Konferenciabeszámoló: Ilyen volt a XV. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO2024. október 30. |
|---|
|
|
|
8 148 HUF
Utcanév tábla (fém vagy UV álló műanyag)
![]() Érdekel → |
|
Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD, a Társasház & Háztartás szaklap főszerkesztője nyitóbeszédében a konferencia és a közös képviselők szerepének fontosságáról beszélt. Bejelentette a Társasházkezelői Regiszter indulását, amely már több száz közös képviselőt foglal magába, és a kreditpontrendszer bevezetését, amely részvételi pontokkal jutalmazza a rendezvényeken való megjelenést, és ezek különböző kedvezményekre válthatók. A szaklap 2024-től kizárólag digitális formában lesz elérhető, ezáltal biztosítva a gyorsabb hozzáférést, míg a nyomtatott verzió megszűnik.
Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője, kiemelte, hogy a bank hosszú távon támogatja a társasházakat a felújítások és korszerűsítések területén, és az OTP Prémium Lakástakarék termékeit ajánlotta a közös képviselők figyelmébe, amelyek segítségével a társasházak hosszú távon tudnak megtakarítani. Hangsúlyozta az elektronikus banki szolgáltatások, például az OTP direkt rendszer előnyeit, amelyek megkönnyítik a társasházak pénzügyeinek kezelését. A bank új hiteltermékei között szerepel a „termo stílushitel", amely energetikai korszerűsítésekre igényelhető, így például fűtés vagy nyílászárók cseréjére is.
Nagy Csaba a Generali biztosítótól bemutatta a biztosító innovatív szolgáltatásait, például a videós kárrendezést, amellyel gyorsabb a kárfelmérés, és a „lakásszerviz" szolgáltatást, amely kisebb károk gyors helyreállítását teszi lehetővé szerződött szakemberekkel. A My Generali applikáció segíti a közös képviselőket a szerződések és károk kezelésében, beleértve a lakásszerviz funkciókat. Az elektromos autók és napelemek biztosítása is egyre fontosabbá vált, amelyet új biztosítási csomagokkal kínálnak.
Dráviczki Péter, az Ariston Hungária képviseletében, a fűtéskorszerűsítések kihívásairól beszélt. Az Ariston Csoport innovatív fűtési rendszereivel és Trigon XXL kazánjaival biztosítja a társasházak számára a hatékony hőellátást, amelyek már kis helyeken is telepíthetők, és gyorsan felfűthetők, csökkentve ezzel az üzemeltetési költségeket. Dráviczki Péter számos példát említett, amelyekben a budapesti társasházak energetikai korszerűsítése 30-47%-os megtakarítást hozott. Dr. Dávid Péter - fintechjog.hu - a társasházi kamerás megfigyelőrendszerek GDPR-megfelelésére hívta fel a figyelmet. Előadásában ismertette az adatkezelés szabályait, és rámutatott, hogy a társasházak adatkezelőként felelősek a felvételek biztonságáért és a megfelelő dokumentációért, amelyet a NAIH ellenőrizhet. Kiemelte, hogy a társasházaknak szerződést kell kötniük az üzemeltető cégekkel, akik adatfeldolgozói szerepben vannak, és biztosítaniuk kell a dokumentáció jogszerűségét.
Győrfi Róbert - Fatra Izolfa Zrt. - a modern vinyl padlóburkolatok előnyeit emelte ki, amelyek mind lakossági, mind ipari környezetben tartós és környezetkímélő megoldást jelentenek. Győrfi hangsúlyozta, hogy a cég nagy figyelmet fordít a hulladék újrahasznosítására és a ftalátmentes technológiák használatára, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást.
Gyurasits Gergely az Inpipe Kft.-től a társasházi vízhálózati rendszerek javításáról és korszerűsítéséről tartott előadást. Gyurasits a hosszú távú megoldások előnyeit hangsúlyozta, és kiemelte a csőtörések megelőzését a költséghatékony működés érdekében.
Lestyán Mária - TSZVSZ - a tűzvédelmi kihívásokra és a közösségi felelősségvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a tűzvédelem közös érdek, és a lakóknak felelősséget kell vállalniuk az egyéni beruházások biztonságáért, különösen az elektromos autók és klímaberendezések telepítésénél.
Borsfay-Horváth Judit - MOHU - bemutatta a társasházak biohulladék-gyűjtésének előnyeit, amelyek segítenek csökkenteni a lerakókra kerülő hulladék mennyiségét, valamint támogatják a környezetvédelmi célokat. Hangsúlyozta a közös képviselők szerepét a lakók edukálásában, amely elősegíti a hulladék elkülönített gyűjtésének elterjesztését.
Tófalvi György - Techem - az energiahatékonysági irányelvekről beszélt, amelyek a fűtési költségmegosztás szigorúbb szabályozását írják elő a társasházak számára. A költségmegosztó eszközök bevezetését a jogszabályok már 2026-ig kötelezővé teszik, amennyiben azok megtakarítást eredményeznek. Tófalvi elmondta, hogy a költségmegosztók használata csak korszerű radiátorszelepekkel éri el a kívánt hatékonyságot, ami jelentős energiamegtakarítást biztosít. Dr. Havas-Sághy Gábor, a THT jogi szakértője az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerre való átállásról tartott előadást, amely 2025-től elektronikus ügyintézést biztosít, csökkentve az ügyintézési időt és növelve a pontosságot. A teljes digitalizáció lehetővé teszi, hogy a tulajdonjog-bejegyzések gyorsabban, automatikusan történjenek, különösen a lakásvásárlás vagy jelzálogbejegyzés esetén.
Imrényi Eszter - HelloRent - az Airbnb rövid távú bérbeadásának társasházakra gyakorolt hatásairól beszélt. Kiemelte a rövid távú bérbeadás gazdasági hatásait, a lakók és Airbnb-tulajdonosok közötti konfliktusokat, és hangsúlyozta a szabályozás fontosságát a lakók életminőségének megőrzése érdekében. Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő előadása a társasházi felújítások pénzügyi tervezéséről és a közös képviselők szerepéről szólt. A felújítások során fontos a pontos költségtervezés, amelyhez előzetes felmérések és a megfelelő kivitelező kiválasztása szükséges. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője az érvénytelenségi perek elkerüléséről tartott előadást, amelyben gyakorlati tanácsokat adott a közgyűlések összehívásának és a határozatok előkészítésének jogszerű módjairól. Hangsúlyozta az alaki követelmények betartásának fontosságát, amelyek elkerülhetetlenné teszik a közgyűlési határozatok érvényességét.
A Biztosítási kerekasztal során több biztosító képviselői vitatták meg a társasházak biztosításainak kihívásait, különös tekintettel a társasházak alulbiztosítottságára. A szakértők hangsúlyozták, hogy bár a biztosítási díjak növekedtek, a kiegészítő szolgáltatások, például az asszisztencia és vészelhárítás is bővültek. Szóba került az is, hogy a társasházak biztosításának kötelezővé tétele segíthetne megelőzni a nem biztosított káreseményekből fakadó problémákat. Az előadások széles körű áttekintést nyújtottak a társasházi közösségek aktuális kihívásairól és megoldási lehetőségeiről, amelyeket a közös képviselők a jövőben alkalmazhatnak a hatékonyabb és biztonságosabb társasházi működés érdekében. A konferencia támogatója a társasházi közös költségek kártyás fizetési partnere, a Mastercard.
Itt most csupán az elhangzott előadások tartalmát foglaltuk össze. A következő hetekben pedig az egyes előadásokból készített részletes cikkeinket is olvashatják. A prezentációk pedig - a rendezvényen részt vettek számára - már most, ITT letölthetők. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások















Néhány nap alatt teljesen lezárult az egyik legnépszerűbb lakossági támogatási forma: az 5+5 milliós otthonfelújítási program az egész országban felfüggesztésre kerül. Múlt héten még arról adtunk hírt, hogy csak a fejlettebb régiókban állt le a pályázatok befogadása, mostanra azonban a kevésbé fejlett térségekben is megszűnik ez a lehetőség. Utoljára április 23-án, csütörtökön van lehetőség benyújtásra az MFB Pont Plusz fiókhálózat nyitvatartási idejéig.
A folyosói rácsok és a homlokzaton csöpögő klímák évtizedes feszültségforrások. Az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezetben egy elszabadult flexszel indult a történet, de végül egy jogilag tűpontos, türelemre építő stratégia hozott tartós békét. Hogyan lehet felszámolni a szabálytalanságokat anélkül, hogy „szekértáborokra” szakadna a lakóközösség? Erről kérdeztük dr. Balázs Andrást, az Óbuda IV. számú Lakásszövetkezet elnökét.
Egy budapesti 192 lakásos társasház közös képviselője olvasói levélben fordult jogi szakértőnkhöz: ha a közgyűlésen nem szavazzák meg az új fűtésmérő rendszert, büntetésként számlázhat-e 2,5-szeres díjat a FŐTÁV? A válasz: igen, lehetséges, de ennek vannak feltételei. 
A lakásárak emelkedése és a születésszám csökkenése sok országban párhuzamosan zajlik. Ám úgy tűnik ez nem puszta egybeesés. Holland kutatók két kutatásban is megmutatták, hogy a kettő között szoros kapcsolat van – és amit találtak, az Magyarországon is ismerősnek tűnhet.
Egy levél az V. kerületi önkormányzattól: új parkolóházi lehetőség a belvárosi lakóknak. Apró hír, mégis jól mutatja, merre halad Budapest parkoláspolitikája. A város kerületenként, lépésről lépésre próbál kezelni egy problémát, amelyre nincs egységes megoldás – miközben a díjak emelkednek, a viták erősödnek, és az európai példák egyre több tapasztalattal szolgálnak.
Minden tapasztalt közös képviselő ismeri azt az érzést, amikor megcsörren a telefon és szól az egyik lakó, hogy beázott a tető, leállt a lift vagy éppen a kazán adta meg magát január közepén. Ilyenkor a nagyon sok felmerülő kérdés között a legfontosabb: lesz-e rá pénz, és ha igen, honnan? 
Rengeteg a tévhit, a félreértés és az indulatból fakadó vélemény arról, hogy mennyit keres – és mennyit kellene keresnie – egy társasházi közös képviselőnek. Átfogó, hiteles kép alig áll rendelkezésre, ideje végre tényekkel helyettesíteni a találgatást.
Sándor Viktória etikus ingatlanos, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége Etikai Bizottságának vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének (MITOE) szakmai napján beszélt arról, hogyan lehet megkülönböztetni a szakembert a kóklertől. Az ingatlanpiac ma mindenki számára nyitott, az otthon azonban a legtöbb ember legnagyobb vagyona. A 3 százalékos Otthonstart program felpörgette a piacot, a hibás döntések ára így még magasabb lehet. A kérdés az, hogy magánemberként nekivágunk, vagy bevonunk egy valódi, ellenőrizhető szakértőt.
A keret kimerülése miatt 2026. április 17-én, pénteken felfüggesztik az energetikai Otthonfelújítási Program igénylési lehetőségét a fővárosban és a fejlettebb régiókban.
Megjelent a Kormány 81/2026. (IV. 9.) rendelete, amely alapjaiban alakítja át az Otthon Start program keretében megvalósuló lakásépítések szabályozását. Az új előírások kiemelt beruházássá minősítik az érintett projekteket, ezzel gyorsabb engedélyezést és rugalmasabb feltételeket biztosítva. A rendelet több ponton felülírja a helyi építési szabályokat, nagyobb mozgásteret ad a beépítésben és egyszerűsíti az adminisztratív követelményeket, hogy felgyorsuljon a lakásépítések megvalósítása.
A társasházi közös képviselők kötelező földhivatali regisztrációja sok helyen okoz fejtörést, de van egy helyzet, ahol a probléma különösen éles: a több épületből álló, mégis egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott lakóparkok esete. Ilyenkor az adminisztratív valóság és a tényleges működés között komoly szakadék tátong – és ez a szakadék jogi kockázatokat is teremt.
Megjelentek az Eurostat legfrissebb lakáspiaci adatai, és Magyarország ismét kiugró helyen szerepel. Az uniós átlaghoz képest jóval gyorsabb drágulás figyelhető meg: míg az EU-ban átlagosan körülbelül 5–6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon éves szinten több mint 20 százalékos növekedést mértek.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.
Felvételsorozat hetedik része az eINGATLAN 2025 – Magyarországi lakástulajdonosok és lakáscélú ingatlanba fektetők webinárja és konferenciája előadásaiból. Előadó: Dén Mátyás András projektvezető – eINGATLAN.hu/Info Sierra Kft.
A visszaváltási rendszer bevezetésével a korábban hulladékként kezelt csomagolások újra értékké váltak, ami a társasházak működésében is érezhető változásokat hozott. Egyre több helyen jelennek meg olyan külső szereplők, akik a közös terekben gyűjtik össze a visszaváltható palackokat. A jelenség nemcsak biztonsági kérdés, hanem rámutat a társasházak működésének érzékeny pontjaira: a hozzáférés kontrolljára, a közös terek használatára és arra, hogy egy újonnan megjelenő érték hogyan alakítja át a mindennapi működést.
Az európai nagyvárosok az elmúlt évtizedben ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek: miközben egyes térségek népessége csökken, más városrészek túlterheltté válnak, a lakhatás drágul, az infrastruktúra pedig nehezen követi a változásokat. A rövid távú lakáskiadás, a belső városrészek kiürülése és az agglomeráció növekedése nemcsak helyi jelenségek, hanem egy átfogó európai városi átalakulás részei.
Mit vizsgál valójában a számvizsgáló bizottság egy társasházban? Hol húzódik a határ az ellenőrzés és a beavatkozás között? Milyen eszközökkel biztosítható, hogy az ingatlan működése átlátható és szabályszerű legyen? A THT márciusi, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetése” című budapesti konferenciáján Csizmadia Szabolcs igazságügyi könyvszakértő ezekre a kérdésekre adott részletes, gyakorlati válaszokat. Az előadás középpontjában a számvizsgáló bizottság szerepe és felelőssége állt, mivel a lakóközösségek stabil és átlátható működésének egyik legfontosabb pillére a megfelelő ellenőrzési rendszer.
Lezárult a Rákosrendező tervpályázat első fontosabb mérföldköve: kihirdették a nemzetközi urbanisztikai pályázat eredményét, amely hosszú távon Budapest egyik legnagyobb barnamezős területének jövőjét határozza meg. Összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A döntés egy olyan tervet részesített előnyben, amely nem egyetlen látványos gesztusra épít, hanem egy komplex, hosszú távon is működő városi rendszert kínál.
A pesti Király utca nyüzsgő, turistákkal teli világáról könnyű azt hinni, hogy a itteni bérházakból már régen kivesztek a klasszikus szomszédsági kapcsolatok. Van azonban egy ház Terézvárosban, amely látványosan rácáfol erre. A Király utca 78. szám alatt egy idős házaspár kezdeményezésére az elmúlt években olyan lakóközösség alakult ki, amely nemcsak működik, hanem tudatosan építi is önmagát.
Egy nyaraló megvásárlása első ránézésre nem több egy racionális döntésnél: pihenési lehetőség, befektetés, talán egy jövőbeli otthon ígérete. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. Míg az első otthon a legtöbb esetben szükségszerűség, addig a második már választás kérdése - és éppen ezért sokkal mélyebb pszichológiai, érzelmi és társadalmi motivációk húzódnak meg mögötte. A nyaralót, hétvégi házat, üdülőt ezért is nevezi a szakirodalom második otthonnak. 







































