az elmúlt tizenöt év során Törökországban egyre kevesebb ember él saját lakásban, ami értelemszerűen növekvő bérlői számokhoz vezetett. A TurkStat, azaz a török állami statisztikai hivatal adatai szerint 2014-ben a háztartások 61,1%-ának volt saját lakása, de ez az arány 2022-re 56,7%-ra csökkent, eközben a bérlők aránya 22,1%-ról 27,2%-ra nőtt. 2022 októberében a Török Központi Bank szerint az éves lakásár-infláció 205%-os volt, a lakbérinfláció pedig 41%, melyet ugyanakkor egy egyetemi kutatócsoport 146%-ra becsült az aktuális apróhirdetések alapján. A realitás és a kozmetikázott hivatalos adatok, illetve az azok alapján kialakított kormánypolitika közti feszültség egyre durvább vitákat szül a török tulajdonosok és bérlők között. A nemrég hatalomra került Mehmet Şimşek pénzügyminiszter szerint a török gazdaságnak vissza kell térnie a racionális alapokhoz. Szerinte az új kormányzati stratégiának az átláthatóságra, a következetességre, a kiszámíthatóságra és a nemzetközi normák betartására kell épülnie. Ezt tűzte ki az új pénzügyminiszer alapelvvül a társadalmi jólét növelésére irányuló cél elérésében, éreztetve, hogy el kíván távolodni a kormány korábbi stratégiáitól. Az Erdoğan elnök nevéhez köthető "új gazdaságsi modell" keretében Törökország a gazdasági növekedést, beruházásokat és az exportot helyezi előtérbe. Erdoğan elnök korábban a kamatlábak csökkentését támogatta az infláció ellenében, ami azonban teljesen ellentétes a szakértők véleményével. Viszont az a szakembereket igazolja, hogy a fogyasztói infláció Erdoğan hivatalba lépése óta nem volt olyan magas, mint az "új gazdasági modell" életbe léptetése óta (2022 októberében 86% volt). A központi bank az irányadó kamatlábat az év elején Erdoğan korábbi, kamatcsökkentő politikája alapján 19%-ról 8,5%-ra csökkentette, majd az új pénzügyminiszer kinevezése után irányt váltott és 42,5%-ra emelte. Az éves lakásár-infláció, ami a 2021 szeptemberéig tartó 10 évben nem haladta meg a 35%-ot, az új gazdasági program meghirdetése után mindössze egy év alatt országosan 189%-os növekedést produktált, Isztambulban pedig elérte a 212%-ot. Az éves általános fogyasztói infláció is elszállt az "új gazdasági modell" alatt, és bár a bérleti díjak az inflációval összhangban emelkednének, a török kormány ebbe a folyamatba belenyúlt és 2022 júliusában 25%-ban korlátozta a lakbéremelést (amit most 2024 júliusáig meg is hosszabbítottak), hogy javítsanak a tavaly májusi választások után gyorsan romló közhangulaton. A török minimálbér és a lakásárak A minimálbér és a lakásárak összehasonlítása azért releváns, mert Törökország a minimálbéresek országává vált, tekintve, hogy 2022-ben a minimálbér 120%-ánál kevesebbet kereső munkavállalók aránya 58,4% volt. Viszonyításképpen: 2023 novemberében a bérlakások havi átlagos négyzetméterára 128,4 török líra (4,20 euró) volt, Isztambulban ugyanezért 166,7 lírát kértek. Ez azt jelentette, hogy egy 70 négyzetméteres ház bérleti díja 378 euró volt, míg a havi nettó minimálbér 369 euró. Egy török tanár átlagos nettó fizetése 847 euró körül van, míg egy nem vezető beosztású rendőr körülbelül 938 eurót visz haza. A havi nettó minimálbér 2024. január elsején 520 euróra emelkedett, de még így sem éri el az átlag lakbért. A közalkalmazottak fizetése is mintegy 50%-kal nőtt. Csakhogy ezzel párhuzamosan a lakbérek is emelkednek majd, ha másért nem, az infláció miatt biztosan. Az Európai Unióban ellentétes a helyzet a lakásárak tekintetében Az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az uniós tendencia épp ellentétes a törökországival. A törökországi lakásárak 2022. és 2023. második negyedéve között majdnem megduplázódtak (95,9%), míg az EU-ban 1,1%-kal csökkentek. Az EU-n belül Horvátországban és Bulgáriában emelkednek a lakásárak, 13,7%-kal, illetve 10,7%-kal. Nyolc tagországban csökkentek a lakásárak ebben az időszakban. A csökkenés Németországban volt a legnagyobb mértékű, 9,9%-os, Dánia a második (7,6%), Svédország a harmadik helyen áll a sorban (6,8%), az Egyesült Királyságban pedig 3,5%-kal csökkentek a lakásárak. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások